Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-06 / 31. szám

2001. Február 6., kedd MEGYEI TŰKOR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom a magamét SZERI ÁRPÁD ___ Ba jok a tévével A tévék egy részével mostanság bajok vannak. Ez mindenki előtt vi­lágossá válik, ha belelapoz például - hogy ne menjünk messzire - a bajokról beszámoló Tolnai Népújságba. Igen, a korábban elkövetett, átgondolatlan lépések most jár(hat)nak majd komoly következmé­nyekkel Az ígéretek be nem váltása akár még azt is eredményezheti, hogy elsötétül a képernyő. Mám int a Magyar Televízió képernyője. Ugyanis arrafelé sem könnyű a munkatársaknak, kiváltképp, ha esetleg külsős valaki. Elég sokan vannak, s talán meglepő, de a deb­receni, a pécsi és a szegedi körzeti stúdiók műsorainak többségé kül­sős munkatársak készítik, már ha megkapják régóta - csekély öt hó­napja - esedékes járandóságukat. A hír egyébként inkább jellemző, mint meglepő, újabb állomása a magyar királyi tévé - ahogy az intézményt gyakorta nevezni szokták - leépülésének. Jó néhány évvel ezelőtt valószínűleg komolyabb vissz­hangot váltott volna ki, miután akkor még egyedüliként működött a piacon az MTV. Ma már azonban, a kereskedelmi televíziók kikényszerítette verseny köz epette, nagy valószínűséggel az egykori­hoz képest összehasonlíthatadanul kevesebb nézőt ejt kétségbe a szürkére vagy feketére váltó monitor. Hiszen elég egy kattintás, s már­is ott vagyunk a konkurens csatornánál, mely akár élő egyenesben közvetíti azt az eseményt - például a munka beszüntetését - , mely az adás elsötétüléséhez vezet. Az országos képet tekintve tehát nincs különösebb gond, itt a verseny megteszi a magáét. Helyi szinteken már más a helyzet, amennyiben egy települési, önkormányzati, közösségi televízió működésében za­varok támadnak. Ugyanis a dolgok természetéből adódóan ilyen té­vékből egy településen csak egy van: s az az egy- ugyancsak a dolgok szövevényes természetéből adódóan - gyakorta nehezen képes tudósí­tani arról, hogy mi is a gond saját színfalain belül. Megkérdeztük olvasóinkat Részt venne-e olyan vetélkedőn, ahol milliókat nyerhet? Egyre népszerűbbek a tévés kvíz játékok, hiszen a nézők nem csak izgulhatnak a szereplőkért, hanem a saját szelle­mi tudásukat is próbára tehetik. Nemrégiben az egyik játé­kos húszmillió forintot nyert. Olvasóinktól azt kérdeztük, részt vennének-e olyan szellemi vetélkedőn, ahol tudásuk­kal sok pénzt nyerhetnének? Fritz Anna (45), hirdetés-értékesítés vezető, Szek­szárdi - Nagyon szeretem az ilyen műsorokat, de mint szereplő nem vállalnám a megmérettetést, mert nagyon izguiós vagyok. Nem csak nézem a vetélkedőket, de a kérdésekre válaszolok is, általá­ban jól és gyorsabban, mint a játékosok. De ponto­san tudom magamról, hogy mindez a kamera előtt nem menne ilyen jól. Ezért maradok inkább csak néző. Völdi Izabella (20) főiskolás, Szekszárdi - Elsősor­ban a vizsgaidőszakban jut időm a vetélkedők né­zésére, nagyon kedvelem ezeket a műsorokat, ha úgy alakulna, akkor szívesen vállalnám a megmé­rettetést is. Nagyon sok fiatalt láttam ezekben a műsorokban és jól szerepeltek. Ahhoz, hogy valaki sok pénzt nyerjen, nagy mázlira is szüksége van, hiszen vannak könnyű és vannak egyszerű, de mégis nehéz kérdések. Ciki, ha az ember már az elején elbukik. Magyar Nikoletta (20) főiskolás, Sárbogárdi - Van egy ismerősöm, aki már szerepelt ilyen műsorban és nyert is. Azt hiszen én is vállalnám. Nem is rossz ötlet ilyen módszerrel pár milliót összeszed­ni. Ha lesz egy kis időm, megfontolom. Bazsa Imre (55) kertészeti dol­gozó, Szekszárdi - Ha előre tud- _______ nám a kérdéseket, akkor részt vennék a tévés vetélkedőkön. Tudom, hogy ilyen nincs, ezért nem is jelentkezem, pedig az a kis pénz nagyon jól jönne. Annyi a javítani való a ház körül, hogy még sorolni is nehéz. Nézni szívesen nézem ezeket a műsorokat, és körülbelül a kérdé­sek felére még jól is válaszolok. Küzdelem a városok között A kulcsszavak: elérhetőség, befektetők, gazdasági teljesítmény Egy, a '90-es évek gazdasági folyamatait, a megyei jogú városok versenyképességét vizsgáló tanulmány (Lengyel Imre-Rechnitzer János) szerint a dél-du­nántúli megyeszékhelyek közül Pécs a felzárkózó, Szekszárd a leszakadó, Ka­posvár pedig a vesztes kategóriába ke­rült. Szekszárd-Pécs-Kaposvár Egyre élesedik a hazai városok - különösen a megyei jogú nagyvárosok - között zajló verseny. A befektetőkért, új piaci intézmé­nyekért, igazgatási funkciókért folytatott küzdelem eredményessége jelentősen befo­lyásolja a versenyképességüket. Mindennek figyelembe vételével a magyar megyei jogú városok között érdekes átrendeződés fi­gyelhető meg az elmúlt 10 évben - állapítja meg a Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központja igazgatója által szer­kesztett, „Magyarország területi szerkezete és folyamatai” című kötetben megjelent ta­nulmány. Az elemzést készítő szakemberek a versenyké­pesség megállapítására a következő adatokat és folyamatokat vették figyelembe: a kiskereskedelmi forgalom növekedésének üte­me (1998/90), az iparban és a szolgáltatások- ban’képződött hozzáadott érték növekedésé­nek üteme (1998/95), az iparűzési adó változá­sának üteme (1998/95), és az adóköteles sze­mélyi jövedelem változásának üteme (1998/95). A versenyképesség változásának megállapítása érdekében a városok jelenlegi helyzetét is vizsgálták. Ennek rögzítésére az öt dinamikus mutatóval összhangban öt 1998 évi fajlagos adatot vettek figyelembe: a kiskereske­delmi vállalatok egy lakosra jutó nettó árbevé­telét, a kettős könyvelésű feldolgozóipari válla­latok egy foglalkoztatottra jutó társasági adó­alapját, az üzleti szolgáltatók egy foglalkozta­tottra jutó nettó árbevételét, az egy lakosra jutó iparűzési adót, illetve azk egy lakosra jutó adó­köteles jövedelmet. A rögzített elvek alapján - nem meglepetésre - Székesfehérvár és Győr verseng az abszolút el­ső helyért. Rajtuk kívül a nyertesek táborába tartozik még több dunántúli város, ide jött fel Veszprém és Eger is. A felzárkózó csoportot az 1998-as adatok alapján Pécs vezeti, míg a má­sik két dél-dunántúli megyeszékhely, Szek­szárd és Kaposvár a leszakadók, illetve a vesz­tesek kategóriájába került. Szekszárd a '98-as adatok szerint még 6. volt a listán, ám a dina­A MEGYEI VAROSOK TÍPUSAI A VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOROK ALAPJÁN ii {wv.id.T.ri Szekszárd | Szeged I Szolnok | Zalaegerszeg i i i ■ i i VESZTESEK Kecskemét ■ f Nagykanizsa |1 2 3 4 5 6 7 8 9 10j01 ■Veszprém Egerg Dunaú|yárss| Győr Szombathely ■ I Székesfehérvár NYERTESEK Dinamikus rangsor Békéscsabai ■ Hódmező­vásárhely Kaposvári Miskolci Salgótarján^ Tatabányai 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Hyiregyháza“ Pécs ■ ■Somon ■Debrecen FELZÁRKÓZÓK mikus rangsorban már a 20. helyre esett vis­sza. Kaposvárt ugyanezek a mutatók a 18. és a 19. helyre rangsorolják. A tanulmány egy másik részében a szerzők pontosan rögzítik, hogy a '90-es években a vá­rosok versenyét már nem a közszolgáltatáshoz fűződő intézmények (oktatás, egészségügy, kultúra, igazságügy) jelenléte jellemezte a gaz­dasági teljesítmények mellett. Ez utóbbiakhoz kapcsolódva az évtized második felében felér­tékelődtek az üzleti, gazdasági szolgáltatások, a piaci viszonyokat megtestesítő tényezők. A szakemberek arra a Dél-Dunántúl szinte vala­mennyi városát érintő problémára is felhívták a figyelmet, hogy egyre inkább felértékelődik a városok elérhetősége. A jelen gazdasági folyamatait tekintve talán so­kakat meglep Pécs előkelő rangsorolása a ta­nulmányban. Nem szabad azonban megfeled­keznünk arról, hogy az 1998-as év még a zöld­mezős beruházások (Elcoteq, Ensto) esztende­je volt a városban, akkor kezdődtek a nagysza­bású kereskedelmi fejlesztések, bővült a szol­gáltatói szektor is. Mindenképpen figyelemre méltó tényezők azonban, hogy az elmúlt két évben - ugyan a kereskedelmi fejlesztések foly­tatódtak - nem volt új munkahelyet teremtő, jelentős zöldmezős beruházás a baranyai me­gyeszékhelyen. Ennek a hatását csak a követ­kező hasonló tanulmányból tudhatjuk meg. A horgászoké az északi holtág Hetvenöt hektáros területet bérel az egyesület tíz évig Tolna Mint azt hétfői számunkban előre jeleztük, tegnap aláírták a tolnai ún. északi holtág halászati jogának bérbeadásáról szóló szerződést. szati szövetkezet részére kifize­tendő 6 millió forint + ÁFA kárté­rítést teljes egészében a város áll­ja.) A halászok egy másik megál­lapodás értelmében 2002. végéig busát és amurt halászhatnak ezen a vízen, ennek érdekében a holtág vízszintjét májusban és októberben nem emelik 400 cm fölé. A szerződés szerint a horgász egyesületnek március 31-ig egye­A halászati jog tulajdonosa, az önkormányzat, és a továbbiak­ban a halászati jogot gyakorló Tolnai Horgász Egyesület megál­lapodása alapján a 75 hektáros vízfelületet 2010. végéig a horgá­szok hasznosíthatják, hektáron­ként és évenként 5 ezer Ft + ÁFA bérleti díjért. (A korábban a halá­szati jogot gyakorló tolnai halá­bek mellett megállapodást kell aláírnia az érintett társadalmi szervezetekkel a vízterület több­célú használatának szabályozásá­ról, meg kell alkotnia a víz horgá­szati szabályait, ezen belül a vá­ros elvárásának figyelembe véte­lével a csónaktartás és kikötés, a mólók és stégek létesítésének fel­tételeit, illetve rendelkeznie kell azokról a területekről is, ahol a horgászat tiltott lesz (fürdésre ki­jelölt helyek, a halászok telepe, a „Biológia” területe és annak környéke). Elemelték a jelzőtáblát Ismeretlen tettes ellen folytat büntetőeljárást a szekszárdi rendőrkapitányság. Február 2- án, pénteken, a Batthyányi és az Eötvös utca kereszteződésében kihelyezett „Elsőbbségadás kö­telező!” jelzőtáblát, este 8 és éj­fél között, a helyéről kiemelte, majd a szomszédos utcában az úttesten keresztbe fektette vala­ki. A rendőrség kéri azoknak a jelentkezését, akik a cselek­ményt látták, vagy arról tudo­másuk van, illetve ezzel kapcso­latban bármilyen információval szolgálni tudnak. A jelentkezés történhet személyesen, írásban, vagy telefonon: Szekszárdi Rendőrkapitányság Közlekedés- rendészeti Osztálya (Vár köz 4.J, vagy a 74/501-100-as telefo­non, illetve a 107-es segélykérő telefonszámon. Sikeres szirénapróba A szakemberek szerint minden idők legsikeresebb szirénapró­bája volt hétfő délben a Paksi Atomerőmű 30 kilométeres kör­zetében: az érintett 77 települé­sen 227 szirénából kiépített rendszer majdnem tökéletesnek bizonyult. Az elmúlt majdnem tíz évben havonta megtartott próbák során még egyszer volt példa arra, hogy mindössze egyetlen berendezés nem mű­ködött megfelelően. Érdekes módon hétfőn éppen egy új pusztahencsei berendezés nem működött, pedig az elmúlt hó­napokban helyezték üzembe a három évig tartó program során: a régi, világháborús szirénákból álló rendszert új, már beszéd közvetítésére is alkalmas készü­lékekkel cserélik fel. A mozgáskultúra javításáért Paks. A város diákjainak mozgáskul­túrája javítására megalakított eseti bizottság keretében elkez­dett tevékenységsor szervesen illeszkedik egy több évvel ez­előtt megindított hasonló célú országos hatósugarú, nemzeti programhoz. Ennek kidolgozott módszerei, eredményei segíthe­tik a bizottság által elhatározott törekvéseket. Dr. Somhegyi An­namária főorvos, az orvostudo­mányok kandidátusa, a Gerinc­gyógyászati Nemzeti Központ prevenciós programigazgatója február 6-án kedden 16 órai kez­dettel a Városházán konzultáci­ós lehetőséggel előadást tart az eseti bizottság munkáját is érin­tő eredményekről, megállapítá­sokról. Portré Egy könyv, jóságból és szeretetből Hogyan írjon az újságíró portrét a mesteréről? Mit merhet kérdezni a nyilvánosság előtt attól, aki emlékezhet zsengéire, aki javítgatta kézira­tait. A tartalomba sosem szólt bele, csak a szak­mai hibákat szűrte ki, a stílust csiszolta. Amikor felhívtam, már készült a könyvbemutatóra, szorongva a szo­katlan szereptől. Nem szeret kint ülni a kirakatban, amit mondani akart, megtette írásaiban. Legutóbb riportjainak gyűjteménye jelent meg a Babits Kiadónál A lélek aján­déka címmel, s negyven évvel ez­előtt egy vékonyka verskötet, a Köz­napi lobogás. Véletlenül született Budapesten, ahova édesanyja vásárolni ment. - Úgy látszik, már akkor sem szeret­tem a lassúságot - kommentálja a történteket. Öten voltak testvérek. Tizenéves korában olvasta Zola és Balzac műveit, s má­ig levelezésben áll az akkori fiatal apáca ta­nárnővel, aki ma 82 éves, s képeslapon gratulált a könyv­höz. Költő akart lenni és szí­nész, mint Petőfi Sándor, s ezen ötletei nem arattak osz­tatlan sikert a családban. Az­tán kanyargós volt az út. Verset mindig írt, magá­nak. Csak keveseknek muta­tott meg egyet-egyet. Élete mélypontján orvos barátja java terápiának az írást.- Azt mondta, csinálj könyvet, s legalább megint értelme lesz az életednek. Előkerestem a régieket, írtam újakat, s ami­kor összejött a paksaméta, odaadtam a szerkesztőnek, s ő bíztatod. Amikor kiderült, hogy szponzorok kellenének, felad­Né'v László Ibolya t iglalkozása: újságíró Született: Budapesten, 1929-ben, Újságíró Szegeden, majd Kapos­várott, népművelő Baranyában. Ti­zennyolc évig dolgozott a Tolna Megyei Népújságnál. Rovatvezető­ként ment nyugdíjba. egy Jlta ta, meg is betegedett. Net "ák vi­szont fel a barátok. A grai. k két nap alatt készültek el, a verseket egy ismerős nyomdász ingyen vitte számítógépre, mondván ez az ő hozzájárulása. Régi barátok kézirat­papírt adtak, más a „fülszöveget” ír­ta meg. A művelődési ház igazgató asszonyát még a versek elolvasása előd az győzte meg, hogy nem a szerző, hanem a barátok, tanítvá­nyok akarták a versek megjelené­sét, akik aligha szeretnék itt olvas­ni a nevüket. A szponzorokat is si­került összeszedni.- A saját könyvem története is meggyőzöd: nem igaz, hogy az emberek közömbösek, nem törőd­nek a másikkal. A Zámbó Jimmy élete és a halála után történtek is azt mutatják, mennyire látszóla­gos, hogy az emberek között a sze- retetlenség uralkodik. Majd megha­lunk azért, hogy szerethessünk és szerethessenek bennünket. IHÁROSI IBOLYA Nevelési dilemmák Nem egyértelmű feltételek Pakson találkoztak az el­múlt héten a megye nevelé­si tanácsadóiban dolgozó szakemberek. Paks ___ Öt városban működik Tolna me­gyében nevelési tanácsadó: Szek- szárdon, Dombóváron, Tamási­ban, Bonyhádon és Pakson. A fel­adatok, s így a problémák is min­denütt megegyeznek, éppen ezért hívott össze a paksi tanács­adó szakember gárdája egy szak­mai tanácskozást, melyet ezentúl szeretnének rendszeressé tenni. Az oktatási törvény változásai az utóbbi időben egyre több új fel­adatot rónak a nevelési tanács­adókra, a munkaterhek nőnek, az ellátási területek elosztása vi­szont máig sem egyértelmű. Az intézmények egy részét a me­gyei, más részét a települési ön- kormányzat tartja fenn, mint ahogyan a paksit is. A vidék ellátása azonban meg­oldatlan, még tisztázásra vár, hogy mely intézményhez melyik terület tartozik. A vidék-ellátás problémájának megoldása fő­ként azért okoz fejtörést, mert a fenntartás nem a városi önkor­mányzatok kötelező feladata, a költségek viszont az ő kasszáju­kat terhelik. A nevelési tanácsadókban dol­gozó szakemberek azonban mindezt nem fontolgatják, ami­kor egy szülő vagy pedagógus problémás gyermekkel fordul hozzájuk, ők ellátják a környező településekről hozzájuk érkező­ket is. I í i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents