Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

G A Z D A S Á G Tlnai Népújság - 7. oldal 2001. FEBRUÁR 28., SZERDA Helyünk Európában- Nemcsak átnéztem, ha­nem alaposan át is tanulmá­nyoztam a Bezerédj Progra­mot, ezért a véleményem ta­lán megalapozottabb azoké- hoz képest, akik csak bele­tekintettek - mondta dr. Tóth József, a Pécsi Tudo­mányegyetem rektora, aki a konferencia első hozzászólójaként vállalkozott egy­fajta értékelésre.- Ez egyike a legjobb vidéki programok­nak. Legalább két do­logban előbbre jár, mint a többi. Egy­részt abban, hogy bár megyei ke­retre készült, mégis nyitott minden irányba. Egy kinyújtott kezet kép­zeljünk magunk elé, mely nyitott minden irányban: ha valaki a saját kezét nyújtja, máris létrejött a kéz­fogás. Nemcsak a három régiós megyére - Baranyára, Somogyra és Tolnára - gondolok most, mint ter­mészetes partnerekre, hanem a híd révén Bács-Kiskunra is. Tehát a Bezerédj Program interregionális kapcsolatot valósíthat meg. A má­sik, ami említésre érdemes: a prog­ram szemlélete. Az összeál­lítás azzal indul, amivel kell: a gazdasággal. De rögtön ezt követően máris ott van má­sodik pontként a szellem, a szürkeállomány. Ami a gaz­daságot is megtermékenyít­heti. Látszik, hogy a progra­mot egy jól képzett, fiatal csapat készítette. Bátor meg­fogalmazások, üde szemlélet, s mindannyian látják Európát, ab­ban pedig az ország, a régió és Tol­na megye helyét. Mindig magasabbra A Bezerédj Program egy lé­pés abba az irányba, hogy az eddigi szétszórt, nem össze­hangolt, inkább a projekt fejlesztés felé mutató ten­dencia a program fejlesztés felé mozduljon el - fogalma­zott Szegvári Péter. Ráadásul az elképzeléseket si­került úgy összehozni, hogy közben konszen­zus alakult ki minden fontos kérdésben.- Ez nagyon jó indulás - folytatta az államtitkár helyettes. - így minden esély megvan arra, hogy Tolna megyében az egyébként hosszú távon nem csökkenő fejlesztésekhez a kis­térségek, kistelepülések is kapja­nak támogatást. Különösen fon­tos az az új lehetőség, mely az önkormányzati intézményeken segíthet. A másik lényeges ténye­ző a a regionális elem. A regioná­lis fejlesztési tanácsok ugyanis kiegészíthetik a megyei pénze­ket, ezt az idei évtől már meg is teheti a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. Eb­ből az következik, hogy a program egy szinttel máris maga­sabbra emelkedhet. S ezek után ez a név még magasabb, országos szinten is garanciát je­lent majd arra, hogy nemcsak önmagában áll meg, hanem illesz­kedik más programba is. Ez pe­dig további előnyöket jelenthet a források - akár az EU-s források - megszerzésekor. ____________■ Be zerédj Program: a kis lépéstől a nagy ugrásig Szekszárdi konferencia a megye előtt álló lehetőségekről, az összefogásról Szepesi Balázs a gazdaságfejlesztés lehetőségeit részletezte fotói bakó jenő Tolna megye-Szekszárd (Folytatás az 1. oldalról.) Glattfelder Béla áttekintésében tájékoztatást adott arról is, hogy a Széchenyi terv pályá­zatainak elnyeréséhez milyen feltételek tel­jesülésére van szükség. Egyebek mellett a beruházás összköltségének egy részére, az­az legalább 25 százalék - bank által igazolt - meglétére. Ugyancsak kikötés, hogy a be­ruházást nem lehet megkezdeni a pályázat benyújtása előtt. Az államtitkár néhány ér­dekességet is felsorolt, így például azt is, hogy a gyógyfürdő programra akár egy mil­liárd forint támogatást is el lehet nyerni. Vé­gezetül kifejezte azon reményét, hogy bizo­nyára Tolna megyéből is sok pályázat jut el majd az illetékes helyre. Szegvári Péter, a miniszterelnöki hivatal helyettes államtitkára azt részletezte, hogy miként valósul meg egy-egy helyi program összehangolása magasabb szintekkel, azaz, hogy jelen esetben a Bezerédj Program ho­gyan is illeszkedik a regionális tervekhez. Az első lépésnek már tanúi lehettek az érdeklő­dők, hiszen ezen program - miután a leg­utolsók között készült el - magába építette az eddigi tapasztalatokat. Sára János, az FVM osztályvezetője a különböző EU-s tá­mogatásokról - a Phare, a Saphard és az Ispha programokról - adott ismertetést. Szü­net után Tóth Borbála, Szepesi Balázs és Wilhelm Zoltán a Bezerédj Program legfon­tosabb ismérveit tárta a közönség elé. A program a megye egészének gondjait kívánja kezelni, s nem ágazatok, hanem célok sze­rint. A megalkotást egy éves, alapos és átfo­gó elemzés előzte meg. A gazdaság fejlesz­tés terén az előrelépés feltételeit több alpro- gram teremti meg, ezek közé egyebek mel­lett a gazdasági környezet javítása, a gazda­sági intézményrendszer fejlesztése tartozik. Korszerűsítésre szorul a megye oktatási szerkezete, nem maradhat el az infrastruk­túra - ezen belül az utak - állapotának javí­tása, akárcsak a mezőgazdaság, a termelési szerkezet modernizálása. Szó esett még a kistelepülésen élők esélyeinek, az életminő­ségnek a javításáról, valamint az intézmény- rendszer fejlesztésének szükségességéről. A hozzászólások sorát dr. Tóth József, a PTE rektora, illetve dr. Kovács Katalin, a Dél-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója nyitotta meg, majd több résztvevő kért szót véleményének kifej­tésére.-SZÁ­Világos szerkezet A Széchenyi tervnek és a Bezerédj Programnak azonos a célja: még­pedig az, hogy az országos, illetve a helyi állami támogatásokat átláthatóvá tegye, s valamilyen egységes logika alapján szervezze - állapította meg Glattfelder Béla. így lesznek ezek a támogatások jobban megérthetők és elérhetők a vállalkozók és az önkormányzatok számára.- A két program egymást segíti: elképzelhető, hogy egy-egy vál­lalkozói ötlet megvalósításához több féle támogatás is igénybe vehető- mutatott rá az államtitkár. - Ilyen módon a kettő ki is egészítheti egymást. Elvileg az is elképzelhető, hogy egy-egy vállalkozáshoz a két programból akár hatvanöt százalékos támogatást is el lehet majd nyerni. Csak egy példát említek: a Széchenyi terv egy panzió építéséhez az összköltséghez képest harminc százaléknyi pénzt adhat. Ha ez nem lenne elegendő, akkor még mindig további tíz százalékot el lehet nyerni a Bezerédj Program keretében. Persze, van egy felső határ, ami a kis-és középvállalkozók esetében ez a beruházás hatvanöt százaléka, a nagyobb vál­lalkozások esetében ez a szám ötven százalék. De az a hatvanöt százalék megsz­erezhető. S ebben nagy segítség a Bezerédj Program, illetve az azt jellemző átlátható, világos szerkezet. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 27.) Borsodchem 5 330 Ft A Fotex 255 Ft ff Matáv 971 Ft A Mól 4 865 Ft m OTP 14 260 Ft u Rába 2 215 Ft A Richter 16250 Ft ű Zalakerámia 2480 Ft A BUXi 7161,89 +0,06 % eltérés az előző záróértékhez képest BU 7400 X INDEX II. 21-27-IG 7300 • 1 ; ! 7200 7129,62* , ; 7157,74 >7161,89; 7100 «05,43 7000 ~pif| Szerda Csütörtök Péntek Hétfő Kedd TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.6. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-107 Mérséklődő Mérséklődő FOB francia kikötő Kukorica 94-93 Mérséklődő Ingadozó FOB Mexikói-őböl Tak.-árpa 92 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 380 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 195 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 420,37 Cseh korona 7,70 Euró 266,20 Német márka 136,11 Osztrák schilling 19,35 Lengyel zloty Svájci frank 71,19 173,26 Szlovák korona 6,08 USA-dollár 290,87 Hatósági árak fékezik az inflációt Összpontosítja a vidékfejlesztésre szánt forrásokat a PM Egy kézben kívánja összpontosítani a vidék- és kistérségi fejlesztésre szánt különféle forrásokat a Pénzügyminisztérium. Tállai András, a tárca nemrég kinevezett politikai államtitkára lapunknak adott interjújában az adótörvények kisebb-nagyobb módosítá­sairól, a reprezentációs költségek vizsgála­táról és az inflációellenes kormányzati erőfeszítésekről beszélt. Budapest- Mit ért a források összpontosításán?- Március 1-jén találkozom a hét regionális fejlesztési tanács vezetőjével, mert közös megol­dást kell találnunk a különféle források felhasz­nálásának problémáira. Komoly fennakadások vannak például a SAPARD-programokban. Az egyik probléma, hogy Nógrád, Borsod, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Békés és Somogy megyék - ame­lyek az egy főre jutó GDP-számítások szerint elmaradott térségeknek számítanak - évek óta megyékként és nem régiókként jelennek meg a költségvetési törvényben. Ezek az önálló elő­irányzattal rendelkező megyék a központi cél- előirányzatból is részesülnek, miközben az uni­ós források elosztásában a megyei területfejlesz­tési tanácsokkal működnek együtt. Mindemel­lett a Széchenyi-terv pályázataiból és a kistérsé­gi fejlesztésre szánt keretből is részesülnek. A problémát abban látom, hogy nincsenek össze­vonva azok az erők és források, amelyek a kis­térségekre és a vidékfejlesztésre fordíthatók. Gondolok itt az Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) által finanszírozott vidékfejlesztési menedzserek, a több mint 100 munkatársat foglalkoztató SAPARD-program- felelősök, a MeH kistérségi megbízottjai, a Mun­kaügyi Központok által hamarosan meghirde­tendő menedzseri állások betöltői munkájának összehangolására. A regionális fejlesztési taná­csok vezetőivel a szétforgácsolódó források és erők megszüntetéséről konzultálnunk kell. Változások az adószabályokban- Változnak-e az adótörvények a kormányzati ciklus hátralévő másfél évében?- Átfogó változásra nem kell számítani az adórendszerben. Lesznek azonban apróbb mó­dosítások, amelyek elsősorban az uniós joghar­monizációt szolgálják. Hamarosan a kormány elé kerül a társasági adóról, a helyi adókról és illetékekről, va­lamint az adóhatóság feladatairól szóló törvények módosítása, s mindehhez az államháztartás in­tézményrendszerének átalakítá­sa társul. Megkezdődött a repre­zentációs költségeknek a vállal­kozók által sokat vitatott vizs­gálata is. Ezek a módosítások egyelőre tárcaközi egyeztetésen vannak.- Végeznek hatásvizsgálatokat a reprezentáci­ós költségek emelésének következményeiről...- Megvizsgáljuk, miként hatnak a módosí­tások a költségvetési és a közszférában, a vál­lalkozói és nonprofit szférában. Egy-két kivé­teltől eltekintve az uniós országokban a mi­énknél szigorúbb a szabályozás. Arra törek­szünk, hogy a magáncélra felhasznált szolgál­tatásokat kiszűrjük az eddigi rendszerből. Az valóban kérdéses, hogy az egészségügyi hoz­zájárulás 11 százalékos mértéke elviselhető-e a vállalkozások számára? A nonprofit szerve­zeteknél meghatározott korlátok között elkép­zelhető a könnyítés, hogy a közcélú rendezvé­nyek ne szenvedjenek csorbát. Ne feledjük, évente háromszor ötszáz forintot személyen­ként most is el lehet számolni adómentesen, a reklámcélú reprezentáció pedig továbbra is adómentes. Idei inflációs remények- A tavaly alultervezett infláció után mire számíthatunk az idén, ismerve a legutóbbi 10,1 százalékos adatot?- Míg Európában mindenütt növekedett a pénzromlás mértéke, addig egyedül nálunk mér­séklődött. Kormányzati intézkedések nélkül fel­tehetően még magasabb lett volna az infláció. Az idén arra számítunk, hogy 25 dollárra csök­ken a nyersolaj hordónkénti ára, erősödik az euró, és az élelmiszerárak tavalyi robbanása- ami mögött az árvíz, a belvíz, az aszály és az euró gyengülése állt - nem ismétlődik meg. A 2001-re tervezett 5-7 százalékos inflációt tart­hatónak véljük. Ehhez hozzájárulhat, hogy a ha­tósági árak kizárólag a tervezett infláció arányá­ban emelkedhetnek. A lakosság érdekeinek figyelembe vételével folytatjuk a tárgyalásokat a gyógyszerárakkal kapcsolatban is. CSERNYÁNSZKY JUDIT Magyar szilíciumvölgy? Budapest - Berlin Lenin unokái a cyberspace- ben címmel közöl beszámo­lót Magyarország számítás- technikai iparáról, a fiatal szakemberek képzéséről legújabb számában a Der Spiegel. A német hírmagazin véleménye szerint a régióban az Európai Unió felé menetelő reformálla­mok élén Magyarország halad, s a nyersanyagokban szegény or­szág a csúcstechnológiák segítsé­gével készül fel a jövő kihívásaira. Az eltökéltség jeleként értékeli a német lap a dél-budai körzetben épülő 62 ezer négyzetméteres high-tech parkot és azt a körül­ményt, hogy az ország számos Nobel-díjast, köztük kiváló mate­matikusokat adott a világnak. A lap idézi Stumpf István kan­celláriaminisztert, miszerint a budai infopark lesz Kelet-Közép- Európa szilíciumvölgye. Nyugati menedzserek megerősítik, hogy Magyarország ideális helyszín a csúcstechnológián alapuló ter­melési ágazatok számára. A lap megírja, hogy noha a nagy nyugati cégek kezdik el­szívni a magyar tehetségeket, a német kormány zöldkártya-felhí­vására mindössze 175 magyar je­lentkezett. „Hazájukban maga­sak a bérek, és viszonylag alacso­nyak a megélhetési költségek. Magyarország a legjobb úton van afelé, hogy technológiai fordító­korong legyen Kelet és Nyugat között” - jegyzi meg a lap. „Magyarország azonban csak a kezdete egy trendnek, amely el fogja érni egész Kelet- és Dél- kelet-Európát._______________■ Agrár-környezetvédelem Budapest Százmilliárdos agrártámo­gatástól eshet el Magyar- ország az európai uniós integráció első évében, ha az idén nem indul be a Nemzeti Agrár-környezet­védelmi Program. Tar Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fő­osztályvezetője szerint haladék­talanul el kell indítani a környe­zetbarát mezőgazdasági termelé­si módszerek támogatására szol­gáló programokat. Az ehhez szükséges intézményi háttér megteremtése, a gazdák új körül­ményekhez szoktatása ugyanis az uniós tapasztalatok szerint öt­hat esztendőt vesz igénybe. Ha a 2004-es csatlakozást vesszük alapul - mutatott rá az FVM képviselője -, akkor a föld­művelésügyi kormányzatnak most kell döntenie arról, hajlan­dó-e addig összesen 25-30 milli­árd forintot fordítani az Európai Unióban már bevált programra. Ezzel a ráfordítással a csatlako­zást követően évente minimum 100 milliárd forinthoz juthatna hozzá az agrárium. A program beindítása az ága­zat modernizálásának is fontos eszköze. Ennek keretében ugyan­is a földhasználók öt éven keresz­tül támogatást kapnak, ha a gaz­dasági, környezetvédelmi és szo­ciálpolitikai szempontok alapján gazdálkodnak. Ha például valaki szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik és a programnak meg­felelően gazdálkodik, akkor a földalapú támogatásnál húsz-har­minc százalékkal nagyobb össze- get igényelhet. ___________- ug -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents