Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

I 2001. Január 25., csütörtök G A Z D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 24.) Borsodchem 6 940 Ft Fotex 273 Ft íí Matáv 1280 Ft t Mól 5165 Ft é OTP 15 820 Ft Rába 2 390 Ft Richter 15 985 Ft ff Zalakerámia 2 355 Ft ____n. BUX: 8042,74 +1,31% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX 1. 18-24-IG 8200 I ___! ; 8049,59 j_____! 81 00 i L ! 1 i s : 5 i 8000 i i » ^ í Tltefe.. í 7900 8057.69 8-46 C3 ! > 7800 ' i 7939.08 8042.74 : i i « * :Q * í * Szerda Csütör j PénteF J Hétfő I Kedd mseméi».» Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 116-115 Tartott Mérséklődő FOB francia kikötő Kukorica 102-96 Mérséklődő Tartott FOB Mexikóiétól Tak.-árpa 99 Mérséklődő Tartott FOB európai kiköti Napraforgó 345-349 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 225 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,10 Cseh korona 7,59 Euró 265,03 Német márka 135,51 Osztrák schilling 19,26 Lengyel zloty 69,11 Svájci frank 173,25 Szlovák korona 6,07 USA-dollár 283,97 FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 7100 SZEKSZÁRD, GARAY TÉR 1. Telefon: (74) 529-340 Érvényes: 2000. december 11-tól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési Id« Éves kamat, 1M Ft telett (%) (EBKM) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8,11) 6 hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE SO E Ft-5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft lelett Lekötési idő évei kamat (X) EBKM évei kamat (%) EBKM éves kamat (%| EBKM 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 6 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 2,500 2,56/2,56 100 E Ft—1 M Ft 3,000 3,08/3,08 1 MFt felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft—1 M Ft 6,500 6,79 1 M Ft felett 9,500 10.07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 1 hónap 10,000 10,14 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. HfTELEK Érvényes: 2001. január 1-tdl Folyószámlahitei Éves kamat (%) 20,00 Betétőrző hitel 15,00 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamata 16,00- egyéb célú hitel kamata 18,00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 13,80 5 éves kamatperiódus 12,60 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM: 27,88-33,66%, 3%-os kezelési költség mellett HUF prime rate Éves kamat (%) 13,75 Cl B^\o6 40 242 242 A BANCA COMMERCIALS UALIANA-CSOPORT TAGJA Drágább előfizetés - olcsóbb perc Változnak a vezetékes távközlés díjai A Matáv Rt. 2001-ben éves szinten átlagosan 3,18 százalékkal emeli hatósági telefondíja­it, ami mintegy harmada a 2000. évi átlagos 9,8 százalékos inflációnak, s alig több mint fele a kormány által tervezett 2001. évi 6 százalékos inflációnak - jelentette be teg­nap a társaság. Budapest A közlemény szerint a Matáv új díjszabásában je­lentős mértékben, átlagosan 6,4 százalékkal csök­ken a helyi hívások díja, a belföldi távolsági és nemzetközi hívás díjai pedig átlagosan 14, illetve 15 százalékkal kerülnek kevesebbe. így a belföldi távolsági beszélgetések díja csúcsidőben 3,75 fo­rinttal bruttó 30 forintra csökken, csúcsidőn kívül pedig bruttó 15 forintra változik percenként. A HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJAK FT/HÓ (MATÁV) • yl'/■ g ■■'v V.Vt 1+/ L 2000 2001 m Egyéni fővonal 2267,50 2885 Üzleti fővonal 3050 3875 legkedvezőbb változás a kapcsolási díj esetében következik be, amelynek összege 36,7 százalék­kal, 7,50 forintról 4,75 forintra csökken. A Matáv a jövőben a jelenlegi három helyett két díjazási időszakot különböztet meg: a csúcs­idő 07-18 óra között, a csúcsidőn kívüli időszak 18-07 óra között lesz. Csúcsidőn kívüli időszak­nak számít a hétvége és a munkaszüneti nap is. A társaság emeli viszont a havi előfizetési dí­jakat: az egyéni fővonal díja a jelenlegi 2267 fo­rint helyett bruttó 2885 forint lesz, míg az üzleti fővonalért bruttó 3050 forint helyett bruttó 3875 forintot kell fizetni. To­vább él Minimál díjcso­mag néven a tavaly be­vezetett kisfogyasztói csomag, amelyért 1612 forintot kell fizetni. Ezt a társaság azoknak ajánlja, akik mindig el­érhetőek kívánnak len­ni, ők maguk azonban keveset telefonálnak. ________________t-s-i al apdíjemelés 2001-BEN (MATÁV) Télen születnek a kisbárányok A juhászat múlt évi összegzése Több mint hatvanezer juhot tartanak megyénkben fotói gottvald károly Január és a február a juhá­szaiban az értékesítés szem­pontjából az egyik legnyu­godtabb időszak. Ezekben a hónapokban születnek a kis­bárányok, és az állattartók­nak nagy gondot okoz, hogy a drága takarmányt hogyan osszák be addig, amíg meg­erősödik a fű a legelőkön. Tolna megye Megyénkben nagy hagyománya van a juhok tartásának, különösen azokon a területeken, ahol dús lege­lők vannak. Az állatállomány csak­nem 90 százalékban egyéni terme­lők tulajdonában van. Dr. Békési Gyulát, a Juh Termék- tanács ügyvezető igazgatóját arra kértük, hogy vonja meg az elmúlt év mérlegét.- Összességében a múlt évi felvá­sárlási árak alacsonyabbak voltak, mint 1999-ben, ez még akkor is igaz, ha a karácsony előtt kiszállí­tott bárányokért viszonylag magas árat sikerült elérniük a hazai juhtar- tóknak. Minden évben az első je­lentős felvásárlás húsvét előtti idő­szakra esik, majd ezt követi az au­gusztusi (főleg Ólaszországban van ebben az időszakban kereslet), vé­Tolna megye juhállománya Az egyéni gazdaságok­ban több mint 52.000 juh van, egy-egy ma­gángazdálkodónál, átla­gosan 72 juhot tarta­nak. Termelőszövetke­zetekben, részvénytár­saságoknál 3500 juhot tartanak nyilván, viszont egy-egy szövetkezetre átlagosan 400 juh jut. gül a decemberi szállítás. A múlt évben, húsvét előtt, a bárányszapo­rulat 40 százalékát ekkor adtuk el, de ebben az időben szállítottak a külföldi piacokra a konkurens or­szágokból is, így Portugáliából, Spanyolországból, Angliából és Franciaországból. Mivel a múlt év­ben a hazai minőség a magas takar­mányárak miatt gyengébb volt, az alacsonyabb súlyú állatokért a szo­kásosnál kisebb árat kaptak a ter­melők. Elég szomorú, de a konku­rens cégek, a magyar termelők által kidolgozott technológiát alkalmaz­va „pipáltak le” bennünket. A lege- lős bárányok tartása nem tudta azt a minőséget hozni, mint a táppal is hizlalt jószágok. Mivel húsvét előtt jelentős mennyiségű bárány került ki az országból, alacsony áron, a múlt évi átlag felvásárlási ár alacso­nyabb lett, mint az egy évvel koráb­bi.- Szám szerint mennyi bárányt sikerült a múlt évben értékesíteni?- Több mint 900 ezret, ez 18 ezer tonnát jelent, de a lehetőségeink ennél is jelentősebbek, 29 ezer ton­nára lenne kontingensünk. Tehát bővítésre van lehetőségünk, csak ki kellene használni.- Milyen kilátásokra számíthat­nak a juhtartók az idei esztendő­ben?- Az idei év rosszul indult, kevés a széna és a takarmány. A nyáron a nagy szárazság miatt kiszáradtak a legelők, az augusztus végi, szep­tember eleji fedeztetések rosszul si­kerültek, mert a feltételek hiányo­sak voltak. 1999-ig folyamatosan emelkedő juhlétszámot regisztrál­hattunk, de ez a tendencia már a múlt évben megállt, ennek oka, hogy a költségek egyre nőttek és ez­zel együtt nem emelkedtek a felvá­sárlási árak. Alacsony az egy anya­juhra eső éves bárányszaporulat is, általában egy anyára egy bárány jut, noha az ideális az lenne, ha át­lagban el tudnánk érni az egy anya másfél bárány arányt. A legelők el­gyomosodtak, hiányzik ezek műt­rágyázása és a letisztítása. Az állat­tartók gyakran csak bérlik az adott területet, ami újabb költséget jelent (a bérleti díjak 2000 és 6000 forint között alakulnak hektáronként). Jó lenne, ha a termelők nem húsvét előtt, hanem augusztusban és kará­csony előtt adnák le a bárányok zö­mét. Ennek megfelelően kellene be­állítaniuk is a szaporulatot, így a túl­kínálatot enyhíteni tudnák és jobb felvásárlási árat sikerülne elérniük. Egy kiló gyapjúért tavaly átlagban 90 forintot adtak, egy anyáról 4 küó körüli gyapjút lehet lenyími. MAUTHNER Szőlő- és borprogram A hegyközségek elégedetlenek a rendelettervezettel Budapest Középtávú fejlesztési tervet dolgozott ki a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsa (HNT), amit február elején juttat el a kormányzathoz. A testület elégedetlen az idei agrártámogatási rendelettervezettel. Urbán András, a HNT főtitkára lapunknak el­mondta: a szőlő- és borágazatnak évek óta nincs - a kormány által is elfogadott - középtá­vú fejlesztési program­ja. A testület által most kidolgozott tizenöt ol­dalas koncepció - ami február elején kerül a kormány asztalára - az ország szőlőtermő területének kor- és faj­taösszetételét tartalmazza, javas­latot tesz a földművelésügyi kor­mányzatnak a termelés minőség- javítását célzó támogatásokra, tó- emelten kezeli a szövetkezés, va­lamint a borászati műszaki fej­lesztés kérdését. A testület na­gyobb beleszólást kér az ágazati pénzeszközök felhasználásába is. A Magyar Borgazdaságok Szö­vetségével és a Magyar Borakadé­miával közösen kidolgozott, mar­ketinggel kapcsolatos elképzelé­süket már decemberben benyúj­tották a földművelésügyi és a gaz­dasági tárcához. A HNT előtt még nem ismeretesek a 2001. évre ter­vezett ágazati marketing-pénzfor­rások, s az sem, hogy javaslatuk beépült-e a rendeletbe. Az idei agrártámogatási rende­lettervezetről szólva a főtitkár ki­fejtette: hivatalosan még nem ju­tott el a koncepció a HNT-hez, de informális csatornákon keresztül úgy tudja, hogy a tavalyihoz ké­pest valamelyest csökken a szőlő támogatása. A testület a földala­pú támogatás négyszeres össze­gét, hektáronként 32 ezer forin­tot javasolt a szőlőre, mivel az aranykorona-érték kiszámolásá­nál is négyszeres szorzóval szá­mítják a szőlőterületet a szántó- területtel szemben. Ez nem épült be a rendelettervezetbe: idén is 8000 forint a földalapú támoga­tás összege. Az ültetvénytelepíté­si támogatás a tavalyi hatvan százalékkal szemben az idén csak 55 százalék lesz. Az FVM koncepció­jában - mutatott rá Urbán - kötelezően előírták, hogy 2001. december 31-ig tó kell vágni a direkt termő szőlőket. Szóban több­ször elhangzott, hogy uniós mintára az agrártárca kivá­gási támogatást fog nyújtani, a testület tudomása szerint azon­ban a rendelettervezet nem tar­talmaz ilyen jogcímű támogatást. Erre pedig nagy szükségük lenne a gazdáknak, hogy a minőség ja­vítását és a szerkezetváltást szol­gáló új fajtákat tudják telepíteni. Urbán elmondta: az európai uni­ós csatlakozásig évente 4-5 ezer hektár új szőlőt kellene ültetni, ezzel szemben tavaly 1200 hek­táron történt ültetvényfelújítás. Az Európai Unió és Magyar- ország közötti bormegállapo­dásról szólva Urbán elmondta: az Európai Bizottság továbbra is lebegteti a megállapodás aláírá­sát. Ezzel kapcsolatosan a HNT aggályát fejezte ki a Külügymi­nisztériumban, ahol úgy értesül­tek: Brüsszel arra vár, hogy a kukoricamegállapodás kapcsán az engedélyezés rendjéről kor­mányzati szintű szabályozás történjen. Brüsszel csak ebben az esetben írja alá a bormegálla­podást. ____________________________________(ÚJVÁRI) Nő az acélfelhasználás Az acélfelhasználás évi 4-6 százalékos növekedésével számol az ágazat 2005-ig, de ezt nem követi a kapaci­tás bővülése, hiába indult újra évtizedes szünet után Ózdon az acélgyártás - hangzott el az Észak-ma­gyarországi Gyáriparosok Szövetsége (ÉGYSZ) és a Szakemberek a Kohásza­tért alapítvány által rende­zett szakmai tanácskozáson szerdán Miskolcon. Molnár Sándor, a Gazdasági Mi­nisztérium ipari főosztályának vezetője elmondta, hogy a szak­emberek szerint 2004-re éri el az ország az 1996-os egy főre jutó évi 240 kilogrammos acélfel­használást.- Az ágazatban közvetlenül foglalkoztatottak száma tíz év alatt 40 ezerről 10 ezerre csök­kent. Ugyanakkor a termelékeny­ség és a hatékonyság jelentősen, több mint kétszeresére, egy főre jutó évi 9 ezer tonnáról 18,5 ezer tonnára nőtt - mondta Molnár Sándor. A szakember idézte az Európai Unió számára készített jelentést, amely szerint 2005- ben várhatóan 2,5 millió tonna acélra lesz szüksége az ország­nak, a kapacitás ettől azonban kevesebb lesz. A tanácskozáson elhangzott, hogy vélhetően 2002- ben sem éri el az 1996-os kapaci­tását a hazai vaskohászat. Akkor Diósgyőr, Ózd és Dunaújváros 2,5 millió tonna nyersvasat gyár­tott, tavaly alig másfél milliót, s ez vélhetően 2002-ben 2,3 millió tonnára nő, s csupán 2005-ben éri el a 2,5 millió tonnát. ■ Röviden MUNKA NÉLKÜL Dél-Dunántú- lon. A munkanélküliségi ráta a dél-dunántúli megyék közül Ba­ranyában és Somogybán a leg­magasabb (11,2%). Közvetlen térségünkben az elmúlt hónap­ban nem változott a mutató, míg Somogybán és Tolnában a ráta emelkedését (+0,4 illetve +0,1%) regisztrálták. A három megye kö­zül az elmúlt egy évben Baranyá­ban mutatkozott a legkisebb mértékű javulás. PÉCSI SZERZŐ ADÓKÖNYVE. Adótan I. címmel jelent meg a héten dr. Herich György új könyve. Az egyetemi jegyzet­ként is használatos kötet magán- személyeknek, vállalkozóknak, őstermelőknek is hasznos taná­csokat ad az adózás minden vállfájáról, számpéldákon ke­resztül bemutatva a szabályok értelmezését. 128 MILLIÓ MOBILTELEFON. A Nokia összesen 128 millió mo­biltelefont adott el tavaly. A cég felmérései szerint világszerte összesen mintegy 405 millió ké­szülék került forgalomba az el­múlt esztendőben, ami 45 száza­lékkal haladta meg az 1999. évi volument. Nemzetközi statiszti­kák alapján a mobiltelefon-előfi­zetők tábora 700 millió felhasz­nálót számlál jelenleg. NEMZETKÖZI VÁMNAP - csak ügyelet. A Nemzetközi Vámna­pon, január 26-án pénteken, a belterületi vámszervek csökken­tett létszámmal ügyeleti munka­rendben dolgoznak - tájékozta­tott a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága. A határ- vámhivatalokban a munkaszü­neti napokra érvényes létszám­mal teljesítenek szolgálatot. Zsarolják a villamos műveket? Kétmilliárd forinttal tartoznak a szolgáltatók Az áramszolgáltatók mintegy kétmilliárd forinttal keveseb­bet fizettek a vásárolt áramért, mint amennyit a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) kiszámlázott nekik. A villamos művek banki hitelekből fizette ki az erőműveket. Budapest Katona Kálmán szerint az áramszolgáltatók a Magyar Villamos Művek árréséből szeretnének elvenni akkor, amikor a számlázottnál keveseb­bet akarnak fizetni. Holott az MVM-nek a szám­lateljesítés elmaradása nélkül is 55 milliárd forint árréstóesése lesz az idén az új árrendelet követ­keztében - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Az MVM nem engedheti meg magának, hogy a jelenlegi kétmilliárdos különbözetet áthárítsa az erőművekre, hiszen ez az áramtermelők ellehe­tetlenüléséhez vezetne. Az erőművek komoly gondok elé néznének, ha nem tudnának fizetni az áram előállításához szükséges energiahordo­zókért - mondta Katona Kálmán. Hozzátette, az MVM és az áramszolgáltatók kö­zött hetek óta tartó vita ellenére a lakosságnak nem kell a „Kali- fornia-jelenségtől” tartania, va­gyis Magyarországon nem lesz­nek még kisebb áramszünetek sem emiatt, és korlátozásokra sem kell számítani. A villamos művek álláspontja szerint az áram- szolgáltatók összehangolt, kartellszerű lépése jelzésértékű a kormányzatnak. Előrevetíti, hogy mire lehetne számítani, ha privatizálnák az MVM-et. Az elnök kifejtette: az MVM Rt. az ár­rendeletben meghatározott áraknak megfelelően állította tó a számlákat a szolgáltatóknak, saját költségei terhére pedig nem adhat engedményt nekik. Végül feltette a kérdést: lehet-e ma Ma­gyarországon kartellba szerveződve megzsarolni a villamos műveket, illetve semmibe lehet-e ven­ni egy miniszteri rendeletet? A választ másnak kell megadnia. ___________________________________________________(STS) 1 V

Next

/
Thumbnails
Contents