Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

KÖR KÉP Tolnai Népújság - 5. oldal 2001. Február 1., csütörtök Sok fegyvernek lőttek... Az európai normákhoz Budapest A jövőben alaposan leszű­kül azoknak a köre, akik alanyi jogon tarthatnak ön­védelmi fegyvert. A vagyon­őrzéssel foglalkozó szerve­zetek közül ugyanakkor várhatóan „lefegyverzik” az épületek biztonsági őreit. A kormány döntése értelmében hamarosan a parlament elé kerül az a törvénymódosítási javaslat, amely az EU Tanácsának irányel­veivel összhangban megtiltja bi­zonyos lőfegyverek polgári célú használatát. Pontos felmérések ugyan nem készültek, de Borókai Gábor kormányszóvivő szerint várhatóan több ezerrel csökken­het a használatban lévő lőfegyve­rek száma. A törvénytervezet értelmében megszűnne az országgyűlési képviselők, a kormány tagjainak, az államtitkároknak, a helyettes államtitkároknak, a minisztériu­mi főosztályvezetőknek és a pol­gármestereknek a tisztség betöl­tésével járó fegyvertartási joga. igazodik a szabályozás A vagyonőrzéssel foglalkozó szervezetek közül kizárólag az értékszállítók fegyvertartási en­gedélye marad meg. Az épületek biztonsági őreitől várhatóan megvonják a fegyvertartás lehe­tőségét. Az új szabályok kidolgo­zása során jelentősen megszigo­rítják a feddhetetlenséggel össze­függő követelményeket is. A szigorítások mellett ugyan­akkor a jövőben könnyebb lesz legális formában gáz- és riasztó- fegyverekhez jutni. A szakembe­rek szerint ezek az emberéletre veszélytelenek, ezért tartásuk­hoz nem kell a jövőben engedély, csupán bejelentéskötelesek lesz­nek. Fontos tudnivaló, hogy még ezek az „ártalmatlanabbnak” mondott fegyverek sem kerülhet­nek fiatalkorúak, illetve szellemi állapotuknál fogva korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőkép­telen személyek birtokába. Magyarországon is várható az európai lőfegyvertartási igazol­vány bevezetése, valamint1 az egységes számítógépes nyilván­tartás. ___________________________________(NÉMETH) Bővülő hatáskör? Már létrehozták a kiemelt ügyek osztályát Budapest A kormány a bűnözés elleni hatékonyabb fellépés indo­kával ki kívánja bővíteni az ügyészség hatáskörét. Amennyiben az elképzelés az Országgyűléstől zöld utat kap, úgy az eddig fel­hatalmazott szervezeteken kívül az ügyészség számára is lehetővé válik a titkos információgyűjtés. 1994-ben a rendőrség, majd az ezt követő évek­ben a nemzetbiztonsági szolgálatok, a határőr­ség, a vám- és pénzügy- őrség, valamint az APEH kapott rendkívüli jogo­sítványokat arra, hogy bűncselekmény alapos gyanúja esetén a szoká­sos nyílt nyomozati cselekmé­nyeken túl titkos módszerekkel is beszerezhessen információkat. A legegyszerűbb nyomozati cselek­mények gyakorlásán kívül - ilyen például az, ha valakit a rendőrség megfigyel, követ - az ügyészség hozzájárulására, vagy a bíróság engedélyére van szükség, ha pél­dául valakinek a lakásába a nyo­mozók titokban szeretnének be­jutni, levelet akarnak felbontani, vagy mondjuk lehallgatót akar­nak telepíteni a szobájába - nyi­latkozta lapunknak Sós László, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezetője. A legutóbbi kor­mányülésen megtárgyalt tör­vénymódosítás az ügyészséget is bevonná a titkos információgyűj­tésre jogosultak körébe. Az el­képzelés szerint az engedély megadása az ügyészi szerveze­ten belül a felettest, legmagasabb szinten a legfőbb ügyészt illeti majd meg. A kétharmados parlamenti tá­mogatást igénylő elképzelés le­hetővé tenné, hogy a legfőbb ügyész bármely ügyet bármely nyomozóhatóságtól a saját hatás­körébe vonjon. Az ügyészi jogosít­ványok kibővítésének szándékához igazítva a Legfőbb Ügyészségen már létre is hozták a ki­emelt ügyek osztályát. Az új típusú, maffiajel- legű bűnözés elleni nyomozás, a kiemelke­dő gazdasági súlyú, vagy rendkívül bonyolult, szerte­ágazó bűncselekmények kerül­nek majd az új osztály hatásköré­be - fogalmazott korábban la­punknak az új szervezeti egység vezetője, Cseri Gyula. Az igazságügyi tárca büntető­jogi kodifikációs főosztályának vezetője szerint eddig is lehető­sége volt az ügyészségnek arra, hogy magához vonjon ügyeket, igaz, csak a törvénymódosítás után lesz arra módja, hogy más nyomozóhatóságok technikai eszközükkel, szakértelmükkel közvetlenül segítsék az ügyész­séget. _______HORVÁTH MAGDOLNA To rgyáni vizit Orbánnál A miniszter a kormányfő segítségével szeretné tisztázni magát Torgyán szerint haladéktalanul lépni kell fotó, eurqpress/diósi imre Mintegy másfél órát töltött tegnap reg­gel a kormányfő dolgozószobájában Torgyán József. Az agrárminiszter-párt- elnök - az előzetes bejelentés ellenére - nemcsak dél-amerikai útjáról, hanem a fiát, Torgyán Attilát ért korrupciós vádakról, illetve a kisgazdák bel- botrányairól is szót váltott „főnökével”. A találkozó után mind a kormányszóvi­vő, mind maga Torgyán József úgy nyi­latkozott: a koalíciós partnerek között továbbra is töretlen a bizalom. Budapest Torgyán József a miniszterelnöktől távozó­ban elmondta: arra kérte Orbánt, hogy a leg­újabb - immár Torgyán Attilát ért - rágalom­hadjárat leállítása érdekében mielőbb tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az FVM első embere szerint tarthatatlan és tűrhetet­len, hogy a Népszava egy nyilvánvalóan összetákolt kazetta hanganyagát kénye-ked- ve szerint „lobogtatva” 3 millió forintnyi ke­nőpénz elfogadásával vádolja a fiát. Ez a bű­nözők által szorgalmazott és segített akció ismételten az FVM, illetve a kisgazdapárt el­ső emberének ellehetetlenítését célozza, mindhiába. Torgyán ezután felelőssége teljes tudatá­ban kijelentette: hamisak a fiára szórt vá­dak, ennek ellenére egyetért a kormányfővel abban, hogy az ominózus kazetta valóság- tartalmát mindenképp meg kell vizsgálni. Arra a kérdésre, hogy - mint azt koráb­Orbán Viktor álláspontja A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy a kazettaügynek mindenképpen súlyos jogkövetkezményekkel kell járni. Ha igaznak bizonyulnak a vádak, akkor a korrupcióba keveredett érintetteket, ha hamisnak, akkor a valótlanságokat állítókat terheli felelősség. Hozzátette: amennyiben egy kormánytag hozzátar­tozója kormányzati szervekkel össze­függésben követ el bűncselekményt, akkor minden szereplőre ki kell terjed­nie a felelősségre vonásnak, ha e szervektől függetlenül „esett bűnbe” a családtag, akkor az érintett miniszter­nek erkölcsi kötelessége a konzékven- ciák levonása. ban maga a miniszter nyilvánosságra hozta- miért kért önmaga és családja ellen titkos- szolgálati megfigyelést, Torgyán kifejtette: nevének bemocskolását az őt „fizikailag” védő Köztársasági Őrezred emberei nem tudják megakadályozni. Egyébként Dél- Amerikából hazatérve is a titkosszolgálatok­hoz fordult - tette hozzá -, mert távollé­tében az egyik ellene felbérelt bűnözői cso­port börtönnel fenyegette meg a mellette dolgozó vezető titkárnőt, illetve anyagi elő­nyöket helyezett kilátásba bizonyos fontos iratok átengedéséért. (Torgyán állítólag ne­veket is említett Orbán előtt.) A miniszter egy másik, az Agrár­innovációs Kht.-től kiinduló, a Népszava szerint a kenőpénz létével kapcsolatos át­utalási számlára vonatkozó kérdésre reagál­va azt mondta: a kht. felügyeletét nem ő, hanem politikai államtitkára látta el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egymilliós értéket meghaladó kifizetéseket is neki kel­lett ellenőrizni. Mivel a kht. felszámolás alatt áll, a felszámoló dolga, hogy utánanéz­zen, elkészült-e egyáltalán az a tanulmány, amelyre állítólag a „kenőpénzt” is magában foglaló 5 milliót átutalták, s hogy volt-e ilyen pénzmozgás. Torgyán - aki szerint az őt és családját bemocskolók ellen haladéktalanul lépni kell- a kisgazdapárt valós helyzetéről is áttekin­tést adott a miniszterelnöknek. Megfogalma­zása szerint az FKGP igen gyors fejlődésé­nek köszönhetően óhatatlanul bekerültek a pártba bizonyos oda nem illő személyek, így elkerülhetetlenül belső mozgás kezdő­dött a frakcióban. Torgyán helyeselte, hogy Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője írásos megállapodást kíván kötni a kormány támo­gatásáról az FKGP-frakcióból távozott hon­atyákkal, hisz - mint mondta - a szavazáso­kon a kormánytöbbséget biztosítani kell. Végül távozóban megerősítette: esze ágában sincs lemondani, s leváltása sincs napiren­den. Orbán Viktor és közötte a bizalom tö­retlen. A miniszter a parlamentből az FVM- be sietett, ahol már várták a rendkívüli or­szágos elnökségi ülésre összehívott párttár- sai, akiknek szintén beszámolt a miniszter- elnökkel folytatott megbeszéléséről. Nagyjából Torgyán kijelentéseit erősítet­te meg újságírók előtt Borókai Gábor kor­mányszóvivő is. Boross Péter (MDF), a mi­niszterelnök főtanácsadója érdeklődésünk­re, hogy adott-e tanácsot, s ha igen, milyet a Torgyán-féle botrányok rendezését illetően, diplomatikusan fogalmazott:- Ha kikérnék ez ügyben a véleménye­met, biztosan elmondanám, mit javaslok, de bizonyos morális tényezők arra késztetnek, hogy egy ilyen kényes ügyben ne osszam meg gondolataimat a nyilvánossággal. Én még abba a politikusi generációba tarto- zom, amelyik tud hallgatni, takács Mariann Összhangban az ellentmondásokról Repedések érzékelhetők a német-francia viszonyban Nem felhőtlen a francia-német viszony, repedések érzékel­hetők a Berlin-Párizs tengelyen. A nézeteltérések megbe­szélésére készült az unió két meghatározó hatalma vezetője. Strasbourg A francia-német viszony nincs ennyire elmérgesedve, ezt állítják Párizsban, ám megromlott ahhoz képest, amilyen egy évtizede, egy másik érában, Mitterand és Kohl virágkorában volt. Márpedig köz­helyszerű igazság, hogy a fran­cia-német együttműködés az egész európai konstrukció tenge­lye, motorja. Kiderült: mindeddig Franciaország és Németország kétoldalú viszonya hatott ki az európai integrációs folyamatra. Jelenleg már fordítva van, a haj­dani ősellenségek által kezdemé­nyezett európai konstrukció, pon­tosabban jelenlegi formája, az Eu­rópai Unió az, amely újrahatároz­za Párizs és Berlin kétoldalú vi­szonyát. Közös hangot kell találniuk a Németországot fölértékelő Unió­bővítésről éppúgy, mint a kerge- marha-kór miatt is halaszthatat­lanná vált közös agrárpolitikáról. Vagy arról a Nizzában 2004-re tervezett újabb intézményi re­formértekezletről, amit a néme­tek sürgősen elkezdenének elő­készíteni, a franciák azonban ha­logatnák ezt. Gerhard Schröder német kan­cellár, Jacques Chirac francia el­nök, Lionel Jospin francia kor­mányfő és a két külügyminiszter, Hubert Védrine és Joschka Fischer esetében ellentmondás látszik aközött, ahogy a két ország veze­tői, illetve a két ország lakói gon­dolkodnak az Európai Unióról. Nagyon sematikusan az derült ki egy közös német-francia fölmé­résből, hogy a német lakosság tar­tózkodóbbá vált az európai integ­rációval szemben, mint a vezetői. Franciaországban viszont éppen fordítva lenne: az óvatos elnöknél és kormányfőnél Európa-pártibbá lettek a francia szavazók. _____________________________EUROPRESS/MR Új püspök Erdélyben Kolozsvárott a Farkas utcai református temp­lomban felolvasták azt a levelet, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök köszöntötte Pap Géza püspököt, az Erdélyi Református Egy­házkerület új vezetőjét. A szerdán beiktatott Pap Géza püspök a nyugdíjba vonult Csiha Kálmán helyébe lépett. Indiában még mentenek Indiában befejezte segítő tevékenységét a Miskolci Speciális Mentőcsapat, és csütörtö­kön hazaindul. A Belügyminisztérium Katasztrófaelhárítási Mentőosztaga továbbra is az elemi csapástól leginkább sújtott Budzs városában tartózkodik, ahol igen nehéz kö­rülmények között végzi munkáját. A kataszt­rófa helyszínén dolgozó mentőcsoportok sze­rint már szinte lehetetlen túlélőkre bukkanni. Meghívott ellenzékiek Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos Vigadó-beli évértékelésére ez évben először kaptak meghívást az ellenzéki pártok és HÍREK RÖVIDEN frakciók vezetői. Szili Katalin szocialista po­litikus szerdán elmondta: kettős minőségé­ben lesz jelen, a parlament alelnökeként és az MSZP elnökhelyetteseként. Csurka Ist­ván, a MIÉP elnöke, a parlamenti frakció ve­zetője ugyancsak elfogadta a meghívást. Demszky Gábor sem főpolgármesteri minő­ségében, sem az SZDSZ elnökeként nem kí­ván részt venni az eseményen. Környezetvédelmi lemaradás Magyarországnak becslések szerint egy év alatt mintegy 2800-3000 milliárd forintot, az­az a nemzeti jövedelem negyedét kellene kör­nyezetvédelmi beruházásokra fordítania ah­hoz, hogy elérje egy közepesen fejlett nyugat­európai ország környezeti minőségét - mond­ta Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvé­delmi bizottságának elnöke szerdán. Elfeledett pedagógusok? A kormány halogató magatartása következté­ben februárban biztosan nem kapják meg a 3 százalékos bérkiegészítést a pedagógusok - erről Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára beszélt szerdán. Az érdekvédelmi tömörülés vezetője közölte: a végrehajtás részleteiről, a szakszervezeti vá­rakozásokkal ellentétben, a keddi kormány­ülésen nem született döntés. Kezdődik a népszámlálás Mától három héten át általános és teljes körű lakás- és népesség-összeírást tart a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A népszámlá­lás során mindenkit összeírnak, aki Magyar- országon él, vagy az országban bejelentett lakcímmel rendelkezik. Az egy háztartás­ban élők nyilatkozhatnak családtagjuk ada­tairól is. MSZP: a vidékre figyelnek Az MSZP parlamenti frakciója csütörtökön kezdődő kétnapos ülésén megvitatja munka­tervét - nyilatkozta Nagy Sándor. Kiemelten kezelik majd többek között a mezőgazdaság és a vidék helyzetét, és feladatuknak tekintik a szegénység elleni küzdelmet, a nyugdíja­sok és a családok helyzetének javítását. Moni­toring-rendszer felállítását tervezik a szövet­kezeti üzletrészről elfogadott törvény követ- kezményeinek ellenőrzésére. ____________■ Ar anymárka, titánschilling Berlin - Becs Alig háromszázharminc nap választja el Nyugat-Eu- rópa több országát az euró bevezetésétől. 2002. január 1-jén búcsút vesznek a sokáig nemzed jelképnek is szá­mító eddigi valutáktól. Több jegy­bank mindent elkövet, hogy mél­tóképpen köszönjön el a „kiszol­gált” pénznemektől. A német márka először a stabi­lizáció, aztán a gazdasági csoda, majd egy ideig - a nyugatí és a ke­led márka összehasonlításában - a szembenálló világrendszerek versenyének jelképe lehetett. A búcsút is ennek jegyében terve­zik: színaranyból készült egymár- kást bocsátanak ki, egymilliót ver­nek belőle. Értéke ugyan egy már­ka lesz csupán, és hivatalosan is csak 230 márkáért lehet majd megvásárolni, de arra számíta­nak, hogy mindenki emlékként, méghozzá jó emlékként őrzi meg. Az utolsó százschillinges az euró-szabványnak megfelelően - a százforintoshoz hasonlóan - két fémből készül, mindössze ötven­ezer példányban. Ráadásul nem is a központi pénzverdében, hanem a General Motors Bécs melletti gyárában. Először készül ugyanis ércpénz az űrhajózási techniká­hoz használatos titánból, s ebben az üzemben dolgozták ki a ritka fém kerek érmévé történő formá­lásának technikáját. A titánmagot ezüstgyűrű veszi körül, az ábrák a mobilitást hirdetik. Az egyik olda­lon az osztrák tervezésű V8-as motorral, a másikon az új moz­dony, a Taurus, egy sportkocsi, s a Boeing 747-es ábrájával. A bank­pénztáraknál 429 schillinget kell majd a százasért leszurkolni. _______________________________________(HÉTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents