Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-10 / 8. szám

MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oi 2001. Január 10., Szerda Mondom a magamét VENTER MARIANNA A gyermekekről Senki sem csodálkozik azon, ha egy házaspár gyermeket szeretne. Azon már inkább, ha nem. Pedig manapság akadnak szép szám­mal olyan párok, akik úgy döntenek: nem vállalnak gyermeket. Több oka lehet ennek, például úgy gondolják, ők nem alkalmasak a szülői szerepre, sokkal jobban érdekli őket hivatásuk, karrier­jük, vagy annyira egymással vannak elfoglalva, hogy úgy érzik, ebben a páros harmóniában nincs helye harmadik, netán negye­dik, ötödik személynek. Ezzel a felfogással lehet egyet nem érteni, de tiszteletben kell tartani. Ugyanúgy, mint más házaspárok azon törekvését, hogy gyermekhez jussanak, s ezért minden követ képe­sek megmozgatni. Filozófusok, lélekbúvárok, társadalomkutatók, s még sorolhat­nám ki mindenki könyvtárnyi szakirodalmat összeírt már arról, miért akarnak az emberek gyereket. Ha a legprózaibb okot keres­sük, az utódnemzés legmélyebb ösztöneinkben rejtőzik. Az ember ezt már jócskán továbbfejlesztette, a gyermekeinek juttatja szerete- te, gondoskodása túlnyomó részét. Vannak a világnak olyan or­szágai, ahol a gyermek egyben létkérdés is a szülő számára, hi­szen idős korában csak tőlük remélhet segítséget, támogatást, s persze kell a munkás kéz is a család kis gazdaságában. A világ­nak ezen a részén, ahol élünk, ez utóbbi szempont már nem érvé­nyesül, sőt, a legújabb felfogás szerint a gyerek „vendég" a ház­ban, nem azért jön a világra, hogy a szülői utasításokat teljesítse, hanem azért nevelik és szeretik, hogy minél épebb lelkű, önálló, önérzetes felnőtt legyen belőle, s lehetőségei szerint váltsa valóra álmait, terveit. Az már nem a mi hibánk, hogy számos nehézség­gel kell a családoknak megküzdeniük ezért, elsősorban pénzügyi­ekkel. Valaki egyszer kiszámolta: egy gyermek felnevelése egy ház árába kerül. Nehézségek ide, kulturális különbségek oda, a párok túlnyomó többsége gyermeket szeretne, mert úgy érzik, életük csak akkor tel­jes, ha felnevelik utódaikat, akikben tovább élnek ők is és az ősök is. Kirabolták a kamionsofőrt Hárommillió készpénzzel léptek le Két bőrdzsekis férfi segítsé­get ajánlott fel a műszaki hiba miatt leálló kamion vezetőjének, majd leütötték és nagy összegű zsákmány­nyal távoztak. Paks Kirabolták január 8-án 15 óra kö­rül, B. Gy. kamionsofőrt, a 6-os főúton Dunaföldvár és Paks kö­zött. A sofőr elmondása szerint műszaki hiba miatt kellett leállí­tania egy buszváró öbölben az ál­tala vezetett Iveco típusú, piros ponyvás tehergépkocsit, amikor egy régi típusú, román rend­számmal ellátott, rossz állapotú fehér Dácia személygépkocsi, kö­rülbelül 30 méterrel előtte meg­állt. A személygépkocsiban há­rom személy utazott. Két bőr­dzsekis férfi kiszállt a kocsiból és segítséget ajánlott fel. A kamion­sofőr megpróbálta elhárítani a se­gítséget, az utána történtekre azonban nem emlékszik. Egy ar­ra haladó autóst kért meg, hogy értesítse a rendőrséget. A bejelentés szerint, az elkö­vetők a gépjármű utasteréből több mint hárommillió forint készpénzt, valamint két rádióte­lefont tulajdonítottak el. A rendőrség kéri azon szemé­lyek jelentkezését, akik ebben az időben az említett helyen tartóz­kodtak vagy közlekedtek, vagy bármilyen, az üggyel kapcsolatos érdemi információval rendelkez­nek. A bejelentéseket a 80-200- 178-as ingyenesen hívható zöld­számon, valamint a 107-es rend­őrségi segélykérő számon lehet megtenni. Rákosi A fertőző betegségekről Hívja a 06-80-200-398-as zöldszámunkat! Itt a tél, a hideg, nyirkos idő, amikor gyakoribbak a fertőző betegségek. Ezért a Tolnai Nép­újság ingyen hívható zöld szá­mán dr. Báli Ildikó főorvos, a megyei kórház fertőző osztályá­nak vezetője válaszol olvasóik kérdéseire január 11-én, csütör­tökön 9-12 óra között. Akinek az influenzával vagy egyéb fertőző betegséggel - tüdőgyulladás, fer­tőző agyhártyagyulladás, stb... -, kapcsolatos megválaszolandó kérdése van, az tárcsázza 06-80- 200-398-at! Kalandok Dzsingisz kán földjén Négy magyar horgász „időutazása” Mongóliában A helyi televízió holnap este hat órakor tűzi műsorára, majd egy nappal később ugyanabban az időpontban megismétli a városban élő Rochner Eckehart által for­gatott filmet, mely négy ma­gyar sporthorgász mongóli- ai útját mutatja be. A vetítés kapcsán a „Horgászkalan­dok Dzsingisz kán földjén” címet viselő alkotás opera­tőrével beszélgettünk. Dombóvár Névjegy: A németországi Oschatzban 51 évvel ezelőtt született. Opera­tőri és fényképészi vég­zettséget szerzett, majd az egykori NDK televízi­ójánál dolgozott. Ma­gyarországra nősült, fe­lesége óvónő, egy fiú­gyermekük van. Dom­bóváron lakik, jelenleg a somogyi megyeszék­hely Kapos TV-jének a munkatársa.- Minek köszönheti, hogy tagja lett ennek a különleges expedíció­nak?- A hobbimnak, ugyanis évti­zedek óta kristálytiszta vizű he­gyi patakokban és folyókban áll­va pisztrángokra horgászok. Mi­közben bejártam a környező or­szágokat, rengeteg olyan ember­rel ismerkedtem meg, akik hoz­zám hasonlóan „legyezéssel” töl­tik legszívesebben kevéske sza­badidejüket. A vadregényesnek ígérkező mongol túrára három barátom - Bánkuti Sándor, Ko­vács Csaba és Szörényi Zoltán - hívott meg. Velük együtt vágtam bele életem eddigi legna­gyobb kalandjába.- Mit vitt magával az öt hetes vakációra?- A személyes holmi­kon, a sátoron és tíz kiló- nyi horgászfelszerelésen kívül egy videokamerát is becsomagoltam a poggyá­szomba, mellyel megörö­kítettem utazásunkat.- Merre jártak?- Miután Moszkván ke­resztül repülővel megér­keztünk Ulánbátorba, ott átszálltunk egy bérelt te­repjáróba, melyet szeren­csére egy gyakorlott helyi sofőr vezetett. A mongol fővárostól alig ötven kilo­méterre „elfogyott” az asz­faltos út, azután már csak földesutakon zötykölődött velünk az UAZ. A kint töl­tött 35 nap alatt majd há­romezer kilométert autóz­tunk, miközben tábort vertünk a Csulut-, a Zsimungul- és az Eg-folyó mentén.- Mivel teltek a napjaik?- Amikor nem utaztunk, akkor kora reggeltől késő estig horgász­tunk és csalit készítettünk, illetve filmeztünk. Többezer halat fog­tunk ki, melyek közül kilencven darab 10 kilogramm feletti volt. Óriási élményt jelentett parafadugóból készített és szőrrel borított „műegérrel”, villantóval és különféle „műlegyekkel” ázsiai galócákat (tajmeneket), pisztrán­gokat (lenokokat) és arktikai pén­zes péreket (hariuszokat) kiemel­ni a zúgó folyókból.- A film nem ragad le a hason­ló témájú alkotásokra jellemző „horgásztunk, főztünk, aludtunk és kezdődik minden elölről” meg­oldásnál.- Megpróbáltunk képet adni az Rochner Eckehart egy kapitális - 1 méter 41 cen­timéter hosszú, 24 kilogrammos - tajmennel ezredvégi Mongóliáról is, melyet nem fenyeget a túl gyors és kör­nyezetszennyező iparosítás. En­nek köszönhetően általunk ko­rábban még soha nem tapasztalt nyugalmat áraszt az ország. Gyö­nyörű tájakon jártunk, megláto­gattunk egy nomád törzset, ahol a főnök'jurtájába is bebocsátást nyertünk, megkóstoltuk a hely­béliek üdítőitalát, a kancatejből készítette kumiszt, kínáltak ne­künk mormotasültet, havazásra ébredtünk a hegyekben augusz­tus elején, találkoztunk ember­evő kutyával, hallottuk a farkasok üvöltését, • sikerült lencsevégre kapnunk mérgeskígyókat, jako­kat és sasokat is. Kevés mellékvonal szűnik meg A 28 millió forintos tanulmány a legtöbb helyen szinten tartást javasol A MÁV Rt. Pécsi Igazgatósá­ga a cégen belül kezdenie nyezője volt a komplexebb vizsgálódásnak és Phare- pályázaton nyert pénzből és a sajátjából 28 millió forin­tért elkészíttette Dél-Dunán- túl vasúti mellékvonalainak vizsgálatát. A tanulmányo­kat decemberben kapta meg az igazgatóság a javaslatok­kal egyetemben. SZEKSZÁRD-PÉCS A 80-as évek közepére a vasúti fel­újítások pénz híján megálltak. A mai mellékvonali vasúti probléma innen ered. A MÁV Rt. hálózatá­nak ma csaknem a fele mellékvo­nal, de ezekre az ossz személyfor­galom 1, a teherforgalom 0,3 szá­zaléka jut. A fenntartásukra, a mi­nőségi szolgáltatásra reális forgal­mi igény sincs. A MÁV Rt. a pénz­ügyi logika szerint már régen fel­adta volna mellékvonalainak jelen­tős hányadát, ám azoknak még mindig van közszolgálati jellege is. A Dél-Dunántúl vasúti mellék­vonalainak vizsgálatát végző dán cég, a KOVI, a regionális szerep, valamit a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és a környezeti hatás- elemzés alapján mondott javasla­tot a vonalszakaszokról. Az idő­keret miatt a vizsgálódást 15 mel­lékvonalra szűkítették le. A tanul­mányok a vasútvonalat fejlesztő, a szinten tartó és a megszüntető változatok hatását mérték fel. A fejlesztő változatban is azonban csak olcsóbb felújítási munkák­ról, a járműpark korszerűsítésé­ről, biztosító berendezésekről, jobb utas-kiszolgálásról esik szó. A szinten tartás pedig a jelenlegi állapotok továbbromlásának megakadályozása. A Pécs-Bátaszék vonalból Pécs-Pécsvárad szakasz szinten tartása indokolt, a Pécsvárad- Bátaszék szakasznak pedig a megszüntetése javasolt a nyom­vonal megtartásával. (Hátha még­is fellendül a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld gazdasági, közlekedési kapcsolata.) A Dombóvár-Tamási-Lepsény vonal esetében a megszüntetésé­re tettek javaslatot, továbbá a nyomvonal kerékpárúiként való hasznosítására. d. i. Kitüntető díj É hónap végéig lehet javaslatot tenni arra, hogy idén kik kapják a Tolna Városért Kitüntető Díjat. A város által alapított kitüntetést az élet különböző területein el­ért kimagasló érdemek, illetve életművek elismerésére adomá­nyozzák. Erre az önkormányza­ti képviselők, a bizottságok és a jegyző, illetve intézmények, gazdálkodó szervezetek és civil szervezetek tehetnek javaslatot. A pályázati adatlapokat a tolnai városházán Dobai Sándortól le­het átvenni. ■ Fesztivál-díj, portréfilmért Gyönk Fesztivál Díjat kapott a múlt év végén zajlott Kamera Hungária Televíziós Műsorok Fesztiválján a határon túli, körzeti és kisebb­ségi műsorok kategóriájában a dr. Gerald Hühnerről, a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium német vendégtanáráról készült film. Az Együtt - velünk élő nemzeti­ségek című, M. Markó Judit ren­dezésében született film bemu­tatja a gimnázium tanulóinak részvételét a Süddeutsche Zei­tung Újság az iskolában nevű projektjében, amelynek Gerald Hühner vezetésével 1996 óta, - Németországon kívüli iskolák közt'egyedüliként -, a gyönki di- ákok folyamatosan részesei. ■ TÉGY-tervek Tolna Tolnai Gyermek- és Ifjúsági Ön- kormányzat képviselőtestülete megtartotta idei első ülését, amelyen szó esett a 2001. évi ter­vekről. A fiatalok ebben az év­ben többek között vetélkedőt rendeznek a víz világnapja al­kalmából, április elsején bolond (os) felvonulást tartanak a városban, júniusban az ifjúsá­gi önkormányzatok II. megyei találkozóján, szeptemberben pedig gyermek-önkormányzati képzésen vesznek részt. Ren­deznek bulikat is (farsang, illet­ve Halloween-party), idén is megtartják a DÖK Kupát, Tél­apószolgálatot adnak, és köz­meghallgatást is szerveznek. TOLNÁBÓL nem nyertek. A 2000. évi ipari park pályázatra 33 pályázat érkezett, és ebből 21-en nyerték el a cím viselésé­nek jogát - tette közzé a Gazda­sági Minisztérium. A minősítést újonnan elnyerő létesítmények között nincs Tolna megyei. Ez­zel a döntéssel 133-ra növeke­dett az ipari park címet viselő szervezetek, parkok száma Ma­gyarországon. Sózóteknőkben rejtőzik a húsmérgezés? Náthás ember ne menjen disznótorba Az évszázados enyhe rekor­dokat döntögető időjárás (vasárnap 17 Celsius fokot mértek Csikóstőttősön) nem kedvez a disznóvágásoknak és azutómunkálatoknak. Tolna megye . Már megvan az évezred első, tipi­kusan disznóöléses romlott hús okozta úgynevezett „botulizmus” mérgezettje, akit az elmúlt héten találták meg tőlünk nem messze, Mohácson. A szakemberek azt mondják, ezekben a napokban rendkívüli elővigyázatosságot igé­nyel a húsokkal való bánásmód. A disznótor hideg időt kívánna, ám különösen enyhe télben élünk itt, a Dél-Dunántúlon. A prognó­zisok sem igen sikerültek - kará­csony előtt erős hideget jósolt a meteor u,og a -,s ekként megany- nyi portán disznótorral készültek az ünnepekre. Igen ám, de az áru nagy része még mindig a teknő- ben, sóban-pácban, sok helyütt most került füstre a kolbász, a disznósajt, a hurka. A szakembe­rek szerint megkettőzött figye­Drága a bizonyosság lemmel kell az ilyen időkben a disznóvágásokat megszervezni. Különösen vigyázva a tisztaságra (a vágási higiéniára) és a feldolgo­zás körülményeire. Ha ezeket ma­radéktalanul betartjuk, nem kell félnünk a húsmérgezésektől. Erre hívják fel a figyelmet azok, akik az élelmiszereket vizsgálják, hisz Mind azÁNTSZ-nél, mind a Tolna Megyei Allat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáson kérésre megvizsgálják a disznótorost, ám az is igaz, hogy a baktériumok kimutatása nem olcsó. A baktériumok kimutatására alkalmas vizsgálatok ára szalmo­nellánál 2000 forint+áfa, a coli ára 1500+áfa, a staphylococ­cus 1500 forint+áfa, az enterococus pedig 1500 forint+áfa. A gyakorlat azt mutatja - talán éppen az árak miatt -, hogy többnyire utólag, ételmérgezés esetén végeztetik el ezeket a vizsgálatokat. a kolbászhús közege „meglehető­sen alkalmas” a baktériumok te­nyészetére, s ha a tankönyvi ada­tot nézzük - a coli a táptalajon 20 percenként duplázódik -, bizony elgondolkoztató a helyzet. Ezért nem árt, ha hamarabb kerül a füstre az áru. A botulizmusos mérgezésnek tipikusan a higiénia hiánya az oka, s többnyire a disznósajt okozza, melyet annyi órát kell főzni, ahány kiló. A botulizmus a száj kiszáradásával kezdődik, nyelési majd légzési nehézségek­kel folytatódik, s végül halállal jár; ám a mohácsi esetben nagy szerencse, hogy idejében diag­nosztizálták az egyébként gyó­gyítható betegséget. Vannak hi­degtűrő és melegkedvelő baktéri­umok, s ez utóbbiak különösen A hurkát, disznósajtot jól meg kell abálni jól érzik magukat napjaikban. Ek­ként az enyhe időben a disznóölé­seknél valójában a gyors és tiszta munka a követelmény (náthás, tüsszögő embert se engedjünk a tor közelébe!), s hogy mielőbb hűtőbe kerüljön a hurka, kol­bász, disznósajt. A szakemberek azt tanácsolják, hogy aki teheti, a rendkívüli időjárási körülmé­nyekre való tekintettel halassza el FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY a vágást január végére, hiszen ek­korra megint hűvösebbet jósol az előrejelzés, a 0 és -5 C fok körüli hőmérséklet a legideálisabb a há­zi húsfeldolgozásra. De aki már túlesett a vágáson, az ne sajnálja a sót a teknőkben, és a páclében is a megszokottnál többször kell naponta megforgatni a sonkát, szalonnát. A k 4 f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents