Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-26 / 22. szám

200 ÉVES A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZA Tolnai Népújság - 5. oldal 2001. Január 26., péntek Megújul a 200 éves megyei kórház Alapításának 200. évfordulóját ünnepli idén a Tolna Megyei Önkor­mányzat Kórháza. Sorozatunkban az egészségügyi intézmény rész­legeit mutatjuk be, elsőként a főigazgatóságot. A Tolna Megyei Kórház főigaz­gatója dr. Muth Lajos 1998. no­vemberétől tölti be posztját. Az elmúlt két év történései közül a főigazgató az alábbiakat emelte ki.- Az 1999-es esztendő a felké­szülés jegyében telt el. Amit el­sősorban el szerettem volna ér­ni, hogy a munkatársaim, a kór­ház valamennyi dolgozója a missziós nyilat­kozatban is szereplő szemléletet magáénak tekintse, azaz, hogy a kórház feladata a rá­szoruló betegeknek a magas színvonalú ki­szolgálása, hogy beosztástól függetlenül mindenki a betegek érdekeinek rendelje alá a munkáját. Tudomásul kell venni és elfo­gadni, hogy nem kegyet gyakorolunk a gyó­gyítással, hanem szolgálta­tunk. A betegnek való szol­gálat az elsődleges, függet­lenül attól, milyen körül­mények között dolgozunk- mondta a főigazgató, hozzáfűzve, hogy termé­szetesen céljuk az is, hogy ne csak a betegeknek adja­nak meg mindent az adott körülmények között, ha­nem a dolgozóknak is. lyon, például az ágykihasználás, az átlagos ápolási napok száma, egy ágyon hány beteg feküdt egy évben, egy betegre mennyi gyógyszer költ­ség jutott, egy orvosra hány beteg, egy nővérre hány ápolási nap jutott, mennyi az egy betegre eső gyógy­szer, labor, röntgen, stb... költség. Ezeket az adatokat feldolgozva - ha valami nem optimális -, egyeztetés után, az osztályoknak fedezetjavító javasla­tokat teszünk és próbálunk megegyezni, ho­gyan lehetne eredményesebben dolgozni. A cél érdekében érdekeltségi rendszert dol­goztunk ki, az elmúlt év második félévétől ilyen szempont alapján figyeljük az osztá­lyok munkáját, az első jutalmazásra nemso­kára sor kerül. A megyei kórház 2000. évi betegforgalma Zárt kassza- Lévén az egészségügyi kassza zárt, a kórház bizo­nyos keret között tud gaz­dálkodni, ami elengedhe­tetlenül olyan szemléletet tesz szükségessé, ami kicsit idegen a hip- pokratesi eskütől és az egészségügy korábbi felfogásától ami az Alkotmányban is szere­pel az adott betegért kell megtenni min­dent’’- a „mindenkinek magas színvona­lú...” -, azaz, hogy mindenkinek egyformán magas szintű orvosi ellátás jár. Ma a zárt kassza miatt az orvosnak be kell látnia, hogy nem csak azért az egy betegért felelős, akinek az ágya mellett áll, hanem a reá bí­zott összes betegért. Amikor a technikai fej­lődés által generált igények és az anyagi le­hetőségek közötti különbség egyre nő, ak­kor elengedhetetlen bizonyos elosztási szempontok figyelembe vétele, hogy a lehe­tő legtöbb jót tegyük, a rendelkezésükre álló pénzösszeget optimálisan osszuk el. Ezt a szemléletet kellett és kell úgy elfogadtatni minden dolgozónkkal, hogy ők ezt maguké­nak érezzék. Ennek érdekében elsősorban korrektül és maradéktalanul kell dokumentálni a teljesít­ményünket. Ez, amivel korábban problé­mák voltak. A másik lényeges dolog, hogy a bevételként kapott összeget optimálisan osszuk el és csak arra költsünk, amire feltét­lenül szükséges, tehát költséghatékonyan lássuk el a feladatainkat. Ennek érdekében történt a megyei kórházban a kontrolling bevezetése, szaktanácsadó cég vezetésével közgazdászokból, orvosokból álló munka- csoportot hoztunk létre, az ő segítségükkel dokumentáljuk a kórház gazdálkodását üzemgazdasági szempontból. Ennek kö­szönhetően ma már pontosan tudjuk a be­vételi és költség adatokat egy-egy osztályra lebontva. Meg tudjuk vizsgálni, hogy más hasonló profilú osztályokhoz, illetve az elő­ző évi adatokhoz képest hogyan alakultak különböző paraméterek egy adott osztá­Agyszám: 1101 Betegfelvétel-fekvő: 98-ban 31230, 99-ben 32490, 2000-ben 34773. Ágykihasználás: 79,0% Járóbeteg-forgalom - finanszírozott: 98-ban 46.435/hó, 99-ben 49.298/hó, 2000-ben 52.540/hó. Szakorvosi órák: 98-ban 7420/hó, 99-ben 7799/hó, 2000-ben 8916/hó. Ossz. dolgozói létszám: 1519, ebből nem gyógyító terület 456. Szakdolgozói ossz. létszám: 953 ebből diplomás 14, speciális képzettségű 5, ágymelletti 3 műszakos 422. Ossz. orvoslétszám: 197, ebből szakorvos 168, 1 fő 4 szakvizsgával bír, 11 fő 3 szakvizsgával bír, 60 fő 2 szakvizsgával bír, 29 fő nem szakorvos. 2001. évi ágyszám alakulása: Intenzív aktív fekvőbeteg ágy 875 Intézeti krónikus fekvőbeteg ágy 222 Aktív+krónikus fekvőbeteg ágy összesen 1097. Túlteljesítettek- Az elmúlt évben azt terveztük, hogy a be­vételeink csak a működési költségek fedezé­sére lesznek elegendőek, ennél azonban többet teljesítettünk. Mivel a fenntartónktól, a megyei önkormányzattól nem kaptunk pénzt az intézmény amortizációjára, ezért ezt is mi voltunk kénytelenek kigazdálkod­ni. A bevétel növelésével sikerült a tüdőosz­tályon intenzív kórtermeket kialakítani, az I. számú belgyógyászati osztályon hat ággyal bővítettük az intenzív részleget, korszerű terheléses EKG készüléket vásároltunk és 24 órás folyamatos EKG készítésére alkalmas berendezést, a központi laboratórium kor­szerű labor automatát kapott. Elromlott gé­peinket meg tudtuk javíttatni, csak a CT ja­vítása 15 millióba került. Az elmúlt év ele­jén fejlesztettük a kórház informatikai rend­szerét, a rendelőintézet járóbeteg szakellátá­sában és a diagnosztikus osztályokon új szoftvert vezettünk be, az integrált kórházi rendszerhez hardvert vettünk. Nagy eredmény, hogy a pincehelyi belgyó­gyászat és sebészet veszteségét és az orvos­hiányt sikerült jelentősen csökkenteni, illet­ve megszüntetni, így nem további leépítés következett, hanem ettől az évtől a sebészet 5, a belgyógyászat 10 ággyal bővült és nő- gyógyászati, érsebészeti és reumatológiai szakrendelést is indítottunk ill. indítunk. Kiemelt feladatnak tartjuk a szakmai to­vábbképzéseket és a ráépített szakvizsgák megszerzésének támogatását és a minőség- biztosítás bevezetését, a szakmai protokol­lok bevezetését is elkezdtük. Sikerült elérnünk, hogy a kórház dolgozói­nak létszámcsökkenése megálljon, sőt az orvosok létszáma emelkedjen. Az elmúlt két évben több, korábban végzett és külföl­di orvost vettünk fel, mint ahányan elmen­tek. Ezen belül 1999-ben 17 rezidenst (gya­korló orvost), 2000-ben 10 rezidenst alkal­maztunk. Az I. II. IV. számú belgyógyászati és a tüdőosztályon összesen 11 orvossal több van, mint két éve, a havi 6-7 ügyelet 3- 4-re csökkent. A béreket ületően az átlagos 5 - 8,5 százalé­kos béremelésen kívül tavaly a három mű­szakban dolgozók munkájuk nehézségi fo­kától függően három kategóriában kaptak kereset-kiegészítést, az első kategóriába tar­tozóknak a 8,5 százalékon felül 20 százalék­kal lett magasabb a bérük. A sajnálatosan elhíresült 15 milliárdból nálunk egyszer minden dolgozó kapott több mint egy havi keresetének megfelelő összeget, aztán a há­rom műszakban dolgozók még egyszer egy havi, a 13. havi bérüknek megfelelő össze­get. Végül a kórház valamennyi dolgozója karácsony előtt megkapta 13. havi fizetését. (Ezek szerint a három műszakban dolgozó nővérek tavaly 15 havi fizetést kaptak.) Talán ennek köszönhető, hogy nálunk szóba sem jött, hogy dolgo­zóink sztrájkoljanak, mert bizonyára érzik vagy bíznak benne, hogy a jelenlegi veze­tés minden lehetőt megtesz az érdekük­ben, hogy jól érezzék magukat. Az elmúlt év tavaszán az ÁSZ (Állami Szám­vevőszék) 39 kórházat világított át és csak 3- at nem talált vesztesé­gesnek, köztük a szekszárdit. Azért, hogy ilyen eredményt tudtunk elérni köszönet il­leti meg a munkatársaimat, akik bizalmat szavaztak a kórház új vezetésének és mun­kájukkal támogatták elképzeléseinket. Itt jegyzem meg, hogy egész éves tudomá­nyos és társasági programokkal ünnepeljük kórházunk kétszáz éves évfordulóját. Az ün­nepi nagygyűlést október 19-re tervezzük. Megnyerni a bizalmat- Hogy mi lesz 2001-ben? Az már most biz­tos, hogy bár más egészségügyi intézmé­nyekben nem egyértelmű, de mi a kötelező béremeléseket megadjuk. Bár azt már most tudjuk, hogy az egészségügyi biztosítótól kapott pénz csak akkor lesz elegendő, ha a bevételeinket növelni tudjuk idén is. A to­vábbiakban csak úgy tudunk előre lépni, ha az eddigiekhez hasonlóan, vagy még job­ban, mindannyian összefogunk és még ha­tékonyabban dolgozunk, minél magasabb szinten szolgáljuk ki a betegeket. Célunk az, hogy meggyőzzük azokat a betegeket, akik­nek eddig nem volt bizalmuk a szekszárdi kórház iránt, hogy itt is ugyanolyan vagy még jobb ellátást kapnak, mint más egész­ségügyi intézményben, ezért nem kell vi­dékre menniük. Szeretnénk megnyerni a betegek bizalmát és dolgozókét is. Azt akar­juk, hogy mindenki érezze magáénak a kór­házat - a dolgozó azért, mert biztos megél­hetést nyújt számára, a beteg, mert korrekt ellátást kap itt. Olyan munkahelyet szeret­nénk teremteni, ahol jó hangulatban, öröm­mel lehet gyakorolni ezt a gyönyörű hiva­tást, az emberek gyógyítását - fejezte be a főigazgató. A megyei kórház orvos-igaz­gatója, dr. Erdősi Mária 1968-ban került szülész- nő­gyógyászként Tolna megyé­be. Néhány évet a szülésze­ten dolgozott, majd a rende­lőintézetben volt felülvizsgá­ló főorvos, mellette nőgyógy­ászati szakrendelést végzett és városi terhességi tanácsadást. Fiatalon, 1976-ban kinevezték a rendelőintézet-vezetőjének dr. Szentgáli Gyula igazgatósága ide­jén. Tíz év után került a Tolna Me­gyei Tanács egészségügyi osztály- vezetői székébe, ebben az idő­szakban készült a gyermekosztály és a fertőző osztály felújítása. A rendszerváltást követően ismét a kórház következett, előbb szakta­nácsadó, majd finanszírozási fő­osztályvezető, három éve orvos­igazgató. Ez a munkakör igen szé­les területet ölel fel. Munkája nagy részét az igazga­tási feladatok teszik ki és ezen be­lül az intézet orvosaival kapcsola­tos feladatok, mindennapi kapcso­lattartás, megbízások előkészítése és számtalan egyéb feladat. A másik nagy tevékenységi te­rülete az intézet finanszírozásá­val, teljesítmény elszámolásával összefüggő feladatok, kódolások ellenőrzése és a kór­lapok tartalmi, for­mai részének fel­ügyelete. Minden év végén nagy felada­tot jelent a társada­lombiztosítással a szerződések meg­kötése, ami az inté­zet következő évi működési lehe­tőségeit biztosítja, esetlegesen új osztályok, részlegek, szakrendelé­sek indítását is jelenti. Az idei év­től önálló szervezeti egységként működik a gyermeksebészet és a sürgősségi betegellátás 10 ággyal, ahová azok a betegek kerülnek, akik 6-24 órán belüli ellátás kere­tében gyógyíthatók, illetve fel­ügyeletre szorulnak. Új szakrendeléseket indítanak, amelyekről a sajtón keresztül tájé­koztatják a megye lakosságát.- A munkatársaimnak mindig azt szoktam mondani, úgy dol­gozzon mindenki, mintha a saját hozzátartozójáról lenne szó. En­gem mindig ez a cél vezérelt. Hogy így és ennyit tudtam dolgoz­ni, azért köszönettel tartozom a családomnak, akik mindenben se­gítségemre voltak - mondta a főor­vos asszony. Gyógyszerek és protokollok Dr. Almási István fő­igazgató-helyettes azon kívül, hogy a fő­igazgatót távollét­ében helyettesíti és részt vesz a kórház igazgatási munkái­ban, különböző szak­mai feladatokat Iát el. Dr. Almási István Szakmájából adódó feladatai közé tartozik - a főorvos infectológus szakorvos -, infectológiai konzíliu­mokon való részvétel és az ezzel kapcsolatos szervezési funkciók. A különböző fertőzések szem­pontjából nagyobb kockázatú osz­tályokon - sebészet, baleseti sebé­szet, urológia, orr-fül-gégészet, szülészet, I. belgyógyászat, palán- ki belgyógyászati rehabilitációs osztály - rendszeres infectológus - epidemiológus - mikrobiológus vi­ziteket tartanak, melyek során fel­derítik, hogy milyen kórházi fertő­zések fordulnak elő, a különböző fertőzéses állapotok kezelésének mik a fő problémái és hogyan le­het ezeken javítani. Ha szükséges, konzultatív tevékenységet nyújta­nak más osztályoknak is. Almási főorvos szakmai mun­kájának másik nagy csoportja a gyógyszerügyek felügyelete, a fő­gyógyszerész munkájának támo­gatása, a gyógyszer felhasználás, elemzés, gyógyszerügyi racionali­zálási lehetőségek kidolgozása. A gyógyszerterápiás bizottság elnö­keként ésszerűsíteni szeretné a gyógyszer és antibiotikum fel- használást a kórházban. Mint mondta ez nem indokolatlan spó­rolást jelent hanem azt, hogy min­denki kapja meg azt az ellátást, amire szüksége van, ne többet és ne kevesebbet, mert mindkettő káros. Próbál­koznak a gyógyszerfel­használás informatikai hátterének javításával is, ami remélhetőleg ko­moly minőségi javulást fog hozni. Munkájának harma­dik területe a minőségbiztosítás, orvos szakmai eljárások leírása (protokollok) készítésében való közreműködés, ezek szervezése. Ennek kapcsán elsőként azt hatá­rozták meg, hogyan kell az eljárá­sok leírását elkészíteni. Azóta már néhány területen készült proto­koll, így az antibiotikum felhasz­nálásra, trombózis és vastagbélrák diagnosztikára, kezelésre, vala­mint a műtét előtti kivizsgálásra. A protokollok hazai és nemzetközi szakmai irányelvek, módszertani levelek alapján készülnek a helyi körülményeket figyelembe véve úgy, hogy a szekszárdi kórházba kerülő betegek a lehető legoptimá­lisabb ellátást kapják meg. Ezért nem csak azt írják le, hogy mit szabad csinálni, hanem azt is, hogy mit kötelező megtenni a be­teg állapota alapján és melyik fel­adatnak ki a felelőse.- A protokoll nem azt jelenti, hogy futószalagon gyógyítunk, hogy egyféle beteg, diagnózis és terápia létezik, itt minden esetre szabott. Most a kezelőorvosnak nagyobb a felelőssége, hogy elszá­moljon a beteg és az intézmény fe­lé arról, hogy mit tett. Célunk szakmailag a lehetséges legjobbat nyújtani, mert az a legolcsóbb, ak­kor gyógyul meg leghamarabb a beteg - mondta dr. Almási István. Az ápolási igazgató, Nagy Zoltánná a főigazga­tó főorvos közvetlen beosztottjaként helyettesi feladatokat lát el, az ápolás igazgatása tartozik hozzá, ezen belül az egészségügyi szakdolgo­zók irányítása, szervezése, az ezzel kapcsola­tos munkáltatói jogok gyakorlása. Ezen belül az ápolási igazgató fel­adata az egészségügyi szakdolgo­zók képzésének, továbbképzésé­nek megszervezése is. Az tegész- ségügyi iskolákban a képzés ugyanis befejezetlen, a munka melletti képzés során tudnak az itt dolgozók végleges, befejezett ké­pesítést szerezni. Kiemelt feladat a minőségi ápo­lás biztosítása, a betegek elégedett­ségének elnyerése úgy, hogy az ápoló is elégedett legyen. Fontos, hogy az ápolókat meg­tartsák ezen a pályán, ezért pró­bálnak olyan körülményeket te­remteni, hogy itt maradjanak. En­nek érdekében segítik őket a to­vább tanulásban, a megfelelő szakmai kvalifikáció elérésében. A bérezés területén sajnos be­határoltak a lehetőségeik -, a köz­alkalmazotti bértábla bizonyos mértékben kötelezi az intézményt -, de ezen kívül lehetőség van arra, hogy néhány területen kiemelt bé­rezést biztosítsanak a dolgozók megtartsa érdekében. Az ápolók fizikai munkájának megkönnyítése érdekében tőre­Ápolási igazgatóság kednek több ápolási és egyszer használatos eszköz beszerezésére. Próbálják az ápolókat tudományos munkára ösztönözni, ezért támo­gatják a helyi és országos tanács­kozásokon, konferenciákon való részvételüket olyan dolgozatokkal, amelyet ők készítenek. Emellett az intézeten belül is egyre több to­vábbképzést szerveznek. Az ápolási igazgató elmondta, hogy a kreditpontos továbbkép­zésben is részt vesznek. Három té­makörben is tudtak erre pályázati pénzt szerezni, így a dolgozók szá­mára helyben, ingyen tudják azo­kat a továbbképzéseket megszer­vezni, amelyeket öt éven belül el kell sajátítani azért, hogy a szak­májukban maradhassanak. Áz elmúlt év októberében indí­tották el az egészségügyi szakdol­gozók szakmai fórumát havi rend­szerességgel, ahol minden osztály bemutatkozik és ahol a legfonto­sabb, legújabb szakmai'ápolási eredményeket tárják a dolgozók elé. A kórház vezetése nagyon fon­tosnak tartja a jó munkahelyi lég­kör kialakítását, ezért kommuni­kációs tanfolyamot szerveznek szakdolgozóknak a jobb minőségű betegellátás és a jobb munkahelyi környezet kialakítása érdekében. Jelenleg a kórházban az ápolói létszámhiány 10 százalékos, nem rosszabb az előző évi átlagnál. Ez részben annak is köszönhető, hogy Erdélyből jött magyar nyel­vű, a hazaival azonos képesítéssel rendelkező ápolókat is alkalmaz­nak. Ezen kívül érettségizett se­gédápolóknak indítottak munka melletti ápolóképzőt. Nagy Zoltánná szerint fontos fel­adat a minőségi ápolás alapelvei­nek a megvalósulása, ezért a mun­katársak bevonásával ápolási mun­kacsoportokat szerveztek. Felada­tuk a legfontosabb ápolási tevé­kenységek protokolljainak kidolgo­zása, az ápolási munka egységesí­tése, amivel biztosítható, hogy Nagy Zoltánná minden osz­tályon egysé­ges magas ­szinten részesüljenek a betegek ápolásban. A jövő hónaptól indít­ják az ápolási dokumentációt, ami azt jelenti, hogy minden betegnél tervszerű, felelősségteljes ápolási munkát várnak el a nővérektől. Az egészségügyi intézmény dolgozói készülnek a kórház 200 éves évfordulójára, az Ápolónők Nemzetközi Napja alkalmával a szakdolgozók számára tudomá­nyos ülést rendeznek, mely a kór­ház ápolástörténetének keretében zajlik. _____________________________________1222741 i I 4 »

Next

/
Thumbnails
Contents