Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-05 / 30. szám
I 2001. Február 5., hétfő G A Z D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal BÁT-összefoglaló Szójaáresés Budapest A Budapesti Árutőzsde (BÁT) határidős devizapiacán az elmúlt héten 11,9 milliárd forint értékben kereskedtek, a gabonapiac forgalma pedig 906,9 millió forintot tett ki. A húspiacon nem kötöttek ügyleteket, az árak sem változtak. A pénzpiacon a dollár elszámoló ára februárra esett a legnagyobb mértékben, 6,65 forinttal 281,65 forintra gyengült az értéke. Az euróárfolyamok a forinthoz képest csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem változtak. A gabonaszekcióban az étkezési búza piacán vegyesen változtak az árak, a márciusi jegyzés 500 forintot emelkedett, 37100 forinton zárt, míg a jövő év márciusira 200 forinttal mozdultak lefelé az árak, így 29 700 forintos záróár alakult tó. A kukorica piacán egy lejárat kivételével csökkentek az árak az elmúlt héten: a márciusi 50 forinttal, 34300 forintra esett, míg a májusi 35470 forint maradt. A decemberi határidőre 25 500 forinton ált a termék jegyzése záráskor, ami 500 forintos árcsökkenés. A takarmányárpa értéke márciusra és májusra nőtt, míg augusztusra csökkent. A márciusi elszámolóár 100 forinttal került a múlt hét végi érték fölé, 34 700 forint lett. A napraforgó értéke jelentős mértékben növekedett. Októberre 1800 forinttal, 57 200 forintig, novemberre pedig 1600 forinttal, 57 ezer forintig emelkedett a termék ára. Márciusra stabil maradt, 51010 forinton zárt. A szója piacát rendkívüli mértékű áresések jellemezték. Márciusra például 2400 forinttal lett olcsóbb, 77100 forintért kínálják. - UG — Marhakor: importtilalom Brazíliából Az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) részes országai, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó ideiglenesen leállította a marhahús és hústermékek importját Brazíliából. Mint közölték, pusztán elővigyázatossági intézkedésről van szó. Az amerikai és a kanadai hatóságok pénteken úgy nyilatkoztak: nincs semmiféle jele, hogy Brazíliában előfordulna szivacsos agysorvadás (BSE) megbetegedés a marhaállományban, de még igazolásra vár, hogy a dél-amerikai országban fennáll-e ennek kockázata. A három NAFTA-ország egyelőre BSE-mentesnek mondja magát. AZ Egyesült Államok a nagy-britanniai járvány miatt már 1997-től betiltotta a kérődzők húsának importját és élő állatok bevitelét is Európából. _______■ Fe szültség alatt az árampiac A szolgáltatók nem hajlandók kifizetni a megemelt nagykereskedelmi árat Különös feszültség húzódik az áramszolgáltatók és a Magyar Villamosművek (MVM) között. A hat szolgáltató vállalat úgy döntött, hogy nem fizet a vásárolt áramért a nagykereskedőnek, ugyanis sokallja a januártól életbe lépett áremelést. A tavalyi áron vásárolt villanyt azonban megemelt áron adják tovább a kisfogyasztóknak. Az MVM elnök-vezérigazgatójánál, Katona Kálmánnál arra kerestük a választ, hogyan alakulhatott ki a jelenlegi állapot? Budapest- A vita abból indult ki, hogy a Magyar Energia Hivatal (MÉH) a négyévenként esedékes árfelülvizsgálatát tavaly végezte el. Ez gyakorlatilag fogyasztóvédelmi eljárás, amelynek az a célja, hogy a szolgáltatók normál gazdasági haszonnal dolgozzanak, extraprofitra ne tehessenek szert.- A vizsgálat következményei?- A hivatal az eredmények tükrében fogott hozzá a decemberi szokásos évi ármegállapításhoz, amely három körben zajlik. Meghatározza az erőműi árakat - ezek szerint kell az MVM-nek átvennie a villamos áramot. A másik ár azt rögzíti, hogy a nagykereskedő mennyiért értékesítheti tovább az áramot a szolgáltatóknak. Ez a kereskedelmi ár. A harmadik, a kisfogyasztói ár azt határozza meg, hogy a szolgáltatók mennyiért adhatják az áramot a lakosságnak. A probléma abból adódott, hogy a hivatal 12 százalékos áremelésre tett javaslatot, a kormány pedig a gazdasági miniszter javaslata alapján csak 6 százalékos áremelést hagyott jóvá a kisfogyasztóknál. A 6 és a 12 százalék közti különbséget az MVM nyereségéből vették el, ami az MVM-nek 55 milliárd forintos veszteséget jelent. Az áramszolgáltatók azonban nem szenvedtek kárt.- Akkor mi az, amit a szolgáltatók valójában sérelmeznek?- Az árfelülvizsgálat eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy mi 12 százalékkal vesszük drágábban az áramot, mint 2000-ben. Számszerűleg tekintve, az MVM 12 százalékos emelése és a szolgáltatók kisfogyasztókra hárított 6 százalékos emelése az árképzési eltérések miatt megegyezik, mindkét esetben 1,2 forintot tesz ki kilowattóránként. Az Energia Hivatal tehát nem idézett elő rendeletével profitcsökkenést, csak a profitnövekedés útjába állt.- Miért nem vétózták meg a döntést?- Az áramszolgáltatók a Mól példájából okulva nem támadták meg az árat, hiszen a gázárral kapcsolatos per precedens értékű határozatot hozott. Inkább úgy gondolták, hogy a többségi állami tulajdonban lévő MVM-en keresztül fogják megzsarolni a döntéshozókat, és nálunk próbálják meg elérni, hogy adjuk olcsóbban a villanyt. Nem a rendelet megszületésekor kezdtek bele akciójukba, hanem az első részszámla kiküldése után. Számlakifogással éltek, holott a számlát az ő méréseik és bevallásuk után állítottuk ki. Az áramért csak tavalyi árat fizettek, és jelezték, hogy a különbözet egy részét letétbe helyezik.- Miért csak egy részét?- Az egészet kellene nyilván, ha arra gondoltak, hogy a beszedett plusz 6 százalékot félreteszik. Még egyszer meg kell említenem, hogy a mi 12 százalékos áremelésünk és az ő 6 százalékos áremelésük forintosítva ugyanannyi.- Nincs jogalapja a szolgáltatóknak a nem fizetésre, bár információink szerint az erre az évre vonatkozó szerződések még aláírásra várnak.- Mi is azt gondoljuk, hogy nincsen erre joguk. Kétféle szerződésünk van. Az egyik a hosz- szú távú, amelyik érvényben van, s a rövid távú szerződésre utalja át a mennyiség és az ár évenkénti meghatározásának feladatát. A mennyiségben megállapodtunk, a másik szerződést pedig azért nem kötöttük meg, mert nem volt még meg a gazdasági miniszter árrendelete, noha a hatósági árat ismertük már.- Hol lehet akkor a végső igazság?- Az gondoljuk, hogy nálunk. A villamos- energia-törvény is azt mondja tó, hogy abban az esetben, ha a felek között nincs egyezség az árban, akkor a hatósági ár lép érvénybe a vita idejére. ________________________________________imj Lá tszólagos a vagyongyarapodás Szegényednek a szegények, gazdagodnak a tehetős önkormányzatok Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden évben vizsgálja az önkormányzatok működését. Ennek során elsősorban az intézmények - bölcsődék, iskolák, hivatalok, kórházak, temetők - gazdálkodását ellenőrzik. Az elmúlt évben tapasztaltakról beszélgettünk dr. Kovács Árpáddal, az ÁSZ elnökével. Budapest- Évről évre jelezzük, hogy az ön- kormányzatok részére biztosított forrás nem elégséges. A szegény ön- kormányzatok még szegényebbé, a gazdagok pedig még gazdagabbá válnak. Növekedett a forráshiány miatt ellehetetlenült önkormányzatok száma is. Ennek tükrében nagyon nagy eredmény az, hogy nem következet be tömeges csőd. Az is bizakodásra ad okot, hogy az önkormányzatok közötti együttműködés javult, egyre többen fognak össze a víz-, a csatorna-, és a gázellátás kiépítésében.- Az önkormányzatok vagyona■ valóban növekszik?- A vagyonszaporulat csak látszólagos. Az egyes vagyonelemeket értékesebbre vesznek, miközben a tényleges vagyon egy részét felélik.- A tapasztaltak alapján milyen változások várhatók?- Az önkormányzatok elszegényedését jelzi az is, hogy saját erő hiányában a pályázatokból több tízmilliárd forint maradt vissza. A pénzt nem használták fel, és a cél- és címzett támogatásokkal is kevesebb beruházás valósult meg, hiszen az önkormányzatok saját vállalásaikat nem tudták teljesíteni. Emiatt az idén már csak azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyek dokumentálni tudják az önrészhez szükséges banki hitelt, vagy saját vagyont. Koncepcióváltás következik be az ön- kormányzatok ellenőrzésében is, hiszen a költségvetés lehetővé teszi, hogy évente mintegy 800 ön- kormányzatot vizsgáljunk. így minden választási ciklusban legalább egyszer valamennyi önkormányzathoz eljutunk. ______________________________________(KOát) Ál lampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre a. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001. 02. 05. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam D010321 11,20% 98,67% 10,20% 98,79% D010516 11,20% 97,02% 10,20% 97,28% D010613 11,20% 96,22% 10,20% 96,55% D010711 11,20% 95,43% 10,20% 95,82% D011003 10,90% 93,31% 9,90% 93,89% D020123 10,90% 90,49% 9,90% 91,28% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam 2002/K 10,60% 100,39% 9,60% 101,56% 2003/J 10,20% 103,24% 9,20% 105,10% 2003/L 9,80% 99,83% 8,80% 101,83% 2004/I 9,50% 99,58% 8,50% 102,21% 2005/E 9,40% 102,38% 8,40% 105,72% 2006/E 9,00% 98,73% 8,00% 102,78% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50 M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a jogot a fenti ajánlat értéknapon belüli visszavonásának és/vagy módosításának jogát.___________pq Növekvő bevételek Budapest Tavaly mintegy 10 százalékkal, 12 milliárd forintra nőtt a vadgazdálkodási ágazat árbevétele - jelentette be Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke. A szakember elmondta: a bevételek 55-60 százaléka bérvadászatból, 20-25 százaléka vadhús-, 10 százaléka élővad-értékesítésből, a többi pedig szolgáltatásból származik. A növekvő árbevételeket a vadászati turizmus bővülésével magyarázta. Az ügyvezető elnök rámutatott: a szapora ragadozók és a viszontagságos időjárás miatt az utóbbi évtizedben csaknem a felére esett vissza az apróvadállomány. Növelése érdekében Pechtol János egy olyan agrárkormányzati stratégiát tudna elképzelni, amely 5-10-év alatt mesterséges tenyészt és set,~ élőhely- javítással, és a ragadozók kilövé- sével oldaná meg a feladatot. ■ Jó üzlet a kastélyfelújítás A vidéki luxusszálláshelyek számának jelentős gyarapodása várható, amennyiben sikeres lesz a Széchenyi- tervnek a várak éi a kastélyok turisztikai célú hasznosítására kiírt pályázata. Budapest A hajdani nemesi fészkek hasznosítására elnyerhető, összesen egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásnak köszönhetően több tucat régi épület ébredhet fel Csipkerózsika-álmából. A Széchenyi-tervben szereplő elképzelések szerint azonban a közeljövőben számos ódon építmény juthat új funkcióhoz. A várakban elsősorban a régi korok életét bemutató kiállítások, kulturális fesztiválok valósulhatnának meg, amelyek önmagukban nem feltétlenül nyereségesek, de hozzájuk kapcsolódva fellendülhet a környék turisztikai ipara, ami különösen a nehéz gazdasági helyzetben lévő régiók esetében fontos. A programban ezért az is szerepel, hogy a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek pályázói másokhoz képest nagyobb arányú támogatást kaphatnak. Az anyagi jövedelmezőség mellett az is fontos, hogy a sok száz éves építmények újrahasznosításával számos történelmi emlékünk menekülhet meg a pusztulástól. A gazdasági tárca ezért a várprogram keretében azt szeretné elérni, hogy 2011- ig, a Rákóczi-szabadságharc leverésének háromszáz éves évfordulójáig tizenhat, a Habsburgok által lerombolt vár nyerjen új külsőt. A hajdani erődítményekkel ellentétben a kastélyok felújítása anyagi haszonnal is kecsegtet.- wRománia: búzataitalékok szövetkezeti üzletrészek A hivatal szerződik a szövetkezetek helyett Romániának legkevesebb három hónapra elegendő búzatartaléka van ahhoz, hogy biztosítani tudja a lakosság kenyérellátását - írta a hétvégi román sajtó Ilié Sarbu mezőgazdasági miniszter nyilatkozatára hivatkozva. Bukarest Ilié Sarbu arról a felmérésről adott tájékoztatást, amelynek segítségével a mezőgazdasági minisztérium új vezetése megpróbált képet kapni az országban fellelhető tényleges búzatartalékokról. A miniszter hangsúlyozta, hogy pontos adatot lehetetlen megállapítani. A statisztikák szerint 2001. január végén közel 1,3 millió tonna búza volt a készlet, de ennek túlnyomó többsége, köt zel 1 mülió tonna a magántermelők tulajdonában volt. Romániának havonta 150 ezer tonna malmi búzára van szüksége ahhoz, hogy a lakosság kenyérellátását biztosítani lehessen. A minisztérium szerint 400-600 ezer tonna az a mennyiség, amellyel a malom- és sütőipar reálisan számolhat. Sarbu közölte, hogy a kormány az esetleges piaci zavarok és feszültségek megelőzése érdekében 100 ezer tonna búzát felszabadított az állami stratégiai tartalékokból. Ezt a mennyiséget az árutőzsdén értékesítik, s csak a feldolgozók vásárolhatnak belőle. A kormány egyelőre nem döntött a búzaimport kérdéséről. A mezőgazdasági minisztérium korábban azt közölte, hogy amerikai kormánykölcsönből tervezi a várható búzahiány megoldását. Eladó Budapest Hamarosan a kormány elé kerül a január elsejével hatályba lépett mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet tervezete. A rendelet azokra a mezőgazda- sági szövetkezetre terjed tó, amelyek 2001 január elsején jogerősen be voltak jegyezve a cégbíróságon, illetve árbevételük ötven százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik. Az árbevétel megállapításánál a törvény hatálybalépése előtti utolsó (1999. évi) zárszámadó közgyűlés által elfogadott éves beszámoló adatai a mérvadóak, tájékoztatta lapunkat az FVM képviselője. A szabályozás három csoportba sorolja a jogosultakat. Az elsőbe az eredeti kívülálló üzletrésztulajdonosok tartoznak, akik 1992-ben kívülállóként jutottak üzletrészhez, illetve ilyen személyeknek az örökösei. Az érintetteknek a kormányrendelet hatálybalépését követően április 15-ig kell jelezni a földművelésügyi hivataloknál, hogy el akarják adni az üzletrészüket. A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet által 1992-ben kiállított, névre szóló vagyonnevesítési közgyűlési határozatot, vagy annak hiteles másolatát. Az igénylés beadásával egyidejűleg elkészítik az adásvételi szerződést, amelyet az alanyi jogosult, mint eladó, az FM- hivatal, mint - a szövetkezet képviseletében eljáró - vevő ír alá. Ezután a szövetkezetnek nyilatkozni kell, hogy saját maga fizeti tó - a vagyonnevesítés során megállapított névértéken - az üzletrészt, vagy állami segítséget vesz igénybe. A vásárláshoz az állam egyéves lejáratú kamatmentes kölcsönt nyújt, amelynek fedezetét az ÁPV Rt. a privatizációs bevételből biztosítja. Az adósságot jelzálogként bejegyzik a szövetkezet vagyonára. Az eredeti jogosultaktól 2001. július 1- jéig kell megvásárolni az üzletrészt.- A második körbe azok tartoznak - magyarázza Becz Miklós -, akik 1992-1999. december 31. között váltak kívülálló üzletrész-tulajdonosokká. Vagy úgy, hogy kiléptek a szövetkezetből vagy örökléssel jutottak üzletrészhez. Ebben az esetben vételárra az állam nem nyújt kölcsönt. A szövetkezeteknek 2002. július 1-jéig kell vásárlási kötelezettségüknek eleget tenni, szintén a vagyonnevesítés során megállapított névértéken. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik vásárlás útján szereztek üzletrészt. Tőlük nem köteles megvásárolni a szövetkezet a tulajdonukat, viszont - a kormány- rendelet szerint - öt éven belül megegyezésre kell jutniuk. Ellenkező esetben változatlanul kívülálló üzletrész-tulajdonosok maradnak, de szavazati jogot is kapnak a szövetkezet közgyűlésén. Becz Miklós szerint az üzletrészek pénzbeli megváltása nem okoz nehézséget a gazdálkodó szervezeteknek. Az üzletrészek értékét a főosztályvezető mintegy 20 milliárdra becsülte, újvári Gizella t v
