Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-22 / 45. szám

Tolnai Népújság - 3. oldal m 2001. Február 22., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Panaszos ügy Hivatásunk jellegéből adódik, hogy nagyon gyakran csapódnak le itt a szerkesztőségben a végső indulatok, sokan jönnek hozzánk olyanok, akik tisztában vannak vele, hogy az újság nem tud meg­oldást találni a problémára, de legalább valakinek jól kipanasz- kodják magukat. A. minap türelmesen várt egy úr, amíg elmondhatta gondját egy szolgáltatóval. Nemrég vásárolt kisgépe nem úgy működik, ahogy kellene. Ezért a jótállási jegyen szereplő garanciális szerelőhöz akart fordulni. Két telefonszámot talált apapíron, az egyiket napokig hív­ta, reggel, délben, délután, nem vette fel senki. A másik szám süket volt. Végül a harmadik napon „kapása” volt, az első számon felvet­ték a kagylót, az illető közölte, hogy akit keres, hamarosan otthon lesz, hívja később. így is történt, végre „kagylóvégen” volt az áhított szerelő, aki azonban úgy beszéd a tisztességben megőszült kisgép­tulajdonossal, hogy abban nem volt köszönet. Először is lehordta, amiért ilyenkor keresi, neki lejárt a munkaideje, miért nem nappal keresi a szervizben és különben és egyáltalán. Az úr hiába magya­rázkodott, a mester foghegyről lediktálta a szerviz jó számát és letet­te a kagylót. Az „kedves ügyfél”pedig azóta is forr a méregtől, attól, hogy az önérzetébe gázoltak, hogy semmibe vették. Azt gondolja, így soha, semmilyen körülmények között sem szabadna beszélni egy jövendő kuncsafttal. Másrészt, ha a mester nem akarja, hogy otthon háborgassák, akkor ne adja meg a garancialevélen az ottho­ni számát, nem igaz? Most már akkor sem viszem hozzá a gépet, ha pénzért kell máshol megjavíttatnom - bizonykodott panaszosunk. Lehet, hogy valóban ez lesz a vége, no de ki járt jól? A panaszosunk nem, mert kellemetlenség érte, rossz a hangulata, s lehet, hogy pén­zért kell megcsináltatnia azt, ami ingyen járna. A szerelő sem járt jól, mert elveszített egy jövendő jó kuncsaftot, vevőt. Mindez egy kis türelmen, s néhány udvarias szón múlott. Olyan kár. Pacsmag fotókon Tíz év legjobb képei a Tamási Galériában Egy csapat életmentő „Csak arra figyeltem, hogy el ne engedjem” a gyerekek a jégre löködtek. Ezzel kotorászott a vízben. Ekkor az áldozatnak már csak a sapkája sildjét lehetett látni úgy két ujjnyira. Megakasz­tott ruhájánál fogva sikerült őt kifordítani a lék­ből. Ezután volt még egy olyan pillanat, mint a krimikben: az áldozat elengedte a kezét, elmerült a vízben, le kellett bukni utána. A kötél vége a partról becsúszott a jégre. Ekkor Strohmayer Ádám, hősünk kisfia beszaladt a jégre, s kivitte a nagyobbaknak a kötelet. Tuboly Péter, Csépi Pál és Csépi Gábor húzták a két férfit, de ők lépten- nyomon elakadtak a jégben. A torlaszokon átrán­gatták őket, ahogy haladtak kifele, folyamatosan szakadtak be a jéghideg vízbe. Drámai pillanatok voltak, amikor arra koncent­rált, hogy el né engedje a másikat, de közben a parton meg kiabált a kisfia: Apu gyere ki. Strohmayer Péter legfontosabb mondanivalója az volt, hogy a jelen lévő gyerekek - Csépi Gá­bor 15 éves, Csépi Dóra 13 éves, Dudás Dóra 18 éves, Strohmayer Ádám 12 éves - az odakiáltott utasításokat olyan pontosan és azonnal végre­hajtották, mintha száz éve ezt csinálták volna. Senki sem kérdezte, hogy honnan hozzon köte­let, deszkát, hanem hozott. A jelen lévők közül senki sem hibázott, s így még az életmentőt is sikerült megmenteni. IHAROSI IBOLYA Kimentettek a jeges vízből egy férfit. A csa­pat egyik tagja Tuboly Péter, a másik Strohmayer Péter volt, akinek már az édes­apja is kormánykitüntetést kapott az 56-os jeges árvíz idején végzett munkájáért. Nemrégiben írtunk egy életmentőről, aki, mint maga is elmondta, nem egyedül tette amit tett, de Tuboly Péter nem tudta a többiek nevét. Elmesél­te, hogy volt ott valaki, aki bement a jégre, hogy kihozza a maga vágta lékbe beleesett férfit. Mint azóta kiderült, az áldozatnak semmi baja sem lett, s inkognitóját is szeretné megtartani. Strohmayer Péter maga jelentkezett, hogy elme­sélje a részleteket. S bár ő volt az, aki igencsak megfázott a hideg vízben és lehet, hogy még egy-két bordája is elrepedt, de nem azért jött, hogy saját hőstettét ecsetelje, hanem hogy a gyerekek szerepéről beszéljen. Családostul a közelben lovagoltak. A segélyki­áltásokra, sikoltásokra levette a lóról a szárat, s Dudás Dórinak odakiáltotta, hogy hozzon desz­kát, a kisebbeknek meg azt, hogy kötelet, pok­rócot s dobálják a jégre. Futás közben hívta a 112-őt. A két férfi ért elő­ször a partra, ő meg Csépi Pál, majd talán Csépi Gábor. A kötelet menet közben kötötték Strohmayer Péter derekára, aki látta, hogy a be­szakadt férfi a hideg vízben már igen rossz állapotban volt. Félúton elfogyott a kötél, a végéhez újabbat kellett kötni. Közben megérkezett Dóri a deszkával, si­került is elkapni, rá­feküdni de a kötél még mindig nem ért el a lékig. Csépi Pál 3-4 méterre bement, illetve hason becsú­szott a jégre s úgy tartotta a kötél végét. A lékből csak félig si­került kiemelni az ál­dozatot amikor az vé­letlenül kilökte Strohmayer Péter alól a deszkát, s mindket­ten elsüllyedtek. Sikerült felszínre jön­ni, s elkapni a 3-4 méteres ágakat, amiket Csépi Dóra, Csépi Gábor, Strohmayer Ádám, Dudás Dóra, Strohmayer Péter fotó: gottvald Kitiltják a nehéz gépjárműveket Balesetveszély a dunaföldvári hídon Három természetfotós képe­iből rendezett kiállítást a Tamási Galéria. A kiállítók a Pacsmagi Tavak Termé­szetvédelmi Terület csodá­latos madárvilágára kíván­ják felhívni a figyelmet. Antii István, Molnár Zoltán és Vajda János lencséjén keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a pacsmagi tavak élővilágát a galé­ria tegnap nyílt kiállításán. A megnyitón Molnár Zoltán ismer­tette röviden a mintegy ötszáz hektáros természetvédelmi terü­let madárvilágát. Pacsmagon je­lenleg 82 madárfaj költ, köztük értékes védett fajok, például a ci­gányréce, a vegyesgémtelep állo­mánya pedig a hetvenes évekhez képest megötvenszereződött. A Pacsmagi tavak ma már nemzet­közileg is védetté van nyilvánítva. A Magyar Madártani Egyesület 28. helyi csoportja az utóbbi évti­zedben százezer madarat gyűrű­zött meg, és tagjai nyomon követ­hették vonulásukat is a Duna-del- tától Afrikáig. A kiállításon tíz év legjobb képei szerepelnek, a hat­van fotó közül harminc honi és külföldi pályázatokon is sikerrel szerepelt már. A kulisszatitkokról a jelenlévők megtudhatták: a jó természetfotóhoz nemcsak az ál­latokat kell ismerni, szerencse és türelem is kell. A Pacsmagon fészkelő öreg rétisasról készfiit kép mögött tíz év munkája van - mondta Molnár Zoltán. A kiállítás három hétig látható. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium kilátásba he­lyezte a nehéz tehergépjár­mű- és autóbusz-forgalom teljes mértékű kitiltását a dunaföldvári nagy Duna- hídról a felújítási munkála­tok alatt. Dunaföldvár A tiltás alól csupán a menetrend szerinti buszjáratok képeznének kivételt. A korlátozás bevezetését az elsődleges intézkedésként el­rendelt fokozott rendőri ellenőr­zés tapasztalataitól teszik függő­vé - áll a közleményben. Az or­szág közúthálózatában fontos szerepet játszó, a kelet-nyugati régió összeköttetését biztosító Duna-híd felújítása tavaly kezdő­dött. A munkálatok alatt váltako­zó irányú forgalom mellett 20 tonna tömegű súlykorlátozást, 4 méteres magasság és 2,5 méteres szélességű méretkorlátozást, ille­tőleg 20 kilométeres sebesség- korlátozást vezettek be. Az el­múlt hetek tapasztalatai szerint a KRESZ előírásait és az életbe lép­tetett korlátozásokat egyaránt fi­gyelmen kívül hagyva január 15. és február 12. között tíz alkalom­mal fordult elő, hogy a tehergép­járművek vezetői megrongálták az építkezés szerelvényeit vagy a hídszerkezetet. A legutóbbi bal­eset már nem csak anyagi kárt, hanem súlyos személyi sérülést is okozott, amikor egy pótkocsis teherautó kidöntötte a felújítás­hoz használt darut. A minisztéri­um közleménye leszögezi: amennyiben a szabálysértések a fokozott rendőri ellenőrzés mel­lett sem szűnnek meg, 3,5 tonnás súlykorlátozást rendelhet el a munkálatok idejére, kitiltva ezzel a menetrend szerinti buszjáratok kivételével az autóbusz és teher­gépjármű forgalmat a nagy Duna­iadról. Nem volt meg az egyetértés A tíz Tolna megyei telepü­lést - Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Mórágy, Őcsény, Pörböly, Sárpilis, Várdomb - magá­ba tömörítő Dél-Tolna Ön- kormányzati Területfej­lesztési Társulás tegnap délelőtt Bátaszéken tartot­ta ülését. Bátaszék A tanácskozás témája a Bátaszék és kistérsége fejleszté­si koncepciójának összeállítása volt. Az összejövetelen részt vett a Magyar Tudományos Akadé­mia Regionális Kutatások Köz­pontja Dél-dunántúli Tudomá­nyos Intézetének igazgatója, Hajdú Zoltán, és az intézet munkatársa, Raffai Zoltán. Az ülés végül nem hozott döntést, mivel az intézet munkatársai ál­tal vázolt fejlesztési koncepció sem Bátaszék, sem a környező településeik polgármestereinek tetszését nem nyerte el. Mint is­mert, az Építési törvény alapján 2003. december 31-ig minden településnek el kell készíttetnie rendezési tervét. A társulás tag­jai az elmúlt év végén egy pör- bölyi ülésen már megállapodtak abban, hogy a kistérség a költsé­gek csökkentése érdekében kö­zös összefogással próbálja elké­szíttetni a tervet, ám mivel a teg­napi összejövetel sem hozott döntést, a résztvevők abban ma­radtak, megpróbálnak más meg­oldást keresni, s egy újabb ülés keretében döntenek majd, iron) Gazdag rendezvénynaptár Az elmúlt évekhez hason­lóan idén is gazdag progra­mokkal várja vendégeit a decsi faluház. Decs A rendezvények között orszá­gos, megyei és helyi jelentőségű eseményeket találunk. Közülük a legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó rendezvény a Sárközi­ek a Sárközben (augusztus 3.), és a Népművészet Napja (au­gusztus 3-4-5.) lehet, előbbire a faluház várja azon jelentkező­ket, akik a Sárközi nevet viselik, ugyanakkor kiemelkedik az ese­ménynaptárból a kárpátaljai magyar művészcsoport bemu­tatkozása (április 9.), a Szabad Képző és Iparművészek nyári al­kotótábora (július 20-31.), és a Bor és borászati eszközök című kiállítás (szeptember 20.) is. Bognár Cecil igazgató és mun­katársai idén nyáron is megszer­vezik népszerű nyári táboraikat, melyekre heti váltásban június 18-tól augusztus végéig várják az érdeklődő csoportok jelent­kezését. (RÓNAI) A mindig mosolygós műsorvezető A legjobb ötletek hajnalban jönnek Véletlenül lett televíziós, bár tudjuk, igazán nincse­nek is véletlenek, hiszen az adandó lehetőséget észre kell venni, élni kell vele. Vé­gül is mindegy, hogy vélet­len volt-e vagy sem, az vi­szont tény, hogy a nézők ma már hiányolnák. Paks Kohl Gyöngyi kétségtelenül a TelePaks egyik legkedveltebb mű­sorvezetője, magazinjai sokakat vonzanak a képernyő elé. Pedig az örökké mosolygó (persze én már' láttam morcosnak is, igaz csak egyszer, adáson kívül) mű­sorvezető-szerkesztő pályája más­képp indult, érettségi után a Kö­zép-Dunántúli Vízügyi Igazgató­ság az atomerőműben lévő kiren­deltségén ügyintézőként kezdte. Férje, Szafi viszont tévés volt, az alakulófélben lévő városi televízió operatőre, így fordult meg Gyön­gyi a Babits utcai, tizedik emeleti stúdióban, az akkori vezető, Koós Attila rákérdezett: nincs-e kedve ott dolgozni. Volt, előbb külsős­ként, majd hamarosan főállású munkatársként, a ma már a TV2- nél dolgozó Dorogi Gabival együtt. Mindez 1991-ben történt, Gyöngyi azóta állandó vendége a paksi családoknak a képernyőn, két megszakítással, hiszen köz­ben két gyermeke is született a té­vés házaspárnak.- A politikát nem kedvelem, ezért maradtam a könnyedebb magazinoknál - mondja. - A fel­készülés hajnalban kezdődik, ilyenkor jutnak eszembe a legjobb ötletek, amint felkelek, gyorsan fel is jegyzem ezeket. Utána készül a szinopszis, a vázlat, majd a ko­molyabb munka, a könyvtárban, az interneten gyűjtöm az infor­mációkat és természetesen a stú­dióvendégekkel is elbeszélgetek. Hogy milyen élet a televíziózás? Kétségtele­nül nem hivatalno­ki időbe­osztással jár, sok­szor borul­nak a csa­ládi prog­ramok. De éppen, mert együtt dol­gozunk a férjemmel, szerencsés­nek vallhatjuk magunkat, hiszen mint mondani szoktam, ha nem a médiában dolgoznánk mindketten, már lehet régen elváltunk vol­na. RG A magatartási zavarokról Kötet szülőknek, pedagógusoknak Szülők, pedagógusok szá­mára jelentetett meg Gyer­meknek lenni jó?! címmel kiadványt a Boldog Iskolás Évekért Munkaközösség. Paks Az önkormányzat nevelési ta­nácsadójának kollektívája a múlt év tavaszán hívta életre a munka- csoportot, melyben szülőkkel, ta­nító-, és óvónőkkel dolgoznak, gondolkodnak együtt a város gyógypedagógusai. Közös mun­kájuk során a tanulási zavarral, magatartási, valamint részképes­ség problémával küszködő gyerek fejlesztésével, beilleszkedésével foglalkoznak. Ugyanez a témája a most elkészült kötetnek, melyben főként a városban dolgozó gyógy- és normál pedagógusok számol­nak be tapasztalataikról, de meg­szólalnak szülők is, akik arról val­lanak, hogy miként fedezték fel gyermekük részképesség-problé­máját, s hol találtak segítségre. Egyes felmérések szerint az egyébként egészséges, jó képessé­gű gyerekek 15-20 százaléka küzd ezzel a főként tanulmányi előme­netelüket hátráltató problémával. A Boldog Iskolás Évekért Munka- közösség most megjelent kiadvá­nyához az önkormányzat pályá­zatának és az atomerőműben mű­ködő nyomdának köszönhetően ingyenesen juthatnak hozzá mindazok, akik többet szeretné­nek megtudni a tanulási zavarok­ról, az írás, olvasás, számolás so­rán felmerülő gondokról, s az e te­rületen is kiemelt szerepet játszó megelőzésről. VT 1 1 Névjegy Kohl Gyöngyi Budapesten született 1970-ben, 1984. óta él Pakson Érettségi után a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságon dol­gozott ügyintézőként, közben elvégzett egy kétéves hostess- képző iskolát. 1991. óta a TelePaks műsorvezető-szerkesz­tője. 1998-ban a Janus Pannonius Tudományegyetem főis­kolai karán művelődésszervezői oklevelet szerzett. Férje Szaffenauer Ferenc, a TelePaks operatőre, két gyer­mekük van, Ferenc 1994-ben, Levente 1997-ben született.

Next

/
Thumbnails
Contents