Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

9RHH 2001. Januák 25., Csütörtök Tolnai Népújság - 3. oldal MEGYEI TÜKÖR Mondom A Magamét TÓTH FERENC Szegénypolitika A rendszerváltozás kezdeti éveiben egy akkor kormánypárti, egyébként a diákság iránt mé’ységesen lojális politikus taná­csolta a hallgatóknak: ha nincs pénzük, keressék meg alkalmi munkával a jegyzetre, ebédre, lakbérre valót. A megjegyzés egy aktuális demonstráció, vagy diáksztrájk kapcsán tétetett. A már - persze nem ezért - a politikából kiszorult politikus az 50-es, 60-as években teremthette meg ilyen módon tanulmá­nyainak anyagi alapjait. Nyolc év alatt eljutottunk oda, hogy hasonló tanácsokkal nem szokás elütni a kérdést, az oktatásban a szegénység mel­lett van már szegénypolitika is. Az önkormányzatok sorra tár­gyalják és fogadják el a Bursa Hungarica önkormányzati - ki­fejezetten szociális - ösztöndíjakra tett javaslatokat. A támoga­tott pályázók neveit nyilvánosságra hozzák, regisztrálják. Egy­előre annyit tudni, hogy havi ezerötszáztól három-négyezer fo­rintig terjedő összeget kapnak a rászoruló diákok, a megyei önkormányzat ezt követően dönt arról, mennyit tesz hozzá, végül az Oktatási Minisztérium hozzájárulását tudhatjuk meg. Mindent összeadva, átlagban kijöhet akár havi három­négyezer forint is. Az ösztöndíjakra általában túljelentkezés volt. A diákok, és főleg a szülők tavaly, a lakásárak barátságtalan emelkedése után szembesültek azzal, hogy az első diploma ingyenessége - egy a kipipált kormánypontok közül - nemcsak a tandíj eltör­lését jelenti, amely kis hányadát tette ki a felsőoktatás költsé­geinek. Aránylag olcsó kollégium nem mindenkinek jut, az al­bérlet havi tízezernél kezdődik, általában rezsi nélkül. A hall­gató havi költsége a jelenlegi minimálbér körül mozog, és ezt a hasonlóan fizetett, vagy épp munkanélküli szülő pénztárcá­ja nem minden esetben képes tolerálni. A jelzett összegről ki­ki eldöntheti, mennyit ér, nem érdemes persze elfeledni a kicsi megbecsüléséről szóló régi mondást (amit adnak, tedd el). A szóban forgó ösztöndíj-rendszer összességében jól hangzó szá­maival azonban, attól tartok, találkozni fogunk még az esély- egyenlőséggel és a tudásalapú társadalom megteremtésével összefüggésben. „Belekóstoltak” a munkába Baranyából is érkeztek fiatalok Idén ünnepli megalakulásának ti­zedik évfordulóját a bonyhádi Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ kézműves Szakiskolája, amelynek kereté­ben fazekas, bőrtárgy-készítő, kosárfonó, illetve szőnyegszövő és javító szakmákat oktatnak. Az intézmény nagy érdeklő­désre számot tartó nyílt napján azt is megtudhatták az érdeklő­dők, hogy az iskola célja a már szinte feledésbe merülő magyar népi hagyományokra épülő kéz­műves szakmák oktatása, vala­mint az esélynyújtás a más kö­zépiskolákba be nem jutó, eset­leg onnan kimaradó tanulási, szociális és egyéb nehézségekkel küzdő 16-22 évesek számára. A nyílt napra nem csak Tolna me­gye minden szegletéből látogat­tak el gyerekek (Szedres, Bikács, Szekszárd, Bátaszék, Tevel, Izmény, Rakasd), komlói fiatalok is érkeztek az egész napos bemu­tatóra. ____________________Kiemelt művészeti együttesek________________ Ar t Contact: művészet és küldetés Szekszárd kiemelt művészeti együttesei közé tartozik az Art Contact Mozgásszínház. Az együttes művészeti vezető­je Sárvári János.- Mikor alakult az együttes és milyen művészeti ágat képvisel?- Az Art Contact fennállásának 14. évébe lép az idén. Az együttes a tánc és a mozgás nyelvén, mindig új utakat keresve egy sajátos, egyedi művészeti ágat képvisel. Nem könnyű megfogalmazni, milyen művészeti ág is ez. Nem színház, nem tánc, mégis mindegyik ezek közül, egy önálló, új műfajt alkotva.- Sok ilyen együttes van az ország­ban?- Inkább a fővárosra koncentrálva léteznek mozgásszínházak, néhány ezek közül támogatott, a többi nem. Annak, aki szereti és művelni akarja ezt a művészetet, nem kell a főváros­Névjegy: Sárvári János. Szekszárdon született 1964-ben. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán végzett, a contact-improvizációt hazai és külföldi mesterektől tanulta, majd 1995-ben vendéghallgató volt Hollandiában az Európai Táncnevelési Központban. Tizennégy éve elkötelezettje a műfaj­nak, tréningek tartásának és előadások színpadra vitelének szenteli életét. Egy gyermek apja. ba mennie és beállnia a sor végére, megtalálja vidéken is, például Szekszárdon. Kétségtelen, hogy rétegműfaj, de úgy gondolom, hogy az ízlés sokféle lehet és kell hogy legyen, s hogy minden műfajnak megvan a létjogosultsága, a különlegessége és a közönsége. Talpon maradni persze vidéken is ugyanolyan nehéz, mint a fővárosban.- Milyen évet zártak 2000-ben?- Nevezhetjük kiemelkedő évnek, sok fel­lépésünk volt országon belül és külföldön is, ismertségünk tehát jelentősen megnőtt, amit én az elvégzett munka eredményének tudok be.- Hogyan került kapcsolatba a műfaj­jal?- Akkor köteleztem magam el mel­lette, amikor kapcsolatba kerültem a contact-improvizációval, ami az uralkodó képzési és kifejezési forma ebben a műfajban. A testet és a tuda­tot egyaránt képzi, akár egyfajta mozgásterápiának is tekinthetjük. Sajátos hangulatát, tartalmát a fellépéseink során közvetítjük a közönségnek. Küldetésünk az, hogy vállaljuk ezt a különleges műfajt, s minél szélesebb körben ismertessük meg a közön­séggel. A műfajnak lételeme a változás, az újdonságok keresése, magam is tanítok több helyen az országban, mi pedig vendég­mestereket hívunk, ugyanezen célból. Bár a körülmények nem mindig kedveznek nekünk, vállaljuk küldetésünket, ennek köszönhető, hogy folyamatosan nő ismertségünk. VENTER MARIANNA Rákszűrés: korai stádiumban Általános vizsgálati rendszert ígérnek Az egészségügyi tárca még az előző miniszter vezetése alatt hirdette meg azt a programot, amely révén lehetőség nyílik arra, hogy az eddigi tüdőszűrés mellett az emlő-, a vastagbél, illetve a méhnyakrák korai észlelése is szerve­zett legyen. A tervek szerint tavasszal a lakosság jó része kaphat értesítést a vizsgálatról, igaz, aki nem megy el, annak nem kell szankcióra számítania. Szekszárd-Budapest Évente a rákos megbetegedések következtében csaknem 8 ezer ember hal meg hazánkban, s a halálokok között Tolna megyé­ben is kiemelten - az esetek mintegy 20 százalékában - sze­repel a gyilkos kór. Az Egész­ségügyi Minisztérium még ta­valy hirdette meg azt a progra­mot, amely révén - feltehetően tavasszal - lehetőség nyílik arra, hogy a tüdővizsgálatokon túl az emlő-, a vastagbél- , illetve a méhnyakrák-szűrés is általános legyen. A megyében várhatóan több tízezren számíthatnak ar­ra, hogy - a tüdőszűrés rendsze­réhez hasonlóan - „behívót” hoz nekik a posta. Az előzetes elképzelések szerint a megjelenés az ellenőr­zés színhelyén kötelező az érintettek számára, azonban nem jár semmilyen büntetés­sel, ha az illető mégsem megy el a vizsgálatra. A szakemberek szerint ugyanakkor pusztán a figyelemfelhívás is megnövel­heti a szűrések számát, ma ugyanis, a teljesen önkéntes rendszerben csak az érintettek mintegy ötödé vesz részt az egészség megőrzése szempont­jából kiemelten fontos orvosi vizsgálaton. A rák ezen fajtáit korán és biztosan fel lehet fedezni, s ez­által a gyógyulás esélyei is je­lentősen nőhetnek, az előreha­ladott betegség ugyanis sokkal nehezebb feladat elé állítja az orvosokat, mint a korai stádi­umban kezdődő kezelés. Az Egészségügyi Minisztériumban már korábban meghatározták azt a célcsoportot, akiket a tava­szi hónapokban központilag, tehát a tárca szervezésében ér­tesíteni kívánnak a szűrővizsgá­latokról. Nőgyógyászati rákszű­résre a 25-65 év közötti, emlő­rák-vizsgálatra a 45-65 év kö­zötti lányok-asszonyok kapnak „meghívót”, s a férfiak közül szintén a 45-65 év közöttieket várják vastagbélrák-szűrésre. Ez utóbbi egyébként a statiszti­kák szerint a második leggyako­ribb, halált okozó rákbetegség­fajta a férfiak és a nők között egyaránt. (A férfiaknál a tüdő-, míg a nőknél az emlőrák vezeti a szomorú statisztikát.) Lapunk értesülései szerint ugyanakkor az egészségügyi tárcánál történt miniszterváltás és az ezt követő átszervezések miatt a szűrési program terve­zése átalakuláson mehet át, ámely elsősorban a finanszíro­zási oldalt befolyásolhatja. Az is kérdéses, hogy a szűrőállomás­ok milyen támogatásra számít­hatnak, s mikor; illetve a koráb­ban koncepció szintjén megfo­galmazott új egységek kialakítá­sára és bővítésére mikor lesz elegendő forrás. Az Egészségügyi Minisztéri­umból azt az információt kap­tuk, hogy a miniszterváltást'kö­vetően a szervezeti átalakulás problémái miatt a rákszűrési rendszerrel kapcsolatban tájé­koztatást egyelőre nem tudnak adni. NY. SZ. Nemzetközi kapcsolat a Duna hátán A Duna Menti Tartományok Közösségének hét megye ré­vén Magyarország is tagja. A Fekete erdőtől a Fekete-ten­gerig húzódó régió ütőereje a Duna. Hajózási, gazdasági és kulturális útvonal. Az öreg folyó által érintett tarto­mányok összesen közel 650 ezer négyzetkilométerén 80 millió em­ber él. Bokor Béla, a Baranya me­gyei közgyűlés alelnöke természet adta infrastruktúrának nevezi a fo­lyót. Nem csak a kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok, de egyre hangsúlyosabban a kultúra szol­gálatában is. Szerinte fordulópont­hoz közeledünk, mert az Európa Unió előszobájában álló országok­nak gyorsítaniuk kell. Elkészült már a Duna menti tartományok digitális alaptérképe. Idén várha­tóan megjelenik az erre épülő kul­turális térkép. Csak egy kattintás, s bárki megnézheti például azt, hogy hol milyen reneszánszkori műemlékek vannak. További le­hetőségek kínálkoznak értékeink kiajánlására. A Duna Menti Tarto­mányok Közössége megalakulá­sának 10. évfordulóján tavaly Ausztriában kiadott albumban - Kultúrparkok - Magyarországról csak Aquincum szerepel. Viszont lehetőséget kínálnak a sorozat várhatóan megjelenő újabb köte­tei például ritka geológiai feltárá­sok, az élővüágában unikumnak számító nemzeti park, vagy törté­nelmi emlékhelyek bemutatására.- Ez a kincsünk egyébként - hangsúlyozza az alelnök - éppen úgy európai is, mint ahogy a sajá­tunk. A Duna Menti Tartományok Közössége csaknem minden munkacsoportjának van térségi tagja. Miközben egy-egy regioná­lis - de akár összeurópai - szerve­ződésen belül óhatatlanul érvé­nyesül a homogenizáció. E képvi­seleteken keresztül van módunk érvényesíteni kulturális értékeink, örökségünk megőrzése iránti igé­nyünket. Mindez ráadásul pénzbe sem kerül, mert a Duna Menti Tar­tományok Közösségében nincs tagdíj.___________ m.a. Ovi-váró programfüzet A szekszárdi 4. számú óvoda programfüzetet jelentetett meg Ovi-váró címmel. A kiadvány­hoz az érdeklődők a bölc­sődében, a gyermekorvosi ren­delőkben, a védőnőknél, a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza portáján, s természetesen az intézményhez tartozó óvodákban - Perczel, kertvárosi és szőlőhegyi - juthatnak hozzá. Az ovi-váró program első rendezvénye az „Óvodás lesz a gyermekem” című előadás lesz, amit január 30-án, kedden, 17 órakor tar­tanak a szekszárdi városi bölc­sődében az érdeklődőknek. ■ Lecsendesült lázadó Emlékplakettet kapott László-Kovács Gyula Névjegy: A Pakson élő költő, mint a Dél-Dunántúli régió irodal­mi vezéregyénisége kapta meg három civil szervezet közös elismerését, A Tolna megyei művészetért ezüst plakettet. Paks Az elismerés által okozott örömbe kis üröm is vegyült a költő számára, hiszen párja és költőtársa Acsádi Rózsa nem lehetett ott az ünnepségen. Az első verseket még tizennyolc évesen publikálta, s azóta a legfontosabb számára maga az írás, nincs kiemelkedő mérföld­kő, csak elvégezni az irodalomban rejlő, rá kirótt feladatokat. Az eltelt évek alatt számos folyóirat - Új Dunatáj, Dunatáj, Ezredvég - tartot­László-K jvács Gyula Született: 1957-ben Szekszárdon Végzettsége: sza­kközépiskolai érettségi Szellemi szabadfoglalkozású, részt vesz a Pécsett megjelenő Sétatér szerkesztésében, korábban egy-egy évig volt főszerkesztője a Paksi Hírnöknek - ahol korábban újságíró Ként dolgozott - és a Bátaszéken megjelenő Cikádor című lapnak; társszerkesztője az első öt Tolna megyei antológiának, a Kézjegynek Nős: felesége Acsádi Rozália Csányi László-dijas költő ta megjelenésre méltónak László- Kovács Gyula verseit, s született három verseskötete is. Ebből 5ttc közösen Rózsával, az els,, u Fűszálakat sodor a szél (1994.) felelgetős, a második tulajdonkép­pen két önálló mű, egy kötet­ben kiadva, a Szemem sarkában elárvulnak a nádasok (1999.) Ettől kezdve min­den év egy új verseskönyv: 1999-ben Gyula tollából a Koldus-Pieta - ötven zsoltárral, 2000-ben Acsádi Rózsa könyve, a Rekviem Mutz Erzsébetért. Mindkettőjüknek kiadásra vár egy-egy újabb kézirata. A könyvkiadás és könyveladás ugyanis Gyula leg­nagyobb szomorúságára úgy működik, hogy a költő 3gy a kiadóhoz, a kézirat mellét »c.eszi a pénzt, ami ma már milliókra rúg, majd a kiadott könyvekkel házalnia kell, ha el akarja adni. József Attila- díjas művészek árulják Budapesten köteteiket. László-Kovács Gyula úgy gondolja, hogy ehhez hasonlít­va magát, magukat nincs oka panaszra. Mintegy kétszáz verset írt, melyek többsége kiérdemelte a rebellis jelzőt lázadó hangja miatt. A még íróasztal fiókjában lévő versek már lecsendesültebbek, de hangvételük az előző kötet­béliekhez hasonlóan biblikus, zsoltáros. A műveket a magyarság megmaradása, a hazához, nemzethez kötődés ihlette. A közönség részéről eddig volt fogadókészség, ami már nagy elis­merés, de talán még nagyobb, ha a „szakma nagyja” is figyelemre méltónak tartja munkásságát. Márpedig Szerdahelyi István iro­dalomtörténész írta László-Kovács Gyuláról, hogy „napjaink legk­itűnőbb magyar költőinek egyike; képes arra, amire csak a legnagyob­bak tehetségéből futja. ” VIDA TÜNDE Városházi Zenei Estek A dombóvári polgármesteri hivatal dísztermében a Magyar Kultúra Napja alkalmából szombaton 17 óra 30 perckor a Földesi Lajos hegedűművész vezette Instrumenta Nova Kamaraegyüttes ad kon­certet a „Városházi Zenei Estek” című sorozatban. ■ 1 4 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents