Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-08 / 6. szám

2. oldal - Tolnai Népújság MEGYEI TÜKÖR 2001. Január 8., Hétfő Fekete krónika Gázolás Szekszárdon Szombaton a Béri Balogh Ádám utcában gyalogost gázolt el egy gép­kocsi. Súlyos életveszélyes állapotban vitték kórházba a mentők a gyalogost, aki később belehalt sérüléseibe. A baleset körülményeit szakértők vizsgálják. Könnyű testi sértés Szúrt sebet jelentettek a szekszárdi kórházból a hétvégén. Mint meg­tudtuk, az eset könnyű testi sértésnek minősül, ebben az esetben csak akkor indul hivatalos eljárás, ha a sértett feljelentést tesz. A székelység egy jeles szülöttje Megemlékezés Márton Fábiánról Márton Fábiánnak, a buko­vinai székelyek jeles köz­életi képviselőjére is emlé­keztek a hét végén Zombán. ZOMBA __ Má rton Antal dédunoka eredeti dokumentumok és visszaemlé­kezések alapján elevení­tette fel a székelyek jeles szülöttének életútját. Márton Fábián a bu­kovinai Hadikfalván született a XIX. század végén, nagybirtokos családban. Jó gazdálko­dóként és magyarságát büszkén vállaló szé­kelyként elismerést szerzett környezetében, mely­nek köszönhetően 1913-tól hosszú éveken keresztül deputásként (képviselőként) munkálkodott Hadikfalva elöljá­róságában. Képviselőként sokat tett a magyar nyelvű iskolai ok­tatás és misézés biztosítása ér­dekében. Közéleti képviselőként egyik szervezője volt az 1764. ja­nuár 7-i madéfalvi veszedelem emlékére tartott hadikfalvi ren­dezvénynek, nagy gondot fordí­tott a magyarságtudat megőrzésére és ápolá­sára. Márton Fábiánnak hat gyermeke - István, Emre, Pál, József, Emeren és Bregitta - született. Gyermekei és unokái megőrizték a jeles felmenő emlékét és életútjának doku­mentumait. E példát igyekszik követni a zombai dédunoka, Márton Antal is. Modem étkezőt építenek Többfunkciós sportcsarnok létrehozását tervezik A község fejlesztési tervei­ről, egy új konyha, és egy többfunkciós sportcsarnok megépítéséről is szó lesz az őcsényi képviselőtestület, keddi, 15 órakor kezdődő rendkívüli ülésén. ŐCSÉNY Mint ismeretes, az ÁNTSZ már az elmúlt évben kifogásokkal élt a községben működő kony­hával kapcsolatosan, az új konyha felépítésével a település vezetése e hiányosságokat sze­retné pótolni. Mint Guzsván Ist­ván polgármester lapunknak el­mondta, egy olyan konyha fel­építését tervezik, mely nem­csak az iskolai, hanem egyben a köz- és szociális étkeztetést is lebonyolítaná. Az elképzelések szerint az új konyha a jelenlegi helyén épülne fel, ám ahhoz, hogy a beruházás megvalósul­hasson, feltétlenül szükség lesz pályázati támogatásra is. Az ülésen szó lesz továbbá egy olyan, több funkciót ellátó sportcsarnok létrehozásáról is, mely egyben művelődési ház­ként is üzemelne. ________________________IKON) Hí vja a 06-80-200-398-as zöldszámunkat! Itt a tél, a hideg, nyirkos idő, ami­kor gyakoribbak a fertőző betegsé­gek. A Tolnai Népújság ingyen hív­ható zöld számán ezúttal dr. Báli Ildikó főorvos, a megyei kórház fertőző osztályának vezetője vála­szol olvasóik kérdéseire január 11- én, csütörtökön 9-12 óra között. Akinek az influenzával vagy egyéb fertőző betegséggel - tü­dőgyulladás, fertőző agyhár­tyagyulladás, stb... -, kapcsola­tos megválaszolandó kérdése van, az tárcsázza 06-80-200- 398-at! Dávid Ibolya átvette a Julianus-díjat A pénzt a gyermektalálkozó szervezésére ajánlotta fel A Csíkszeredái Julianus Alapítvány 2000. évi díját vette át szombaton Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke. Az alapítvány a díjjal azt a szerepet ismerte el, amelyet a magyar igazságügyi-miniszter játszott abban, hogy 1999-ben az aradi szabadságemlékmű kikerülhetett az aradi vár „fogságából”. Csíkszereda A Julianus Alapítvány nyolcadik alka­lommal osztotta ki a magyarság szol­gálatáért adományozott díjait. Az ed­digi kitüntetettek között olyan neves erdélyi, magyarországi, felvidéki és tengeren túli közéleti, politikai, egyhá­zi személyiségek, pedagógusok van­Julianns-díjasok Az emlékmű kiszabadításáért tett erőfeszí­téseiért Julianus-díjat kapott Csergő Ervin aradi minorita szerzetes és Matekovics Mihály aradi helyettes főtanfelügyelő is. . Díjat kapott továbbá Haáz Sándor szent­egyházi tanár, a helyi 150 tagú gyermek filharmónia vezetője, Szántó Árpád és Székely Pál a Beszterce-Naszód megyei Cserhalom településen emelt emlékmű ál­lításában játszott szerepéért, valamint Nagy Dénes és Palkós Sarolta nagyméze- si nagycsaládosok. nak, akik a magyarság, elsősorban a szórvány­magyarság megsegítése érdekében cselekedtek. A Julianus-díj egy emléklapból, a Julianus ba­rátot ábrázoló kisplasztikából - a Csíkszeredái Pálffy Árpád, képzőművész alkotásából -, vala­mint a Johannita lovagrend által évente felaján­lott szerény pénzjutalomból áll. A díjátadási ünnepség a nemrégiben avatott Csíkszeredái református templomban zajlott. Ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd felléptek a he­lyi Nagy István művészeti középiskola diákjai, valamint a most kitüntetett Haáz Sándor által vezetett szentegyházi gyermek filharmónia. Kétnapos Csíkszeredái látogatása során Dávid Ibolya találkozott a városi önkormányzat veze­tőivel, ellátogatott az állami gondozásból kike­rült fiatalokat támogató Csibész Alapítvány műhelyeibe, és részt vett a Kritérion házban Kopacz Mária festőművész tárlatának megnyi­tóján. A megnyitón jelen volt Alföldi László ko­lozsvári magyar főkonzul is. A történelem nagyot lépett az elmúlt időszakban, és megadta nekünk an­nak lehetőségét, hogy most már nem társadalomban, határok között élő ál­lampolgárokban, hanem nemzetben, magyarságban gondolkodhatunk - je­lentette ki Dávid Ibolya igazságügy­miniszter, az MDF elnöke Csíkszere­dában. A díjátadás után a miniszter asszony nyilatkozatában kifejtette: „ - Ez után a szörnyű XX. század után, amely a magyarsá­got területileg is feldarabolta, és kultúránkat próbálta szétzúzni, a XXI. században is szük­ségünk van a magyarság összefogására”. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy felgyorsult a szór­ványban élő magyarság asszimilációja. Hozzá­fűzte, „mire az Európai Unió megadja nekünk azt a jó helyzetet, hogy ellégiesült határaink le­gyenek, mindent meg kell tennünk annak érde­kében, hogy meg tudjuk tartani őket kultúrá­jukban, hitükben, abban, hogy büszkén éljék meg magyarságukat”. A Julianus-díjjal járó szerény pénzjutalmat -100 német márkát - to­vábbi 200 márkával megtoldva a miniszter asz- szony a Julianus Alapítványnak ajánlotta fel, a Csipike találkozó megszervezésére. Az erdélyi író, Fodor Sándor egyik mesefigurájának nevét viselő találkozót kétévente rendezik meg a Kár­pát-medencében élő magyar gyermekek szá­mára. Szintetikus boldogságot keresve Kábítószer helyzet Tolna megyében A kábítószerek elterjedtsége megyénkben még nem tarto­zik az országos élvonalba, de felfutóban van. így van ez akkor is, ha tudjuk: a kábító­szerrel való visszaélés miatt 1998-ban 76 esetben, tavaly­előtt 44 esetben indult eljá­rás. Ezekből a számokból messzemenő következtetés nem vonható le, legfeljebb csak az, hogy a büntető tör­vénykönyv szigorítása miatt az érintettek szűkebb pári­ánkban is óvatosabbá váltak. Tolna megye Dr. Hegedűs Éva elemzése - mely a megyei közgyűlésen hangzott el - érzékletes képet fest arról a mind kiterjedtebbé váló közegről, mely­ben a kábítószer terjed. A megyei közgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke minde­nekelőtt a drogosok körét vonta meg az általa - a rendőrség adat­közlése nyomán - összeállított anyagban. Az érintettek elsősor­ban fiatal, 18-24 év közötti felnőt­tek, illetve középiskolások. A ne­mek szerinti megoszlás nem jel­legzetes, a kábítószerezés férfit és nőt egyaránt érint. A helyszíneket illetően még mindig nagy vonzerejük van a diszkóknak, a techno és house zenére táncoló fia­talok egy része igényli a hangulat fokozó drogot. A legkedveltebb sze­rek közé megyénkben a marihuánás cigaretták tartoznak. Emellett je­lentős még az LSD bélyeg és cse­kélyebb mennyiségben a kokain. Bevezető szerként sokan szipuz- nak is, többek között a egy bizo­nyos spray és a szifon patrongáz belélegzésével. A megye nagyobb városait te­kintve Dombóvár illetékességi te­rületén a mák, mákgubó és a szipuzás a jellemző. Itt már halál­eset is történt túladagolás miatt. Szekszárd és környéke néhány fia­talkorút is felmutathat az elköve­tők között, méghozzá jó szociális körülmények között élőket is. A felnőtteknél általában a füves ciga­retta járja. Bonyhádon két ismert diszkó került a listára, a fiatalok Extasi és a Speed fogyasztása mi­att. Pakson és környé­kén 1998-99-ben bűn- cselekményhez kapcso­lódóan talált a rendőrség kábítószeres visszaélők­re, akik cannabist, mor- phint fogyasztottak. Ta­mási közelében, Magyarkesziben vad­kender termesztőkre lel­tek: a delikvensek Budapestről köl­töztek ide, hogy szárítás után el­szívhassanak egy-egy adagot. A kábítószer fertőzöttség számszerű ismeretéhez és a fo­gyasztás szokásaihoz a megye az­zal a felméréssel is közelebb fog jutni, mely napjainkban is zajlik a pécsi Fact Intézet vezetésével, a dél-dunántúli régióban. Ennek keretében összesen 15 ezer kö­zépiskolást kérdeznek ki három lépcsőben.-SZÁ­Hírek A DOMBÓVÁRI Deutschklub idei első összejövetelét kedd es­te hét órától tartja a művelődési házban, melyen a január 20-i hagyományőrző nap és az egy héttel később megrendezésre kerülő svábbál előkészületeiről lesz szó. BONYHÁD. Bevezetés a könyv­tári minőség-menedzsmentbe címmel január 9-én 10 órakor, a bonyhádi Városi Könyvtárban dr. Skaliczki Judit, a könyvtári osztály vezetője (NKÖM) és Zalainé dr. Kovács Éva, az Infor­matikai és Könyvtári Szövetség elnöke tart továbbképzést a me­gye könyvtárosainak. A rendez-' vény szervezője a MKE Tolna Megyei Szervezete, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és a bonyhádi Városi Könyvtár. SZEKSZÁRD. A Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportja január 10-én tartja klubestjét 18 órai kezdettel a zeneiskolában. Dr. Töttős Gábor főiskolai do­cens, helytörténész tart előadást Liszt szekszárdi ismerősei cím­mel, zongorán közreműködik Lányi Péter zongoraművész. KÖLESD. A Kölesdi Közéleti Egyesület népfőiskolájának kö­vetkező előadására ma, hétfőn 18 órától kerül sor a helyi műve­lődési házban; Az előadó ezút­tal 'Csépregi Béla, "nyugdíjas evangélikus lelkész lesz. Referá­tumának címe: Petőfi Sándor járhatott-e Kölesden? DOMBÓVÁR. A térség ország- gyűlési képviselőjének, Fehér­vári Tamásnak a Dombóvár, Szabadság utca 14. szám alatti ügyfélszolgálati irodája kedd es­te öt és hat óra között tart nyit­va. PAKS. A művelődési központ könyvtárának Bibliaismereti szabadegyetem sorozatában ma, január 8-án, 17 órakor dr. Szűcs Ferenc, a budapesti Refor­mátus Teológia tanára Salamon példabeszédei címmel tart elő­adást. CSIKÓSTÖTTŐSÖN a Vörös kereszt helyi szervezete kedd délelőtt küenc órától délig vér­adásra várja a falu sportcsarno­kába mindazokat, akik segíteni szeretnének embertársaikon. Adománygyűjtők az utcákon Néha nem alaptalan a bizalmatlanság Elsősorban a városokban élők találkoznak nap mint nap adománygyűjtőkkel. A többnyire fiatal férfiak és nők legtöbbször valamilyen országos segélyszervezet, alapítvány nevében gyűjte­nek pénzt. Sokakban merül fel a gyanú, mai világunk­ban nem is egészen alapta­lanul: biztos, hogy nem „sa­ját javukra” gyűjtögetnek? Tolna megye Ki gyűjthet adományokat, ez az első kérdés, van-e valamilyen szabály erre? Mint kiderült - a megyei közigazgatási hivatalnál és a megyei ügyészségen érdek­lődtünk - csak erre a tevékeny­ségre vonatkozó, konkrét jogsza­bály pillanatnyilag nincs. Az egyesületek, alapítványok, illet­ve más, adományt kérő szerve­zetek felhatalmazást adnak az adománygyűjtő személynek, raj­ta hivatalos pecsétjükkel, az adománygyűjtő személy pontos adataival, melyet az illető sze­mélyi igazolványával „hitelesít­het”. Csakhogy pecsétes papírt gyártani nem nehéz, ráadásul az utcán megállított személy ho­gyan és miként ellenőrizhetné, hogy a papíron feltüntetett szer­vezet valóban létezik-e? Ehhez még hozzátartozik az is, hogy - tisztelet a kivételnek - néha bi­zony elég vehemensen vadász­nak a járókelőkre az utcán, pél­dául gyalogátkelőknél, üzletek bejáratánál. Az is előfordul, hogy szombat, vasárnap délután csöngetnek be házakba, lakások­ba. Sokakban kelt ez visszatet­szést. Martin Jánost, a Vöröskereszt megyei titkárát kérdeztük arról, mi a véleménye az ilyenfajta gyűj­tésről?- A Vöröskereszt, pontosan az ilyen anomáliák elkerülése végett nem folytat ilyesfajta „házalást”. Aki a szervezetünknek felajánl bármit, nagyon szívesen vesszük, ha székházunkba behozza, ha er­re nincs módja, miután bejelen­tette adományozási szándékát, munkatársunk elhozza lakásáról a felajánlott ruhaneműt, bútort, stb. Az utcai, házaló adomány- gyűjtőkkel kapcsolatban pedig az lenne a leghelyesebb, ha kötelező lenne számukra bejelentkezni az adott település jegyzőjénél és a rendőrségen, s csak az onnan ka­pott hivatalos engedély birtoká­ban folytathatnák tevékenységü­ket. Martin János véleményével összecseng az általunk megkér­dezett más megyei szervezetek - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsé­ge, stb. - álláspontja is. ■ A rendőrségre érkezik-e beje­lentés az adománygyűjtőkkel kapcsolatban? A kérdésre Mol­nár Ernő rendőr-hadnagy (Szek­szárdi Városi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztály) vála­szolt: Mi az az Egri norma? A háború előtti években sok városban, közöttük Szekszár­don is, az úgynevezett Egri norma érvényesült. (A névadó Eger városa, ahol először vezették be ezt a módszert) Az Egri norma szerint a városban tilos volt koldulni, adományo­kat gyűjteni, de ennek fejében a város tetemes összeget adományozott erre a célra. A pénzt a Ferences-rendi apá­cák kezelték és osztották szét a rászorulók között. Ilyen for­mában minden érintett megkapta azt a gondoskodást, ami­re szüksége volt és senkinek sem volt lehetősége szélhá­mosságra.- Az adománygyűjtők egy ré­sze még a tevékenysége megkez­dése előtt felkeresi a polgármeste­ri hivatalt és a rendőrséget és be­jelentkezik, de ez nem kötelező. Természetesen ha lakossági beje­lentést kapunk gyanús adomány- gyűjtőkről, akkor azonnal a hely­színre megyünk és ellenőrizzük őket. Mint a fentiekből kiderült, az utcai, házaló adománygyűjtők jogi helyzete és megítélése is vegyes. A legmegnyugtatóbb ta­lán valóban az lenne, ha szá­mukra kötelező lenne a beje­lentkezés, feljegyeznék adatai­kat és a szervezet nevét-címét, amelynek gyűjtenek, majd hiva­talos engedélyt kapnának. Mert a járókelők nem biztos, hogy tudják, létezik-e X alapítvány, vagy Y egyesület, de ismerik a város címerét és azt is bizonyá­ra tudják, mi a neve településük jegyzőjének és rendőrkapitá­nyának. VENTER MARIANNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents