Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

J 2001. Január 31., szerda G A Z D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal A titokzatos tévé-tulajdonos Ki és miért kap 10 év alatt több százmillió forint közpénzt? A Szekszárdi Városi Televí­zió Közhasznú Társaság tu­lajdonosai mindig is ismer­tek voltak. Legalábbis lát­szólag. Hogy kik voltak (és lesznek) a történtek valódi mozgatói, azt csak találgat­ni lehet. Pedig joga van tudni a szekszárdi adófize­tő polgárnak, hogy mely magáncég és mire kap 10 év alatt mintegy 300 millió forint közpénzt. S ezt mi­lyen koncepció alapján kí­vánja a város javára, a köz- szolgálati televíziózásra fordítani. Szekszárd Mint annak idején több ízben is beszámoltunk róla, a szekszárdi közgyűlés minősített többsége, egy átszavazással döntött a szek­szárdi televíziós kht. többségi üzletrészének elidegenítéséről. Ezt azzal indokolták, hogy nincs a városnak pénze, jelesül 12,5 millió forintja az elavult műszaki berendezések cseréjére. Az el­idegenítés feltétele volt a 20 mil­lió forintos tőkeemelés. A tíz év­re megkötött szerződés szerint a közszolgálati funkciók meghatá­rozott körű ellátásáért évente 22 millió forintot fizet a város a tele­víziónak, évente inflációval meg­növelt összegben. A polgármester közbelép A polgármester a döntés végrehajtását felfüggesztette, mi­vel úgy ítélte meg, hogy az a város érde­keit súlyosan sérti. Ráadásul a közgyű­lés megintcsak többsége úgy ha­tározott, hogy az elidegenítési folyamat kivitelezését a gazdasá­gi bizottságra bízza. Vagyis a bi­zottság négy kormánypárti tagja kettő ellenében dönthetett a té­véről. A Gazdasági Bizottság el­nöke: Ács Rezső, tagjai Koltai Tamás, Kapitány Zsolt képvise­lők, Baranyai Kálmán, külső tag. Ellenzékiek: Csingár Péter és Jobban Zoltán. Ismertté vált a 65 százalékot megvásárló kft. és a tulajdonos neve, aki akkor elzárkózott a A közgyűlés határozata Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szekszárdi Városi Televízió Kht-ban lévő 25%-os önkormányzati üzletrészének a közhasznú társaság taggyűlésen való általános képviseletére Borbás Tamás képviselő urat jelöli ki azzal, hogy anyagi kötelezettségvállalást csak a Közgyűlés előzetes engedélyével tehet és évente legalább egy ízben köteles beszámolni a taggyűlésben végzett tevékenységéről. Határidő: 2000. szeptember 28. Felelős: Kocsis Imre Antal polgármester Kocsis Imre Antal s.k. polgármester Dr. Kilián Orsolya s.k. jegyző nyilvánosságtól. Hasonlóképpen járt el akkor Gulyás Gábor, az új ügyvezető igazgató is. Ezért aztán csak a kérdés je­lenhetett meg annak idején la­punkban, hogy egy addig az épí­tőiparban, tervezésben érintett kft. vezetője miként jutott arra a gondolatra, hogy té­vét vegyen, s hogyan szer­zett tudomás arról, hogy Szekszárdon éppen van egy eladó. A bizottság döntött ar­ról is - Koltai Tamás ja­vaslatára -, hogy a város kulturális életében betöl­tött szerepe miatt a Séd Nyomda kapjon 5 százalék üzletrészt, s ugyanennyi jutott a kábelhálózat tulajdonosának, Tarr Jánosnak. Az ellenzék követelése ellenére nem hirdettek pályázatot, mégis hamar akadt vevő. Később bead­ta igényét egy helyi pályázó is, de az ő felbukkanását elkésett­nek minősítették. A polgármester azonban any- nyit elért, hogy a szerződésbe az önkormányzat érdekeit védő pontok kerültek. A városnak a törvényes 25 százalékos tulaj­donrésze maradt meg, de kikötötték, hogy csak a közgyűlésen ho­zott 80 százalékos többségű szavazat- aránnyal lehessen vál­toztatni a tulajdonosi szerkezeten, a tőke­emeléshez pedig egy­hangú döntés szüksé­ges. Ki lesz a tulajdonos? A legutóbbi közgyűlés előtt egy héttel történt, hogy őrző-vé­dő szolgálat jelent meg a tévénél, s megkezdődtek a pletykák, híresztelések. Köztük például az is, hogy az új tulajdonos már meg is jelent Szek­szárdon. A közgyűlésen robbant a bomba, a pol­gármester egyenes adás­ban bejelentette, hogy a társasági szerződésben nem sze­repelnek a kisebbséget védő pontok. Ezzel szemben a szerző­dést, s az apportálásához szük­séges szavazatot Borbás Tamás írta alá, aki erre nem volt jogo­sult. Még a közgyűlés szünetében nyilatkozott lapunknak dr. Fe­nyőházi Elemér alpolgármester és Borbás Tamás, a FIDESZ MPP frakcióvezetője. Elmondták, hogy az alapító okiratot módosító társasági szer­ződés valóban nem tartalmazza a taggyűlés üzletrész-átruházási okiratba foglalt azon kötelezett­ségét, hogy miként kell végrehaj­tani a törzstőke emelését, s az üzletrészt hogyan lehet elidege­níteni. A többségi tulajdonos úgy döntött, hogy a városi tele­vízió tulajdonrészét ap­portként átviszi egy új gazdasági társaságba, amelynek a tevékeny­égi köre távközléssel, televíziózással, médiá­val kapcsolatos. A 65 százalékos üzletrész az új cégbe 2 millió forin­tos értéken apportként került be. A profiltisztítás gon­dolata már a tárgyalások során is felmerült. A tulajdonosi kör azo­nossága arra utal, hogy remélhe­tően a maguk részéről érvényes­nek tekintik az üzletrész-átruhá­zási okiratban foglal­takat. Ez mindenkép­pen erkölcsi köteles­ségük lenne mondta dr. Fenyőhá­zi Elemér. Csak akkor lehet eltérni a társa­sági törvényben meg­határozott rendtől, ha a társasági szerződés­ben a felek közös akarattal ren­delkeznek róla. Az alpolgármes­ter jogi álláspontja szerint a tár­sasági szerződés mindenképpen kiegészítendő. Ha a vevő mégsem tartja ma­gát az eredeti üzletrész átruhá­zási szerződésben foglaltakhoz, akkor megteheti, hogy az üzlet­részt bárkinek eladja anélkül, hogy a város ebbe bele tudna szólni. Borbás Tamásban fel sem me­rült, hogy az ügyvédnő által ké­szített társasági szerződés nem azonos az elidegenítési okirat tartalmával, s mivel őt a közgyű­lés megbízta azzal, hogy képvi­selje a város érdekeit a társaság­ban, abban a tudatban járt el, hogy jogosult az aláírásra, de mi­vel nem jogász, nem tudta meg­ítélni, hogy az üzletrész apport­állása milyen következmények­kel járhat. Felmerült még az a gondolat is, hogy az adásvételi szerző­dés a város érdekeit védő kikö­tések nélkül egyáltalán nélkül nem jött volna létre. Ha ez így van, akkor az egész ügylet ér­vénytelen, s a tévé visszakerül­het az önkormányzat tulajdo­nába is. ««■«•—* ...... Ko csis Imre Antal polgármes­ter a közgyűlésen bejelentette, hogy saját hatáskörében vizsgá­latot indított a történtek kideríté­sére. Másnap a sajtótájékoztatón egyebek között elmondta, hogy az ügyvédnő, akinek a törvény­ismeretére joggal apellálhat az önkormányzat, nem tudja, hogy az önkormányzat nevében ki ír­hat alá szerződést. Az biztos, mondta, hogy a társasági szerző­dés minimum alaki hibás, s ma­ximális kijelentésként: hamis. Az okiratot készítő és ellenjegy­ző ügyvéd, mint ismeretes, pol­gárjogi és büntető-felelősséggel tartozik azért, amit készített és ellenjegyzett. Az ügyvédnő álláspontja Dr. Szepesi Zsuzsa ügyvédet köti a titoktartás, s csak a nyilvá­nos iratok tartalmáról beszélhet. Mint mondta, ez nem elzár­kózás, hanem törvény írja elő. Hangsúlyozta, hogy a kisebb­ségvédelminek nevezett pasz- szus, ha nincs is benne a társa­sági szerződésben, de azt betar­tották. Csak a minimális változ­tatásokat hajtotta végre annak érdekében, hogy az alapító ok­iratból társasági szerződés le­gyen. Csak a négy új tulajdonost és az ügyvezetőt jelentette be a Cégbíróságon. Minden más eset­ben külön felhatalmazásra lett volna szüksége a tulajdonosok mindegyikétől. Egyebekben a Cégbíróság hiánypótlási végzése szerint járt el. Az apportállási döntést a tulajdonosok nem 80, hanem 100 százaléka hozta meg. Borbás Tamás aláírási joga kapcsán az ügyvédnő azt nyilat­kozta, a Cégbíróság a becsatolt iratok, köztük a közgyűlési ha­tározat alapján bejegyezte a vál­toztatásokat.- Lehetnek különféle érdekek motiválta jogi vélemények, de Magyarországon a bíróság dönt. Aki az adott döntés jogszerűsé-- gét megkérdőjelezi, az .szíves­kedjen a megfelelő bírósági fóru­mokon megmérettetni a jogi ál­láspontját - mondta dr. Szepesi Zsuzsa. IHÁROSI IBOLYA RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 30.) Borsodehem 6 460 Ft ű Fotex 291 Ft 4 Matáv 1295 Ft Ú Mól 5 255 Ft Á OTP 15 945 Ft ű Rába 2 390 Ft ű Richter 15 700 Ft ü Zalakerámia 2 525 Ft ű BUX: 8080,94 +0,65% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.4. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 113-114 Mérséklődő Tartott FOB francia kikötő Kukorica 97-93 Mérséklődő Ingadozó FOBMexikówböl Tak.-árpa 97 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Mérséklődő Gyengén nő Ex tank európai tókötő Szójadara 210 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 422,44 Cseh korona 7,65 Euró 265,13 Német márka 135,56 Osztrák schilling 19,27 Lengyel zloty 69,97 Svájci frank 174,61 Szlovák korona 6,08 USA-dollár 289,70 Mérlegen a vadgazdálkodás Felborult a biológiai egyensúly, csökken az apróvadak száma Magyarországnak a vadgazdálkodásból szár­mazó bevétele tavaly húsz százalékkal, 12 milliárd forintra nőtt. Információink szerint az agrártárca az elkövetkező két esztendőben saját büdzséjéből évente 650 millió forinttal támogatja a vadgazdálkodási tevékenységet. Budapest A 2000-2001. évi vadászati idény a terveknek megfelelően alakult. A nagyvadas területek ered­ményes évet zártak, az apróvadak esetében viszont negatív rekord született. A vadgazdálko­dásból származó árbevétel tavaly 12 milliárd forint volt, ennek 60 százaléka bérkilövésből, 20 százaléka vadhús, 10 százaléka élővad érté­kesítéséből, a többi szolgáltatásból. A hazánkba látogató külföldi vadászok száma szerény mér­tékben emelkedik, ezért a vadászati turizmus biztató lehet a vidékfejlesztés szempontjából is. A hazai nagyvadállományon belül a legérté­kesebb a szarvas. A terítékre került szarvasbikák trófeáinak 30-32 százaléka nemzetközi viszony­latban is érmes minősítést kap. A földművelés- ügyi tárca múlt év tavaszi felmérése szerint a szarvasállomány 70 ezer volt, s 70 ezerre becsülték a vaddisznók létszámát is. Őzből 300 ezret, dámszarvasból 20 ezret, gímszarvas­ból 75 ezret, muflonból 10 ezret regisztráltak. Kedvezőtlenebb a helyzet az apróvadak terén, amelyek száma évek óta csökken. A vadászok szerint a tavalyi drasztikus visszaesés oka - az elmúlt egy-két év kedvezőtlen időjárása mellett - döntően a biológiai egyensúly felbomlása volt. A hasznos apróvadakkal, illetve a védelem alatt ál­ló fajokkal szemben jelentősen megszaporodott a ragadozók állománya. Az elkövetkező két esztendőben évente 650 millió forint áll rendelkezésre az agrárbüdzsé­ben a vadgazdálkodási tevékenység finanszíro­zására, amire pályázni lehet. A földművelésügyi tárca az idén a fácánállomány élőhelyének fej­lesztését tervezi, a tenyésztéshez jelentősebb állami támogatást kíván nyújtani. _______iujvArd Cé l a pénzek jobb felhasználása Az Állami Számvevőszék - miután megállapította, hogy a PHARE-támogatásokból 10 milliárd forint végleg elveszett hazánk számára - azt javasolta a kormánynak, hogy mielőbb léptesse életbe az uniós források felhasználásának monitoringrendszerét. Budapest Az 1995-99 közötti időszak PHA- RE-pénzeinek (527,6 millió euró, azaz 137 milliárd forint.) felhasz­nálása kapcsán az Állami Számve­vőszék (ÁSZ) a programok négy­ötödét átvizsgálva megállapította, hogy 38 millió euróra nem kötte­tett szerződés, így 10 milliárd fo­rintnyi támogatás végleg elveszett Magyarország számára. Eszerint a megvizsgált uniós forrásoknak csupán a 70 százalékát használtuk fel. Kifogásolta a Számvevőszék azt is, hogy nem teljes körűek a társfinanszírozás pénzügyi adatai. (Azokról a forrásokról van szó, amelyeket a költségvetésnek kell hozzáadnia a PHARE-támogatá- sokhoz.) Előfordultak fontos alá­írások nélküli szerződések, illetve azok módosítását igénylő kifizeté­sek a Környezetvédelmi Miniszté­riumnál és a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítványnál. Szeptemberre készülhet el az a monitoringrendszer, amely ellen­őrzi a PHARE-, az Ispa- és a Sa- pard-program keretében hazánk­nak szánt uniós támogatások fel­használását - tudtuk meg a PHA- RE-programot koordináló tárca nélküli miniszter hivatalának se­gélykoordinációs ütkárságán. En­nek a rendszernek egyik lényeges eleme, hogy a költségvetés pénze­it is górcső alá veszi, azaz figye­lemmel köveü a társfinanszírozás útját, módját. Ehhez egy olyan szoftver kidolgozására van szük­ség, ami nehéz feladat elé állítja a szakembereket. Egyrészt azért, mert ilyen adatfeldolgozó rend­szer még nincs a magyar piacon - mondta el Kunos József, a szoft­verfejlesztésre kiírt pályázat egyik győztes cége, az Excellence Rt. el­nök-vezérigazgatója. Másrészt kü­lön szakembereket kell majd ké­pezni a program működtetéséhez is. A cég körülbelül 60 fős csapat felkészítéséről gondoskodik. A szoftver egyelőre a tervezés stádi­umában van, a fejlesztés költsége 1,2 millió euró, a hardver pedig 700 ezer euróra rúg, icsernyAnszkyi Gazdasági hírek ELÉGEDETLEN CUKORRÉPA TERMELŐK. A cukoripar az idén a korábbi éveknél is rosz- szabb szerződéses feltételeket kí­nál, éppen ezért a Cukorrépa-ter­mesztők Országos Szövetsége óvatosságra inti az érintett terme­lőket. A szervezet a monopol­helyzetben lévő feldolgozóival megkötendő egyezségek előtt az agrártárcához fordult segítségért. NÖVEKSZIK A BIZALMI IN­DEX. Tavaly decemberben az el­múlt negyedévihez képest növe­kedett a fogyasztói bizalmi in­dex. A közgazdasági egyetem fel­mérése szerint a 6 százalékos emelkedés a lakosság optimista jövedelmi várakozásának kö­szönhető. BÚZA ROMÁNIÁBA. Keleti szomszédunk amerikai kölcsön­ből vásárolt búzával próbálja megoldani a tavaly nyár óta ki­alakult krónikus gabonahiányt. A magyar termelők és forgalma­zók előnyben vannak, hiszen a szállítási költségek miatt a többi európai búzatermelőnél alacso­nyabb árajánlattal tudnak az igé­nyeknek eleget tenni. Ä román kormány egyelőre nem hirdette meg az import tenderét. SZOCIÁLIS ÁRAMTARIFA. Az árampiac részleges felszabadítá­sa csak 2002-től várható - leg­alábbis a Gazdasági Minisztéri­um elképzelése szerint. A kez­detben csak a nagyfogyasztókat érintő intézkedés költségmegta­karításai fedezhetik az átállási ki­adásokat és szociális áramtarifa megállapítását is lehetővé teszik az évi 600 kilowattóránál keve­sebbet fogyasztó háztartások­nak. KAMATCSÖKKENTÉS. Az álla mi jelzáloghitel kamattámogatás 3-ról 4,5 százalékra emelésének hatására a Földhitel- és Jelzálog- bank Rt. február elsejétől 12,6 százalékról 10,9 százalékra mér­sékli a használt lakások vásárlá­sához, bővítéséhez, korszerűsí­téséhez felvehető otthonteremtő hitel kamatait. Mennyit költünk? Budapest „Napjaink embere annyit költ, amennyit keresni szeretne” - mondja egy tréfás mondásunk, arra utalva, hogy csaknem min­denki részletre vásárol vagy hi­telt vesz fel, esetleg nagyobb ösz- szeggel tartozik valamelyik ba­rátjának. Ezt látszólag nem igazolja a Gfk Hungária Piackutató Intézet­nek a felnőtt lakosság összeté­telét reprezentáló, 1000 fős minta alapján végzett vizsgálata. Ha­zánk polgárainak kétharmada annyit költ, mint amennyit pénz­tárcája megenged, és csak 8 szá­zaléka költ saját bevallása szerint többet, mint amennyit keres. Má­sok életmódjáról már nem ilyen mértékadóak a vélemények. Ázt, hogy az emberek csak annyit költenek, mint amennyit a pénz­tárcájuk megenged, a megkérde­zetteknek csupán a fele gondolja. Ugyanakkor egyharmaduk sze­rint honfitársaik tovább nyújtóz­kodnak, mint ameddig a takaró­juk ér. A megkérdezettek 79 százalé­ka vallotta hogy „visszafogottan kellene élni, mert nem tudjuk, mit hoz a jövő”. Azzal, hogy „fo­gyasszunk minél többet, hiszen úgysem tudjuk, mit hoz a jövő”, csak 29 százalékuk értett egyet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents