Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-13 / 61. szám

TOLNA ME GYE 2 0 0 1 Tolnai Népújság - 9. oldal 2001. Március 13., kedd Tamási az új évezred küszöbén A város, amelynek helyi energiája van „Tamásinak helyi energiája van. Itt annyira összeszűkül a Koppány völgye, hogy könnyebben lehetett a mocsaras vízen átkelni, és úgy felfelé a Balaton­nak, mint lefelé Tolnába, Baranyába itt volt legelőnyösebb az átkelés” - írja 2000-ben posztumusz megjelent köteté­ben Papp István, Tamási történeti mo- nográfusa. A város, amelynek helyén már a Kr.e. IV. évezredben állott lakott település, mindig meghatározó a Kop­pány völgyében. 1830-ban ezt írják a tamásiakról: a tamási szorgalmas gaz­dának van kenyere, bora, fája, legelője, a tamási jobbágy tízszerte szerencsé­sebb sok község polgárainál.- A város természeti adottságait, földrajzi el­helyezkedését nézve azt mondhatjuk, sze­rencsés helyzetben van: a Balatontól alig negyven kilométerre fekszik, a másik oldal­ról olyan erdők veszik körül, amelyek vad­ban gazdagok, és egy speciális idegenforgal­mat indukálnak - mondja városáról Haj dics József polgármester, aki harmadik éve irá­nyítja az önkormányzatot. - Szintén rendkí­vül értékesek vadászati szempontból a Gyulaji erdőn kívüli mezőgazdasági terüle­tek, hiszen az őzállomány kiváló. A harma­dik tényező a Pacsmagi-Tavak Természetvé­delmi Terület, és kiemelkedő természeti adottság a termálvíz jelenléte. Idegenforga­lom szempontjából ezek mind pozitív dolgok. Ugyan­ezek gazdasági szempontból, érdekérvényesítés szempont­jából hátrányt jelentenek: a megye peremén vagyunk, ahol ráadásul olyan ipar tele­pült meg a 60-as, 70-es évek­ben, amely 1990 után első­ként ment tönkre. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy a vá­ros gazdasága a jelenlegi szintet elérje.- Az utóbbi években azt ta­pasztaljuk, hogy a tamási ok­tatási intézmények szakmai törekvéseinek eredménye­ként megjelenik egyfajta Hajdics József 48 éves közgazdász család: felesége Dömcsik Zsuzsan­na közgazdász, a Panzió Kft. ügyve­zetője, lánya Hajdics Katalin a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egye­tem harmadéves hallgatója hobbi: a tamási futballegyesület el­nökeként a sportkör ügyeinek intézése vonzerő a város környékén. A gyerekeket már az általános iskoláinkba konkrét céllal íratják be, a nyelvoktatás, a nemzetiségi gyö­kerek, a reál érdeklődés miatt, vagy a testne­velés tagozat előnyeit szeretnék kihasználni. A Béri Balogh Ádám Gimnázium nyolc osz­tályos tagozatán a diákok többsége a környe­ző településekről jár be. A Vályi Péter Szak­képző Iskolának robbanásszerűen nőtt a lét­száma, ma csaknem 650 fő, már Fejér és So­mogy megyéből is vannak tanulói. Míg or­szágszerte általános a gyermekhiány, a ta­mási iskolák hatása lényegesen nagyobb a környékbeli településeken, mint néhány éve. Ezt egyértelmű előnynek tartom.- Tamási lakosságának nagyobb része az iparból él, a mezőgazdaság lényegesen keve­sebb embernek ad megélhetést, mint tíz éve. A szolgáltatásban dolgozók száma folyama­tosan emelkedik, azt szeretnénk, ha ez az idegenforgalomban az elkövetkező években ugrásszerűen nőne. A felsőfokú végzettségűek között ugyanak­kor a város megtartó képessége nem olyan, mint szeretnénk. A - magasan képzett emberek a munkájukon túl az ittlétükben nagyon sokat tudnának segíte­ni.- Én személy szerint szeretek itt éjfii, s ahogy múlik az idő, egyre job­ban kötődöm ehhez a településhez. Az lenne jó, ha a kiváló természeti adottságokat egy sokkal magasabb városi kultúrával tud­nánk párosítani. Azt szeretném, ha ebben előre tudnánk lépni.- A városban a civil kezdeményezések akti­vitása az utóbbi tíz évben észrevehetően nö­vekedett. Azt is látom, hogy nem tudjuk őket anyagilag kellőképpen támogatni, de az állandó pénzügyi gondok ellenére nagyon szép eredményeket érnek el. Ezek a szerve­zetek felvállalták egy-egy terület patronálá- sát, és ez öt-tíz éve megbízhatóan működik. Mindennek van kulturális gerjesztő hatása, nem beszélve a sporttevékenységről. Emlék­szem a 70-es, 80-as évekre, amikor az egye­sületek lényegesen jobb anyagi körülmé­nyek között sem tudtak ennyi eredményt felmutatni. Most viszont, amikor állandó fil­léres gondok közepette különösen az egyéni sportágakban nagyon jó eredményeket ér­nek el.- A ciklus elején két fő fel­adatot határoztunk meg: az ipar- és az idegenforgalom fejlesztését, illetve mindkettő kapcsán a munkanélküliség csökkentése. Az első terén, úgy érzem, kézzel fogható eredményeket értünk el. A másiknál inkább a helyben járás volt a jellemző. Nagy reményeket fűzök ahhoz, hogy most a központi pénz­ügyi lehetőségeket kihasznál­va olyan beruházásokat tu­dunk megvalósítani, amelyek növelni fogja a város vonze­rejét. TAMASI LAKOSSAGANAK 2001-ES KOLTSEGVETES Éves összeg 1730 MFt állami hozzájárulás 748 MFt helyi adók 138 MFt szja-részesedés 237 MR gépjárműadó 20 MFt földbérleti díj adója 7 MFt szennyvízberuházás-támogatás 168 MFt társadalombiztosításból 23 MFt intézmények saját bevételei 196 MFt ingatlanértékesítés 60 MFt hitel 99 MFt A VÁROS NEVES SZÜLÖTTEI BAJUSZ SÁNDOR. (1931-) Kémikus, gyógy­szerkutató, Állami-díjas. Tamásiban nevelke­dett, jelenleg a Gyógyszerkutató Intézet mun­katársa. CSER-STOCKINGER LÁSZLÓ (1914) Je zsuita pap, író, költő. Budapesten bölcsészeti- filózófiai tanulmányokat folytat. Nővére révén rokonságba kerül Babits Mihállyal. 1933-ban belépett a Jézus Társaságába, amely 1939-ben Kínába küldi misszionáriusként. 1949-től Kana­dában és az USA-ban, jelenleg a New York ál­lambeli St. James-ben él. Tizenkilenc kötete je­lent meg. Utoljára a Tamási Városi Könyvtár gondozásában 1996-ban az Ágról vissza a nagy gyökérbe címmel. GYENEI JUDIT (1942-) Képzőművész. Auto­didakta, tanulmányait szabadiskolában végez­te, mestere mások mellett a század kiemelkedő magyar festője Vüt Tibor. 1972-ben rendezte el­ső önálló kiállítását. Tamásiban a Kisfiú című 1973-ban készült kőszobra és a Parkerdőben Vas Gereben- bronzemléktáblája látható. GYUGYI LÁSZLÓ DR. (1932-) kutatómér­nök, Pittsburgh. Budapesten, Londonban és Pittsburgh-ben folytatott egyetemi tanulmá­nyokat. 1962-ben lett a Westinghouse Science & Technology Center munkatársa. Tanított a wisconsin-i egyetemen. Az elmúlt harminc év­ben jelentős elektronikai kutatásokat végzett. KÖNNYŰ LÁSZLÓ (1914-1994) író, költő, geográfus. 1933-ban tanítói, 1944-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerez. Első kötete 1934-ben Tamásiban jelenik meg. 1946-ban tá­vozik az Egyesült Államokba. 1969-től az Ame­rikai Magyar Szemle kiadója, a PEN Club tag­ja. Térképészeti tanulmányokat folytat, a St. Louis-i egyetem a földrajztudományok dokto­rává avatta. Kutatásaiból származó Xantus Já- nos-leveleket és néprajzi metszeteket adomá­nyozott a nevét viselő tamási könyvtárnak. Szintén adományaiból jött létre a Tamási Galé­ria, özvegye alapítványt hozott létre tamási di­ákok támogatására. TÁNCZOS OTTÓ (1931 -) szakbiológus. 1956 után emigrált Hollandiába. A hollandiai Paterswolde-ban él, a groeningeni egyetem nyugalmazott t4nára, a Hollandiai Magyarok Szövetségnek elnöke. TORMA ISTVÁN DR. (1940 ) 1964-től az MTA Régészeti Intézetének munkatársa Veszp­rém, Tolna, Pest, Békés és Komárom megyében folytatott újkőkori, rézkori, bronzkori feltáráso­kat, Regölyben bronzkori és kelta temetőt tárt fel. Az Acta Archaeologica szerkesztőbizottsá­gának tagja, több, mint ötven publikáció szer­zője. TURMEZEI ERZSÉBET (1912-2000) Költő, Korenika Miklós tamási honvédtiszt unokája. Evangélikus diakonissza. Egyházi lapokban kö­zölt verseket, elbeszéléseket, vallásos színmű­veket. 1933-tól tizenkét kötete jelent meg, leg­utóbb az Ősztől a tavaszig című 1997-ben. WÜRTZ ÁDÁM (1927-1994) Grafikus Mun- kácsy-díjas Érdemes Művész Tamási leghíre­sebb szülötte, a magyar grafika klasszikusa. Műveiben a mesevilág, gyermekkori tamási él­ményei is megjelennek. Utolsó kiállítása 1986- ban volt Tamásiban, ahol közintézményekben, magángyűjteményekben is megtalálhatók gra­fikái. Tamásiban nyugszik, szülőháza ma mú­zeum, nevét általános iskola viseli. Hagyatéka felett a Nemzetközi Würtz Alap őrködik. ■ Központ a A lázadó pogány vezérről elnevezett Koppány patak völgyébe, és az azt övező dombokra épült város főútvanalak kereszteződésében fekvő közleke­dési, közigazgatási, kulturális köz­pontja a kisrégiónak. Már 1750 előtt járási székhely. Közigazgatási területe 125 km2, amelyből 7 km2 belterület. A honfoglalás után Szent Tamás tiszteletére emeltek templomot. A birtokot Károly Ró­bert bizonyos Hédemembéli Kő­szegi János fiának adományozta. A család felvette a templom védő­szentjéről Tamássy nevet. A város neve tehát nem a nemesi család­névből ered, hanem Szent Tamás­tól kapta a nevét. Később a Héderváryak, Werbőczyek, Esz- terházyak birtoka volt Tamási. A város címere a Tamássyak cí­meréből átvett motívumon ala­pul: az alsó mezőben ezüst ala­pon álló négy vörös cölöp e ha­gyomány ápolásának kifejezője. A felső mező zöld színe a telepü­lés mezőgazdasági arculatára, a dámtrófea a környék jellegzetes vadjára utal, a hullámos pólya a Koppányt és az itt található gyógyvizet jelképezi. _________■ Az 52 fokos víz áldásai Már a régi görögök is... kezdőd­hetne Tamási turisztikai történe­te, ami nem is állna messze a va­lóságtól. A római korban ugyanis előkelő lakó- és üdülőhely volt a város helyén, amire a környéken fellelt villaromok, valamint a mostani templom alatt található római padlóburkolat is utal. Ta­másiban ma a megye egyik legke­resettebb fürdőhelye a Várhegy fenyvessel borított lábánál hét hektáros zöldterületen helyezke­dik el. A fürdőt gyógyvízzel egy 2000 méter mélyből feltörő 52 C°- os, magas sótartalmú, alkáliklori- dos, hidrogénkarbonátos vizű kút látja el. Jótékony hatását a végtagizületi, gerinc- és csípőizü­leti porckopásos betegek, balese­ti és orthopédiai károsultak utó­kezelésében fejti ki. Látogatottsá­ga évek átlagában 150 ezer fő. Tudja-e, hogy... ...Tamásinak négy partnervárosa van. Hivatalos testvérvárosa a 658 éves, 14 ezer lakosú, a cseh-német határtól ötven kilométerre fekvő Stollberg. Partneri kapcsolatot ápolnak a tamásiak és páriák a szintén német Wurzen, Burgstadt, és a svájci Arth városával. ... A Tamási Galéria állandó gyűjteményében, amelyet Könnyű László adományozott a városnak, Salvador Dali egy festményének lenyoma­ta, Renoir-grafika, Rudnay Gyula és Borsos Miklós művei is láthatók. ...a város általános iskoláiba nyolc településről négy tagozaton 988, két középiskolájában 1029 fő tanul, a Vályi Péter Szakképző Iskolában ti­zennégy szakmát szerezhetnek meg a diákok. .. a várost az idegenforgalmi szezonban május elejétől szeptember vé­géig mintegy százezren keresik fel. ... Tamásiban félszáz civil szerveződése közül a legnagyobb a Tamá­si Nyugdíjasok Egyesülete, amelynek létszáma elérte az 1000 főt, a legrégebbi pedig a 127 éves, ötvenfős Tamási Önkéntes Tűzoltó Egye­sület. ■ Az év hatvanegy programja 2001-ben hatvanegy kulturális, közösségi ünnepi program szere­pel a város rendezvény-naptárá­ban, az év hátralévő részében még ötvenkét esemény várja a tamásiakat. A rendezvények kö­zül kiemelkedik a május 12-i Mil­lenniumi nap, amelyre készülve több, a város múltjához kötődő pályázatot is kiírtak kulturális in­tézmények gyerekeknek, fiatalok­nak és elszármazottaknak. Ismét lesz 24 órás nonstop Örömködő Középiskolások Vetélkedője (Ö.KO.R.) április 29-én és 30-án. Augusztus 15., Mária mennybe­menetelének napja hagyományo­san a tamási búcsúnap. Augusz­tus 20-án, Szent István ünnepén a millenniumi zárórendezvény ke­retében arató-felvonulást rendez­nek. Augusztus 19-én és 20-án a XVII. Tamási Lovasnapok várják a közönséget. ________________■ Me sszi tornyok A város arculatát minden irányból jól kivehető két torony határozza meg. A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus templom (balra) az 1740-es években épült barokk stílusban. Az emeletes községházát - ma városháza - 1858-ban építették (jobbra). A város legrégebbi műemléke a Rozália- kápolna, amely a XIV. századból őrzi a góti­kus stílusjegyeket. A település gazdái Hajdics József polgármester (függet­len), Balassa Zoltán alpolgármester, vállalkozó (Tamási Nyudíjasok Egye­sülete- Tamási Városkörnyéki Vállalko­zók Egyesülete), Bakó Béla tanár (MSZP), dr. Benkő András tanár (MSZP), dr. Erdős Tiborné nyug. peda­gógus (MSZP), Gere Zoltán vállalkozó (TNyE-TWE), Györke Dániel nyug. pedagógus (FKgP-MDF), Filótás István agrármérnök (MSZP), Kalányos István árubeszerző (TNyE-TWE), Kalmár István nyugdíjas (MSZP), Kovács Kár­oly a Gyulaj Rt. dolgozója (FKgP- MDF), Mohai Tibor nyugdíjas (Tamási Nyugdíjasok Egyesülete), dr. Pálinkás József körjegyző (Fidesz-TKC), Renczes Béla (független), Szamosfalvi Imre, építész, vállalkozó (TNyE), Szenczyné Witzl Éva tanár (MSZP- SZDSZ), Tolnai Imre mentőszolgálati dolgozó (FKgP-MDF) dr. Schutzbach Ferenc jegyző, a cigány kisebbségi ön- kormányzat elnöke: Kalányos István, a német kisebbségi önkormányzat elnö­ke: Kohári Jakabné. ■

Next

/
Thumbnails
Contents