Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-13 / 37. szám

Hűim 2001. Február 13., Kedd MEGY E I TŰK Ö R Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom a magamét VENTER MARIANNA: A segítségről Az emberi együttérzés, részvét, segíteni akarás, jóindulat sajnos leggyakrabban csak katasztrófák idején hallat magáról. A tévében bemutatott, keserves körülmények között élő, vagy végveszélybe kerülő embereken általában sej tenek az adást követően, de érde­kes módon, amíg ország-világ előtt nem mutatták, senki sem vett tudomást nyomorukról, gondjaikról. Mintha szégyellni való lenne segíteni, részvétet érezni „csak úgy”, a hétköznapokon. Az indiai földrengés rettenetes pusztítást végzett, a figyelem a világ egyik legszegényebb országa felé fordult, amely most még szegényebb lett. Különösen szívszorító és kilátástalan azoknak a gyerekeknek a sorsa, akinek nem maradt élve senki a családjából, s most magukra hagyotton bolyonganak a romok között, betegen, éhesen. Annál szívmelengetőbb, hogy sokan igyekeznek segíteni a távo­li országon, sőt, konkréten ezeken a gyerekeken is. Magyarország indiai nagykövetségét és a Külügyminisztériumot elárasztották a telefonok: honfitársaink árván maradt indiai gyerekeket szeretné­nek örökbe fogadni. A dolog egyelőre áll, Indiából még nem érke­zett válasz, a magyar szakemberek is tanácstalanok, mivel mint mondják, nem lesz könnyű az örökbefogadást lebonyolítani, ha létrejön, mert abban a távoli országban nem nagy divat a személyi okmány, a gyerekek többségének semmilyen papírja sincsen. Az örökbe fogadni vágyók mégsem adják fel, némelyikük még sérült kisgyereket is szívesen vállalna, ami valóban nemes cselekedet. EÍgy másodpercig sem vitatom, hogy nagyszerű, csodálatos do­logra készülnek ezek a honfitársaink. Még nagyszerűbbek és még csodálatosabbak akkor lennének, ha az indiai kisgyermek mellé örökbe fogadnának egy család nélkül maradt magyar kisgyereket is. Igaz, nálunk nem volt földrengés és a kilátástalan helyzetbe ke­rült gyerekekről gondoskodik az állam, amennyire tud, de a mi „árváink” is bizonyára boldogabban nőnének fel intézet helyett családban. Megkérdeztük Mit szólnak a bombariadóhoz? Bombariadó volt Szekszár- don, az Ady Endre Középis­kolában, ami miatt az első óra után a tanítást aznapra felfüggesztették az intéz­ményben. Miként véleked­nek a bombariadóról a diá­kok, ezt kérdeztük a tavaszt idéző meleg napon a Pro­métheusz parkban napozó fiúktól, lányoktól. Mező Móni (16), másodi­kos, a kereske­delmi szakkö­zépiskolában.- Jó lenne, ha a keriben is né­ha előfordulna bombariadó, szünetelne a tanítás és kapnánk egy kis rendkívüli szabadságot. Két éve járok oda, de ilyenre ed­dig nálunk még nem volt példa. Tóth Gábor (17) elsős, mechanikai műszerész az Ady- ban.- Egy éve járok ide, ez az első bom­bariadóm, ami jó is, meg nem is. Jó, mert ilyen jó idő­ben nem kell az osztályban ülni, van egy kis szabadidőnk, sétálha­tunk, azért viszont rossz, mert le­het, hogy hétvégén kell bepótolni az elmaradt órákat. Mihálovics Tamás (17) har­madikos mű­szerész tanuló az Adyban.- Nekem nem volt újdonság a bombariadó, az eltelt három év alatt több ilyen riasztás is volt, ta­valyelőtt öt-hat, tavaly kettő-há­rom. Ha megtudnánk ki volt a te­lefonáló, gratulálnánk neki. Nagy Fati­ma (13) a hat- osztályos gim­názium tanu­lója, az Adyban. Nagyon meglepődtem, először el sem hittem mi van, bár ta­valy is volt már bombariadó az iskolában többször is. .Elég sűrűn telefonálnak ilyen hülyeséget, amiről az­tán kiderül, hogy nem igaz. Mi fizika dolgozatot írtunk volna ma, ez most elmarad, amit nem is bánunk, mert betegek voltunk és elég sok min­dent kellene még pótolni. Minden harmadik diák kipróbálta Szülőklub alakult: középiskolás fiatalok és a drog xMit tudok tenni, hogy a gyermekem ne próbálja ki a drogot, vagy mit tegyek, ha már kipróbálta? Ezekre a kérdésekre segíti megkeresni a választ a január 27-én Szek- szárdon megalakult szülőklub. Szekszárd Az Egészégért Alapítvány kezdeményezésére olyan szülőket szerettek volna baráti beszélgetés­re meghívni, akiknek serdülőkorú gyermekük van, mondta dr. Kiss Mária, az alapítvány egyik vezetője. Az ok nagyon egyszerű, s szinte hihe­tetlen, de a számok ezt bizonyítják: Tolna megyé­ben minden harmadik középiskolás már kipró­bálta a drog valamelyik formáját.- Kiket vártak, várnak a szülőklubba?- Minden második hétfőn (legközelebb február 26-án), délután 5 órakor találkozunk a szülőkkel a Hunyadi út 5-ben (Vetőmagház). Azokat várjuk ide, akiknek serdülő korú gyermekük van, füg­getlenül attól, hogy gyermekük drogozik vagy sem. A serdülőkor viharait, a folyamatos elszaka­dást, leválást, mind a serdülő, mind a szülő fáj­dalmasan éli meg. A baj az, hogy sokan azt hi­szik, a gondok mind megoldódnak maguktól, nincs mit megbeszélni. Nálunk, Magyarországon a lelkitanácsadásnak nincs meg a kultúrája, aki segítséget kér gyengének minősítik. A szülőklub­ban egy pszichológus, egy személyiségfejlesztő és jómagam beszélgetünk az érdeídődőkkel, név­vel vagy névtelenül is, ki hogyan kéri.- Az alapítvány nagyon sok felmérést készített az elmúlt hat évben a fiatalokról. Megdöbbentő ada­tokat hoztak önök nyilvánosságra. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy valóban ennyien kipróbálták már a drogokat?- A megye 27 középiskolájában végeztük felmé­rést. Természetesen olyan kérdőívet állítottunk össze, mely az Európai Unió minden országában jellemző. Úgy állítjuk össze a kérdéseket, hogy azok egymásra épülnek, tehát a válaszokból ki le­MIT HASZNÁLNAK LEGTÖBBSZÖR? marihuána, ' _____JEL hasis 32%-i ..............|.............j............ ópiu m 13.6% 17,9% Ecstasy "la 11,3% szipu 11,7% ^Szekszárd LSD Tolna megye 9,7%------­hét szűrni azok valóságtartalmát. Egyébként min­denki névtelenül válaszolt.- A drogok nem olcsó áruk, honnan van rá egy középiskolásnak pénze?- Csak a kemény drogok kerülnek sokba, egy-egy szál cigarettát 2-300 forintért, egy szem Ecstasy tablettát 1800 forintért lehet megvásárolni, a gyere­kek pontosan tudják hol és kitől. Az elmúlt hat év­ben 1994-ben, 97-ben, 99-ben és az idén végeztünk felméréseket. A számok azt bizonyítják, hogy Tol­na megyében közel 30 százaléka a középiskolások­nak már fogyasztott valamilyen drogot. Az elmúlt években jelentősen emelkedett az ópiumot, a mari­huánát fogyasztók aránya. Az okokról is kérdeztük a fiatalokat és ma már nem a rossz életkörülmé­nyek a dominánsak, hanem a szórakozás, a jó han­gulat, az új élmények megszerzése, mert mások is csinálják, erre hivatkoznak. Olyan világban élünk, amikor a felénk áradó információk, reklámok azt sugallják, fedezd fel magad, keress mindig újat, te lehetsz a király, tedd, mert megérdemled.- Vajon a fiatalok mennyiben tájé­kozottak a drogfogyasztás követ­kezményeiről?- Sók mindent tudnak róla, főleg egymástól, a tudásuk azonban fe­lületes. Sokan azt hiszik, csak át­menetileg élnek vele, akkor hagy­ják abba, amikor akarják. Sajnos ebben is tévednek. MUTHNER Az Egészségért Alapítványról Hat éve alakult Szekszárdim, elsősorban a fiatalok gondjaival foglalkozik. Az alapítók magánszemélyek voltak. Az alapít­ványt öt fős kuratórium irányítja, ebből három orvos, ketten gazdasági szakemberek. Pályázatokból, önkormányzati segít­séggel, szolgáltatással tartják fenn magukat. A kuratórium el­nöke: dr. Kiss Mária. Szennyvízcsatornára várva Madocsa vagy Paks felé épül a gerinc? Mikor lesz szennyvízháló­zat a településen? Paks kép­viselő-testületének múlt szerdai ülésén újra szóba került ez a régi kérdés, amely jogos igénye a köm- lődieknek. Dunakömlöd Mint ismert olvasóink előtt a Dunaföldvárral, Bölcskével és Madocsával közösen tervezett szennyvízhálózat és tisztító ügye több mint két esztendeje „lóg a le­vegőben” a környezetvédelmi alaptól várt közel egymilliárdos céltámogatás elbírálása körüli fur­csaságok miatt. A remény persze még él - mint Bor Imre polgármes­ter fogalmazott a február 7-ei tes­tületi ülésen, ám az sem kizárt, hogy a támogatást végleg elutasít­ják és így a közös beruházásból semmi sem lesz. Dunakömlődön ez esetben is meg kell oldani a szennyvíz kérdését - hangzott el az ülésen, és már nem is először. A paksi hálózathoz történő csatla­kozás lenne a megoldás, ám ez a lehetőség több nehézséget is tar­talmaz. A városi hálózatra a Kömlődről érkező gerincvezeték az Erzsébet szállónál csatlakoz­hatna, itt van az első fogadásra al­kalmas műtárgy. Gondot jelent a vonalvezetés is, hiszen a földrajzi adottságok miatt csak a hatos út mellett haladó vezeték jöhet szó­ba, itt viszont igen szűk a terület, hiszen a vasút ezen a szakaszon párhuzamosan halad a közúttal, mindez a költségeket növelné. Évekkel ezelőtt készült egy költ­ségbecslés, ez jelenlegi árra átszá­mítva négyszáz és ötszáz millió forint közötti összeggel számolt, kérdés milyen más fejlesztések ro­vására lehetne megépíteni a csa­tornát. Állami támogatásra ugyan­is az elkövetkezendő két évben nem számíthat e célra Paks, hi­szen ha a másik három település­sel közös beruházás nem valósul meg, 2001. májusától számítva két évig nem nyújtható be pályázat a törvények értelmében. Rákosi ___Személyi hírek ÚJ IGAZGATÓJA van a szek­szárdi Szent József Katolikus Álta­lános Iskolának, Balás Sándomét december 1-től bízták meg az is­kola vezetésével. A matematika-fi­zika szakos tanárnő eddig is a ka­tolikus iskolában tanított. HUSZONNYOLC ÉVI szolgálat után vonult nyugdíjba Szaksz Se­bestyén rendőr főtörzszászlós, a tolnai rendőrőrs közbiztonsági alosztályvezető-helyettese, akit kollégái nemrég búcsúztattak. Területi válogató a zongoraversenyre Bonyhád-Pécs Háromévente rendezik meg az or­szágos zongoraversenyt fiatalok számára. Az idei területi (Bara- nya-Somogy-Tolna megye) válo­gató Pécsett volt, amelynek kere­tében négy korcsoportban 35 ver­senyző mérte össze tudását. A négy korcsoportból hatan (plusz egy tartalék ember) jutottak to­vább az országos erőpróbára: a négy pécsi és a balatonszárszói if­jú zongorista mellett a Bonyhádi Városi Zeneiskola két növendéke képviseli majd a területet az áprili­si versenyen, Nyíregyházán. A két bonyhádi fiatal: a 2. korcsoport­ban Elmauer János (felkészítő ta­nára Tényi Zoltán), valamint a 3. korcsoportban Selelj o Irén (felké- szítő tanára Seleljo Alexandra). ■ Volt hadifoglyok figyelmébe Bonyhád ____ A tartós szabadságvesztést szen­vedettek részére történő juttatás megállapításához várja a Bony­hád és Vidéke Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és Civil Szer­veződése azokat, akik három évet meghaladó ideig voltak hadi­fogságban. A kérelem benyújtá­sát ebben a hónapban legköze­lebb február 16-án és 23-án tehe­tik meg az érintettek, illetve azok özvegyek A jelentkezéskor á kár­pótlási határozatot és a nyugdíj- folyósító törzsszámot, özvegyek esetében a házassági és halotti anyakönyvi kivonatot is be kell mutatni. A találkozás helyszíne a városi Művelődési Központ, ideje 8.00 és 12.00. óra között. ■ A Big Band szomszédol Tegnap a Szekszárd Big Band - Pecze István művészeti vezető irányításával - megkezdte húsz hangversenyből álló Somogy me­gyei turnéját. Az együttes Balatonföldváron, Barcson, Csur­gón, Kaposváron, Marcaliban és Nagyatádon lép fel középiskolás­ok előtt, a Dél-Dunántúli Filhar­móniai Kht. szervezésében. ■ „Jé, van még úttörő?” Otthon, iskola: kettősnevelés Amikor általános iskolai osztályfőnököm azt mond­ta, tanár leszek, nevettem rajta - vezeti be pályaképét Gölöncsér Lászlóné, aki vé­gül valóban a katedránál kötött ki, bár enélkül is hu­szonöt éve gyerekekkel, fia­talokkal foglalkozik. Nehe­zen lehet visszahúzódó sze­mélyiségként jellemezni, s ez ellen nem is tiltakozik. A pedagógiához a gimnázium­ban került közel, ahol a pedagó­giai szakkörnek aktív tagja, álta­lános iskolásoknak pedig négy évig ifivezetője volt. Érettségi után Gyönkön könyvtáros, míg­nem a tamási járási könyvtár Névjegy Gölöncsér Lászlóné pedagógus gyönki születésű 1976-tól Tamásiban Kisz-vezető 1983-tól 1990-ig a tamási Úttörőhézban (ma: Diákcentrum) szervező 1990-től a tolnanémedi általánc- is ,ola tanára; földrajzot, biológiát, természetismeretet és 'jzot tanít a II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapa1 a Gyermekmosoly Társulás vezetője nagy tekintélynek örvendő veze­tője, Bella Margit felfigyel rá, és Tamásiba hívja. A könyvek mel­lett ifjúsági klubot vezetett, majd kilátásba helyezték: mehet p 1 KISZ-apparátusba dolgozni. ,.öy sor nagyon jó dolgot csináltunk ott, a legtöbb emberi kapcsola­tom, ami még ma is él, a KISZ ré­vén jött létre” - idézi a mozgalmi éveket. Ha valakinek ismerős a később országos karriert1 efutott Belépés nemcsak tor. tőben elnevezésű gyerekek, zülők sportvetélkedője, ez Gölöncsér Lászlóné ötlete. Hét évi KISZ­munka után ismét hét év a tamá­si Úttörőházban. Közben elvé­gezte a tanítóképzőt levelezőn; politikai főiskolára akarták kül­deni, de a kb engedélyt adott, hogy beér­je egy si­ma tanító­képzővel.- Mi az, ami meg­maradt ebből az időszak­ból?- Ott, akkor tanultam meg, ho­gyan kell küzdeni azért, amit el akarok érni: hogyan kell tálalni valamit a KlSZ-alapszervezetek- nek lefelé, és hogy kell kiharcol­ni felfelé. Megtanultam kompro­misszumot kötni, konfliktusokat megoldani. Nem a két kék sze­memért egyeztek bele sokszor a dolgokba. A sportvetélkedő jó példa. Amikor az iskolaigazgató­nak felvetetettem az elképzelést, úgy kirúgott, hogy a lábam nem érte a földet. Vissza mentem még kétszer, harmadszor azt mondta: ha nem hagy békén, begorombu- lok. És akkor mi lesz? - kérdez­tem. Tudja mit, mondta, semmi. De ha valami történik, nem tar­tom a. hátam.- Miben hasonlít és különbö­zik az akkori és a mai úttörőveze­tő?- Akkor annyiban könnyebb volt, hogy sok szervezést nem kellett végezni, hiszen minden iskolában működött úttörőcsa­pat. A pedagógusok is örültek a programoknak. Most keményebb szervezőmunkát igényel, az úttö­rőzés nem olyan közismert és el­ismert. Érdekes, hogy amikor ismerő­sökkel beszélgetek, megkérde­zik, hogy jé, van úttörő? De jó volt régen ez meg az. Mindenki a jóra emlékszik, és mégsem ter­mészetes, hogy ma még van út­törő.- Miben kell másképp foglal­kozni ma ezzel a korosztállyal?- Teljesen más a mai korosz­tály. Ránézésre is, mert testileg gyorsabban érnek. A másik, hogy elhanyagoltabbak a szülők részéről. Azt hittem, hogy ha nő a munkanélküliség, a szülőknek több idejük lesz, többet foglal­koznak a gyerekekkel. Nem így van. A felnőttek nem tanulták meg kezelni ezt a problémát, a saját sebeiket nyalogatják, és nem veszik észre, hogy a gyere­keik a saját kis problémáikat nincs hol megoldják. Ez kiütkö­zik az iskolában, viselkedésben, tanulásban. Beszélhetünk a gyerekjogok­ról, de otthon nehezen kerül szó­ba. Állítom, hogy ez a korosztály kettős nevelésben részesül, egy iskolaiban, és egy családiban. Nem mindenkire vonatkozik, de szerintem a gyerekek nevelése terén romlik a helyzet. T. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents