Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-08 / 6. szám

UH 2001. Január 8., hétfő * G A Z D A SÁG Tolnai Népújság - 7. oldal Tíz éve drága a magyar benzin Nálunk a legkevesebb az autó és a tehergépjármű Takarékosabban bántak a felhasználók a benzinnel és a gázolajjal Magyarországon az utóbbi évtizedben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb környezetstatisztikai kiadványából. Budapest Magyarországon tíz évvel ezelőtt még fejenként majdnem kétszázötvenegy tonna üzemanyag fo­aiitiíií C7ÁMA /innn tn Harc a titkos gyott, amely 1997-re öt tonnával csökkent. Az Európai Unió tizenöt tagországának fogyasz­tása eleve ennek majdnem a duplája volt, és az utóbbi évtizedben még ezt is növelték átlago­san ötvenhat tonnával.. Főként benzinből fogyott kevesebb a kilenc­venes évek elejéhez képest, a gázolajfel­használás majdnem húsz tonnával emelkedett. Mind a gépjárművek száma, mind pedig a gép­járműforgalom emelkedett a vizsgált időszak­ban, de hazánk változatlanul az utolsó helyen áll az ezer lakosra jutó gépjárművek számát te­kintve a vizsgált államok között. Ezen az sem változtatott, hogy az utóbbi évtizedben nőtt az ezer lakosra jutó autók száma hazánkban. A magyar autósok az uniós átlag egyharma- dát teszik meg évente kocsijukkal. Az üzem­anyag-felhasználás visszaesése a magas hazai üzemanyagáraknak is köszönhető. Keddtől egyébként ismét csökkenti a motorbenzin és a gázolaj árát a Mól. A motorbenzinek ára 1 fo- rinttal, a gázolajé 4 forinttal lesz kevesebb. - sts ­kartellek ellen Nyomozati lehetőségeket kapott a Gazdaság Versenyhivatal A fogyasztó sínyli meg, ha „titkos szövetségek” alakulnak ki a gazdaságban, ezért jövő hónaptól külön csoport nyomoz a törvénytelen árkartellek után - mondta el lapunknak Hargita Árpád, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöki titkárságának vezetője. Budapest Állampapír-árfolyamok az ERSTE Barde Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001. 01. 08. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam I hozam Eladási árfolyam D010228 11,80% 98,38% 10,80% 98,51% D010516 11,70% 96,06% 10,70% 96,38% D010613 11,70% 95,24% 10,70% 95,63% D010711 11,60% 94,48% 10,60% 94,93% D011003 11,50% 92,21% 10,50% 92,84% D011128 11,50% 90,74% 10,50% 91,47% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam hozam Eladási árfolyam 2002/H 11,00% 105,02% 10,00% 106,14% 2002/K 11,00% 99,13% 10,00% 100,35% 2003/J 11,30% 102,29% 9,30% 104,20% 2003/K 10,10% 103,23% 9,10% 105,47% 2004/H 2005/E 9,90% 9,30% 103,93% 101,96% 8,90% 8,30% 106,69% 105,42% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kö­töttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott érték­napra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladá­sáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli visszavonásá­nak és/vagy módosításának jogát. Mire költjük a pénzünket? BÁT-összefoglaló Gyengül a dollár Budapest Nem vök élénk a forgalom a Bu­dapesti Árutőzsdén a múlt hé­ten. A pénzpiacon megkötött szerződések nem érték el a ti- zenötmilliárd forintos értéket, a gabonapiacon pedig mindössze 1,6 milliárd forint értékben ke­reskedtek. Igaz, ebben az is köz­rejátszott, hogy a gabonaszekci­óban mindössze három napon lehetett üzletet kötni. A gabona­piacot egyébként ellentétes mozgások jellemezték. A legfon­tosabb gabonák esetében a kö­zelebbi határidőkre általában emelkedett, a távolabbikra pedig csökkent a kötések értéke. A ta­karmánykukorica március és jú­nius közötti lejáratai jelentősen - 190-490 forinttal - növekedtek, ugyanakkor az ezt követő lejára­tok értéke 230-400 forinttal esett. A kenyérgabona március­ra 480 forinttal, májusra pedig 450 forinttal drágult. A nyári és az őszi határidőkre azonban igen jelentősen esett a márciusi kötés 35 ezer hétszáz forintos árához képest. A takarmányár­pa, a napraforgó, a szója és a repce piacán semmilyen ármoz­gás nem volt az elmúlt héten. A pénzpiacon az eurót keresték leginkább, bár ennek ellenére nem emelkedett az ára. Januári határidejének árfolyama válto­zatlanul 264,7 forint. A távolab­bi határidők közül a szeptembe­ri kismértékben csökkent, míg a többi határidőre emelkedett a közös európai pénz elszá­molóára. A dollár és a jen to­vább gyengült. Az amerikai de­viza januári ára 278 forint, míg a japán fizetőeszközé 240 forint lett. Az angol font ára változat­lan, 425 forinton áll, a svájci frank értéke viszont a nyári kö­tésekre már emelkedett és pén­teken 179,8 forinton zárt. ■ Világszerte egyre többször fordul elő, hogy bizonyos termékek gyártói megegyeznek egymással, és egységesen emelik szolgáltatá­si díjaikat. Ezzel megszüntetik az egymás közötti versenyt, és le­hetetlenné teszik az árak csökke­nését. Külföldön, főleg az Egyesült Államokban már eddig is komoly harc folyt a titkos kartellek ellen, Gsakhogy ott az ellenőrző hatósá­goknak kiterjedt nyomozati joga is van.- A Gazdasági Versenyhivatal nemsokára nálunk is elrendelheti egyes telefonok lehallgatását, vagy éppen terhelő iratok után kutatva bizonyos helyiségek át­vizsgálását - fejtette ki tudósí­tónknak a GVH munkatársa. A nyomozással ezentúl külön csoport foglalkozik, amely idén százmillió forintot kap feladatai elvégzésére. A fogyasztókra külö­nösen káros titkos szövetségek nem újkeletűek, a kilencvenes évek elején a cukoripar nagyjai, majd a taxisok és a kávéforgalma­zók is megpróbálták kiiktatni a versenyt. Napjainkban sincs ez másképp, legfeljebb mások az el­követők, ezért mindenképpen in­dokolt a keményebb fellépés. A versenyhivatal akár a forgalom értékének tíz százalékát is kiró- hatja bírságként, ami remélhető­leg a cégeket elgondolkoztatja majd. Ezenkívül a vásárlók érdekét szolgálja a versenytörvénynek az a módosítása is, amely a mono­póliumok kialakulását akarja megakadályozni. Jövő hónaptól ennek érdekében hosszabb időn át lehet vizsgálni az egyesülni szándékozó vállalatok fúzióra vo­natkozó kérelmét, így alaposabb mérlegelés után lehet dönteni az összeolvadás piaci következmé­nyeiről - tájékoztatta munkatár- sunkat Hargita Árpád. ______-w­Bud apest - BÉcs Tavaly az első félévben a magyar háztartások háromnegyedében, legalább egyszer vásároltak vala­milyen ruhaféleséget. Átlagosan 32 ezer forintot hagytunk a ruhá­zati boltokban, pontosabban en­nek kétharmadát költöttük ruhá­ra, majdnem egyharmadát cipő­re. Ezeket az adatokat az osztrák Fessel Gfk Piackutató Intézet Eu­rópa valamennyi országában le­folytatott piackutatása során álla­pította meg. Az áruk több mint negyedét akcióban vásároltuk. Felsőruhá­zatra és cipőre az átlagot meg­haladóan, alsóruházatra annál kevésbé jellemző az akciós vásár­lás. Magyarországon a ruházko­dásra költött összeg egy főre jutó átlaga 53,35 euró. Ausztriában ennek tízszeresét, Belgiumban, Hollandiában a nyolcszorosát költik ruházatra. ikoósi A befektetők fekete éve Budapest A tőzsdei befektetők több­sége rossz évet zárt 2000- ben, hiszen a BÉT (Buda­pesti Értéktőzsde) jóval a várakozások alatt teljesí­tett. Az idei év sem kecseg­tet jó kilátásokkal: legfő­képp a kisbefektetőket érin­ti majd érzékenyen a janu­ártól bevezetett árfolyam­nyereség-adó. Aki december utolsó napjaiban túladott nyereséges részvényein, megspórolta magának a hozam utáni 20 százalé­kos adót. Ám többen voltak olyanok, akik ad­dig is csak veszteséget könyvelhettek el tőke­számlájukon, hiszen a vezető részvények még az év végi enyhe emel­kedés ellenére is jóval az áprilisi árfolyamszint alatt voltak. Ha fél év múlva netán magá­hoz tér a BÉT - mint ahogy azt egyes elemzők jósolják (az ame­rikai elnökválasztást és a gazda­sági megtorpanást akkorra heveri - ki a börze - mondják), akkor sem lesz felhőtlen a befektetők örö- _me: a nyereség után húszszáza­lékos adót kell fizetniük a szemé­lyi jövedelemadó januárban élet­be lépett módosítása következté­ben. A kifizetőnek az árfolyam- nyereséget akkor kell megállapí­tania, és az utána számított adót levonnia, amikor a magán- személy a bevételt megszerezte - tájékoztatta lapunkat az APEH sajtóirodája. A törvény szövegéből megtud­hatjuk, hogy árfolyamnyeresé­gen azt a különbözetet kell érte­nünk, amennyivel többért ad­tunk túl a papíron, mint ameny- nyiért vettük azt. Az örökölt vagy ajándékba kapott értékpapír el­adásakor a szerzési értéket nullá­nak kell tekinteni, tehát a teljes eladási ár után kell leróni a húsz- százalékos adót. Ennél szigorúb­ban rendelkezik a jogszabály azokról a részvényekről, ame­lyeknek vételi árát a tulajdonosa nem tudja igazolni, mivelhogy ezek után huszonöt százalékos az árfolyamnyereség adója. Nem árt tudnunk, hogy a nye­reséggel megegyező arányban a veszteségeinket leírhatjuk. Ám ha egymilliós veszteség áll szem­ben mondjuk a kétszázezres nye­reségünkkel, akkor - magától ér­tetődően - nem igényelhetünk vissza „vigaszdíjat” az APEH-től - avat be a részletekbe Selmeczi Péter, az OTP Értékpapír Rt. jogásza. Emellett ajánlatos a befektetőnek is pontosan nyomon követnie a vesztesé­geket és nyereségeket egyaránt, nem beszélve a bizományosi jutalékról, azaz a brókercégek díjazásáról, mert a törvény megfogalmazása szerint lehetőség van az adóalapot csök­kentő költségek levonására. Egyébként az árfolyamnyere- ség-adót a bankok, illetve a bró­kercégek utalják át bizonyos idő­szakonként az APEH-nek, tehát emiatt nem kell fájjon a befekte­tők feje. Ám érdemes lesz az adó­bevallás készítésekor mindennek alaposan utánaszámolni, mert nem tévedhetetlenek a brókercé­gek sem. Ha az adófizetés számai nem egyeznek, akkor elsősorban a pénzintézetet büntetik meg, s nem a befektetőn verik el a port - ismerteti az eddigi gyakorlatot az OTP Értékpapír Rt. jogásza. Nem kétséges azonban, azok járnak a legjobban, akik befekte­tési jegyeket vagy állampapírt vá­sároltak s helyezték el tőkeszám­lán, mert azok változatlanul nul­la kulccsal adóznak. cs. j. APEH-engedmény vállalkozóknak Az új minimálbér után csak februártól kell több járulékot fizetni A minimálbér összegének havi negyvenezer forintra emelé se természetesen érinti a járulékfizetési kötelezettségeket is. Egyes esetekben viszont a járulékok alapja januárban még a korábbi 25 500 forintos minimálbér. MINIMÁLBÉR Budapest A 40 ezer forintos minimálbért kormányrendelet írja elő. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal tájékoztatása szerint a munkaviszonyban állók eseté­ben már a 2001 januárjára szám­fejtett munkabéreknél alkalmaz­ni kell a 40 ezer forintos mini­havi heti napi órabér málbérre vonatkozó járulékfizetési sza­bályokat, ugyanak­kor a társas vállalko­zókat, a főfoglalko- zású egyéni vállalkozókat és a ti­zenegy százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfize­tésre kötelezett magánszemélye­ket első alkalommal csak a 2001. február havi járulékfizetési köte­Nyitás az arab világ felé Az ipari parkoktól a nemzetközi befektetésekig A Magyar Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) új vezérigazgatója, ha lehet még szorosabbra szeretné fűzni a szomszédos országokkal kialakított ke­reskedelmi kapcsola­tokat, de a társaság­nál a lényegi irányok nem változnak meg - jelentette ki Skultéti Vilmos. Budapest Az új vezérigazgató teg­napi bemutatkozó sajtótájékozta­tóján elmondta: fontosnak tartja a Japánnal és az Egyesült Államok­kal kialakított jó viszony megtar­tását, azonban nyitni kíván az arab országok felé is. Skultéti Vil- mos kérdésünkre még nem tudta megnevezni azt az arab országot, vagy országokat, ahol a jövőben képviseletet nyitnának. A vezérigazgató úgy véli, alap­vetően jól működik a társaság, de a házon belül szorosabb csapat- szellemet szeretne kialakítani és átjárhatóbbá, átláthatóbbá kívánja tenni az ITDH belső szervezetét is. Skultéti kiválasztásával kapcsolat­ban tudni vélik, hogy a Gazdasági és a Külügyminisztéri­umban is az a nézet do­minált, hogy az új vezér- igazgató jelölésével az ITDH cég- és üzleti jelle­gét kell erősíteni. Skultéti Vilmos ko­rábban ipari parkokkal, ingatlanokkal és ezek fejlesztésével foglalko­zott. Itt szerzett tapasztalatait vé­leménye szerint jól tudja majd hasznosítani az ITDH-nál. A ve­zérigazgató különböző ipari par­kok fejlesztésében tevékenykedett Mátészalkán, v Kecskeméten, Gyöngyösön, Szegeden, Szolno­kon. Mint mondta, 27 különböző befektetésben vett részt, főbb te­rületei USA, Japán, Franciaország, Ausztria és Németország volt. lezettségnél érinti az emelt ösz- szegű minimálbér. Januárra még a tavalyi, vagyis a 25 500 forintos legkisebb kereset szerint kell fizetni­ük. Ennek hátterében az áll, hogy a társadalombiztosítá­si járulékokról szóló rendel­kezések szerint ezeknél a személyeknél a tárgyhóna­pot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege a mérvadó. Az adóügyi szakemberek felhívják a figyelmet arra is: amen­nyiben a minimálbér alapján a járu­lékokat nem a teljes naptári hónap­40000 9 200 1840 230 ra, hanem annak csak töredék idő­tartamára kell megállapítani, akkor a járulékalap napi összege - a már említett társas vállalkozóknál, az egyéni vállalkozóknál és a 11 száza­lékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett magán- személyeknél - 1333,33 forint. A kerekítési szabályt csak a tárgyhó­nap járulékalapjának megállapítá­sánál lehet alkalmazni. Például: ha az egyéni vállalkozás 2001. február 17-én indul, akkor a járulékot feb­ruár hónapra 17-étől 28-áig kell ki­számítani. Abroncsfeszítő gumiár Ismét jelentősen növelik az importból származó hasz­nált gumiabroncsok ter­mékdíját. A cél, hogy az au­tósok új köpeny vásárlásá­ban gondolkodjanak, mert így az újrafutózott változa­tok is jelentősen megdrá­gulnak. Szekszárd A környezetvédelmi tárca javas­lata az, hogy az importból szár­mazó használt gumiabroncsok termékdíját 40 százalékkal növel­jék. Hazánkban egyébként kizá­rólag mezőgazdasági gépekre gyártanak gumikat, vagyis min­den más használt gumi import­ból származik. Évente kvóta szerint állapít­ják meg a behozott mennyisé­get, az újak 3-5 százaléka ez a tétel, s döntő többségük régiek újrafutózása céljából érkezik - tudtuk meg Oláh Tibortól, a Gumill Dél-Dunántúli Gumi­hasznosító Rt. igazgatójától. A kormány és a parlament várha­tóan elfogadja a termékdí­jemelés tervezetét, s akkor júli­us elsejétől jelentősen nő az ára a még kapható használt gumik­nak (a Nyugaton levetett abron­csok egy része még megfelel a hazai szabványelőírásoknak, így újrafelhasználható). Az új abroncsok ára valószí­nűleg nem érzi meg a használtak termékdíjemelését. Az újakra pil­lanatnyilag 40 forint + áfa ter­mékdíjat fizetünk a megvételük­kor kilogrammonként (a sze­mélygépkocsik egy gumija általá­ban 6-9 kilót nyom), s ez az érték várhatóan az infláció mértékével, 8-10 százalékkal emelkedik csak. Ugyanakkor a használt import változat után már most is 450 fo­rint + áfa termékdíjat kell fizetni kilónként. A pénz egy nagy kö­zös kalapba, a környezetvédelmi célelőirányzati alapba kerül, s az összegyűlt tőkét az abroncsok új­rahasznosítására fordítják első­sorban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents