Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-08 / 33. szám

2001. Február 8., Csütörtök MEGYE TŰKOR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Fárasztó semmittevés Elsőre azt gondolhatná az ember, hogy ennél jobb állást el sem lehet képzelni. Mármint annál, melyet egy francia cég hirdetett meg a közelmúltban. A feltételek szerint az alkalmazottaknak nem kell mást tenniük, mint hónapokon át semmit se tenni. Az­az főállásban heverészni az ágyban, s ha lehet, minél többet szu­nyókálni. Az intézet - mely az űrutazások emberi szervezetre gya­korolt hatását tanulmányozza - ezért még fizet is, méghozzá EU-s szinten mérve is komoly pénzeket. A hír olvasásakor vélhetően mifelénk is sokan sóhajtottak fel el­merengve: bárcsak ott lenne a szerencsés kiválasztottak között. Hi­szen ki ne tudna folyamatosan pihenni, végleg eltemetve a mun­kát? Feledve a korai felkelést, a fizikailag és szellemileg - s gyakor­ta idegileg is - egyaránt kimerítő, megerőltető mindennapi tevé­kenységet, a monotóniát? Am jobban átgondolva a jelentkezőkre váró feladatot, már nem is tűnik olyan vonzónak. Hiszen pár napig, sőt, akár egy-két hétig az emberek jelentős része kétségkívül jól meglenne csak úgy ott­hon, pihengetve. Ám arról talán a munkanélküliek tudnának a legérzékletesebben mesélni, hogy mit is jelent a huzamos tétlen­ség. S hiába is fizetnek érte - igaz, jóval kevesebbet, mint a fran­cia intézet -, egy idő után a kétségbeesett állástalan már minden fórumot felkeres, minden - gyakorta megalázó - procedúrát is el­visel, csakhogy munkához jusson. (Persze léteznek kivételek, de ők a szabályt erősítik). Szóval, aki netalán annyira sietne a fran­cia cég hirdetésére, az legyen azért tisztában azzal, hogy hosszú távon mennyire, mondhatni elviselhetetlenül fárasztó és idegőrlő lehet a folyamatos semmittevés. Rajzok az iskolagalériában A gyerekek összegyűjtött munkái tekinthetők meg SZEKSZÁRD A szekszárdi Garay János Ének­zenei Általános Iskola azon ok­tatási intézmények közé tarto­zik, mely rendszeres időközön­ként nyilvános kiállítást rendez a kisdiákok rajzaiból. Általában évente három alkalommal te­kinthetik meg az érdeklődők a termést, idén most - azaz tegnap délután - első ízben kerültek az alkotások a falakra. Pontosab­ban az intézmény jó áttekinthe­tőséggel rendelkező folyosó ga­lériájába, ahol mint máskor, teg­nap is szépszámú közönség vett részt a megnyitón. A méltatást Szabó Csaba, az ABN AMRO Bank szekszárdi fiókjának ügy­vezetője vállalta: a választás nem véletlen, hiszen a bank, mint támogató, már eddig is számtalan rajzot vásárolt az is­kolától.-SZÁ­JÓTÉKONYSÁGI BÁL. A szekszárdi Kadarka utcai óvoda jóté­konysági bállal várta a szülőket a megyeszékhelyen, a gyakorló ál­talános iskola aulájában. A bevételt a szervezők óvodai játékok vá­sárlására, kirándulások költségeinek fedezésére szánják. Rokkantkocsival is fel lehet szállni a buszra Az 500. E 95-ös Tolna megyébe került útvonalon közlekedteti a társaság. Az elmúlt évben a társa­ság tíz új autóbuszt szer­zett be, megközelítőleg 200 millió forint értékben. Az idén hasonló nagyság­rendű autóbusz beszerzéssel szá­molnak, mint az előző évben. A kívánatosnak ez nem egészen a fe­le, azonban a források bővülése csak a közösségi közlekedés finan­szírozási reformjának régen várt bevezetésétől várható. A Gemenc Volán Rt. nemré­giben ünnepélyes keretek között vette át a harmadik évezred első új autóbuszát Budapesten az Ikarus Egye­di Járműgyártó telephelyén. Szekszárd Az autóbusz a népszerű és bevált E 95-ös típusból az 500. elkészült példány volt egyben, és a Gemenc Volán első Scania alvázas Intercity autóbusza. A svéd megbízhatóság és a magyar formatervezés jegyeit magán viselő autóbusz a Bony- hád-Budapest járaton szállítja az utasokat a hét közepétől. Igazi újdonságot jelentett a de­cember végén érkezett két darab Ikarus C 56 típusú úgynevezett rokkantkocsi-lifttel felszerelt au­tóbusz. A Közlekedési Minisztéri­um által meghirdetett „Akadály- mentes közlekedésért” program keretében a Gemenc Volán is pá­lyázatot nyújtott be és nyert el kettőre támogatást. Az autóbu­szokat a Szekszárd-Harkány és a Szekszárd-Dombóvár (Gunaras) Lakos István autóbusz-vezető (a kép bal oldalán) bemutatja a rokkantkocsi-lift működését FOTÓ: BAKÓ JENŐ Emberek, állatok, gondoskodás „Mindig sajnáltam a gazdátlan, kóbor jószágokat” A szekszárdi állatotthon egy maréknyi lelkes fiatalnak köszönheti a létét. Ezek egyike Fiáth Szilvia, a Tolna > Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke.- Mióta foglalkozik kutyákkal?- Tulajdonképpen egy Picur nevű foxi taní­tott meg járni úgy egyéves korom körül. A kutya felügyeletére bíztak, én meg beleka­paszkodtam a hátába, úgy tanultam meg járni. Picuron kívül mindenféle kutyánk volt, nagyon szerettem őket és mindig sajnáltam a gazdátlan, kóbor jószágokat, az volt az álmom, hogy ezeknek menedéket biztosítok. Három éve találtunk egymásra Nagy Piroskává' barátaival, akik éppen egy kutyamenhely létrehozásán fáradoztak. Ennek eredménye a szek­szárdi Állatotthon, melyet az alapítvány és a városi önkormányzat közösen tart fenn.-Mi a véleménye az állatkínzásról?- Számomra egyformán borzasztó, ha kutyával, macskával, rókával, vagy bármilyen más állattal bánnak kegyetlenül. Az Európai Unió orszá­gaiban az állatok védelmét sokkal komolyabban veszik, ehhez a megfelelő szigorú és következetes törvényi háttér is rendelkezésre áll. Magyarországon is van állatvédelmi törvény 1998. óta, de az eltelt két év bebizonyította, hogy nem igazán szol­gálja az állatvédelem ügyét. A törvénynek nincs visszatartó ereje, így továbbra is szinte bármit el lehet követni az állatokkal szemben. Az igazánjiatékqny _ rendeletek kidolgozása mellett' szükség, n volna arra is, hogy a hatóságok komolyab­ban vegyék a rájuk ruházott állatvédelmi feladatokat. A visszaélésekhez a felelőtlen tenyésztők is hozzájárulnak, akik haszon reményében bárkinek továbbadják a szerencsétlen állatokat. Utoljára, de nem utolsó sorban nekünk, embereknek is fel kellene nőnünk az állatvédelem ügyéhez. -Mi a helyzet Tolna megyében?- Megyénk helyzete sem felhőtlen: egyre- több a szándékos mérgezés, és még mindig nagyon sokan vannak azok, akik a megunt állataikat megölik vagy kidob­ják. Találtunk már élő kölyökkutyát zsákba kötve Névjegy: Fiáth Szilvia, a szekszárdi Turisz­tikai Információs Irodavezetője, a Tolna Megyei Állat és Természet­védő Alapítvány elnöke. Szakmája: külkereskedő, vámos, idegenforgalmi manager, két idegen nyel­vet beszél középfokon. Társadalmi megbízatásai: a szekszárdi ZUG Ifjúsági Művészeti és Művelődési Egyesület alelnöke, a Szekszárdi Borvi­dék és Borkultúra Alapítvány kuratóriumi tagja, a Szekszárd és Térsége Turisztikai Egyesület titkára. Családi állapota: független. szemetes konténerbe dobva és idős kutyát szintén kukába dobva. Előfordult az is, hogy az állatmenhelyről kísérleti célra vásároltak volna kutyákat. Ezt határozottan és keményen utasítottuk el, azóta sem állt elő senki hasonló ajánlattal. Sorolhatnék még szívszorító eseteket, az emberi kegyetlenség néha nem ismert határokat. Alapítványunk igyekszik mindent megten­ni a környék állataiéit, de ez csak akkor működik igazán, ha az emberek mellénk állnak, segítenek.- Mostanában a kutyatámadásoktól vis- szhangos az ország.- Ezekben a tragikus esetekben nem a kutya hibás, hanem a gazdája. Sokféle kutya van, mindegyikkel a neki megfelelő módon kell bánni. Kutyát sohasem pusztán a külseje, vagy az aktuális divat szerint kell választani. Nem elég megvenni, foglalkozni kell vele, tanítani, nevelni. Akkor is gondoskodni kell róla ha idős, vagy beteg. Egy nagytestű kutyához például olyan gazda kell, aki fegyelmezi, tanítja, foglalkozik vele. Áki lakótelepen lakik és nem tud kutyát tartani, szombatonként inkább látogasson ki az állatotthonba, ott kényeztetheti, simogathatja a kutyákat. Visszatérve a kutyatámadásokra. Az eltelt három év alatt egyetlen egyszer sem sérültünk meg, pedig hogy finoman fogal­mazzak, volt néhány mentálisan sérült eb a védenceink között. VENTER MARIANNA Portré A politikusok ne dönthessenek a szakma nélkül Buday Gábor fizikus nemrégi­ben a nyilvánosság elé lépett, keményen bírálva a Bátaapátiba tervezett radioak­tív huiladékok tárolója meg­építését ellenző politikusokat. Paks Gyermekkoromban minden érde­kelt - válaszolt, amikor egy előadá­sára hivatkozva azt kérdeztem, mindig fizikusnak készült-e. - A szüleim egyébként kisemberek voltam, apám pincér, anyám admi­nisztrátor, majd háztartásbeli, val­lásosak. Jó tanulók voltunk a bá­tyámmal együtt, így adódott, hogy a Piarista Gimnáziumba írassanak be minket. Nagyon jó döntés volt. Fizikából versenyeket nyertem, de az utolsó pillanatig nyílt volt, hogy orvos, tanár vagy fizikus legyek-e. Végül az döntött, hogy a bátyám az ELTE-re járt már és szerinte nem volt neiiuz . felvételi. Bekerültem, az első két év jól is ment, majd el­kezdtem „csajozni”, ez meg is lát­szott az eredményeimen. Az ötö­dik évet kétszer is jártam, végül meglett a diplomám. Rövid kitérő­vel kerültem az atomerőműhöz, ott töltöttem pályám nagy részét. Jelenlegi beosztásában a radio­aktív hulladékok elhelyezésének problémaköré­vel foglalkozik, és mostanság igencsak politi­kai viták ke­reszttüzébe ke­rült. Buday Gá­bor a közel­Névjegy: Buday Gábor Budapesten született 1948-ban. A Piarista Gimná­ziumban érettségizett 1966-ban, majd az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Természettudományi Karán szerzett fizikusi diplo­mát 1973-ban. 1973-tól 76-ig kollégiumi nevelőtanár Bonyhádon, 1976-tól a Pak­si Atomerőmű Vállalat (majd részvénytársaság) munkatársa, reak­torfizikusként, osztályvezetőként, főosztályvezetőként. 1998-tól az akkor alakult Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság műszaki, tudományos igazgatója. Nős, felesége pedagógus. Első házasságából három, a jelenlegiből két gyermeke született. múltban éles kritikát fogalmazott ' meg az ország nyilvánossága előtt a Bátaapátiba tervezett tároló el­lenzői, elsősorban Illés Zoltán és Wekler Ferenc álláspontjával kap­csolatban.- Semmi mást nem akarok - mondta - mint, hogy ha egyszer megszületett az Atomtörvény, ak­kor szakmai egyeztetések nélkül ezt ne tegyék tönkre politikusok. Ha ezt megtehetik, akkor a de­mokrácia rossz irányba halad. Én csak rámutattam, a király mezte­len. Mit tehetnek velem? Nem va­gyok tagja egyetlen politikai párt­nak sem. Az aduk, az érvek az én kezemben vannak és nekem a szakmám iránti tisztességemből fakadó kötelességem rámutatni, hogy egyes politikusok valótlant állítanak a tárolóval kapcsolatban. RÁKOSI GUSZTÁV Egészség és egy csipet történelem Nyugdíjasok népfőiskolája A megyében tizennegyedik­ként indult el a héten a Paksi Városi Nyugdíjasklub Népfőiskolája. Paks Az iskolai képzésnél kötetle­nebb formában biztosítja az is­meretek gazdagításának lehető­ségét a népfőiskola, mely egyre nagyobb teret nyer a felnőttok­tatásban. A most induló isme­retterjesztő sorozat keretében két hónapon keresztül kéthe­tente találkoznak majd a hallga­tók. Hefner Erika népfőiskolái referens és a klub vezetője Czetli Imre úgy állította össze a kínálatot, hogy az idősebbeket jobban érdeklő kérdések kerül­jenek előtérbe. Szó esik majd az időskori betegségekről, gyógytornáról, a magányról, de belecsempésztek egy kis törté­nelmet és helytörténetet is a márciusig tartó sorozatba. A ki­választott területek szaktekinté­lyei mellett az előadók sorában diákok is szerepelnek, ők a Tol­na megyei népfőiskolák ismert előadói, az „ifjú tudorok”. Csur­gó András életmód tanácsadó hétfői, nyitó előadásán a gyógy­növényekről, s nagyanyáink gyógymódjairól beszélt, s meg­osztotta külföldön szerzett ta­pasztalatait is a hallgatókkal. A paksi nyugdíjasok népfőiskolá­ja február 19-én folytatódik, amikor is Szabadi Ágnes jóvol­tából Erzsébet királyné, Sissy életéről tudhatnak meg eddig nem ismert momentumokat a hallgatók. •s í

Next

/
Thumbnails
Contents