Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-27 / 23. szám
2001. Január 27., Szombat MEGYEI TŰKOR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét VENTER MARIANNA: Szobrok, fémgyűjtők, vandálok Az utókor tiszteletét leglátványosabban szobrokkal tudja kifejezni kiemelkedő művészek, államférfiak, személyiségek, történelmi események előtt. Ennek a civilizációval egyidős szokásnak köszönhetjük, hogy megismerhettük fáraók arcát, tudjuk milyenek voltak a római császárok, a nagy hadvezérek. Lehet, hogy csupán azért van ilyen szerencsénk, mert akkoriban márványból volt szokás szobrot faragni? A középkortól ugyanis divatba jöttek a fémből készült szobrok, a máig legnépszerűbb anyag a bronz lett, ami ugyebár színesfém. A színesfémnek pedig igencsak jó ára van a kereskedőknél. Az utóbbi években futótűzként harapódzott el az országban a szoborlopás, csonkítás. Az éj leple alatt a szorgos gyűjtők fömßrösszel felszerelkezve ólálkodnak a köztereken és tömött zsákokkal távoznak, levágott karú és fejű alakokat, netán csak a márványtalapzatot hátrahagyva. Az illető fémszobor-lopókat nem minősítem, tettük minősíti őket. Hasonlóképpen gondolkodok az átvevőről, akinek nem gyanús, hogy a „fémhulladék" egészalakos, illetve alak(ok), tárgyak rakhatók össze durván szdtßrdszelt darabjaiból, netán még valami nevet is rávéstek. Az ország több városában került már hulladéktelepre Erkel Ferenc, Kodály Zoltán, csonkították meg Petőfi Sándort. A megye városaiban is szép számmal akadnak fémből készült köztéri szobrok, eddig, szerencsére, senkinek sem jutott eszébe, hogy ártson nekik és reméljük ezután sem fog. Mert ha tovább folytatódik ez az igencsak káros fémgyűjtési mánia, lassan oda jutunk majd, hogy ismét csak márványból készülhetnek szobrok, mert azt legalább nem lehet beolvasztani. Csakhogy ez sem lehet megoldás, hiszen nem csak a köztéri szobrok tűnnek el, hanem a temetői síremlékek, sírkövek is tünedeznek, főként, ha nemesebb anyagból vannak. Hogy ezek tolvaja hogyan számol el a lelkiismeretével, rejtély. Nem tudom, hogyan védhetnénk meg a szobrokat, a síremlékeket, s hogy tovább menjek: a parkokat, a köztéri padokat, a buszmegállókat, a nyilvános telefonfülkéket. Mostanában gyakran hallani a fentiekkel kapcsolatban a „vandálbiztos” kifejezést. Vandálbiztos telefonfülke és hasonlók, amit sok-sok pénzért hoznak létre, hosszabb élettartamra számítva. Csak az a baj, hogy a vandálok találékonyak és mindig újratermelődnek. A mindenkori többség nagy-nagy bánatára. Megkérdeztük Idén megy-e farsangi mulatságba? Szabó Bettina tanuló: - Miután tizennégy évig táncoltam a szekszárdi Bartina Néptánc-együttesben, nemcsak, hogy kedvelem a báli szezont, de sok farsangi bálnak is voltam a résztvevője. A megnyitók alkalmával palotást, keringőt, de még kánkánt is táncoltunk. Idén is készülünk a farsangi bálba, de, hogy ebből lesz-e valami, azt még nem tudom. Kaczián Rudolf biztonsági őr: Csak egy farsangi mulatságba megyek el idén: abba az iskolai bálba, amelyikben ott lesz a kilenc éves kislányom is. Jómagam soha nem voltam különösebb bálozó, nem igazán az én esetem a farsang. Jenei Sándor tanuló: - Valószínű, hogy elnézünk egy farsangi bálba, akárcsak korábban, az elmúlt években. Eddig sok Uyen rendezvénynek voltam már részese, mindig tetszett maga a mulatság, a- zene, és tér- -------------------mé szetesen nagy vonzerőt jelentenek a lányok is! Varga Sándomé adó- tanácsadó: Kedvelem a farsangi bálokat, de idén már nem fogok elmenni egyre sem. A férjem ugyanis nem nagyon szeret táncolni. Ezzel együtt lakóhelyünkön, Kölesden több alkalommal is szerveztünk utcabált, azokon természetesen résztvettünk. De miután már nem vagyunk fiatalok, nélkülünk telik el a farsang: igaz, én szívesen ropnám, de alkalmazkodom a férjemhez, ahogy ő is alkalmazkodik hozzám hasonló helyzetekben. ■ Bemutatkozott a vezérigazgató A munkavállalóknak a jövőképről A paksi atomerőmű munka- vállalóinak tegnap délelőtt mutatkozott be az új vezér- igazgató, Baji Csaba. A fórumon a jövőképről esett szó. Paks A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság igazgatóságának elnöke, dr. Mészáros György mutatta be pénteken délelőtt a cég munka- vállalóinak az új vezérigazgatót, Baji Csabát, aki csütörtökön kapta megbízását. A vezérigazgató 36 éves, közgazdász, két gyermek édesapja. Eddig a magánszférában tevékenykedett, legutóbb saját tulajdonú részvény- társaságának volt elnök-vezérigazgatója, ezt a céget a paksi megbízás miatt felszámolta. A mintegy ötszáz résztvevővel zajló munkavállalói fórumon dr. Mészáros Györggyel összhangban elmondta a vezérigazgató, hogy a hosszú távú elképzelések között mind a négy paksi blokk teljesítőképességének növelése szerepel, a biztonsági elemzések által behatárolt mértékig. Az eredetileg egyenként 440 megawatt teljesítőképesség ma 470 megawatt, amelyet a reaktorok hőteljesítményének növelésével 500- 510 megawattra lehet emelni, mint azt a testvérerőmű, a finn Loviisa példája bizonyítja. A másik cél a négy blokk üzemeltetési élettartamának 10-20 évvel történő meghosszabbítása, alkalmazkodva a nemzetközi gyakorlathoz, mindehhez bírják a miniszterelnök személyes támogatását. Az atomerőmű privatizációjának kérdése szóba sem kerülhet Portré Baji Csaba FOTÓ: OTTVALD mondta el a részvénytársaság két vezetője - továbbá létszámleépítés és a karbantartási tevékenység „kiszervezése” sem szerepel a megújult vezetés tervei között. RÁKOSI GUSZTÁV A megyeszékhely tisztifőorvosa Dr. Sudár Géza 1991 óta látja el Szekszárd város tisztifőor vosi tisztét. Az orvosi hivatásról, a tisztiorvosi munkáról beszélgettünk.- Kezdjük a sztereotip kérdéssel: már gyermekkorában orvos szeretett volna lenni?- Humanista környezetben nőttem fel, ahol a másik ember önzetlen segítése a mindennapok része volt, az ismeretségi körbe orvosok is tartoztak. Később úgy alakultak a családi körülményeim, hogy egy pap nagybácsimnál nevelkedtem, ami akkor, az ötvenes években, nem igazán számított szerencsés körülménynek, „klerikális” szárNévjegy: Dr. Sudár Géza belgyógyász-szakorvos, a megyeszékhely tisztifőorvosa. Harc községben született, diplomáját Pécsett szerezte 1964-ben. A megyei kórházban, majd a rendelőintézetben dolgozott, 1991-től pedig az ÁNTSZ megyei intézetének munkatársa. Három felnőtt gyermeke van. mazásom rányomta bélyegét középiskolai éveimre. Nem véletlen tehát, hogy négy év teológiát végeztem, s e kitérő után döntöttem az orvosi pálya mellett. Az egyetem elvégzése után 1964- ben kerültem Szekszárdra, a megyei kórházba, ez volt az egyetlen munkahelyem, 1970-től a rendelőintézetben dolgoztam, 1991-ben pedig megkértek, hogy legyek a város tisztfőorvosa.- A rendszerváltás után az addigi Köjált felváltotta az ÁNTSZ. Mi indokolta a változást?- A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, népszerű nevén Köjál, a feladatát ellátta, nem is rosszul. Csak éppen szovjet mintáról másolták és teljesen más hagyományú országra próbálták adaptálni. A tisztiorvosi szolgálatnak hagyományai voltak az országban, 1991-ben ezt támasztották fel a köjálok és a közigazgatás egészség- ügyi osztályainak tevékenységét ötvözve.- Mennyiben lett más az ön munkája, amikor tisztifőorvos lett?- A betegekkel való napi kapcsolatról le kellett mondanom, talán ez hiányzott a legjobban. Hiányzott a szociálpolitikai tevékenység is, mindig szerettem tisztában lenni egy-egy beteg esetében az emberi tényezőkkel, a háttérrel is. A háziorvosokkal hivatalból és személyesen is jó viszonyban voltam, ez továbbra is megmaradt, hitem szerint, a tisztiorvosi pozícióban is tovább taníthattam, ez sokat jelentett. Több mint 30 éve veszek részt a nővérképzésben. A tanítás öröme mellett ez arra is jó, hogy az órákra készülve a szakmában is mindig friss tudtam maradni.- Véleménye szerint mik most az egészségügy problémái?- Az a félelmem, hogy az egészségügyben egyre inkább csak a finanszírozás lesz a téma, nem pedig az emberi tényező. A finanszírozással kell foglalkozniuk az orvosoknak, kórházigazgatótól háziorvosig, holott az orvosnak a beteggel kell foglalkoznia. A másik nagy fájdalmam, hogy lassan nincs kit tanítani, nincsenek nővértanulók, s lassan elfogynak a nővérek is. Tartok tőle, hogy nem is olyan sokára, a kórházakban kritikussá válik a helyzet. Ez egyébként néni csak nálunk, Nyugat-Európában is probléma.- Mivel foglalkozik még szívesen a munka mellett?- Mindig érdekelt a szociálpolitika, ebben szívesen elmélyedek, nem is nehéz, ugyanis feleségem a tengelici szakosított szociális otthon vezetője, tehát ha úgy tetszik, napi kapcsolatom van ezzel a szakmával és tudománnyal. Helytörténeti tanulmányokkal is szívesen foglalkozom, 1995-ben készítettem el Harc község monográfiáját és megírtam Szekszárd közegészségügyének történetét.- Januártól lemondott tisztségéről. Mi volt az oka?- Erősen nyugdíjképes korban vagyok, sok az új követelmény, körülmény, ebben a mai fiatalok otthonosabban mozognak. Úgy érzem, most érkezett el az ideje, hogy felálljak. Ugyanakkor nem köszönök el, a megyei tisztifőorvos felkérésére jövendő utódom mellett maradok, tanácsadóként. VENTER MARIANNA Járványhelyzet * A járványos megbetegedések száma nem változott jelentősen a megyében. Tolna megye Mint az ÁNTSZ megyei intézetétől megtudtuk, azokban az oktatási intézményekben, ahol már felütötte fejét a járvány, általában emelkedett a hiányzók száma. A megyeszékhelyen azokban az általános iskolákban is nőtt a betegek száma, ahol a hét elején még egyáltalán nem volt beteg gyerek. Az V. számú általános iskolában 740 tanulóból 280 hiányzott tegnap, a Babits Mihály Általános Iskolában a diákok fele, a Katolikus Általános Iskolában a tanulók harmada, a II. számú általános iskolában pedig negyede nem jelent meg tegnap a tanításon. Elmondható, hogy azokon a településeken, ahol megjelent a járvány, a betegek száma folyamatosan emelkedik, ám a megye igen sok településén egyáltalán nem jeleztek eddig jelentős számú influenzaszerű megbetegedést. Az eltelt egy hét tapasztalata azt mutatja, hogy továbbra is a 7-14 éves korosztály a veszélyeztetett, a betegség viszonylag enyhe lefolyású, nem jár túl magas lázzal, ritka a szövődmény, s általában egy hét alatt heverik ki a kórt a gyerekek, ami igen szerencsésnek mondható. vem Testületi ülés lesz Bátaszéken Január 30-án, kedden tartja idei évi első ülését a bátaszéki képviselő-testület. Több mint 24 napirendi pontban születik majd döntés. Bátaszék Az év első testületi ülésén vitatják meg a város oktatási intézményeit érintő idei évi feladatokat, így az alapfokú közoktatás kiegészítésére kötött megállapodást, az óvoda hiányzó tornaszobáinak kialakítását, valamint az alapító okirat módosítását, kiegészítését. Tájékoztató hangzik majd el a szennyvízberuházás közbeszerzési felhívásának közzétételéről, arról, hogy a városi köztemető idei évi fenntartásához mennyivel járul majd hozzá az önkormányzat, az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó létesítmények átépítésének lehetőségeiről. Döntés születik majd többek között arról is, hogy a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok mennyi tiszteletdíjat és milyen juttatást kapnak az idei évben, illetve az önkormányzati tisztségviselők milyen fizetésre számíthatnak. Landesselbstverwaltung der Ungamdeutschen Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Kedves Magyarországi Német Honfitársaink! Az új évezred első heteiben, 2001. februárjában smét népszámlálásra kerül sor hazánkban. Számlálóbiztosok kopogtatnak be hozzánk, megkérdezik hol, hogyan és miből élünk, melyik nemzetiséghez tartozunk, milyen nyelven beszélünk. 1990-ben tartott utoljára népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal. Nagyot változott a világ azóta. Európai demokráciát építünk, jogállamot, mely tiszteletben tartja és védi polgárai emberi és kisebbségi jogait. Ezt akartuk egy bő évtizeddel ezelőtt, végbement a békés rendszerváltozás, melyért mi, magyarországi németek is megdolgoztunk. Az Alkotmány, nemzetközi egyezmények, a magyar-német barátsági szerződés védik jogainkat. Törvények garantálják, hogy ne lehessen visszaélni személyes adatainkkal, hogy ne szenvedjünk hátrányos megkülönböztetést azért, mert német a nemzetiségünk, az anyanyelvűnk. Sokat változtunk mi is. Újraszerveztük egyesületeinket, éltünk a kisebbségi önkormányzatiság lehetőségeivel, megerősödtek intézményeink. A világ és a magunk számára is bebizonyítottuk, hogy meg akarjuk őrizni anyanyelvűnket, keresztény gyökereinket, hagyományainkat, kulturális értékeinket. Kedves Magyarországi Német Honfitársaink! Mindezekre hivatkozva mindenkit arra kérünk, bátran vállalja hitét, származását, anyanyelvét a 2001. évi nép- számlálás során. Lehetőség van a kettős kötődés kifejezésére is. Valljuk meg büszkén, emelt fővel és tiszta szívvel: Magyarország lojális polgáraiként akarunk németek maradni közös európai hazánkban! Liebe ungarndeutsche Landsleute! O ó ' dr. Józan-Jilling Mihály Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége elnöke Heinek Ottó Országos Német Önkormányzat elnöke Dr. Michael Józan-Jilling Vorsitzender der DMSV in der Tolnau Otto Heinek Vorsitzender der Landesselbstverwaitung In den ersten Wochen des neuen Jahrtausends, im Februar 2001, kommt es in unserer Heimat wieder zu einer Volkszählung. Zahler klopfen bei uns an und fragen uns, wo, wie und wovon wir leben, welcher Nationalität wir angehören, welche Sprache wir sprechen. Die letzte Volkszählung hat das Zentralamt für Statistik im Jahre 1990 abgehalten. Seitdem hat sich die Welt stark verändert. Wir bauen eine europäische Demokratie auf, einen Rechtsstaat, der die Menschen- und Minderheitenrechte seiner Bürger achtet und schützt. Das haben wir vor gut einem Jahrzehnt gewollt, deshalb haben wir den friedlichen Systemwechsel mitgestaltet, dafür haben auch wir Ungamdeutschen gearbeitet. Die Verfassung, internationale Abkommen, der ungarisch-deutsche Freundschaftsvertrag schützen unsere Rechte. Gesetze garantieren, daß mit unseren persönlichen Daten kein Mißbrauch getrieben werden kann, daß wir keine nachteilige Unterscheidung erleiden müssen, weil deutsch unsere Nationalität, deutsch unsere Muttersprache ist. Auch wir haben uns viel verändert. Wir haben unsere Vereine gegründet. Wir haben von den Möglichkeiten des Minderheiten-Selbstverwaltungssystems Gebrauch gemacht. Unsere Institutionen sind erstarkt. Der Welt und auch uns selbst haben wir bewiesen, daß wir unsere Muttersprache, unsere christliche Wurzeln, unsere Traditionen, unsere kulturellen Werte erhalten und bewahren wollen. Liebe ungarndeutsche Landsleute! Bekennen wir uns mit dem gleichen Glauben und derselben Verpflichtung auch bei der Volkszählung im Jahre 2001 zu unserer Identität und Glauben, bekennen wir stolz, mit erhobenen Hauptes und reinen Herzens: Als loyale Bürger Ungarns wollen wir Deutsche bleiben in unserer gemeinsamen europäischen Heimat! *23905* =#
