Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

2001. Január 23., kedd G A Z D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 22.) Borsodchem 6 650 Ft 4 Fotex 274 Ft 4 Malév 1295 Ft 4 Mól 5105 Ft 4 OTP 16100 Ft 4 Rába 2445 Ft ű Richter 15 900 Ft 4 Zalakerámia 2 375 Ft ű BUX: 8049,59-1,18% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX 1. 16­22-IG 8200 1 » 8100 1 Ah. ....!....^ A * 8000 7966H 7900 w~~\ ; : 8049,59 7800 Í8123Í68057.69;014603 • \ 5 > í í i ~pöm :0 « *-5 % "o TE S ac ö 60 c lg 5«£ CO O 2l x TŐZSDEI ES PIACI ARAK 2001.2. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 116-115 Tartott Mérséklődő FOB francia kikötő Kukorica 102-96 Mérséklődő Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 99 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 345-349 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 225 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 416,41 7,52 264,96 135,47 19,26 68,94 172,56 6,06 284,90 Bezárt a Szegedi Konzervgyár A Szegedi Konzervgyár hétfőn bezárt, a csaknem 200 dolgozó megkapta a felmondó levelet. A tulajdonosi jogokat gyakorló Limpex Rt. igazgatósága a sze­gedi gyár reorganizációjának folytatásáról döntött, miután az üzletrész értékesítésére tett erő­feszítések nem jártak ered­ménnyel. A négy konzervgyárat tömörítő Limpex több milliárd forint veszteséget halmozott fel az 1998-as orosz pénzügyi vál­ság következményeként. A tulaj­donos a veszteségek mérséklé­sére szerette volna mielőbb el­adni szakmai befektetőnek a szegedi konzervgyárat. Az érté­kesítésre kiírt pályázatra azon­ban nem érkezett megfelelő vé­teli ajánlat, a tárgyalások is jóval értéken aluli vásárlási ajánlato- kat eredményeztek. _________■ Kü lső üzletrészek, három lépésben A mezőgazdasági szövetkezetek jövője teljesen bizonytalan Mint ismeretes, ez év július 1-ig kell kifizetniük a me­zőgazdasági szövetkezeteknek az alanyi jogon járó külső üzletrészeket. Tolna megyében van olyan szövet­kezet, ahol a külső üzletrészek csupán a vagyon 10 százalékát, de van olyan is, ahol az 50 százalékát te­szik ki. Tolna megye Kisebb-nagyobb mezőgazdasági szövetkezetek elnökeit kérdez­tük meg arról, lesz-e pénzük ki­fizetni a külső üzletrész-tulajdo­nosokat, számíthatnak-e a ban­kokra, és hogyan készülnek ilyen helyzetben a tavaszi mun­kákra? Felsőnána, Erős András elnök:- A pénzintéze­tekkel a tárgyaláso­kat még nem kezd­tük meg, de előbb- utóbb erre is sor kerül majd. Számí­tásaink szerint 178 külsős üzletrész­tulajdonosunk van. A kifizetésre vonatkozó törvény szerint ez év júliusáig kell azokat kifizetni, akiknek alanyi jogon van üzlet­részük. Erre az összegre vehet fel a szövetkezet kamatmentes kölcsönt, melyet egy évre kap, vagyis jövőre, július 1-ig vissza kell fizetni. Ezt követően kerül sor a második körbe tartozó kül­ső üzletrész-tulajdonosok kifi­zetésére. A gondot éppen ez je­lenti, mert jövőre vissza kell fi­zetni az idei évre kapott kamat­mentes kölcsönt is, és a második körbe tartozókat is, és emellett ősszel vetni is kellene, gazdál­kodni, hogy a tagságnak legyen miből megélnie. Sérelmesnek tartom azt is, hogy a visszafize­tések és a kifizetések időpontját nem az őszi hónapokra tették, ebben az időszakban ugyanis már van bevételük a mezőgaz­dasági szövetkezeteknek. Jövőre lesz tehát nagy gond, hogy mi­ből vessünk. Kocsola, Schmidt József el­nök:- A pénzintézetekkel még nem beszéltünk hitelről, az idén talán erre nem is lesz szüksé­günk. A műtrágyát még a múlt évben megvettük, a nö­vényvédő szert és a vető­magot majd a szezonban. Bennünket is jelentősen érint a külső üzletrészek ki­fizetése, hiszen összessé­gében 198 főnek kell fizet­nünk, 25 millió forint körü­li összeget. Hogy hányán fognak ebből je­lentkezni, még nem tudjuk. Bonyhád, Hahner Ferenc, ügyvezető el­nök:- Minden évben már decemberben megvásároljuk a mű­trágyát és a vetőma­got, a múlt évben is így volt. Ettől füg­getlenül tartunk az előttünk álló idő­szaktól, hiszen 160 fő külső üzletrész­tulajdonosunk van, akiket július 1-ig ki kell fizetni. A mi szövetkezetünk speciális helyzet­ben van, február 15- én lesz a következő közgyűlésünk, me­lyen, bízunk benne, sikerül részvénytársasággá alakulnunk. Erre a közgyűlésre a külső üzlet­rész tulajdonosokat is meghív­tuk. Az átalakulás nem befolyá­solja a külsősökre vonatkozó ki­fizetési kötelezettségünket. A pénzintézetekkel jó volt eddig is a kapcsolatunk, jó adósoknak számítottunk, remélem ez a jö­vőben sem változik. A kifizeté­sekhez pénzre lesz szükségünk, terveink szerint néhány ingat­lant szeretnénk értékesíteni. Báta, Fülöp László, elnök:- A szövetkezet mellé négy kft-t alakítottunk, és a kft-be ke­rültek a tárgyi eszközök (istál­lók, épületek, gépek, stb.) A szö­vetkezetnek nincs pénze, a múlt évben százmillió forint hitelből gazdálkodtunk és ezen kívül tő­kepótló hitelünk is van. Fedeze­tünk a külső üzletrészek kifize­tésére nincs. Bátán 500 körüli a külső üzletrész tulajdonosok száma, kifizetésükre, számításaink szerint, 61 millió forintra lenne szükség. Ha ezt az ösz- szeget mégis elő kellene teremtenünk, akkor ér­tékesítenünk kellene a kft-ben lévő eszközein­ket, de ezzel tönkre is menne a szövetkezet. Kifizetések menete: Első kör: az alanyi jogon járó külső üzletrészesek, kifizetési határidő: 2001. július 1. Második kör: az alanyi jogot öröklő üzletrészesek, kifizetési határidő: 2QQ2„július J- . Harmadik kör: a vásárolt üzletrés­szel rendelkezők, kifizetési határ­idő: egyezség szerint. Drágul a kenyér és a liszt Családonként naponta ötszáz forinttal kerül többe az étkezés Februártól drágul a liszt, a kenyér, a ser­tés- és baromfihús. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos családnak naponta körülbelül ötszáz forinttal többet kell élelmiszerre költeni. Budapest A malmok február közepéig előreláthatólag át­lagosan tíz százalékkal emelik a liszt árát - jelentette be a Gabonaszövetség. Erről a gabonafeldolgozó üzemek képviselői most tárgyalnak partnereikkel. Makay György főtit­kár a drágulást a költségek növekedésével és a búza árának emelkedésével indokolta. A kenyérnek való liszt ára a jelenlegi 50-53 forintról kilogrammonként 55-58 forintra emelkedik. A kenyérért és a péksüteményért ugyan­csak többet kell fizetni februártól a boltok­ban. GABONAALAPÚ TERMÉKEK ÄRA 2001. ELSŐ HÉT FT/KG Zacskós kiszerelés finomliszt 60,23 rétesliszt 70,55 búzadara 71,47 fehér kenyérliszt 62,50 A Magyar Pékek Iparterülete szerint a sütő­ipar által bejelentett 16-20 százalékos drágu­lásról áregyeztető tárgyalások folynak a ke­reskedőkkel, s egyelőre még nem tudni, hogy a kereskedők mennyit fogadnak el a javasla­tokból. Bánki László, az ipartestület elnöke szerint mintegy húsz százalékkal kellene nö­velni az árakat ahhoz, hogy a vállalkozások ki tudják fizetni a dolgozóknak a 40 ezer fo­rintos minimálbért. Ellenőrzött önkormányzatok Átfogó, megelőző, illetve segítő jellegű felülvizsgálat Budapest Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei feladatait közel 43 ezer úgynevezett ellen­őri napon igyekszik meg­oldani, figyelembe véve az Országgyűlés által jóvá­hagyott létszámfejlesztési lehetőségeket. Az ellenőr­zések témaválasztását a törvények által előírt kötelezettségek, valamint azok a stratégiai célok határozzák meg, hogy az ÁSZ megállapításaival, következtetéseivel és aján­lásaival elősegítse a köz­pénzek átlátható és ellen­őrizhető felhasználását. Az ellenőrzések egymásra épül­nek, ami lehetővé teszi, hogy összefüggéseikben vizsgálják a különböző beruházások pénz­felhasználását és a hozzájuk kapcsolódó költségvetési garan­ciavállalásokat. „Az ÁSZ az ál­lamszervezetben elfoglalt he­lyéből, törvényi kötelezettségei­ből adódóan - a pénzfelhaszná­lás mértékétől függetlenül - fo­kozott figyelmet fordít azokra a területekre, szervezetekre is, amelyeknél a szabályszerű gaz­dálkodáshoz a demokrácia ér­vényesülését szolgáló alkotmá­nyos garanciák kapcsolódnak” - áll a számvevőszék 2001-re vo­natkozó ellenőrzési terveiben. A témavizsgálatok, teljesít­mény-ellenőrzések összevetik a ráfordításokat és a hozamokat, a célokat és az eredményeket. A közgazdasági elemzések a tény­feltárás mellett következtetések­kel és javaslatokkal járulnak alkotó és ellenőrzési munkájá­hoz, a pénzügyi kormányzat döntéseinek előkészítéséhez. Ebben a körben a számvevő­szék 2001-ben is elsősorban olyan ellenőrzéseket végez, amelyek képet adnak a köz­szféra, az államháztartás ki­emelt feladatainak ellátása szempontjából fontos, általában nagy összegű közpénzfelhasz­nálásokról. A számvevőszék változatla­nul kiemelt feladatának tartja a helyi önkormányzatok gazdál­kodásának átfogó, megelőző, il­letve segítő jellegű ellenőrzését, amelyet a Pénzügyminisztéri­um is szakmailag indokoltnak tart. Külön erre kialakított sta­tisztikai mintavételes rendszer alkalmazásával törekszik arra, hogy 2001-től választási ciklu­sonként (a költségvetésben biz­tosított kapacitástól függően, hároméves fokozatos beveze­téssel) minden egyes önkor­mányzat átfogó ellenőrzésére sor kerüljön. E program kereté­ben a hivatal nagy súlyt fektet azon önkormányzatok gazdál­kodásának átfogó ellenőrzésére, amelyek működése - költségve­tésük és vagyonuk nagyság­rendjéből adódóan - esetenként a központi költségvetés szintjén is jelentős kockázatokkal járhat. Ebbe a kiemeltnek tekinthető körbe ez idő szerint 263 város és a fővárosi kerületek tar­toznak. Idén a teljesítmény-ellenőr­zések főbb témái: a környezet- védelem, az oktatás-képzés- foglalkoztatás, az egészségügy, a költségvetési-pénzügyi rend­szer és egyes intézményei, a nagy állami szolgáltatók, a köz- beszerzés, valamint a költség- vetési fejezetek. Az államháztartáson kívüli körben a pártok visszatérő el­lenőrzése mellett 2001-ben megvizsgálják a közalapítvá­nyok működését is. Két borász mutatkozhat be > F *7 r\nr\ *■» ------*.-.•*•» - 1 ’ ' • ' Az Utazás 2001 kiállításon egy napra jut egy stand Ülést tartott tegnap a Szek­szárdi Borvidék Borút Egyesület, melynek fő té­mája az volt, ki képviselje a borvidéket a március 21-én kezdődő Utazás 2001 kiállí­táson. Szekszárd Háry János, a borút egyesület el­nöke az Utazás 2001 Kiállításon való részvételt vette fel. A jelenle­gi információik szerint, a kiállítá­son az egyesület önálló standot nem kap, viszont a régió (Tolna, Somogy, Baranya) közös terüle­tén, a szekszárdi borvidék egy napra önállóan állíthat ki. Ezen az egy napon két borásznak lesz lehetősége arra, hogy borkósto­lóval egybekötött nagyobb be­mutatkozási lehetőséget kapjon, de emellett a többi borász is be­mutatkozhat, úgy, hogy a borai szerepelhetnek a standon. (Ne­kik kóstoltatásra nincs lehetősé­gük.) Hogy ki lesz a két borász, erről nem döntött az egyesület. Jelentkezni lehet, a feltétel, hiva­talosan is forgalomba hozható (OBI-s) palackozott bora legyen az önjelöltnek. Ezt követően az idei évi tagdí­jakról esett szó, az elnökség ja­vaslatát elfogadta a tagság, így változatlanok maradnak a tagdí­jak, vagyis egyéni termelőknek évi tízezer, míg a vállalkozások­nak évi húszezer forintot kell be­fizetniük. 7 Csökken a lakáshitelek kamata Jelzáloghitelezés nagyobb állami támogatással A jelzáloglevél kamattámogatását a kormány februártól nemcsak általánossá teszi, hanem a mértékét is felemeli a jelenlegi 3-rúl 4,5 százalékra. Ez az intézkedés még nagyobb lendületet adhat a lakáshitelezésnek és új hitel- intézeteket is életre hívhat. Budapest A jelzáloghiteire nyújtott 3 száza­lékos kamattámogatást 4,5 száza­lékra emelte a kormány, s ezzel egy időben öt évről tízre növelte a futamidőt. Sőt: ezentúl nemcsak új lakás építésére, hanem korsze­rűsítésre, bővítésre és használt la­kás vásárlására is fel lehet majd venni jelzáloghiteit. Szakértők szerint a lépés jótékonyan befo­lyásolja, akár 3-4 százalékkal is csökkentheti az általános lakáshitelkamatokat. Dr. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára lapunk­nak elmondta, egyelőre azt mérle­gelik a bankok, hogyan illeszthe­tik be a kormányzati szándékot közép- és hosszú távú terveikbe. Ám a kamattámogatás önmagá­ban nem javít a jelzáloghitelezés helyzetén, mert egyrészt bürokra­tikus, másrészt nehezen áttekint­hető az ingatlan-nyilvántartás, a bejegyzés pedig vontatott. Gondot jelent, hogy a földtulajdonra mindmáig nem lehet kiterjeszteni a jelzálogjogot. Ezzel együtt el­képzelhetőnek tartja, hogy a legtő­keerősebb bankok önálló jelzálog­hitel-intézetet állítanak fel a Föld­hitel- és Jelzálogbank (FHB) ve­télytársaként. A banki összeolva­dások következtében ugyanis alapvetően módosulhat a bankok közötti verseny és maga a piac is. Igaz, ma még olcsóbb megoldás a bankok számára az FHB-vel való együttműködés. - jegyezte meg Nyers Rezső.- A kormány nagyobb mértékű támogatásának eredményeképpen nemcsak a jelzáloghitelek kamata csökkenhet, hanem az általános la­káshiteleké is, de az infláció fokoza­tos mérséklődése is javíthat a szá­mokon. A hitelintézeti törvényt ugyan decemberben módosították, de ezzel együtt más, a jelzáloghite­lezést érintő jogszabályt is érdemes lenne megváltoztatni. Mégpedig úgy, hogy nálunk is megkezdődhes­sen a jelzáloglevelek tőzsdei forgal­mazása és kereskedése - vélekedett a főtitkár. i csernyákszkyi Az agrártámogatási A MOSZ véleménye Az agrártámogatási célokat megjelölő szakminisztériumi rendelet azt mutatja, hogy lényegében nincs a rendszerben többletforrás a gazdák támogatására - jelentette ki Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének gazdaságpolitikai titkára hétfőn Budapesten. Budapest A MOSZ vezető tisztségviselője közölte: a MOSZ megkapta véle­ményezésre az Agrárgazdasági célok 2001. és 2002. évi költség- vetési támogatásáról szóló rende­let-tervezetet, amely a kialakult vélemény szerint egyfajta szociá­lis támogatást nyújtana, nem pe­dig a minőségi termelést ösztön­zi. A MOSZ-szakértő kifejtette: eredetileg 180-190 milliárd forin­tos többlet-agrártámogatást ha­rangozott be a szakminisztérium az idei, illetve a jövő évi költség- vetésben, ám mindössze mintegy 110 milliárd forint áll ténylegesen rendelkezésre a gazdák segítésé­re. Az idei évre azonban még az az 50 milliárd forint sincs meg, ami lényegében többletet jelente­ne, mivel ez évtől a garanciabe­váltások terhei a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­riumot büdzséjét apasztják. Szá­mításba kell venni a reorganizáci­óhoz kapcsolódó 15 milliárd fo­rintot, valamint a múlt évről áthú­zódó - pontosabban meg nem ha­célokról tározott - pénzek is az idei agrár­költségvetést terhelik. így a több­letpénz már lényegében el van költve - mutatott rá Máhr András. A szövetkezetek integrációjához, illetve a tagi kölcsönökhöz kötő­dő támogatások ugyancsak meg­szűnnek. Ezzel lényegében ellehetetlení­tik a szövetkezetek finanszírozá­sát a rendelet alkotói - állítják a MOSZ szakértői. Máhr András szerint így még azok a szövetkeze­tek sem maradhatnak fenn, amelynek tagjai úgy döntenének, hogy tagi kölcsönnel finanszíroz­zák a szövetkezet életben tartását. Máhr András szerint az agrártá­mogatások körében egyedül az intézményfinanszírozásban jele­nik meg némi többlet, az is a tény­leges agrártámogatások kárára. i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents