Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

2001. Március 16., Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 3. oldal Tudja e, hogy... ... A községben áll egy 105 éves tölgyfa, melyet 1896-ban, a község 1000 éves jubileumára ültettek. ❖ ... A faluban már 1955-ben mű­ködött óvoda, melynek szolgál­tatásait nyaranta 8-10, ősztől 25 gyermek vette igénybe? ❖ ... A település katolikus templo­ma 1824-ben épült? ❖ ... Az első tanács 1950. október 27-én alakult, s elnöke Kunfalvi Gábor volt? ❖ ... A község iskolájába jelenleg 57 alsó tagozatos jár, míg az óvodában 40 gyermekkel foglal­koznak a pedagógusok? ❖ ... Az első téeszt Új Élet néven 1951-ben hozták létre? ❖ ... A községnek 1739-ben már önálló pecsétje volt? ❖ ... Harcot horgászfalunak is szo­kás nevezni, s ez a kifejezés talá­ló is, hisz a községben működik Tolna megye egyik legtöbb tagot számláló horgászegyesülete. ■ Mit jelent nekem Harc? Faludi Gábor: - Szekszárdról költöztem Harcra, s immár hu­szonkét éve itt lakom. Hogy miért szeretem a falut? Talán azért, mert látványosan fejlődött az utóbbi években, s úgy érzem, rám is számítanak. Ilyen fejlődés, ami itt végbement, nem sok he­lyen tapasztalható az országban. Boldog vagyok, hogy itt élhetek. Moizesné Nagy Kinga, tanár: ­Az ország másik végéből, Zala megyéből kerültem Harcra, előt­te nem is jártam a környéken. Tulajdonképpen ez az új ha­zám, nyolc éve, amióta itt la­kom, nagyon megszerettem a fa­lut. Jól érzem itt magam, nem vágyódom máshová. Jeles napok Kis község, nagy rendezvények - tartja a mondás, s ez igaz Harcra is. A település idei eseménynap­tára ugyan nem bővelkedik nagy­szabású rendezvényekben, ám az évek óta hagyományos progra­mokat idén is lebonyolítják. Az események közül kiemelkedik a nagy népszerűségnek örvendő május 1-i majális és sportnap, amikor is a falu apraja-nagyja ki­vonul a futballpályára, s játékos vetélkedőkkel, piknikkel tölti el a napot. Évek óta hasonlóan nagy érdeklődésre tart számot a szep­temberi szüreti felvonulás és bál, s ugyancsak kisebb népmozgal­mat indít meg a szeptemberi Szent Mihály napi búcsú. A falu az év végéhez közeledve is kínál eseményt, jelesül a novemberi Katalin és Erzsébet bált. ■ Harc az új évezred küszöbén Vonzó kisközség Szekszárd árnyékában A krónikások szerint már a bronzkor­ban is találtak olyan nyomokat, me­lyek a község létezésére utalnak, más források azonban bizonyosak benne, hogy a falu - több magyarországi tele­püléssel együtt - a török hódoltság idején alakult ki. A feljegyzések már akkoriban két utca, és több ház léte­zéséről tesznek említést. A legfris­sebb feljegyzések szerint a község a XVIII. század elején teljesen elnépte­lenedett, s csak 1730 után kezdett újra be­népesedni. A második világháború után a falu lendületes fejlődésnek indult, s csak a hetvenes évek második felében Sióagárdhoz való csatolást követően torpant meg. Az újabb fénykor a nyolcvanas évek végén in­dult, a falu felvirágzása az 1990-es önállóso­dás óta töretlen. Horváth János immár harmadik esztendeje irá­nyítja a települést. Személyében egy olyan em­ber került a község élére, aki már tanácselnök­ként is élvezte a lakosság bizalmát, s aki az el­múlt tíz évben elvégzett munkájával igazolta: jó döntés volt megválasztása.- A község magját két nemzetiség alkotja, az évek óta itt élő magyar családok mellé az utób­bi esztendőkben néhány roma család is letele­pedett - kezdi Horváth János polgármester. - A lakosság nagy része mezőgazdasági munkából szerzi jövedelmét, csak a kisebbik hányad dol­gozik az iparban, a kereskedelemben, vagy a Horváth János 66 éves Végzettsége: nyolc általános Nős, két gyermeke és három unokája van. Szabadidejében szívesen gondozza szőlejét, kiskertjét. tott, s több utcát, járdát láttak el szilárd burkolat­tal. Az új iskolában 1991-ben még csak az első osztályosok tanultak, ma a teljes alsó tagozat ta­nul az intézményben. Ugyanebben az évben a község belépett a gázprogramba, ma szinte nem találunk olyan lakást a faluban, amelyik ne ren­delkezne vezetékes gázzal. A polgármester nagy eredménynek könyveli el az 1993-ban megépült modem egészségházat, melyben jelenleg heü há­rom alkalommal vállalkozó orvos rendel, míg Szekszárdon központi ügyelet látja el a község ügyeled feladatait. A dinamikus fejlődés bizonyí­téka továbbá, hogy 1991-ben új Posta nyílt a köz­ségben, s négy éve a Zomba és Vidéke Takarék- szövetkezet is fiókot nyitott a településen.- Az utak nyolcvan százalékban szilárd burko- latúak, évente rengeteg pénzt költünk állaguk megőrzésé­re, s lehető­ségeinkhez mérten a jövőben is 2001-ES KOLTSEGVETES Éves összeg 65 MFt állami hozzájárulás 28,5 MFt helyi adók 5 MFt egyéb bevételek 1,2 MFt A községháza mai formáját 1992-ben kapta FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY vendéglátásban. A lakosság nagy része a me­gyeszékhelyre, vagy a község szomszédságá­ban fekvő Zombára jár dolgozni, de jelentős azoknak a száma is, akik saját kis gazdaságuk­ban termelik ki a megélhetéshez valót. A mun­kanélküliség ugyan Harcon is jelen van, ám ör­vendetes, hogy mindössze a dolgozók öt-hat százaléka szórni szociális segélyre. Az utóbbi tíz esztendőben a község jelentős arculatválto­záson esett át, az egykor csak „kis falucska­ként” emlegetett Harcon egyre több család talál új otthonra, 1991 és 1995 között 37 új ház épült a településen. Horváth János megválasztását követően a község elsőként az óvoda és az iskola felújítására fordí­A település gazdái 2001-ben: tást el szeret­nénk végezni, melyek a köz­ség arculatá­nak megőrzé­se érdekében elengedhetet­lenül fonto­sak. Horváth János (polgármester), Horváth Rudolf (alpolgár­mester), dr. Fábián László (körjegyző), Újvári Sándor nyug­díjas (független), Fejős László a helyi Vízmű kezelője (füg­getlen), Moizesné Nagy Kinga tanár (független), Kernóczi János nyugdíjas (független), Németh János vállalkozó (füg­getlen), Antal Józsefné dajka (független). fői i 1000 800 600 400 200 fogunk fordítani e célra - folytatja a polgármester. Sajnos a település anyagi helyzete nem túl rózsás, ennek ellenére minden év­ben el tudtuk végezni azo­kat a felújításokat, melyek­re feltétlenül szükség volt. A falu tavaly sem adta alább: az év közepére befe­jeződött az 1999-ben elkez­dett vízelvezető árok építé­se, s ősszel nekiláttak egy modem, minden igényt ki­elégítő óvoda építésének is. - Idei terveink között sze­repel egy gyalogátkelő létesítése a 65-ös úton, s szeretnénk folytatni az óvoda építését, me­lyet 2002-re be kell fejeznünk. Ugyanakkor idén is tervezzük további járdák építését, s - az anyagi lehetőségeinkhez mérten - minden olyan felújí­HARC LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Horgászparadicsom a Sió mentén Harc község a Tolnai-hegyhát ható a Várhegyen cserépedény­délkeleti határában a Hegyhát törmelék, s az egykori földvár oldalában, a Sió felett, Le ányvártól északra fék szik. A mai Harc a kő korszaktól kezdve lakott'" település. Olyan gazdag itt a lelet­1949 1990 2000 anyag, f hogy ma is nagy mennyiségben talál nyomai is láthatók. Harc neve több okle­vélben is szerepel, 1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha, majd Harcsa néven tűnik fel. A megyeszékhely közelsége, és a 65-ös út átmenő forgalmá­nak köszönhetően a település könnyen megközelíthető. A táj­egység kiemelkedő mező- gazdasági adottságokkal ren­delkezik, melynek a helyiek a háztáji gazdálkodásnál és a szőlőművelésnél is hasznát ve­szik. A település fekvése a Sió közelsége miatt is előnyös, a horgászat térnyerésének kö­szönhetően a falut ma méltán hívják Tolna megyében a horgá- szok paradicsomának. ■ Az Egészségházban heti három alkalommal dr. Balogh ádám látja el az orvosi feladatokat fotó: gk Nyugdíjas klub csapatmunkával Öt hónap alatt megduplázódott a taglétszám Még fél éve sincs, hogy megalakult a község nyug­díjas klubja, de ennyi idő is elegendő volt ahhoz, hogy a taglétszám megduplázód­jon. Ma a klub 118 helyi nyugdíjast tud soraiban. A klub elnöke Nagy Jánosné. Er zsike igazi csapatember. Az igaz­gatásban eltöltött évei alatt - volt dési ház Nagy Jánosné 58 éves. Családi állapota: férjezett, férje nyugdíjas tanár. Két gyermeke és egy unokája van. Hobbija az olvasás és az emberekkel való foglalkozás patmunka, a tagok összefogása nélkül magára maradna az ember. Október 25-i megalakulása óta a klub már több komoly programot bonyolított le. Decemberben az is­kolásokkal közösen rendeztek ka­rácsonyi ünnepséget, januárban ze­nés, táncos pótszilvesztert tartottak, a helyi művelő­tanácselnök és jegyző is a faluban - megtanult kommunikálni az em­berekkel, s ma sem bírja ki nyüzs­gés, szervezés, mozgás nélkül. Bár egészsége nem a régi, a klub irá­nyítása szinte minden idejét kitölti. Mint mondja, egy nap kihagyás, és összeomlik a rendszer. A klub szá­mára szent, s mindent meg is tesz érte, hogy a tagok is így érezzék. Persze - teszi hozzá - segítség nél­kül ő sem boldogulna, az igazi csa­ban előadásokat is szerveztek, s az idei évre is rengeteg megvalósítás előtt álló tervük, elképzelésük van. A zombai nyugdíjas klubhoz ha­sonlóan - akikkel kiváló a kapcsola­tuk - tavasszal és a nyár folyamán szeretnének kirándulásokat és akci­ós vásárokat szervezni, de tervbe van véve egy budapesti kirándulás is, ahol a tagok többek között a Par­lamentbe is ellátogatnának. A csárda elnevezés kötelez A harci Diófa csárda már 108 év- fogadta a vendégeket, nem volt vei ezelőtt is csárdaként működött, melegkonyha sem, közkedveltté fi- tizenegy éve pedig Kenderik nőm ételeivel, italajánlataival lett. György üzemelteti. Elejétől kezdve az átmenő forga­A magyar ételekre specializáló- lom utazóközönségére építenek, s dott csárda kezdetben a mindössze a vendég igényeihez mért profilt negyven négyzetméteres területen alakítottak ki. Ma már egyszerre 70-80 főt ki tudnak szolgálni, ezért is vállalják ballagások, különböző rendezvé­nyek, összejövetelek, találkozók lebonyolítását.- A csárdában megpróbáltuk a parasztos, falusi jelleget megőrizni - nyilatkozta Kenderik György tu­lajdonos.- A csárda elnevezés kötelez bennünket a magyaros ételek kíná­latára, a vendégeink szeretik az it-' teni ízeket, a magyaros ételeket. A vendégek igényeihez alakítjuk a készletet, és fontos, hogy magyar alapanyagokkal dolgozunk. Az ét­lapon hatvan ételből választhatnak és az italokkal sem jövünk zavar­ba. Mindössze két készétel van az étlapon. A vendéglátó szakma teljes em­bert kíván, nem tűr meg lazítást. A farkastörvények ezen a területen is érvényesek, a vendégért kemény harcot kell vívni. A csárdába egyre többen térnek be egy-egy ételre, italra, nyugtázza örömmel a tulaj­donos, a mai drágaság ellenére. Mint minden évben, most is előtér­be kerül a színvonal, a kínálat, és az árak megtartása. A terhek nagyok, az alapanyag drága, az ételeiket mégis barátsá­gos áron ajánlják. Ez azért van így, mert kisebb haszonkulccsal dol­goznak. Nemcsak a környék települései­ről járnak át Harcra a csárdába, ha­nem a német turisták is kedvelik ezt a helyet, szerintük a magyar ételnek nincs párja.- Minőségi szolgáltatást nyúj­tunk, profi gépekkel vagyunk fel­szerelve, mindebből a vendég a fi­nom kávé ízét érzi és mellette mi­nőségi ételt kap. Ételeik zsírszegények, mert egy speciális technológia szerint ké­szülnek, s ettől olyan egészsége­sek. Rostélyost minden formában készítenek a hagyományos zsem­legombóccal, és hajlanak a gyü­mölcsös ételek felé, és mellette nagy hangsúlyt kapnak a magya­ros ételek. Ez utóbbi is megválto­zott annyira, hogy nem régi recept szerint készülnek, ma már könnyebbek, mert nem „bírja” sem a magyar, sem a külföldi a zsí­ros, nehéz ételeket. A fiatalok kö­rében közkedveltek a töltött és saj­tos ételek. A Diófa Csárdában mindennap reggel 7 órától folyamatosan 23 óráig szolgálnak fel melegételt. Te­lefon: 74/437-385. -27223­4 4 i 1 4

Next

/
Thumbnails
Contents