Tolnai Népújság, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-12 / 60. szám

2. oldal - Tolnai Népújság MEGYEI TÜKÖR 2001. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ < 5 MB BÁTASZÉK. Dr. Szili Katalin, az országgyűlés alelnöke, az MSZP el­nökhelyettese március 12-én, hét­főn Bátaszéken - dr. Ábrahám Já­nos és dr. Solymosi József MSZP-s országgyűlési képviselőkkel együtt -18 órától lakossági fórumot tart a helyi művelődési házban. SZEKSZÁRD. Bolgár György- gyel, az ismert rádiós személyi­séggel találkozhatnak az érdeklő­dők március 13-án, kedden, 16 óra 30 perckor a szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Ház és Gyerme­kek Háza társalgójában. A találko­zó egyben könyvbemutató is. DOMBÓVÁR. A művelődési ház . Előtér-Tárlatán hétfőtől március 23-ig Somogyi Győző „Magyar huszárok” című képkiállítását te­kinthetik meg az érdeklődök. PAKS. A Vöröskereszt PA Rt. alapszervezete véradást szervez március 13-án, kedden 7 és 15 óra között az atomerőmű orvosi rendelőjében. Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik is­merték és szerették, hogy BÍRÓ ANTAL életének 83. évében el­hunyt. Temetése 2001. március 13-án 15 órakor lesz a felsőnánai temető­ben. A gyászoló család lx) Fájó szívvel tudatjuk, hogy ERŐS JÁNOS Bonyhád, Bezerédj u. 41. (volt tabódi lakos) 62 éves korában váratla­nul elhunyt. Temetése március 14-én, szerdán délután 15 órakor lesz a bonyhádi katolikus teme­tőben. Kérjük a részvét­nyilvánítások mellőzését. (x\ A gyászoló család Mély fájdalommal tudat­juk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett nagyma­ma, dédnagymama és ro­kon SCHÄFFER JÓZSEFNÉ életének 92. évében csendesen elhunyt. Te­metése 2001. március 13- án, 11 órakor lesz a szek­szárdi alsóvárosi temető­ben. Gyászmise ugyan­ezen a napon 7.30 órakor a Belvárosi Római Katoli­kus templomban. A gyászoló család *26987* Szemészeti osztály, a kor színvonalán Tudományos ülés a megyei kórházban A Tolna Megyei Önkor­mányzat kórházának sze­mészeti osztálya az intézet fennállásának 200., s a sze­mészeti osztály megnyitásá­nak 50. évfordulója alkal­mából tudományos ülést rendezett szombaton a kór­ház kultúrtermében. Szekszárd A kórház fennállásának bicen- tenáriumát az osztályok egy-egy tudományos konferenciával ün­nepük, s ez most egybeesett az osztály alapításának fél évszáza­dos jubileumával. A kettős évfor­duló alkalmat adott a legújabb eredmények ismertetésén túl az emberi találkozásokra is, hiszen a konferenciára meghívták az osztály régi dolgozóit, a régió két másik megyéjének, Somogynak és Baranyának a szakembereit is. Jelen voltak az osztály mai mun­katársai és a kórház más osztá­lyainak érdeklődő orvosai. A tu­dományos ülés résztvevő­it dr. Almási István főigaz­gató-helyettes köszöntötte. Az előadók között szere­peltek a Pécsi Tudomány- egyetem általános orvosi karának kiválóságai, köztük prof. dr. Ko­vács Bálint egyetemi tanár, a pé­csi szemklinika igazgató főorvosa és munkatársai, valamint a szek­szárdi osztály orvosai. Dr Vastag Oszkár osztályveze­tő főorvost kérdeztük.- Vannak-e a szemészetben is környezeti ártalomból származó megbetegedések?- Három dolgot emelnék ki a szembetegségek közül, az egyik a szürke hályog, amely úgy néz ki, hogy szaporodóban van a világon, a fejlett országokban is. Pontosan nem tudjuk az okát, illetve való­színűleg igen összetett oka van, de nem zárható ki, sőt, adatok is van­nak arra, hogy a környezetszeny- nyezésnek, illetőleg az ózonlyu­kaknak is szerepük lehet a beteg­ség szaporodásában. A másik, ami viszont tömeges, az allergiás kötő­hártya-gyulladás, a harmadik pe­dig az érelmeszesedéses jellegű vérkeringési betegségek.- Milyen a szekszárdi szemé­szeti osztály technikai felszereltsé- ge?- Örömmel mondhatom, hogy országos színvonalon van, s mind a tulajdonos, a megye, mind a kór­ház mindent megtett azért, hogy Tolna megye szemészeti betegeit megfelelő szinten el tudjuk látni, s minden olyan technikánk meg­van, ami ahhoz szükséges, hogy a Magyarországon, sőt a világban el­fogadott legmodernebb módsze­rekkel tudjunk gyógyítani. Ki­emelném az új típusú szürkehá- lyog-műtétet amellyel csodálatos eredményeket és gyors rehabilitá­ciót tudunk elérni. IHÁROSI IBOLYA Központ a jobb gazdálkodásért Az országban ez a tizenötödik Az ország tizenötödik agrár szaktanácsadói központját adták át szombaton a lengyeli Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Intézetben. A megye hat falugazdász körzetközpontjához tartozó termelők ered­ményesebb gazdálkodását így ma már két - a palánki és a lengyeli - iroda segíti. Lengyel Bea József, az FVM Tolna megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője szerint a múlt évben, piliscsabai központtal létrejött országos tanácsadói hálózat eddigi tapasztalatai igazolták a rendszer szükségességét. Az irodák szolgáltatási körébe az agrártámogatások naprakész ismerete, a pályázati lehetőségek ismertetése, szaktanácsadások, kiállítások és bemutatók, illetve különböző továbbképzések megszervezése és lebonyolítása szerepel. A tanácsadói központok kialakításánál fontos szempont volt a szakmai környezet és a gazdákkal való kapcsolattartás minősége. Az ma már minden gazda számára nyilvánvaló, hogy az eredményesség egyik alappillére a különböző szintű és nagyságrendű pályázatokon való sik­eres részvétel. Az iroda munkatársai a pályáza­tok elkészítésében hatékony, és ami nagyon fontos, ingyenes segítséget nyújtanak. A legkorsz­erűbb technikai eszközök állnak rendelkezésükre a számítógépes adatfeldolgozásra, ügyintézésre, céginformációk és hirdetések felvételére. A szaktanácsadó központ napi négy órában várja az érdeklődőket és ez idő alatt inter­netes hozzáférést is biztosít a gazdák számára. Klausz László iskolaigazgató a központ átadását elsősorban szakmai elismerésnek tekinti, ugyanakkor reméli, hogy ez hatékonyabb beiskolázást is eredményez. A jelképes kulcsátadást követően az iskola jövőbeni terveit ismertette. - A folyamat első szakasza az iroda birtokba vételével befe­jeződött. A második, egy minden igényt kielégítő gazdabolt kialakítása néhány hónapon belül megvalósulhat. Szolgáltatásunk teljességét tangazdaságunk minőségi gépekkel történő fel­szereltsége jelenti majd. A környék gazdálkodóival való együttműködésünk e folya­mat befejeződésével válik majd teljessé - mon­dotta. Garay-napok a gimnáziumban Nemzetközi versenyek, előadások, bál A szekszárdi Garay János Gimná­zium hagyományos Garay-napi rendezvényeire ebben az ében március 13-án és 14-én kerül sor. Március 13-án, kedden, ünnepi megemlékezéssel kezdődik a program, ezt követően érdekes előadásokon vehetnek részt a di­ákok. Délután a diákszínjátszóké a díszterem, s nagy várakozás előzi meg az iskola tanárainak emlékező műsorát, amely az „így ünnepeltünk mi” címet viseli. A fentieken kívül szellemi torna és sportprogramok várják a érdeklő­dőket. Másnap délelőtt szintén érdeklődésre számot tartót elő­adások várják a diákokat a tudo­mány és a művelődés minden te­rületéről. A kétnapos rendezvény alatt vendégei is lesznek az isko­lának, mégpedig a XVIII. Garay számítógépes verseny és a Körösi Csorna Sándor földrajzverseny résztvevői, akik nem csak Ma­gyarországról, hanem a Kárpát­medence más vidékeiről érkez­nek a megyeszékhelyre. A sport­ban is lesz nemzetközi rendez­vény, mégpedig horvát-magyar fiú kosárlabda bajnokság. A két­napos rendezvény a Garay bállal zárul. ■ __________________Fekete krónika__________________ Tü zes hétvége Tolna megyében Rengeteg tűzeset történt a hét vé­gén Tolna megyében. A szek­szárdi és dombóvári hivatásos, valamint a tamási önkéntes tűz­oltóknak is akadt dolguk elég. Tolnanémedi határában szom­baton Szentpéter-szőlőhegyen 150 darab kis méretű szalmabála égett. A tüzet a sárbogárdi tűzol­tók fékezték meg. Tamási mellett Öreghenyén, a Kápolna dűlőben egy hektáron gyullad meg egy bozótos terület aljnövényzete. Fél tizenkettőkor indult be va­sárnap a nagyüzem, szinte egy­szerre Szekszárd és Dombóvár környékén. A tűzoltók egyik helyről a másikra siettek. Először a siófoki elágazónál fél hektár avar gyulladt ki. Miszlán a Fő ut­cában 14 szalma körbála égett. Nagykónyi és Tamási között a öl­es út mellett két hektárnyi terüle­ten égett az avar és a nádas. Dél­után négykor Szekszárdon sze­rencsére nem kellett tüzet oltani, de a helyzet meleg volt. A Sárköz utcában összeütközött két Lada személygépkocsi, s az egyik gáz­üzemű volt. Kaposszekcsőn a ha­lastónál 2 hektáron gyulladt ki a nádas. Dombóvár-szőlőhegyen fél hektáron, Gunarasban mint­egy 400 négyzetméteren avar égett. Bátaszék mellett Lajvér pusztán 4 hektár nádas gyulladt ki, ez a tűz lapzártakor még égett. Közben érkezett a megye más te rületéről egy újabb riasztás, de hogy mi történt, az még nem derült ki. ■ Tizenhét év fegyház Jogerős ítélet a györtki gyerekgyilkosság ügyében A Tolna Megyei Bíróság dr. Molnár István vezette bün­tetőtanácsa a tizenhét év fegyházra ítélte Genszler Gábort, az ítéletet a közel­múltban a Legfelsőbb Bíró­ság helyben hagyta. Megrázta a közvéleményt an­nak idején a gyilkossági ügy, hi­szen ezúttal konszolidált csa­ládban történt a tragédia. Voltak, akik a halálbüntetést emlegették. A gyönki gyilkossági ügy azért került a legmagasabb bírói testület elé, mert az ügyész súlyosításért, a vádlott és a védelem pedig enyhí­tésért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az első fo­kon hozott ítéletet. Mint annak idején több ízben is beszámoltunk róla, Genszler Gá­bor 1999 április húszadikán este több fejszecsapással megölte alvó, 13 éves lányát. A gyerek a fejére mért két nagy erejű és három ki­sebb ütéstől szinte azonnal meg­halt. A később hazatérő feleségét a vádlott nem engedte fel az emelet­re a lánya szobájába, ahol az asz- szöny különélésük óta lakott. Reg­gel az anya találta meg holtan a lá­nyát. A vádlott előkészületeket tett az öngyilkosságra, amit akkor nem kísérelt meg, de az előzetes letar­tóztatásban igen. A bíróság, a vád­irattal egyezően Genszler Gábort 14 éven aluli személy ellen, aljas indokból elkövetett emberölés és személyes sza­badság megsér­tése bűntetté­ben mondta ki bűnösnek és ezért halmazati büntetésül 17 évi, fegyházban letöltendő sza­badságvesztére ítélte s újabb tíz évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Az indokolás szerint a bíróság enyhítő körülményként vette fi­gyelembe a vádlott személyiségza­varát, megbánásra utaló magatar­tását, s a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, valamint büntetlen előéletét. Súlyosító kö­rülmény, hogy tettét részegen kö­vette el. A számítások szerint a gyilkosság idején a vádlott véré­ben mintegy 3 ezrelék alkohol le­hetett. Maga is elismerte, hogy egész nap ivott. A vádlott házassága megrom­lott, másnapra volt kitűzve az utol­só válóperi tárgyalás. Genszler Gábornak ekkor már csak a lányá­val volt jó kapcsolata á családból. Joggal tartott attól, hogy mindkét gyereket a feleségnek ítéli a bíró­ság. A körülményekből nem jut­hatott más következtésre a bíró­ság, minthogy tettével feleségén akart bosszút állni. Ártatlan gyer­mekét gyilkolta meg, ami erkölcsi­leg semmivel nem menthető. IHÁROSI IBOLYA Faluról Falura MAJOS. Falugyűlésre várja kezdődik a település önkormány- Bolbach János képviselő a tele- zata által meghirdetett közmeg- pülés lakóit ma, március 12-én. A hallgatás. 18 órakor kezdődő rendezvény helyszíne a kultúrház lesz. NAGYKÓNYI. Ma 18 órakor a község 2001-es költségvetési ren- ATTALA. A megyeszéli falu kul- deleiéről tárgyal a nagykónyi túrházában hétfő este fél hétkor képviselőtestület. ____________■ Ki s település, egyensúlyban Az iparűzési adó aranyat ér Takarékos gazdálkodás és iparűzési adó tartja egyen­súlyban a költségvetést. Dalmand A község igen korán, még febru­ár elején elfogadta idei költségve­tését. Mint Foki Csilla jegyző kér­désünkre elmondta, a község a környékhez képest kivételezett helyzetben van, mert befolyik va­lamennyi iparűzési adó, elsősor­ban a mezőgazdasági rt. jóvoltá­ból. A község a maximális 2 szá­zalékos adót vetette ki, az idén a tervezett összeg 30 millió forint. A település teljes költségvetése 117 millió 200 ezer forint. A bevé­tel és a kiadás egyensúlyban van, hitelt nem terveztek. Az általános iskola saját bevételeivel együtt 60 millió 687 ezer forinttal gazdál­kodhat. Az állami támogatás eh­hez 32 millió 932 forintot, vagyis majdnem a fele összeget a köz­ségnek kell fizetnie, ami iparűzé­si adóból és más bevételekből le­hetséges. A szociális kiadásokra 13,5 millió jut, ez tervezett ösz- szeg, hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi segély kifize­tésére lesz szükség. Kötelező 2003-ig minden tele­pülésen új rendezési tervet készí­teni, 1 millió 300 ezer forinttal Dalmandon az idén elindítják a tervezési folyamatot. A megyei területfejlesztési tanácstól el­nyertek négymillió forintot egy szolgálati lakás felújítására. Pá­lyázati tartalékra 1 millió 300 ezer forintot terveztek, s vala­mennyi támogatást tudnak adni a helyi sportegyesületnek is. Elment egy „forradalmár” Kárpáti András: 1930-2001. Ismét eggyel kevesebben vannak a XX. század második felének „hétköznapi forradalmárai”. Kárpáti András, a vehemens, nyughatatlan, olykor érdes mo­dorú, kicsit öntörvényű, de a de­mokratikus elvek, a polgári-pa­raszti értékek iránt következete­sen hűséges tolnai '56-os, testne­velő tanár, edző, ex-képviselő, édesapa és nagypapa örökre pi­henni tért. Kárpáti András paraszti csa­ládban nőtt fel. Folyamatos lobo- gása, és a családjától kapott esz­meiség sodorta őt az 1956-os for­radalomba. Neki is köszönhető, hogy '56. őszén sikerűd Tolnát megmenteni az anarchiától. Kárpáti Andrást forradalmi szerepvállalása miatt letartóztat­ták, éveken át rendőri felügyelet alatt állt. Később mégis kibonta­koztatta pedagógiai és sportveze­tői tehetségét: testnevelő tanár­ként és a tolnai sportéletben edzőként is maradandót alkotott. A nyolcvanas évek végén a he­lyi németség civil közösségének egyik alapító tagjaként komoly érdemei voltak Tolna és a német- országi Stutensee partnerkapcso­latának létrejöttében. A rendszerváltás során ismét belevetette magát a közéletbe, de energiájából futotta a nyugati tí­pusú mezőgazdasági gépkörök Magyarországon történő megis­mertetésére, elterjesztésére is. A sajtó a magyarországi gépkörök atyjaként aposztrofálta. A tolnai kárpótlás egyik levezénylőjeként nagy szerepe volt abban, hogy ez a kényes folyamat gyakorlatilag hangos szó nélkül zajlott le a vá­rosban. Rövid ideig tartó pártpolitizá­lás után a helyi közéleti munkát választotta, volt települési ön- kormányzati képviselő, és a he­lyi német kisebbségi önkor­mányzat létrehozásában és mű­ködésében - különös tekintettel a német nemzetiségi nyelvokta­tásra - is elévülhetetlen érdeme­ket szerzett. Az utóbbi hónapokban meg­romlott egészségi állapota miatt kénytelen volt visszavonulót fúj­ni. Elbúcsúzott a „forradalmár- ságtól", hogy a számára legfonto­sabbtól, a családjától ne kelljen idő előtt búcsút vennie. A gond­viselés azonban úgy látta, a munka elvégeztetett, a forradal­márnak pihennie kell. Legyen neki könnyű a föld! Tolna város polgárai nevé­ben: Dr. Szilák Mihály polgármester (26994)

Next

/
Thumbnails
Contents