Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-19 / 42. szám
■■■ 2001. Február 19., hétfő G A Z P A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal BÁT-összefoglaló Emelkedett a dollár ára Budapest A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán az elmúlt héten majdnem kilencmilliárd forint, a gabonapiacon nem egészen kétmilliárd forint értékben kereskedtek, a húspiacon nem született üzlet. A gabonaszekcióban az étkezési búza piacán a közeli lejáratokra csökkent, míg az év második felére már emelkedett a jegyzés. A márciusi lekötés például 450 forinttal alacsonyabban, 36 500 forinton zárt, míg augusztusra 220 forinttal emelkedett, és így 27570 forinton zárt ez a lejárat. Hasonló mozgás jellemezte a takarmány- kukorica kereskedését, a márciusi lejárat értéke csökkent, de már a májusi emelkedett. A takarmányárpa értéke csak a márciusi és az augusztusi lejáratokon csökkent, a többire nem változott. Az év harmadik hónapjára 36500 forint lett az ára. A napraforgó 51010 forintos múlt heti záró ára októberre és decemberre emelkedett. A szója piacán gyengültek az elszámolóárak. A takarmánybúza és az ammónium-nitrát márciusi piacán nem volt ármozgás, mint ahogy a repce ára is változatlanul 47 300 forinton maradt. A pénzpiacot a dollár és a jen erősödése jellemezte. A dollár elszámolóára februárra 4 forint 90 fillérrel emelkedett, és így 290 forintra nőtt, míg a júniusi lejáraton további 6 forinttal magasabban, 295 forinton zárt. Ennél is erősebb emelkedés jellemezte a japán jen árfolyamát, általában kilenc-tíz forinttal is nőttek elszámolóárai. Az euróár- folyamok nem változtak jelentős mértékben, mint ahogy az angol font és a svájci frank elszámolóára is változatlan maradt. ■ Árvita a választott bíróság előtt A szolgáltatók külföldről hoznának energiát Az áramszolgáltató társaságok és a Magyar Villamos Művek (MVM) között a villamos energia átvételi áráról kialakult vitában a kormánnyal folytatott tárgyalás lehet a döntő - jelentette ki nemrég Emmerich Endresz, az Elmű Rt. igazgatóságának elnöke az áramszolgáltatók egyik tájékoztatóján. Budapest Az áramszolgáltatóknak az idén együttesen 22 milliárd forint árbevétel-kiesésük keletkezik amiatt, hogy a cégek beszerzési árai 13 százalékkal nőnek, és csak 6 százalékkal drágábban adhatják tovább az áramot a fogyasztóknak. Az új árrendelet az MVM-nek 55 milliárd forint árbevétel-kiesést okoz az idén. Boross Norbert, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének főtitkára úgy véli, a beszerzési és az eladási ár közötti árrésveszteséget a cégek nem tudják takarékossági intézkedésekkel előteremteni. Megerősítette, hogy az áramszolgáltatók tárgyalni szeretnének a nagykereskedő MVM-mel az érvényben lévő szerződések módosításáról, mert - ellentétben az MVM állításaival - ők úgy látják, hogy nem tesznek szert kiemelt nyereségre az energia értékesítésekor. Katona Kálmán, az MVM Rt. elnök-vezérigazgatója lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy a kormány csak akkor hajlandó esetlegesen tárgyalni az áramszolgáltatókkal, ha kifizetik azt az összeget, amellyel az MVM-nek tartoznak a vásárolt villanyáram fejében. Az áramszolgáltatók viszont szeretnék elérni, hogy ha az MVM nem tud versenyképes árakon szállítani, mielőbb váljék lehetővé a szabad árambehozatal. Hamarosan szakértők egyeztetnek a vitás kérdésekről, majd választott bírósághoz fordulnak a felek. ___________________________________________(STS) Az Alföldön élők pesszimistábbak A múlt év decemberéhez képest januárban nem változott a lakossági bizalmi index értéke, ezt mutatja a GKI Gazdaság- kutató Rt. legfrissebb jelentése. Budapest A kutatók felmérése szerint a családok pénzügyi helyzetük mérsékelt javulására számítanak az idén, bár december óta kevesebben optimisták. Az elkövetkező 12 hónapban az ország gazdasági helyzetében lassú javulást várnak az emberek. Magyarország hét régiója közül jelentősen emelkedett a bizalmi index értéke a Dél-Dunántúlon, kisebb mértékben Közép- és Észak- Magyarországon, ezzel szemben a Dél-Álföldön és a Közép-Dunán- túlon romlottak a mutatók. A legoptimistább emberekkel Közép- és Észak-Magyarországon találkoztak az elmúlt hónapban a kutatók. ÚJVÁRI A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT ORSZáGOS BIZALMI INDEX 1. régió: Kőzép-Magyarország {Budapest, Pest megye) 2. régió: Észak-Magyarország ( Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-tsztergom, Veszprém megye) 7. régió: DétDunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) A Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001. 02.19. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam D010321 11,45% 99,07% 10,45% 99,15% D010516 11,45% 97,37% 10,45% 97,60% D010613 11,40% 96,56% 10,40% 96,85% D010711 11,40% 95,75% 10,40% 96,11% D011003 11,10% 93,57% 10,10% 94,11% D020123 11,00% 90,76% 10,00% 91,5 ÁLLAMKÖTVÉNYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam 2002/K 10,90% 100,44% 9,90% 101,57% 2003/J 10,50% 103,09% 9,50% 104,90% 2003/L 10,50% 98,84% 9,50% 100,77% 2004/I 9,95% 98,79% 8,95% 101,34% 2005/E 9,80% 101,37% 8,80% 104,68% 2006/E 9,30% 97,89% 8,30% 101,8 Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50M Ft- össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza- vonásának és/vagy módosításának jogát. _____________________ixj Ki vihető a kukorica Budapest Információink szerint az agrárminisztérium napokon belül megszünteti a takarmánykukoricára tavaly ősszel elrendelt kiviteli stopot. Első lépésként várhatóan százezer tonna kukorica exportját engedélyeznék. A tilalom miatt feszültség alakult ki tavaly az Európai Unió és Magyarország között. Brüsszel kifogásolta, hogy hazánk előzetes egyeztetés nélkül rendelte el Turisztikai kínálatbővítés A Gazdasági Minisztérium közzétette a pályázatokat Budapest A turizmus fejlesztésére több mint 25 milliárd forint áll rendelkezésre a Széche- nyi-tervben. A Gazdasági Minisztérium (GM) tegnap közzétette a Budapest és Közép-Duna-vidéki régiós turisztikai pályázatot, amelyre hétfőtől lehet pályázni. Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára elmondta: a Budapest és Közép-Duna-vidéki turizmusfejlesztési program keretében összesen 180 millió forintra pályázhatnak az önkormányzatok és az idegenforgalmi kis- és középvállalkozások. A turisztikai vonzerővel rendelkező fesztiválokhoz, rendezvényekhez igényelhető támogatás pályázatonként maximálisan 15 millió forint lehet. Egy- egy régió kirándulóhelyének, környezeti kultúrájának javítására, az üdülőhelyeken információs rendszerek kialakítására, egységes arculatú táblarendszerek létrehozására, illetve a meglévők felújítására maximum 10 millió forintra lehet pályázni. Á turisztikai kínálat bővítését szolgáló fejlesztésekhez is igényelhető állami segítség. A gyógyfürdők fejlesztéséhez például 50, a gyógyszállók építéséhez 15 százalékos vissza nem térítendő támogatást lehet igénybe venni. Az internetes honlapok készítéséhez, marketingtevékenységhez pedig 5 millió forintra számíthatnak a pályázók. A jelentkezéseket december 31-ig folyamatosan lehet benyújtani. a Gazdasági Minisztériumhoz. A kérelem benyújtásakor pályázati díjat kell fizetni. Az elbírálásnál elsőbbséget élveznek azok a programok, amelyek elősegítik a belföldi turizmus fejlődését is.- UG Leállhat a gazdaságok hitelezése Alkotmánybíróság előtt a szövetkezeti üzletrészek ügye Az Alkotmánybíróság megkezdte az utólagos normakontrollt a január elsejével hatályba lépett szövetkezeti üzletrészről szóló törvény ügyében. A jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát több szakmai, érdek-képviseleti és civil szervezet kezdeményezte. Budapest A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrésztörvény hatálybalépését követően számos kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyek a jogszabály egészének, illetve egyes rendelkezéseinek a visszavonását sürgette. A beadványok lényege, hogy a múlt év végén elfogadott szövetkezeti törvény sérti a szövetkezeti autonómiát és más, alkotmányban rögzített jogokat. A Magyar Agrárkamara úgy véli, hogy az üzletrészek névértéken - száz százalékon - történő visszavásárlása azt jelenti, hogy valamely állampolgár, csoport vagyonát a törvény elvonja és máshová csoportosítja át. Ráadásul különbséget tesz tulajdonos és tulajdonos között úgy, hogy még a kedvezményezettnek tekintett külső üzletrész-tulajdonosokat is eltérő jogokkal ruházza fel, amit szintén alkotmányellenesnek tartanak a szervezetek. A legsúlyosabb gondot az jelenheti, hogy a jogi bizonytalanság miatt a gazdák nem juthatnak elegendő hitelhez a tavaszi munkák megkezdéséhez. A Magyar Bankszövetség szerint az üzletrésztörvény miatt százmilliárd forintos kár érheti a banlúendszert. A szövetkezeteknél ugyanis tömeges felszámolást okozna a külső tulajdonosokkal történő elszámolás. Emiatt a bankok rendkívül visszafogottak a mezőgazdaság hitelezésében. A múlt év végén az SZDSZ, az idén januárban többek között a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), az Országos Szövetkezeti Tanács, a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetei (MEDOSZ), a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Agrárkamara nyújtott be alkotmányossági beadványt a testülethez. A végrehajtási rendelet megjelenését követően csatlakozott a kérelmezőkhöz az MSZP is. Tizenöt civil szervezet is aggályát fejezte ki a jogszabállyal kapcsolatban. A Magyar Bankszövetség alkotmánybírósági beadványában egyenesen a törvény megsemmisítését kérte. ___________________________________(ÚJVÁRI) Zavaros vízben halásznak Sokan úgy tartják, hogy a beruházások tisztaságának megőrzésére a legüdvözítőbb megoldás a közbeszerzési eljárás. A napi gyakorlat és az Állami Számvevőszék jelentései azonban ezt nem igazolják. __ Budapest Eg yik tipikus jelenség, amikor bank vagy valamilyen más intézmény „saját pénzen” akar beruházásba kezdeni. Ekkor vagy nem kötelezett tender kiírására, vagy ha ezt mégis megteszi, akkor sem jut el a pénz a központi szervek által támogatni kívánt kis- és középvállalkozásokhoz. Azt pedig végképp nem tudja senki követni vagy ellenőrizni, hogy egy bármilyen módon pályázatot elnyert főberuházó kit, miért és hogyan fogad alvállalkozóként és mekkora összegű munkával bíz meg. A közbeszerzési eljárás másik sebezhető gyakorlatával az önkormányzati ellenőrzések során találkoztak az ÁSZ revizorai. A pénzhiánnyal küzdő önkormányzatok olyan vállalkozói kapcsolatokat létesítenek, amelyek lényegében előre eldöntik a pályázat sorsát. A vállalkozó forrásokat hitelez meg az önkormányzatnak, így a beruházás megvalósítása kényszerpályára kerül. Többnyire csatorna-, vagy iskolaberuházásoknál tapasztaltak ilyen jelenséget a vizsgálók. A kiszolgáltatottságtól az önkormányzat csak nagyon nehezen tud megszabadulni. Előfordult, hogy többszöri halasztás után sem tudta visszafizetni a pályázat előtt, a későbbi nyertestől kapott „támogatást”. így az egész beruházás, vagy a vissza nem térített összegnek megfelelő hányada a kölcsönt nyújtó tulajdonába ment át. A közbeszerzésnek ezzel a formájával csak elvétve találkoztak a revizora, de olyanra már több ízben akadtak, amikor az ilyen módon felvett hitelt késve, állami pénzből, vagy más forrásból, de visszafizették. ________________________________(Koóa) Ex port biztosítás kisvállalkozóknak is A jövőben a kis- és középvállalkozások exportjára is köt biztosítást az erre szakosodott állami biztosító részvénytársaság. Eddig csak a nagycégek élhettek azzal a lehetőséggel, hogy kivitelükre biztosítást kössenek. A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (MEHIB Rt.) díj ellenében ugyanis azt vállalja, hogy amennyiben a külföldi vevő nem fizet, a biztosító jótáll helyette. A kis- és középvállalkozások ritkán, esetszerűen és általában kis mennyiségű árut adnak el külföldön. Hogy ez a kivitel rendszeres lehessen, a MEHIB Rt. most a kisvállalkozói körre is kiterjeszti a biztosítást. A biztosítást olyan szerződésekre kötik meg, amelyben 60 ezer euro alatt marad a szállítási érték, alsó limit nincs a szállítmányokra. Az idén, a kis- és középvállalkozói exportbiztosítás évében a költségek egy részét is átvállalják. Ha a vevő valamilyen okból nem fizet, a biztosító 90 nap alatt téríti meg a kisvállalkozás kárát. Ez az idő fele akkora, mint a nagy vállalatok mai gyakorlata esetében. A biztosítási díj függ attól, hogy melyik országban van a vevő, mennyire megbízható partner. Jugoszláviába például bizonyos esetekben már újra köt biztosítást a magyar szállítmányokra a MEHIB Rt. A biztosító nem vezet úgynevezett feketelistát, ám saját és más nemzetközi adatbázisokra építve a vállalkozóknál lényegesen könnyebben kiszűrheti a notórius nem fizetőket, k. e. az exportstopot, ezért viszontlé- pésként lebegtette a bormegállapodás aláírását. Az FVM tavaly év végén vállalta, hogy feloldja a tilalmat az étkezési kukoricára, de nem tartotta be a megállapodást. Ha most végre megteszi ezt a lépést, akkor az agrárkereskedelmi feszültségek oldódnának. Információink szerint az FVM- ben már készül a tilalmat feloldó rendelet, amely pályázathoz kötné a kiviteli engedély megadását. _________________________u.c.
