Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-10 / 35. szám
Tolnai Népújság 2001. Február 10., szombat 9. OLDAL A sír és a boldog élet ígérete között A barátok alapítványt hoztak létre Berbuch Miklósért Néha igazságtalanul könyörtelen tud lenni a sors. Néha azért az elvileg teljesen esélytelen hajótörötteknek is odadob valami fogódzót, amit aztán az ő üldözöttéi általában kétségbeesetten meg is markolnak. Az már csak később derül ki, hogy papírhajóba, vagy mentőcsónakba sikerült-e belekapaszkodniuk. A megmeneküléshez azonban még utóbbi esetben is kellenek a segítő kezek. Berbuch Miklós 23 éves, hamarosan diplomát szerző, hat év kung-fu múlttal rendelkező, értelmes, magas, vékony, jóképű, életrevaló fiú. Ami furcsa rajta, hogy két hónapja olyan fémből készült nyakrögzítő szerkezetet visel, amilyet annak idején Horn Gyula hordott emlékezetes balesete után. Miklós azonban nem sérülés következtében viseli ezt az eszközt. Az ő nyakcsigolyái egy rosszindulatú nyirokcsomó megbetegedés következtében gyengültek meg annyira, hogy a rögzítő nélkül életveszélyessé válna számára a mozgás. A fiatalember 18 éves kora óta küzd a rákos betegséggel. Első kemoterápiás kezelése idején első éves főiskolás volt a szekszárdi tanítóképző szociális munkás szakán. Miklós azonban nem hagyta el magát, nem kért halasztást, letette a vizsgáit, és úgy tűnt, meg is gyógyult. A főiskola 2. és 3. évében tünetmenetes volt, jól érezte magát és tulajdonképpen el is felejtette a betegségét. Negyedéves korában viszont ismét jelentkezett nála a fáradékonyság, a láz: kiújult a kór. Megint csak kemoterápia a szekszárdi kórházban, aztán néhány hónap után újból negatívak lettek a leletei. Ekkor azonban már egyéni tanrendet kellett kérnie a főiskolán, ahol végül is tavaly szeptemberben államvizsgázott. (A diplomához még hiányzik egy középfokú angol nyelvvizsga). Miklós ezt követően elkezdett állást keresni, de tavaly ősszel már érezte, hogy valami nincs rendben. Fáradt volt, gyakran szédült, és fájt a nyaka. Először ő is és az orvosok is azt hitték, hogy kung-fu edzésen sérült meg. Aztán sáncgallért kapott, és pihennie kellett. Két hét alatt azonban úgy legyengült, hogy egyedül már nem is tudott felkelni az ágyból. A kórházban kiderült, a nyakcsigolyáján daganat van, mellette a nyirokcsomó megnagyobbodás veszélyezteti a fontosabb szerveket is. Ismét kapott kemoterápiás kezelést. Pécsen sugarazni is kellett volna, a csigolyái állapota miatt azonban nem volt szállítható. Ekkor kapta a rögzítő szerkezetet. Ez tavaly novemberben történt. Ebben az időszakban a 192 centi magas, sportos fiú alig több, mint hatvan küóra fogyott. Még segítséggel sem tudott felkelni. Ebben a súlyos helyzetben Miklós barátnőjének édesanyja javasolta neki, hogy próbálja ki - a hagyományos kezelés mellett - a Preventa nevű, rákos sejtek elpusztítására alkalmas, humán gyógyszerként még el nem ismert készítményt. (A Preventa olyan víz, amelyben a hidrogén egyik „változata”, a deutérium a természetes előforduláshoz képest csökkentett mennyiségben van jelen, amit csak az egészséges sejtek viselnek el.) Miklós korábban már több „segédszert” kipróbált, kevés eredménnyel, eleinte a Preventában sem hitt, csakúgy, mint az orvosok. Ám a hagyományos kezelések mellett fogyasztotta az előírt adagokat, és napról napra jobban lett, amit a leletei is bizonyítottak. November óta issza a Preventát, ma ismét egészségesnek érzi magát, jó étvágya van, tanulni is tud, és alig várja, hogy dolgozhasson. Meggyőződése, hogy ez a víznek köszönhető. A Preventa, amely még nem minősül humán gyógyszernek, TB támogatás híján természetesen nem olcsó. Jelenleg havi 40 ezer forintba kerül Miklós adagja, de a későbbiekben emelni kellene a dózist, ami már 80 ezer forintot igényel. És nem hónapokról, hanem évekről van szó. Miklós „jövedelme” még a „hagyományos” költségeit sem fedezi, eddig barátai, a barátnője családja finanszírozták számára az eddigi legkilátástalanabb időszakban az utolsó szalmaszálat, ma már - Miklós által kimondottan is - a teljes gyógyulás reményét jelentő készítményt. A segítők egyike sem tehetős ember, a pénz elfogyott, így aztán a barátok létrehoztak egy alapítványt, kifejezetten Miklós gyógyítására: a Berbuch Miklósért Alapítványt. A fiatalember eleinte mindezt ellenezte. Kéregetésnek fogta fel a kezdeményezést, főleg amiatt, hogy az kizárólag az ő boldogulását célozza. Ő ugyanis sokáig úgy gondolta, hogy saját erőből is fel tud állni, nem hitte volna, hogy valaha könyörög majd a saját életéért. Miklósnak azonban be kellett látnia, hogy lehetőségeit a legszebb ifjúkorában is kénytelen a sír és a boldog élet ígérete között számon tartani. A Berbuch Miklósért Alapítvány számla- száma: 719 000 65 - 101 00 888.-ESKiemelt művészeti csoportok Az Ifjú Szív Német Nemzetiségi Táncegyüttes Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 15 kiemelt művészeti együttest tart számon. Sorozatunkban ezeket a művészeti csoportokat mutatjuk be.- Mikor és hogyan alakult az Ifjú Szív? - kérdeztük Gaál Lászlót, az együttes vezetőjét.- A Dienes Valéria Általános Iskola igazgatója, Vitéz Zsolt, keresett meg azzal, hogy szeretne létrehozni egy iskolai gyermektánc- csoportot. Ismerte táncos tevékenységemet és múltamat, ezért engem kért fel erre. Mindez 1989-ben történt, november 1-el megalakult az együttes. Később, mikor a csoportban táncoló gyerekek befejezték az általános iskolát, szerettek volna tovább táncolni, az iskola azonban nem tudta ezt fölvállalni. Ráadásul szerettek volna táncolni óvodás korú gyerekek is. Ennek az lett a vége, hogy jelenleg három helyszínen folynak a próbák: a gyermek-játszót a Honvéd utcai óvodában tartjuk, az általános iskolás korúak a Dienes iskolában, a nagyok pedig a Babits művelődési házban próbálnak.- Hány tagja van a csoportnak és hogyan tartják fenn magukat?- Jelenleg 140-en járnak rendszeresen próbára, hat korcsoportban folyik a munka. Már régóta nem csak a Dienes iskolából jelentkeznek gyerekek táncolni, hanem az egész városból, sőt, vidékről is. Sok támogatónk van, akik munkával, vagy anyagiakkal segítenek minket, s nekünk is vannak bevételeink, például a tagdíjak, a fellépti díjak. Névjegy: Gaál László az Ifjú Szív Táncegyüttes vezetője. Táncos pályafutása Mórágyon indult, később Pécsett táncoktató-, majd 2000. decemberében koreográfusi végzettséget szerzett. Szekszárdon él, nős, egy gyermek apja. Felesége és fia is tagjai az Ifjú Szív táncegyüttesnek. Az együttes januári fellépésének egy pillanata- Hogyan értékeli az eltelt 11 évet?- Az eltelt 11 év alatt eljutottunk oda, hogy több mint három órás műsort tudunk adni, s az együttes minden tagja népviseletbe tud öltözni. A felnőtt csoportnak például 10 tájegységre való népviselete van. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a ruhák majdnem 20 százaléka eredeti népviselet, a többi ruhát is eredeti darabok mintájára varrattuk. Évente több mint 60 fellépésünk van, itthon és külföldön egyaránt. Komoly eredményeink vannak, három országos minősítésen vettünk részt, többször képviseltük Magyarországot nemzetközi fesztiválokon. Csak egyet emelnék ki a sok közül: a tavalyi békéscsabai gyermek- és ifjúsági fesztiválon a miénk lett a legjobb gyermekcsoport. A felnőtt csoport tagjainak 80 százaléka a megalakulástól tagja az együttesnek.- Ki készíti a koreográfiákat?- Neves szakemberek készítik és tanítják be a számainkat, például Wenczl József az Országos Német Táncszövetség elnöke, Vásárhelyi László, Manninger Miklós és Glöckner József nemzetközileg is elismert koreográfusok, Pesovár Ernő Kossuth-díjas néprajzkutató, s jómagam is készítek koreográfiákat.- Az Ifjú Szív ismert karitatív tevékenységéről is.-Úgy vélem ínc és a német nemzetiségi kubura ápolása mellett az együttesnek mást is közvetítenie kell a csoport tagjai felé. Rendszeresen részt veszünk jótékonysági rendezvényeken,. Minden évben, megalakulásunk napján gálaműsort tartunk, melynek bevételéből valamilyen tárgyat vásárolunk és ezzel karitatív- , vagy sérült embereket tömörítő szervezeteket támogatunk. Immár hagyomány az is, hogy szilveszterkor vendégül látjuk a hajléktalanokat, azért akkor, mert karácsonykor mindenkinek eszébe jutnak, de az év utolsó napján nem, pedig akkor is jólesik nekik egy finom meleg ebéd.- Még egy kérdés: miért éppen Ifjú Szív?- Azért választottuk ezt a nevet, mert úgy véljük: aki táncol, mindegy, hogy hány éves, a szíve fiatal marad. VENTER MARIANNA A természet az ember gondoskodása nélkül (is) működik Erdei iskolákban lehetne ismerkedni az élővilággal A környezeti nevelésről, ezen belül áz erdei iskolák tudatformáló szerepéről tartott előadást pedagógusoknak Szekszárdon a héten Lehoczky János, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója. A környezetvédő tanárral az előadás után beszélgettünk. Névjegy: Lehoczky János (42) biológia-földrajz szakos tanár közoktatás vezető és mentor Munkahely: Fővárosi Pedagógia Intézet Szakterület: környezeti nevelés, erdei iskolai tanulás szervezése- Miről szólt az előadása?- Arról, hogyan helyezhető gondolkodásunk fókuszába a környezet harmóniája, illetve miként lehet a környezeti nevelést úgy értelmezni, hogy ne csak a problémákról és a gondokról beszéljünk. Az oktatás a környezetvédelemmel mindig értékeket szeretne közvetíteni és mivel környezetünk működése, fenntarthatósága egészen különös értéket jelent, olyan dolgokat, amelyek nem megvehetők, nem megvásárolhatók, ezért azt kell megtalálnunk, hogyan lehet a gyerekeket ezeknek az értékeknek a tiszteletére, megteremtésére nevelni.- Valamiféle hiánypótlásra gondol?- Itt nem arról van szó, hogy valamilyen hiány pótlásával az értékrend megváltozhat, hanem olyan élmény helyzetekbe kell a gyerekeket hozni, olyan sajátos tanulási formákat kell kitalálni, amelyek során találkozhatnak a környezet harmóniájával, felismerhetik, hogy ez az érték az ő életükben is lényeges. Ilyen szempontból a környezetvédelemre való nevelés egy kicsit hasonlít a művészeti neveléshez. Aligha lehet valakit zeneszerető emberré nevelni csak úgy, hogy elmagyarázzuk neki mennyire borzalmas a hamis hang, meg kell tanítani a zenét élvezni, érteni és örülni neki. Természetesen ezt minden életkorban másként kell tenni. Az egészen kicsiknek a szemüket, fülüket kell kinyitni, mert ők az érzékszerveikkel felfedezett valóságra nagyon érzékenyek. Ezért sajátos tapintási élményeket kell biztosítani számukra a természetben, hogy felfedezhessék mind azt, ami a valódi környezetükben létezik.. A kamaszokkal egész más a helyzet, ők sokkal érzékenyebbek a környezeti konfliktusokra, kritikusan szemlélik mások viselkedését, ezért náluk sokkal inkább a probléma kezelő gyakorlatot, konfliktus kezelő játékokat kell alkalmazni, mert ez vezet eredményre. De azt tudomásul kell venni, hogy környezet tudatossá csak felnőtt korban válik az ember.- Van-e helye a mai, tanagyag központú közoktatásban mindennek?- Van, de a mai közoktatás ismeret- központú tanításából nagyon nehezen válik a képességeket fejlesztő oktatássá. Pedig azok a tantervi alapdokumentumok, amik ezeket a kérdéseket szabályozzák pontosan erre vonatkoznak. Még időkeret is van, a kerettantervi rendelet lehetővé teszi azt, hogy az iskolák a hagyományos tanórai formáktól eltekintsenek és másféle tanítási formákban, például erdei iskolákban. Nagyon kevés helyen élnek ezzel, születő dologról lévén szó sok a félre értelmezés, igény van a módszertani tanácsokra.- Mit tanítanak az erdei iskolákban?- Az erdei iskolának az a feladata, hogy az iskolai éven belül valamilyen, a tantervben meghatározott követelményt teljesítsen, a tanórák keretem túl lépve tanítsanak a pedagógusok, terepgyakorlatokon vegyenek részt a gyerekek vagy téma-napokon, ismerjék meg az adott terület élővilágát.- Ön milyen környezetvédő, harcos vagy szelíd?- Azt gondolom, hogy minden környezetvédő a saját szakterületén harcos, de nem mindegy, hogy milyen eszközökkel teszi azt. Én a tantervi kérdések megvalósításában meglehetősen harcos vagyok, de nem hiszem, hogy felvonulnék, demonstrálnék, inkább szakmai érvekkel szeretek harcolni. Egyébként a környezettel kapcsolatos kérdések mindig valamilyen ellenzékiséget hordoznak, mert a környezeti problémákat okozók érdekei ellen hatnak. így a környezeti értékek melletti kiállásban mindig van valami ítélet.- Kell-e és hogyan óvni a környezetet?- A természetet nem kell cselekvőén óvni, mert attól természetes, hogy a mi gondoskodásunk nélkül működik. Az igazi természet megóvás arról szól, hogy menjünk oda, figyeljük meg, de ne avatkozzunk közbe és jöjjünk el úgy, mintha ott se lettünk volna. Mihelyt az ember beavatkozik ezekbe a folyamatokba ahol életközösségek vannak, akkor azok már nem a maguk rendje szerint fognak műErdei iskola Váralján ködni. F. KOVÁTS ÉVA Az országban mintegy 800 olyan iskola van, ahol folyamatosan erdei iskolákat szerveznek. Tolna megyében a Szekszárd melletti sötétvölgyi gyermektáborban és a váraljai gyermektáborban van erre lehetőség. De a Garay János Általános Iskola például minden tanévzáró előtt Fadd-Domboriban rendez ha nem is erdei, de vízi tábort. t 1 1 4 I
