Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-03 / 29. szám
Tolnai Népújság 2001. Február 3., szombat Tolnai Népújság 9. OLDAL- Kezdjük egy könnyed kérdéssel. Hol, milyen módszerrel, milyen halakra horgászik szívesen, voltak-e emlékezetes fogásai, horgászélményei?- Sosem voltam olyan igazi nagy horgász, aki kiemelkedő fogásokkal dicsekedhet, sajnos mindig a kelleténél kevesebb időm jutott erre. Egyébként főleg rablóhalakra szeretek horgászni a hagyományos módszerekkel, élő csalival. Nagyon szeretem a szedresi horgásztavat, itt fogtam legnagyobb halamat, egy 6 kiló 30 dekás csukát.- Mikor kapcsolódott be az egyesületi munkába és hogyan került sor az elnöki jelölésre?- Nagyon régóta dolgozom egyesület teljes működését, eddig is „benne voltam az ügyekben”, ez tehát nem okozott gondot.- Voltak-e, lesznek-e változások az egyesület működésében?- Eddig mindent társadalmi munkában végeztünk, most viszont van egy nyugdíjas félműszakos alkalmazott, aki az egyesület gazdasági Névjegy Pécs Gáspár 1948-ban született. Iskolai végzettség: építészmérnöki főiskola. Munka: 1971 óta az OTP dolgozója, jelenleg az OTP Ingatlan Rt. munkatársa. Család: két felnőtt leánygyermeke van, 21 és 26 évesek. Hobbi: horgászat. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY az egyesületben, a hetvenes évektől kezdve sok cikluson keresztül a felügyelő bizottság elnöke voltam. Megmondom őszintén, nekem eszembe sem jutott, hogy engem jelölnek, de nem volt más jelentkező. Hosszas vívódás után az utolsó pillanatban hagytam magam rábeszélni. Sajnos így volt ez a vezetőség, a küldöttek jelölésénél is, manapság a ta- gok'közül nagyon kevesen vállalnak tevékeny szerepet az egyesület életében. Mindenki csak horgászni szeretne.- Három hét telt el a közgyűlés óta. Mennyire sikerült áttekinteni az egyesület helyzetét, illetve átvenni az ügyeket?- A felügyelő bizottság elnökeként eddig is nyomon kellett követnem az ügyeit intézi. Később lesz még egy alkalmazott, aki a Bóni-foki horgásztanya gondnoki feladatait látja el a szezonban. A közgyűlés ugyanis úgy döntött, hogy az éppen most felújított tanyát meg kell próbálnunk gazdaságosan üzemeltetni, azaz országosan meghirdetni és kiadni a szobákat vendéghorgászok számára. Csak reménykedni tudunk, hogy legalább nullszaldót sikerül elérnünk. A másik nagyon lényeges változás, hogy a korábbi heti két nap és a Babitsban bérelt szoba helyett idén minden munkanapon a tagok rendelkezésére állunk a megyei szövetség Rákóczi utcai székházában. Itt kaptunk egy helyiséget, ahol hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól 12-ig, kedden és csütörtökön 12-től 16 óráig intézzük az engedélykiadásokat és egyéb horgászügyeket.- Rossz idők járnak az horgászokra. Az egyesületnek nincs saját vize, így meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben van. A területi engedélyek ára hirtelen az eddigi többszörösére emelkedett, ráadásul úgy, hogy a halfogási esély nemhogy javulna, de évről évre romlik. Nő az elégedetlenség, egyre többen horgásznak - elsősorban persze a kevésbé ellenőrzött folyóvizeken - engedély nélkül. Drasztikusan csökken a horgászkezelésű állóvizekre eladott engedélyek száma. Ön milyennek látja a horgászat jövőjét?- Az egyesület valóban csak jegykiadó egyesületként működött mindig, vagyis saját tulajdonú víz nélkül. De nem biztos, hogy jó lenne saját vízzel rendelkezni. Az igaz, hogy akkor az a víz és annak halállománya jobban tervezhető, fejleszthető, a környezet rendben tartható, szépíthető lenne, mint ahogy vannak erre jó példák. De mindez sok pénzbe kerül. Nézzük meg, hogy ezeken a vizeken mennyibe kerül egy éves engedély ára! Többszöröse a szálkai vagy dombod áraknak. A horgászat és az egyesület jövőjét nehéz ma megítélni, mindenesetre a pillanatnyi helyzet nem valami bíztató. A Duna, Sió, Sárvíz halászati jogát elvesztettük. A Fadd-Dombori- holtág sorsa bizonytalan, a megyei szövetség perben áll a faddi önkormányzattal a holtág ügyében. A keselyűsi Holt-Sió jövője bizonytalan, mert a Duna-Dráva Nemzeti Park területén van. Itt egyébként azt tervezzük, hogy ősszel megtisztítjuk a vizet az elhagyott csónakoktól és a következő évre külön csónakos engedélyeket is ki fogunk adni magasabb összegért, mint a „gyaloghorgászoknak”. Egyedüli biztos pont a szálkai tározó, mert a megyei szövetség ennek halászati jogát 15 évre megkapta. Itt viszont az a gond, hogy már tavaly is csak 250 területi engedélyt adtak el, idén pedig nyilván további csökkenés várható, miután itt is másfélszeresére nőtt a területi jegy ára. így nagyon kevés pénz jön össze a halasí- tásra, s a tó rossz híre tovább romlik, még kevesebb horgász vesz majd oda jegyet, tovább csökken a tóra fordítható pénz... Ez egy ördögi kör, amiből nagyon nehéz kitörni. ÁRKI Dr. Kupa Mihály az 1998-as választáskor egyetlen független országgyűlési képvise lóként jutott a Parlamentbe. A Szövetség Dombóvár Térségéért Egyesület és a Tolna Megyei Emberek Szövetsége által közösen rendezett szerda esti fórum előtt beszélgettünk az egykori pénzügy- miniszterrel. .Csak nyugalomban és biztonságban lehet nagy dolgokat alkotni!”- Munkája során milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt két évben?- A Zempléni Települések Szövetségének támogatásával és a hegyaljai emberek bizalmának köszönhetően kerültem legutóbb az Országgyűlésbe. Meg kell mondanom, hogy a Parlamentben nem igazán jó független képviselőnek lenni, mert frakciót a házszabálynak megfelelően csak a pártok alapíthatnak. A függetlenek nem kaphatnak napirend előtti hozzászólási lehetőséget, a vitákban nagyon korlátozott az idejük és rendkívül nehezen tudnak interpellálni, illetve azonnali kérdést is feltenni. Természetesen anyagilag sem ők járnak a legjobban.- A közvélemény-kutatások szerint az or- ■ szág lakóinak jó része az utóbbi időben igencsak kiábrándult a politikából.- Az emberek a rendszerváltás óta eltelt tíz évben sok sanyarúságon mentek keresztül, hiszen részesei voltak többek között a mező- gazdaság szétesésének, a munkanélküliségnek és a privatizáció negatív hatásainak. Talponmaradásukat csak rendkívül nagy lelki és fizikai erőfeszítések árán tudták biztosítani. A különböző pártok számos tagjáról bebizonyosodott, hogy megvesztegethető, a jobb- és a baloldal pedig szünet nélkül, minősíthetetlen hangnemben üti-vágja egymást. Nem véletlen tehát, hogy a választópolgárok többsége elfordult a politikától. Legtöbbjük nyugalomra és biztonságra vágyik. Arra, hogy valaki például értelmesen elmondja nekik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen előnyökkel és hátrányokkal jár együtt. Biztos vagyok abban, hogy az elvárásoknak az emberek meg tudna felelni, csak végre egy kicsit már hagyják őket élni. A legnagyobb gondot jelenleg az jelenti, hogy az egyébként igen nyitott magyar nép egyre inkább befelé fordul és abban az állapotában nem tud igazán nagy dolgokat alkotni.- Az egyre inkább éledező civil szféra miként segíthet a bajokon?- Összefogással. A különböző egyesületek, klubok és társadalmi szervezetek az utóbbi egy évtizedben „gomba-módra” szaporodtak, sőt meg is erősödtek. Megtanulták, hogy miként lehet tagjaik és az általuk képviseltek érdekeit érvényesíteni, hajlandóságot mutatnak a kompromisszumokra és az együttműködésre. A vad düh helyett szerencsére ma már a legtöbbjüket az ésszerűség vezérli. Egy-egy faluban, városban, kistérségben, tájegységben, megyében vagy régióban már rengeteg jó példa van arra, hogy miként tudnak közösen dolgozni a szebb jövő lehetőségének reményében. Soraikban tudnak rengeteg olyan kitűnő képességű és közéleti szereplést is vállaló embert, aki alkalmas lehet az országgyűlési képviselőségre. A február 24-én, Jégtörő Mátyás napján zászlót bontó „Harmadik Oldal Magyarországért” Egyesület - mely minden megyében párton kívüli, közismert és tekintéllyel rendelkező embereket nyert meg - vélhetően a 2002-es választások után már az Országgyűlésben is meg tudja majd jeleníteni a civil szféra elképzeléseit.- Gazdasági szakemberként milyen reményeket fűz a kormány által kidolgozott Széchenyi Tervhez?- Örömmé’ «uziöm azt, hogy Magyarország végre a fejlődés útjára lépett, mert elég hosszú időt töltöttünk lent a „gödörben”. A reméltnél is jelentősebb gazdasági növekedésnek az eredménye azonban egyelőre csak kis mértékben érezteti kedvező hatását az átalakulás minden nehézségét viselő lakosság körében. Kivételt jelentenek persze azok a „szigetek”, ahova elsősorban a jó megközelíthetőségnek köszönhetően az elmúlt években -sok külföldi tőke áramlott és korszerű üzemek telepedtek le. A kormány által kidolgozott program - a Széchenyi Terv - a legkülönbözőbb nagyságú és profilú vállalkozásokat, valamint az önkormányzatokat az állammal való összefogásra ösztönzi, melynek támogatásával a közeljövőben régóta dédelgetett álmok valósulhatnak meg. Am ezekből csak akkor lesz valami, ha a központi költségvetés által biztosított több száz milliárd forintot a pályázatok nyertesei valóban a gazdaság fejlődését segítő beruházásokra fordítják. Aki gyermeket vállal, arra is fel kell készülnie, mi lesz ha... Természetesen az ember bizakodik és a statisztikai számok is azt mutatják, ritkán fordul elő rendellenesség. Schulcz Károly főorvos (megyei kórház gyermekosztálya) szerint a kórházban évente átlagosan 8-10 kisbaba születik valamilyen rendellenességgel. A kicsik többségének betegségét azonban lehet kezelni, enyhíteni a tüneteken és különböző foglalkozásokkal, gyógyszeres kezelésekkel akár az állapotuk is javulhat. A születési rendellenesség okát keresni lehet a kromoszómák között, de az is gyakori, hogy pontosan a szakember sem tudja megállapítani a kiváltó okot. Enikő 35 évesen vállalkozott a második gyermekére. Az elsőszülött fia ekkor már 10 éves volt. Anyagilag, egzisztenciálisan (elkészült a családi házuk, a férje jól keresett és már a fia is abban a korban volt, amikor nem engedte magát babusod O O gatni) olyan helyzetben voltak, amikor úgy érezték, itt az ideje a második gyermek vállalásának. A terhessége alatt semmilyen komolyabb gondja nem volt, eljárt a terhesgondozóra, több vizsgálatot is végeztek és mind megnyugtató eredményt mutatott. A hetedik hónapban járt, amikor egyik hétvégén rosszul lett, görcsölt a hasa és vérzett. Sajnos nem volt orvosa. Bevitték a helyi kórházba, előSzületésiikkel mindenképpen megváltozik az életünk (Képünk illusztráció.) szőr megpróbálták a megindult szülést leállítani, majd amikor úgy látták, hogy erre nincs esély, hagyták, hogy megszülje a kislányát. Az alig egy kilós csöppséget a szülés alaposan megviselte. A kórház jobbnak látta, ha Pécsre szállítják a csecsemőt. Az ottani orvosok később az anyának elmondták, sok hibát követtek el a szülést levezető orvosok. A kislány ma már hét éves, de most is akkora, mint' egy tíz hónapos csecsemő. Nem tud ülni, állni, vak, süket és szellemi fogyatékos. A szülők nem pereskedtek, beletörődtek a sorsukba.- A legjobban azt fájt, mondta Enikő, hogy a szülést követően senkitől egy bátorító mondatot nem kaptam, vagy bármilyen segítséget, mit csináljak, kihez for- fotó: bakó Jenő -rhtljak, van-e a megyében valamilyen alapítvány, vagy hasonló sorsú szülő, akitől tanácsot lehetne kérni. Sehol, senki nem segített. Magányosnak és tehetetlennek éreztem magamat. Ahogy teltek a hónapok, úgy jutottunk egyre több információhoz és ismertünk meg hasonló gonddal küzdő szülőket. Egy pillanat alatt megváltozik az ember élete Enikő esete nem egyedi, más szülők is azt mondták, gyakran még néhány együtt érző szót sem kaptak, nemhogy tanácsot. Az is gyakori, hogy csak néhány hónap után derül ki, valami nincs rendben a kicsivel, pedig minden hét, minden hónap számít. Gyakran az időben elvégzett műtét, gyógytorna, megfelelő kezelésekkel összekötve, sokat segíthet a kicsi állapotán. ❖ Mi történik, ha sérült csecsemő születik a szekszárdi kórházban? A szülést követően a kicsi a koraszülött osztályra kerül, ahol alaposan megvizsgálják, mondta dr. Kapaszkodók, szülőknek Tolna megyében évekkel ezelőtt jelent meg egy kiadvány, melynek címe „Fogyatékkal élők kalauza”. A kötet az Önálló Életért Alapítvány (Szekszárd, Vörösmarty utca 5.) gondozásában jelent meg, Házi Magdolna szerkesztésében. Minden olyan országos és helyi intézmény, civil szervezet, rehabilitációs intézet címe szerepel a könyvben, mely segítséget jelenthet a szülőknek. A könyv tartalmazza azokat a törvényeket, rendeleteket is, melyek érintik a sérült gyermeket nevelő szülőket. Schulcz Károly főorvos. Gyakran kikérik a budapesti és pécsi kollégák véleményét is. Amikor már ismerik a diagnózist, akkor az orvosok a szülőkkel is megbeszélik a teendőket, és azt, mire számíthatnak. A beavatkozásokra, operációkra a szülők beleegyezésével kerülhet sor. 4 l Horgászok pácban - káosz a vizek körű] ^^^télgetés a Szekszárdi Horgász Egyesület új elnökével A Szekszárdi Horgász Egyesület januári közgyűlésén a teljes vezetés lemondott, köztük Kovács Antal, aki év tizedeken keresztül volt a társadalmi szervezet elnöke A tagság új elnököt, vezetőséget, felügyelő bizottságot, küldötteket választott. Az elnök Pécs Gáspár lett. Vele beszélgettünk a horgászatról, az egyesületről, a jövőről.
