Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám

Tolnai Népújság 2001. Március 17., szombat Hétvégi Magazin *' Tolnai Népújság - 9. oldal Falusi turizmus és borház Az egyik kikapcsolódási lehetőség a horgászat FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Zomba a természeti szépségekben gazdag, patakokkal szabdalt Völgység egyik tele­pülése. A község lakói közül néhányan - kihasználva a település kedvező adottsá­gait bekapcsolódtak a falusi turizmus­ba, házaikat úgy alakították át, hogy az vendégek fogadására is alkalmas legyen. Jelenleg nyolc családnál lehet idilli falusi körülmények között pihenni az ide látoga­tóknak. A kellemes időtöltéshez minden adott, a tapasztalatok azt mutatják, hogy aki egyszer ellátogat a faluba, az többször is visszatér. A falusi turizmushoz szorosan kapcsoló­dik a Zombai Borút kezdeményezése, a szervezet tagjai még idén létre szeretnének hozni egy Borházat a művelődési ház udva­rában, ahol a jövőben fogadni tudják a köz­ségbe látogató turistákat, vendégeket. FKÉ Balázs, a kis matekzseni Kilenc évesen a megyei verseny első helyezettje lett Cséke Balázs még csak kilenc éves, de már országos matematika ver­senyre készülődik. Ahogy ő fogalma­zott, szeret a számokkal játszani. Dr. Helfenbeinné Janicsák Mária, a Szent József Katolikus Általános Iskola harmadik osztályának osztályfőnöke elmondta, hogy Balázs már az első osztályban is kitűnt ki­váló logikai készségével. Cséke Balázs 9 éves, a Szent József Katolikus Általános Is­kola 3. osztályos tanu­lója, édesanyja tanító néni, édesapja pénz­ügyi csoportvezető. Egy testvére van, kis- húga Dóra 7 éves. Szekszárdon lakik a család.- Hogyan készül Balázs az országos ma­tematika versenyre? - kérdeztük Marika ta­nító nénit, aki a kisfiút felkészítette az eddi­gi versenyekre.- Feladatokat oldunk meg, bár a megyei versenyen inkább logika feladatok voltak, te­hát nem kimondottan matematikai példák. A logikai feladványokra azért nehezebb ké­szülni, mert vagy van valakinek ehhez affini­tása, vagy nincs. Balázsnak úgy tűnik van. Eddig egy házi fordulón, egy területi verse­nyen, és a megyei versenyen vagyunk túl. Balázs részt vett a XII. bátaszéki matematika versenyen is, ahol nem csak a környékbeli, de a szomszédos országokból is jöttek a ver­senyre tanulók. Az utolsó megyei versenyen maximális pontszámot ért el és hibátlanul oldotta meg a 20 feladatot. Nagyon büszkék vagyunk a kisfiúra. Az országos versenyre 76-an kerültek be, már­cius 23-án, Kecskeméten dől majd el, hogy közülük ki lesz a legjobb. Cséke Balázst is megkérdez­tük, hogy amikor nem matemati­ka feladatokat old meg, mivel szeret foglalkozni.- Szeretek olvasni, főleg a fan­tasztikus történetek érdekelnek és szívesen nézek videó filmet, mely a világűrről szól. A foci nem igazán érdekel, de szeretek ját­szani a szabadban, örülök ha a játszótéren lehetek. Nagyon sok barátom van az osztálytársaim közül és ahol lakunk ott is. Anyukám szokott otthon tanulni ve­lem, bár a házit gyorsan megírom, de a szá­mokkal szívesen játszom tanulás után is. Nekem nem jelent fáradtságot, ha a matek­kal kell foglalkoznom. . ___________________________________« MAUTHNER Ne gyven évig kívánt szép álmokat a betegeknek A sikeres újraélesztés a legnagyobb élmény Nem kevesebb, mint negyven évig dolgozott aneszteziológusként, azaz altatóorvosként dr. Turcsán István. A négy évtized tapaszta­latairól beszélgettünk az elmúlt évben nyugalomba vonult főor­vossal. Dr. Turcsán István főorvos (65), anesztezioló­gus orvos Az általános iskolát Mendén, a középiskolát Budapesten végezte. Általános orvosi diplomát 1960-ban, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyete­men szerzett. Aneszteziológiai szakvizsgát 1964-ben tett. Munkahelyek: Szolnok Megyei Kórház 1960-68. Szekszárd Megyei Kórház 1968-2000. Jelenleg a nyugdíj mellett a MEP-nél, (Megyei Egészségbiztosító Pénztár) dolgozik. Család: felesége nyugdíjas, röntgen asszisztens. Kisebbik fiúk orvos, érsebész a székesfehérvári megyei kórházban. Nagyobbik fiúk a Milli Tolna-Baranya megyei kép­viselője. Négy fiú és egy lány unokájuk van. Hobbi: unokák, kert a Tót-völgyben- Pest megyei születésű - azt mondta szülőfalujában, Mendén, Ön volt az el­ső, aki orvosi diplomát szerzett -, az egyetemet is Budapesten végezte, ho­gyan került Szekszárdra?- Lakásproblémánk volt, évekig ígérték, de nem kaptunk megfelelő ott­hon Szolnokon, megszülettek a gyere­keink, lépnünk kellett. Szekszárdra, ahol akkor nem volt aneszteziológus szakorvos a megyei kórházban, dr. Szentgáli Gyula főigazgató úr hívott, lakást ígért, ma is abban élünk, letele­pedtünk, szekszárdiak lettünk.- Az orvostudománynak miért ép­pen ezt a kevésbé elismert ágát, az aneszteziológiát választotta?- Eredetileg sebész akartam lenni, ezért Szolnokon a baleseti sebészeti osztályon kezdtem el dolgozni, készül­tem a szakvizsgára. De mivel már akkor is hiány volt altató orvosokból, az osz­tályvezető főorvosom beszervezett egy három hónapos tanfolyamra, mond­ván, hogy ha kell, az operáción kívül al­tassak is. Miután megtanultam a műté­ti érzéstelenítést, a megyei főorvos rög­tön kinevezett adjunktusnak, így aztán- az akkori szabályok értelmében - már nem tudtam sebészeti szakvizsgát ten­ni, pedig szerettem volna.- Mi akadályozta meg ebben?- Természetesen az anyagiak. A se­bészeti szakvizsgát ugyanis csak úgy lehetett volna letenni, ha visszame­gyek segédorvosnak, fele annyi fizeté­sért, azt pedig mivel már nős voltam és két gyerekem volt, nem engedhettem meg magamnak.- Szerencsére, mondhatjuk utólag, mert sebészből van elegendő, anesztezi­ológusból pedig a mai napig sincs.- Igen, sajnos most is éppúgy hiány­szakma az orvostudománynak ez a te­rülete, mint régen.- Mi ennek az oka, itt kevesebb a szakmai kihívás?- Szó sincs róla, aneszteziológusnak lenni nagyon szép és érdekes feladatot jelent, nem ezért hiányszakma, ha­nem az anyagiak miatt. Itt nincs para­szolvencia, ezért választja kevés kollé­ga ezt a szakmát. Pedig az anesztezi- ológia jó kézügyességet és ráadásul kreativitást igényel, mert mindig „oda- illően” kell a beteget kezelni.- Mit jelent ez, vannak az altatóor­vosnak trükkjei?- Trükkök nincsenek, csak szabá­lyok, amiket be kell tartani. Amikor a beteg bekerül a kórházba, kivizsgálják a megfelelő osztályokon. A műtét előt­ti időszakban az aneszteziológiai am­bulancián szakmánk követelményei­nek megfelelő vizsgálaton jelenik meg, ahol az altató orvos rendeli el az eset­leges kiegészítő gyógyszerelést és a műtét előtti úgynevezett előgyógysze- relést.- Tisztában vannak a betegek az al­tatás hatásaival? Egyáltalán, milyen érzéstelenítési módok vannak?- A betegek általában nem sokat tudnak. Az érzéstelenítést végző orvos és az ambulanciánkon dolgozó kolléga feladata megadni minden szükséges felvilágosítást a szóban forgó beavat­kozásról. Az érzéstelenítésnek két faj­tája ismert, az általános altatás és a ve- zetéses, például a gerincvelői, illetve a helyi (lokális) érzéstelenítés. A két utóbbi módszernél a beteg ébren van, de műtéti fájdalmat nem érez.- Azt mondják, nem elég elaltatni a betegeket, fel is kell tudni ébreszteni őket.- Azt szoktam mondani, hogy az aneszteziológus az egészségügy ruha­tárosa, akinek megőrzésre adják át tu­datukat a betegek és a sebészeti be­avatkozás után azt teljességében kí­vánják visszakapni - profán dolog -, de úgy mint a ruhatárban, az ott elhe­lyezett dolgokat.- Mit tapasztalt, félnek a betegek az altatástól?- A hatvan éven felüliek meg szok­ták kérdezni, hogy doktor úr, fel fogok ébredni a műtét után? A fiatalabbak­nak ez eszükbe sem jut, számukra ter­mészetes, hogy a műtőből sokkal jobb állapotban kerülnek majd ki, mint az­előtt voltak, hiszen meggyógyították őket.- Vannak betegek, akik még a legki­sebb műtétet is altatásban szeretnék „átvészelni”. Mi tehet ilyenkor az or­vos?- Mint már az előzőekben említet­tem, az orvosnak részletesen fel kell vi­lágosítani a beteget a szövődmények­ről, az érzéstelenítések rizikófaktorai­ról. Mindezek után a beteg választhat az érzéstelenítési módszerekből.- Negyven évig „kívánt szép álmo­kat” a betegeknek. Mi volt a legna­gyobb sikere?- A sikeres újra­élesztés mindig nagy élmény, társas feladat, egy személy aligha tudja huza­mosabb ideig vé­gezni és sajnos az esetek többségében nem jár sikerrel. A működésem alatt két olyan újraélesz­tést végeztem, ami­re mindig emlékez­ni fogok. Az egyik a pályám kezdetén Szolnokon történt, az aneszteziológiai tanfolyam elvégzé­se után közvetlenül. Egy kisfiúnak a mű­tőasztalon leállt a légzése és szívmű­ködése, és mivel kisgyermekeket rö­vid ideig egy sze­mély is képes újra­éleszteni, sikerült eredményesen újra­élesztenem őt. Ez akkor annyira hihe­tetlen dolog volt, hogy a műtős fiú utá­na napokig mesélte mindenkinek a kórházban, hogy a Turcsán doki feltá­masztott egy halott gyereket! A másik eset Szekszárdon volt. A röntgenből hoztak a műtőbe egy kisgyereket, aki kontrasztanyag-érzékeny volt és vizs­gálat közben leállt a légzése és szíve. Ot is sikerült,visszahoznunk, de ez már team munka vólt.- Mi az altatóorvos számára a leg­borzasztóbb élmény?- Ha a beteg a műtőasztalon meg­hal, szerencsére ez ritkán fordul elő. Főképpen ez a baleseti sebészeten a többszörös, súlyos, életveszélyes sérü­lést szenvedettek esetében történhet meg, szerencsére nem törvényszerű­en.- Mi van, ha műtét közben leáll a beteg szívműködése?- Olyankor feje tetejére áll a műtő, de az ilyen esemény igen ritkán fordul elő.- Négy évtized alatt változott-e és mennyit az aneszteziológia, mint szaktudomány?- Hihetetlenül sokat változott mind a gyógyszerelés, mind a technikai fel­szereltség tekintetében, ezáltal a műté­ti érzéstelenítés sokkal biztonságosab­bá vált. A monitorok és az orvos perc­ről percre követheti és figyelemmel kí­sérheti a beteg állapotának változását. Munkatársaim, mind az asszisztens- nők, mind az orvosok követték a kor­szerű érzéstelenítés mindenkori alaku­lását.- Egyébként hogy van főorvos úr?- Köszönöm, jól érzem magam a bőrömben. Új munkahelyemen, mun­katársaimmal jó viszonyban vagyok, ezt szeretném az elkövetkezendő idő­ben is megőrizni. Remélem húsz év múlva visszatérhetünk erre, az Ön ál­tal feltett kérdésre. F. KOVATS ÉVA MTT: képviseleti iroda Szekszárdon A piaci igények még teljesebb felmérése A 10. éves jubileumát idén ünneplő Magyar Telefonkönyvkiadó Társa­ság (MTT) a nürnbergi központú Müller Verlag leányvállalata. Egy, a hazai telefonkönyvek kiadására kiírt nemzetközi pályázat elnyerését követően kezdte meg működését Magyarországon. Tolna megye-Szekszárd Az MTT a megyék többségében már ren­delkezik képviseleti irodával. Ez a szám tegnap ismét gyarapodott eggyel, miután Szekszárdon, a Vállalkozók Háza II. eme­letén - alkalomhoz illő ünnepség kereté­ben - megnyílt a Tolna megyei képviselet is. A megjelenteket, az iroda munkatársa­it és a sajtó képviselőit Tamás Ádám iro­da vezető köszöntötte, majd átadta a szót Werner Dörfler úrnak, az MTT ügyvezető igazgatójának. Az igazgató egyebek mel­lett hangsúlyozta, hogy Magyarországon tíz esztendeje ingyenes a telefonkönyv, s ez korábban nem volt annyira magától értetődő. Az iroda megnyitása nemcsak a cég további fejlődését, hanem a szolgálta­tások színvonalának emelését is lehetővé teszi.- Bár Tolna megye nem tartozik a leg­nagyobb; gazdaságilag legerősebb me­gyék közé, társaságunk mégis komoly le­hetőségekkel számol. Ezért is nyitottunk itt irodát - nyilatkozott lapunknak Werner Dörfler. - S az előrelépéshez saját termékeinkkel is hozzá kívánunk járulni. Az MTT egyébként évi 5 milliárd forin­tos árbevétele alapján a telekommuniká­ciós jegyzékek területén egyértelműen pi­acvezető szerepet játszik. Hirdetési árbe­vételeiből finanszírozza a megyei, városi és budapesti telefonkönyvek, valamint a budapesti és megyei Arany Oldalak szak­mai telefonkönyvek gyártását. Termék palettáját Országos Telefonkönyv, Orszá­gos Arany Oldalak, Multimédia Adattár és ezek internet, illetve CD-ROM változa­tai teszik teljessé. A párizsi központú ki­adó megbízásából az MTT szervezi a ma­gyar cégek, vállalkozók megjelenését az Europages című európai szakmai telefon­könyvben is. A távközlési szolgáltatókkal együttmű­ködve az MTT évi közel 6 millió kötetet jelentet meg egy évben, s ezzel az egyik legnagyobb kiadóvállalat Magyarorszá­gon. Megyei irodáinak - így a Tolna me­gyeinek - nyitása a piaci igények még tel­Werner Dörfler (az asztal mögött, középen) az MTT tevékenységét részletezte jesebb felmérését, a helyi cégek, vállalko- gye székhelyén is fogadja, s ingyenes ta- zások reklámtevékenységének még haté- nácsadás keretében szívesen nyújt tájé- konyabb támogatását célozza. Üzleti koztatást az aktuális termékeiben történő partnereit tehát az MTT immár Tolna me- megjelenés lehetőségeiről. (26995)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents