Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

2001. Január 11., csütörtök G A Z D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal Ellenőrzik a munkáltatókat Orbán Viktor miniszterelnök és Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai államtitkára a napokban arról tárgyalt, hogy a minimálbér emelése miatti esetleges mun­káltatói visszaéléseket fokozott ellenőrzé­sekkel a minimálisra kell csökkenteni. Budapest Amint azt lapunknak Őry Csaba elmondta, az ellenőrzést az Országos Munkaügyi és Munka- biztonsági Felügyelőség, valamint az adó- és pénzügyi felügyeletet végző hatóság fogja elvégezni, mint rendesen.- Milyen visszaélésektől tart a kormányzat, amelyeknek határt kívánnak szabni? - kérdez­tük az államtitkártól.- Mindenki tudja, hogy eddig is meglehető­sen szűk volt az a munkáltatói kör, amely tény­legesen kifizette a minimálbért a dolgozóknak. Vagyis egy folyamatos jogsértő magatartást kíván a kormány visszaszorítani.- Mit vizsgálnak majd a felügyelőségek?- Azt, hogy a munkavállalókat szerződéssel alkalmazzák-e az adott munkahelyen, s ha igen, akkor annak minden pontját megtartja-e a munkáltató. Ezt egyébként eddig is vizsgálták az erre kijelölt szervek, az újdonság a sűrűségben és a szigorításban rejlik.- Mennyire állja meg a helyét a munkáltatók kifogása, amely szerint az ő kontójukra emelte meg a kormány a minimálbér összegét?- Úgy gondolom: akik kifogásolják ezt az in­tézkedést, azok megfeledkeznek arról, hogy egy ország gazdasági versenyképességének nem a munkabér az egyedüli mutatója. A vállalkozá­sok állami támogatása legalább ennyire lénye­ges. A kormány által kidolgozott és a parlament által is elfogadott kétéves költségvetés egyéb­ként ezt szem előtt tartva hozott számos, vállal­kozó- és vállalkozásbarát intézkedést. Egyéb­ként már vagy három évtizede tudott dolog, hogy Magyarországon nyugatiak az árak, a bé­rek azonban keletiek maradtak. Ez nem kívána­tos a kormányzat szerint, s ezen mindenképpen változtatni szeretnének. SZALÓKY ESZTER Kevesebb bankkártyacsalás Százmillió forinttal kisebb lesz a tavalyi kármérleg Jelentősen csökkent a Magyarországon elkövetett bankkártya­csalások száma - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A tavalyi év első kilenc hónapjában kétezer gyanús esetet regisztráltak, összesen 128,4 millió forint értékben. Budapest RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 10.) Borsodchem 589QR 6 Fotex 265 Ft V Matáv 1200 Ft u Mól 5 050 Ft 6 OTP 15 600 Ft 6 Rába 2485 Ft ü Richter 15640 Ft 6 Zalakerámia 2 345 Ft ___in. BUX: 7755,36-2,01 % eltérés az előző záróértékhez képest Pénzt hoz a turizmus Az idegenforgalomból 16 száza­lékkal több bevétel származott tavaly január-novemberben, mint az előző év azonos idősza­kában. A szállásdíjbevételek fo­lyó áron 14 százalékkal nőttek, s mintegy 78 milliárd forintot tet­tek ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai gyorstájé­koztatója szerint. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a turizmusból 3,5 milliárd euró bevétel származott ebben az időszakban. ■ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 419,93 Cseh korona 7,58 Euró 265,33 Német márka 135,66 Osztrák schilling 19,28 Lengyel zloty 67,95 Svájci frank 174,21 Szlovák korona 6,09 USA-dollár 282,00 A hitelkártyákkal lebonyolított forgalom értéke 2000. szeptem­ber végéig az 1999. év hasonló időszakához viszonyítva meghá­romszorozódott, míg a lakossági kártyákkal az összforgalom növe­kedési mértéke 29,6 százalék volt. Az üzleü kártyák forgalma 131 százalékkal volt több. Az ada­tok nem meglepők, hiszen a hitel­kártyák, illetve az üzleti kártyák forgalmának növekedésében egy­előre még nagy a növekedési po­tenciál. Ezeket a kártyatípusokat jóval később kezdték kibocsátani a pénzintézetek, mint a legszéle­sebb körben elterjedt lakossági betéti (debit) kártyát. A forgalom és a kártyák szá­mának növekedésével ellentét­ben a fenti időszakban csökkent a kártyákkal történő csalások, visz- szaélések mértéke. A bankok mintegy 2000 gyanús esetet re­gisztráltak 128,4 millió forint ér­tékben, szemben az 1999. évvel, amikor az MNB jelentése 9300 esetről szólt, a kár pedig 294 mil­lió forint volt. A jegybank adatai­ból kitetszik, hogy a visszaélések összege időarányosan is jelentő­sen csökkent, így várhatóan több mint 100 millió forinttal kisebb lesz a tavalyi éves kármérleg. A korábbi folyamatokhoz ké­pest 2000-ben nőtt a kártyabirto­kos ügyfelek által okozott vissza­élések összege, ami 68 millió fo­rintos értékével több mint felét te­szi ki az összes tényleges kárnak. Egy évvel korábban a teljes évi adatban a hamisított kártyákkal való visszaélés volt még a jellem­ző - 138 millió forintot, vagyis majdnem 47 százalékát tette ki a tényleges kárnak. A 2000. év első kilenc hónapjában a hamisított kártyákkal elkövetett csalások 29 millió forintot tettek csak ki, ami a tényleges kárnak a negyede. _________________________fcfc! Karcsúsít a kamionos cég A leépítésnek nincs köze a minimálbér-emeléshez Felszámolta vidéki fuvar­vállalói irodáit januárban a Hungarocamion Rt. A költséghatékonyság, illetve a vállalat kommunikációs rendszerének fejlesztése indokolta a lépést - avat be a részletekbe Farkas István üzletfejlesztési igazgató. Tatabányán, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Győrött, Pé­csett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon tartott fenn fuvar­vállalói irodákat a Hungaro­camion Rt. A napokban került sor ennek a hálózatnak a fel­számolására, mert az utóbbi időszakban végzett átvilágítá­sok során - amelyek minden egyes gazdálkodó egységre ki­terjedtek - bebizonyosodott, nem felelnek meg a költségha­tékonyság szempontjainak. 24 embert érintett az átszervezés. Rózsa B. György, a cég sajtó­felelőse lapunknak elmondta, az irodákat ugyan fizikailag is felszámolták, ám ez nem jelen­ti azt, hogy a dolgozók az utcá­ra kerülnek. Közülük jó páran valószínűleg továbbra is belső munkatársak maradnak, s töb­büknek felajánlották a külső vállalkozóként való alkalmazás lehetőségét, illetve megbízási szerződéssel történő foglalkoz­tatásukat. Ezek a személyi át­szervezések még zajlanak. Ró­zsa azonban cáfolta, hogy mindennek bármi köze lenne a minimálbérek januári emelé­séhez. Az okokról Farkas István üz­letfejlesztési igazgató elmond­ta: a fuvarvállalói irodák létre­hozásukkor közvetítő feladatot láttak el a budapesti központ és a helyi ügyfelek között. Az utóbbi időben azonban háttér­be szorult a regionális értékesí­tés igénye, s emellett a vállala­ton belül és a partnerek között korszerű kommunikációs háló­zatot alakítottak ki. A fejleszté­sekkel lehetővé vált, hogy ne kelljen a vállalat képviselői­nek közvetlenül a szolgáltatás igénylésének a helyszínén jelen lenniük. így aztán megkérdője­leződött, hogy célszerű-e a to­vábbiakban is fenntartani a ko­moly kiadást jelentő helyi fu­varvállalói irodákat. Ezzel együtt természetesen nem szűntek meg a határ- és vámszolgálati irodák és telep­helyek, amelyek száma megkö­zelíti a harmincat. Szintén meg­maradt a Gyűjtőszállítmányo­zási Üzletág győri irodája. A Hungarocamion Rt.-ben je­lenleg 2300-an dolgoznak és 1200 kamionnal fuvaroznak. Másfél éve vásárolt a cég 500 új Volvo kamiont (egyenként mintegy 20 millió forintért), s ezzel a legnagyobb honi fuvaro­zó céggé nőtte ki magát, hiszen az utána következő vállalat 150 kamionnal működik. Az egyéb­ként 1966-ban alapított vállalat magánosítására csak 1998 már­ciusában került sor, a privatizá­ciós pályázat nyertese a HC Invest Kft. lett, amelyet a Ventura Pénzügyi Befektetési Rt. alapított két nagy intézmé­nyi befektető, a Bank America International Investment Cor­poration és a DBG OstEuropa Holding támogatásával. Az alaptőkét ekkor 2,6 milliárd fo­rinttal meg is emelték. A ma­gánosítás első évében a 22 mil­liárdos forgalom mellett 300 milliós veszteséget könyveltek el. A legfrissebb eredmények szerint azonban jelentős javu­lás állt be: a mérleg szerinti eredmény 1 milliárd 790 ezer forint volt, 24 milliárdos bevétel mellett. ___________________________(C»ERNYÁH»ZKY) Több bort exportálunk vámmentesen az EU-ba Új bor- és szeszkeres­kedelmi megállapodás lépett életbe január 1- jén Magyarország és az Európai Unió kö­zött. Az uniós csatla­kozásig hatályos egyezmény értelmé­ben Magyarország 2001-re 415 ezer hek­toliter mennyiségre kapott vámmentes bor- és pezsgő­kvótát, amelyet 140 ezer hekto­liternyi vám nélküli kontin­genssel viszo­noz. Az EU az egyez­mény feltételéül szabta, hogy Ma­gyarország az ed­diginél 4400 hektoliterrel több uniós borpárlatra ad­jon vámkedvezményt. A megállapodást csak az utolsó pillanatban sikerült parafáim az őszi kukorica­vita miatt. Az új megálla­podás a december 31-én lejárt borkereskedelmi egyezményt váltja fel. Az Európai Uniótól kapott 2001-es vámmentes bor- és pezsgőkvóta 65 ezer hek­toliterrel nagyobb, mint az idei. A növekedés az ösz- szevontan kezelt palackos minőségi boroknál és pezsgőknél következik be. E termékekből Magyaror­szág idén 300 ezer hektoli­tert szállíthat vámok nél­kül az EU-ba. A mennyi­ség a csatlakozásig éven­ként 15 ezer hektoliterrel bővül. A megállapodásnak ez a passzusa érinti kimondot­tan a Tolna megyei szőlős­gazdákat, akik közül töb­ben már évek óta ostro­molják palackos boraikkal az EU-országok piacát. A kiviteli engedélyekről a földművelési tárcánál le­het érdeklődni. A palackos kontingenst 115 ezer hek­toliternyi vámmentes hordósbor-kvóta is kiegé­szíti, amely nem növeke­dik a belépésig hátralévő évek­ben. Az uniónak a 2000. évihez ké­pest 18 ezer hektoliterrel na­gyobb mennyi­ségű vámmen­tes kvótát ad Magyarország. Az új kontin­gensen belül a minőségi borok és pezsgők 75 ezer, a hordós borok 65 ezer hektolitert tesznek ki. A vámmentesen behozható minőségi termékek mennyisége évenként itt is 15 ezer hektoliterrel bő­vül, míg a hordós bor kvó­tája változatlan marad. Az Európai Unió feltéte­lül szabta, hogy az új ke­reskedelmi egyezményben Magyarország könnyít­se az unióból származó borpárlatok importját. Ez alapján a társulási megál­lapodásban rögzített, 1600 hektoliteres eddigi kvóta január 1-jétől 6000 hekto­literre emelkedik. Az eddi­gi 40 százalékos kedvez­ményes vám ugyanakkor 32 százalékra, majd 2002- től évenként további 4 százalékkal csökken. K.E.-eo Az első diszkont üzemanyagkút Tíz forinttal olcsóbb a benzin és a gázolaj Tíz forinttal olcsóbban adják a 95-ös ok­tánszámú benzint, valamint a gázolajat az ország első diszkont üzemanyagkútjá- nál, amelyet szerdán délelőtt 11 órakor nyitottak meg Dunaújvárostól dél­re, a hatos főút 76 és 77 kilométer szelvényei között. A Magyar Autó­klub (Klubpetrol) további 80-100 kutat szándékozik létrehozni, az ország teljes területét lefedve. A Magyar Autóklub tagjai érdekeinek védelmében határozta él a diszkont kutak létesítését - mondta el az első ilyen üzemanyagkút átadásán Kovács Zoltán fő­titkár. fríár a tervezet nyilvánosságra hozatala nyomán eredményesnek mondható a kezdemé­nyezés - hangsúlyozta - hiszen az üzemanyagot forgalmazó társaságok máris mértéktartóbbak lettek árpolitikájukban, először ford elő, hogy az üzemanyag árak lefelé mozdultak. December végén már nyílt egy gázola­jat forgalmazó diszkont kút Tokodon, szerdán pedig Dunaújvárosnál a hatos fő­úton megnyitották azt a kutat, amelynél 95-ös oktánszámú benzint és gázolajat tankolhatnak 209 illet­ve 210 forintos áron azok az au­tósok, akik befizetik az 1200 fo­rintos pártolói tagdíjat. A 98-as benzint használók számára ada­lékanyagot kínálnak a 95-öshöz. Igénybe vehetik a Klubpetrol szolgáltatását a teherfuvarozó vállalkozások is, számukra au- Már tankolnak az új kútnál tőnként 3000 forint a tagdíj, amelyet - akárcsak a személygépkocsi tulajdonosoknak - január 31-ig kell befizetniük és ezután 2002. de­cember 31-ig vehetik igénybe a kedvezményt. A később csatlakozóknak emelt tagdíjat kell fizetni­ük. A diszkont kutak árait a mindenkori üzem­anyag árak alatt legalább tíz forinttal tartják majd. A következő kút még januárban Székesfehér­váron, a Tesco parkolójában nyílik - mondta el Kovács Zoltán -, majd a következő egy-másfél év­ben további nyolcvan-száz hasonló kút létesítését tervezik, lefedve az ország szinte teljes területét. RÁKOSI GUSZTÁV Olcsóbb lehetett volna a kéményseprés Tíz százalékkal olcsóbb lehe­tett volna, most tíz százalék­kal drágább lesz - szűk pénz­tárca-filozófiával ez az ered­ménye a tamási képviselő-tes­tület egy múlt év döntésének, pontosabban nem-döntésének, amikoris nem kapott kellő tá­mogatást a kéményseprésre benyújtott egyik ajánlat sem. Tamási 2001-ben nem osztódik a kémény­seprőipari szolgáltatás Tolna megyé­ben, továbbra is a Tolna megyei ön- kormányzat többségi tulajdonában lévő Caminus Tüzeléstechnikai Kft. az egyetlen szolgáltató. A tamási ön- kormányzat már 1999-ben is fel­Caminus: vesztesként mondta volna a céggel kötött szerző­dést, akkor azonban még nem volt rá lehetőség. 2000-ben többhónapos előkészítés után átvette az eredetileg megyei önkormányzatot illető fel­adatot a megyei közgyűlés egyetér­tésének hiányában is, és kiírta a pá­lyázatot. Erre két ajánlat érkezett, a Caminus Kft.-é, és a tamási önkor­mányzat tulajdonában lévő ÉVŰ Kft.-é. December 21-én arról kellett volna döntenie a város képviselői­nek, melyik cég végezze a kémény- seprést, és a hozzá kapcsolódó fel­adatokat. Az ÉVŰ tíz százalékkal ala­csonyabb, a Caminus Kft. változat­lan tarifákkal tett ajánlatot. Bár gya­korlatilag mindenki, még a Caminus Kft. is biztos volt abban, hogy a ta­mási önkormányzat cégének pályá­zatát fogadják el, a testület tagjai kö­könyveltek el minket zül csak heten szavaztak igennel az ÉVÜ-pályázatra, négyen tartózkod­tak, négyen pedig ellene szavaztak, a Caminus pedig csak négy támogató voksot kapott, így minden maradt a régiben. A döntésen Hajdics József polgármester is meglepődött, mint mondta, az önkormányzat legalább háromszor tárgyalt a szolgáltatás át­vételéről; azoknak, akik nem szavaz­ták meg, aziránt lehettek kételyeik, hogy az ÉVŰ Kft. kellőképpen felké­szült-e a szolgáltatásra. Szintén a hosszú előkészítés után nem érti a döntést Pfaff Károly, az ÉVŰ Kft. igazgatója sem. Huszár Tibor, a Caminus ügyvezetője elmondta: a céget elve vesztes félként kezelték, a pályázat beadása előtt senki nem tár­gyalt vele a tamási önkormányzattól. A döntés után is megismételte kéte­lyeit, miszerint gazdaságosan és biz­tonságosan végezhető a kéménysep­rés egy tízezres településen; a Caminus-t ugyanakkor üzletileg nem érintette volna érdemben a megye pi­acának három százalékát képviselő Tamási kiszakadása. Pfaff Károly szerint ezzel szemben évi 1,3-1,5 millió forintos nyereséget hozhatott volna a cégnek a szolgáltatás, miu­tán az ÉVŰ Kft. kisebb rezsiköltség­gel, olcsóbban működik. A további­ak már csak feltételes módban érvé­nyesek, a megyei „kéménypiac” nem osztódik Bács-Kiskun és Békés me­gyéhez hasonlóan. A tavaly áraknál így, mint a megye többi településén, Tamásiban is tíz százalékkal többet kell fizetni. Hajdics József elmondta: nem tervezi, hogy ez évben ismét napirendre tűzi a pályáztatást, t. f.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents