Tolnai Népújság, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-12 / 36. szám
I 2001. Február 12., Hétfő GAZ D AS Á G Tolnai Népújság - 7. oldal Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001. 02.12. DISZK0NTKINCSTÁRJE6YEK _________ Vé teli Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam D010321 11,10% 98,89% 10,10% 98,99% D010516 11,10% 97,25% 10,10% 97,49% D010613 11,00% 96,48% 10,00% 96,79% D010711 10,90% 95,74% 9,90% 96,12% D011003 10,60% 93,66% 9,60% 94,23% D020123 10,60% 90,89% 9,60% 91,68% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam 2002/K 10,50% 100,69% 9,50% 101,86% 2003/J 10,15% 103,53% 9,15% 105,37% 2003/L 9,90% 99,81% 8,90% 101,79% 2004/I 9,55% 99,63% 8,55% 102,23% 2005/E 9,50% 102,17% 8,50% 105,54% 2006/E 9,15% 98,31% 8,15% 102,31% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50M Ft- össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza- vonásának és/vagy módosításának jogát. _____________________to Vi ta a munkaidő szervezéséről Budapest Amennyiben a kormány nem vonja vissza a Munka törvény- könyve parlament előtt lévő módosító javaslatából a munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusokat, akkor a szakszervezetek kénytelenek a tárgyaláson kívüli eszközökkel is nyo- matékot adni nemtetszésüknek - hangsúlyozták az érdekképviseletek. A szakszervezetek szerint a visszavonás megoldható, mert az Európai Unió kilenc munkajogi irányelve közül egyedül a munkaidő szervezésére vonatkozó kérdéskörnél nem sikerült még megegyezni a munkáltatói érdekképviseletekkel. További egyéves egyeztetés során viszont van esély a megállapodásra. A kérdés feltehetően a héten dől el, amikor összehívják az Országos Munkaügyi Tanács rendkívüli ülését. Régiós mikrohitel Várhatóan február végétől indul az a regionális mikrohitel program, amelynek finanszírozására a Dél-Dunántúl három megyéje 1,25 millió eurót kap. A Tolna megyét is érintő forrásba a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztérium közvetítésével 1 milliónyi euró PHARE-pénz kerül, míg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból további 250 ezer eurót biztosít a térség vállalkozói számára. A hitelkihelyezés a már. élő országos mikrohitel program elvei szerint történik majd, a helyi vállalkozói központoknak maximum 12 ezer euróig lesz joga hiteleket nyújtani. Az igényléshez projektenként 20 százalék saját erő szükséges. A hitelt három éves futamidőre 11 százalékos kamattal biztosít- ják, a türelmi idő hat hónap. ■ TOJÁSÁRAK. Az elmúlt hetekben jelentősen megemelkedett a tojás ára. A 24-25 forintos darabonkénti ár a tavasziasra forduló időjárás miatt kissé visszaesett, így pénteken, a piacon, mérettől függően, 20 és 22 forint között kínálták a tojást. A termelők a magas takarmányárak miatt kérnek még mindig több mint húsz forintot egy tojásért. A Baromfi Terméktanács vezetői szerint, a termelői önkölt- ség 12 forint, tojásonként. __________________________________■ Bő vült a versenyhivatal jogköre Rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzéseket is végezhet A februártól módosult versenytörvény kedvezőbb a kisvállalkozók számára - hangsúlyozta a versenytanács novemberben kinevezett új elnöke, Berke Barna. Ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal bírói felhatalmazással rajtaütésszerű ellenőrzést végezhet, ha úgy látja, hogy másképpen nem tud hiteles információhoz jutni. Budapest A törvény a 10 százalék alatti piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásokat eddig sem vizsgálta versenyjogi szempontból. Az új jogszabály azonban különbséget tesz a versenytársak között, illetve pontosítja a versenytárs fogalmát - avatja be lapunkat a részletekbe Berke Barna, a versenytanács elnöke. Ilyen szempontból megkülönbözteti az egymás tevékenységét kiegészítő gyártó-kereskedő-beszállító kapcsolatát az azonos terméket gyártóktól vagy értékesítőktől. Ezzel a kisvállalkozók számára teremt kedvezőbb helyzetet, mert lehetővé teszi, hogy összehangolják beszerzéseiket, értékesítéseiket. Az új törvény tehát szemléletváltást tükröz, és világos súlypontot képez: a hivatalnak a jelentősebb cégekre, nagyobb ügyekre kell koncentrálnia az erejét. Jelenleg a nagy horderejű ügyek közül a cementipari fúziók felülvizsgálata van napirenden - egyrészt a felvásárlások törvényessége, másrészt a kartellesedés szempontjából. Komoly fordulat állhat be az öt éve húzódó, február végén a Legfelsőbb Bíróság elé kerülő ügyben is, amelyben a koncessziós szerződések versenyjogi megítélésének elvéről születik döntés. A hivatal szerint ugyanis a versenytörvény kiterjed a koncessziós szerződések üzleti tartalmára, például a díj meghatározásra is. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés címén górcső alá lehet venni az autópálya-koncessziók díjképzését is. A probléma a következő: noha az állam adja a jogot az autópálya üzemeltetésére, mégis felmerül a kérdés, hogy az állam mint jogszabályalkotó vagy mint tulajdonos szerepel- e ebben a szerződésben. A telefónia területén például egyértelműen jogszabály határozza meg a díjat, ezzel szemben az autópályás szerződésekben nem. Tehát üzleti alapon egyezett meg NÉVJEGY: Született: 1966 Tanulmányok: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, ösztöndíjas az Universite de Paris-n, vendéghallgató az oxfordi, a londoni, a stockholmi egyetemen Szakmai tapasztalatok: tanársegéd az ELTE-n, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, az European Moot Court Competition bírói paneljének tagja, az Alkotmánybíróság elnökének tanácsadója, majd az AB főtanácsadója 2000 októberéig, a Láthatatlan Kollégium tutora európai versenyjog témakörben, az ELTE és a Budapesti Közgazdasági Egyetem „Európai Tanulmányi Központ” oktatója 1998-tól Nyelvismer^: angol, francia az állam az autópálya-üzemeltetőkkel. S ezzel a döntéssel már foglalkozhatnunk - világosítja meg az ügy hátterét az elnök.- A napokban hoztuk meg a banki fúziókkal, a General Electric és a Budapest Bank, valamint az ABN-Amro és a K and H egyesülésével kapcsolatos döntésünket - mondja Berke Barna. - Nem lesz azonban könnyű eset az RTL Klubban is többségi tulajdont szerzett Bertelsman vizsgálata. Hiába van szó „külföldi” fúzióról, Magyarországon csak a hazai versenyjogi szabályok lehetnek mérvadóak (a médiatörvény értelmében egy cég nem tarthat fenn többségi részesedést két médiumban). Bővülnek a hivatal jogosítványai a tényfeltárásban, merthogy bírói engedéllyel helyszíni, rajtaütésszerű ellenőrzést is végezhet februártól. A nehezebb ügyeket ugyanis egyszerűen nem lehetett összerakni a rejtett versenykorlátozó egyeztetések, titkos kartellek miatt. Hiába kért be adatokat a hivatal, azokat a háttérben egyeztethették a szereplők, s így a GVH-hoz eljuttatott információk értékelhetetlenek vagy félrevezetők voltak. Ehhez persze meg kell győznünk a bíróságot a vizsgálati eljárás szükségességéről - teszi hozzá az elnök. Újdonság, hogy a hivatal saját információi alapján, konkrét ügyektől függetlenül, ágazati vagy piacelemző vizsgálatokat is indíthat. Változtak a határidők is. Az erőfölénnyel való visszaélés és a kartellkapcsolatok ügyeiben a 180 napos vizsgálati idő akár a kétszeresére is növelhető, a kisebb, fúziós esetek pedig legfeljebb 45 napig tarthatnak. ________________________■ Kö zös projekteket szeretnének Együttműködési megállapodás a kamarák és az önkormányzat között Új együttműködési megállapodást szeretne kötni a kamarákkal a szekszárdi ön- kormányzat. Szekszárd A kamarákkal kötött együttműködési szerződést felülvizsgálva, új megállapodást szándékozik kötni Szekszárd Megyei Város Önkormányzata. Az együttműködési tervezetet tegnap véleményezték városházán az orvosi, agrár-, valamint a kereskedelmi és iparkamara megyei elnökei.- A kamarákkal a város az első együttműködési megállapodást 1996-ban kötötte meg, de eddig ez a kapcsolat formális volt, közös projektek nem voltak. Ezért kezdeményezi az önkor,..anyzat a megállapodás megújítását möndtáíjevezetőjében Kocsis Imre Antal polgármester, kérve a jelenlévők véleményét a keret-megállapodásról.- Az együttműködési szerződést úgy kell megfogalmazni, hogy az a törvényben rögzített jogokon felüli többlet lehetőségeket tartalmazza, mert a jövőben ez képezheti a közös együttgondolkodás kiindulópontját - mondta dr. Hulin István, a megyei orvosi kamara elnöke, hozzáfűzve, hogy az orvosi kamara következő elnökségi ülésén elkészíti javaslatait a keret-megállapodáshoz. Az iparkamara megyei elnöke, dr. Fischer Sándor nem tartotta szerencsésnek, hogy az orvosi és a gazdasági kamarákkal közös együttműködési szerződést fogalmazzanak meg. Célszerű két külön megállapodást kötni, mert más feladata van az ágazati és más a szakmai kamaráknak. A gazdasági kamarákkal kötött szerződésben szorgalmazni kell közös gazdasági fórumok tartását és a pályázati lehetőségeket. Hasonlóan vélekedett Kővári László, a megyei agrárkamara elnöke is. Szerinte az agrár, terület és kistérségi fejlesztéseknél rendszeres előzetes egyeztetésre és konzultációra van szükség az ön- kormányzat és a kamara között. Fontos, hogy ne csak írásos, hanem személyes konzultációkra is sor kerüljön és a kamarák kapjanak megszólalási lehetőséget a szekszárdi városi televízióban. Az elhangzott véleményeket a polgármesteri hivatal irodavezetője, GöttUnger István rögzítette. A témát a következő közgyűlés tárgyalja. F. KOVÁTS BÁT-összefoglaló Erősödő dollár Budapest A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán az elmúlt héten 6,63 milliárd forint, a gabonapiacon 1,15 milliárd forint értékben kereskedtek, a húspiacon nem született üzlet. A pénzpiacon a dollár elszámolóára 1,237 milliárd forintos forgalomban jelentős mértékben emelkedett. Februárra 6,25 forinttal 286,75 forintra nőtt a dollár elszámolóára, míg az áprilisi lejáraton 5,10 forinttal magasabban, 288,10 forinton zárt. A euróár- folyamok nagyrészt nem változtak. A gabonaszekcióban az étkezési búza 394,9 millió forintos piacán vegyesen változtak az árak, a márciusi jegyzés 120 forintot csökkent, 36980 forinton zárt, míg augusztusra 10 forinttal felfelé mozdultak az árak, így 27 510 forinton zárt ez a lejárat. A takarmánykukorica 603 millió forint értékben cserélt gazdát, a termék piacán egy lejárat kivételével csökkentek az árak. A márciusi termin 470 forinttal 33 740 forintra esett, míg a májusi 100 forinttal emelkedett, 34 500 forinton zárt. A takarmányárpa értéke csak a májusi és az augusztusi lejáratokon csökkent, a többin nem változott. A márciusi elszámolóára 34700 forint lett. A májusi 340 forinttal, az augusztusi 200 forinttal került a múlt hét végi érték fölé, az előbbi lejárat 34700, az utóbbi 27600 forinton zárt. A szója piacán nem volt forgalom, mégis rendkívüli mértékben változtak az árak. Májusra 1600 forinttal 71400 forintra, júliusra 800 forinttal 69200 forintra esett a szója értéke. A takarmányindex értéke márciusra 36,600 forint maradt. ■ Hegyközségi hírek FEBRUÁR 13-ÁN, kedden 17 órai kezdettel folytatódik a szekszárdi hegyközség téli rendezvénysorozata. Ezúttal a múlt évi növényvédelmi tapasztalatokról, a különböző technológiák összehasonlító vizsgálatairól, a növényvédő gépek beállításáról dr. Csibor István tart előadást. A rendezvény helyszíne a Vármegyeháza díszterme. FEBRUÁR 14-ÉN, szerdán, délután fél négykor tartja a szekszárdi hegyközség soron következő közgyűlését. Mind az 1400 tagot várja a vezetőség. A közgyűlés helyszíne a szekszárdi Babits Mihály művelődési ház színházterme. Mégis lesz hústámogatás Torgyán lemondása után váltott az agrártárca Vitatott kollektív szerződések Sérülnének a családi vállalkozások érdekei Néhány óra leforgása alatt megváltoztatta álláspontját a hústámogatásról a földművelésügyi tárca. Tamás Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium köz- igazgatási államtitkára a parlament mező- gazdasági ülésén péntek délelőtt még a támogatás megszüntetéséről számolt be, késő délután viszont - nem sokkal azelőtt, hogy Torgyán József bejelentette lemondását - már ennek az ellenkezőjét jelentette be. Budapest _A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője csütörtökön este közölte: a sertés- és baromfitermelők 12,5 milliárd forintot kapnak az idén minőségi támogatásként. A sertéstartók az E minőségű termékre kilogrammonként 20 forint, az U minősítésű termékre kilogrammonként 15 forint dotációt kapnak. A baromfitenyésztők - a termék minőségétől függően - kilónként 12-15 forint minőségi kompenzációra tarthatnak igényt. Az exporttámogatások megszüntetését a közigazgatási államtitkár a nemzetközi kereskedelmi szervezetek kötelezően megtartandó előírásaival indokolta. Lapunk értesülései szerint a pénzügyi tárca ezzel ellentétes álláspontot képvisel. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) exporttámogatásra 4,8 milliárdot engedélyez Magyarország számára az idén. Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) titkára elmondta: ha ezt az összeget nem kapják meg az exportőrök, versenypozíciójuk kerül veszélybe, hiszen a külpiacokon támogatott agrártermékekkel kell versenyezniük. A feldolgozók bíznak abban, hogy hamarosan kedvező döntés születik az exportszubvencók ügyében is. Zádori szerint a Nyugat-Európában kialakult kergemarhakór-, angol rövidítése szerint BSE-pánik miatt is célszerű volna támogatni a magyar sertéskivitelt, hogy az exportőrök ne csak megtartani tudják piacaikat, hanem a már meglévők mellé úja- kat is fel tudjanak kutatni. _ u. o. Budapest Még nem döntött a szállodai, éttermi, cukrászdái és vendéglátói szolgáltatókra, illetve a munkahelyi és közétkeztetésben dolgozókra vonatkozó kollektív szerződés (ksz) ki- terjesztéséről a Gazdasági Minisztérium (GM). A KISOSZ szerint a tervezet sérti az egyéni és családi vállalkozások érdekeit. ki a szerződésből, mivelhogy az az egyéni és családi vállalkozások érdekeit sérti. Az ÁFEOSZ és az IPOSZ két-három pont módosítását követően csatlakozott a szerződéshez, ami javaslat formájában már a miniszter asztalán van. A vita egyrészt a minimálbérek és az ágazati tarifák körül robbant ki, másrészt a túlóra kérdésében. Antalffy Gábor, a KISOSZ főtitkára lapunknak elmondta: a 45 ezer vendéglátós, melegkonyhás dolgozó egyharmada vagy talán a fele a szövetség tagja. A szerződés Az ágazat két legnagyobb érdek- védelmi szervezete eljuttatta kollektív szerződését a GM-hez, de a szakma egészére való kiterjesztése egyelőre problémás, mivel azt az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldala nem szavazta meg egyhangúlag - tudtuk meg Madár Gyulától, a GM társadalmi kapcsolatok főosztályának osztályvezetőjétől. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KISOSZ) hátrált elsősorban azért elfogadhatatlan, mert a „nagyok” megállapodása nem minden esetben szolgálja a „kicsik” érdekeit. Az Európai Úni- óban sincs a kisvállalkozókra érvényesített kollektív szerződés, s nem elfogadott az sem, hogy külső szerezetek döntenek az alágazat jogairól, így például a szociális ellátásról, a pihenőnapokról vagy a végzettséghez kötött minimálbér-emelésről. A jogok tekintetében itthon is a Munka törvénykönyve az irányadó a szakma számára, ezért jogi nonszensz, hogy a minisztérium azon túlmenően fogalmaz meg számukra kötelezettségeket. Február 15-ig kapott haladékot a szövetség a válaszadásra, azonban a főtitkár úgy látja, a KISOSZ nem tud csatlakozni a szerződéshez. cs. j. A
