Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-22 / 18. szám
G A 2 D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal 2001. Január 22., hétfő Könnyebb lesz a géplízing A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tárcaközi egyeztetésre küldte az agrártámogatási rendelettervezetet. A dokumentum a tavalyi szabályozáshoz képest nem sok módosítást tartalmaz. Kedvező viszont, hogy a vásárláshoz hasonlóan harmincszázalékos támogatást kaphatnak azok, akik lízingelik a mezőgazdasági gépeket. Budapest Az FVM elképzelése szerint a háromszáz hektárnál kisebb területen gazdálkodók minden szántóföldi növény termesztéséhez - a mák kivételével - hektáronként három-nyolc ezer forint normatív támogatást igényelhetnének. A kompenzáció a háromszáz hektárnál nagyobb, de a hektáronként 17 aranykorona érték alatti birtok tulajdonosait is megilletné. Az ő esetükben az állami hozzájárulás mértéke hektáronként háromezer forint lenne. Birtokmérettől függetlenül hektáronként harmincötezer forint normatív támogatást kapnának a rizstermelők. A szőlő-, a gyümölcs-, a szabadföldi zöldség-, a gyógy- és fűszernövény-termelők hektáronként nyolcezer forintra számíthatnak. A szója- és fehérjenövény-termesztőket kiemelt, négyezer forintos normatív kiegészítő támogatásban kívánja részesíteni az FVM. A növényvédelmi normatív támogatás azt a gazdálkodót illetné meg, akinek előző évi összárbevételében a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmének aránya eléri az ötven százalékot. A kezdő vállalkozások, valamint a tavaly ár- és belvízkárt szenvedett termelők az árbevételt az idei várható árbevétel alapján is kiszámíthatják. A támogatáshoz jutás további feltétele, hogy az igénylő a múlt évben az őszi búza vetésterületének legalább negyven százalékán fémzárolt, a vetés teljes területén pedig csávázott vetőmagot vetett, vállalja továbbá, hogy idén elvégzi a megfelelő növényvédelmi munkálatokat. Az állattenyésztési támogatások várhatóan a tavalyival azonosak lesznek. Emelkedik viszont az állami hozzájárulás mértéke a mezőgazdasági gépek lízingeléséhez: a hozzájárulás egyenlő lenne a gépvásárlási támogatás harminc százalékával. Ha tehát a lízingelt vagy a megvásárolt gép költsége egy év alatt nem haladja meg a tízmillió forintot, akkor a vissza nem térítendő támogatás egységesen harminc százalék. Hitelfelvétel esetén pedig negyvenszázalékos kamattámogatásra is igényt tarthat a gazdálkodó. ____________-uoTe rmékdíjak - terméketlen viták Csaknem két éven át készült a termékdíjtörvény módosításának tervezete, mégsem ment át a kormány rostáján. Nem készültek hozzá hatástanulmányok, melyek azt vizsgálták volna, hogyan érinti a termékdíjas íista bővülése a kis- és középvállalkozásokat. Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001. 01. 22. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam hozam Eladási árfolyam D010228 11,60% 98,84% 10,60% 98,94% D010516 11,60% 96,50% 10,60% 96,80% D010613 11,55% 95,70% 10,55% 96,06% D010711 11,55%* 94,90% 10,55% 95,32% D011003 11,15% 92,80% 10,15% 93,40% D011128 11,15% 91,35% 10,15% 92,06% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam hozam Eladási árfolyam 2002/H 10,80 % 105,66 % 9,80 % 106,75 % 2002/K 10,80 % 99,76 % 9,80 % 100,96% 2003/J 10,40 % 102,49% 9,40 % 104,37 % 2003/K 10,30% 103,17% 9,30 % 105,37 % 2004/H 10,00% 104,04% 9,00 % 106,76% 2005/E 9,60 % 101,31 % 8,60 % 104,70% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza- vonásának és/vagy módosításának jogát. _____________________to Ba jban a vidéki nők Kecskemét BÁT-összefoglaló Erősödtek a devizák Budapest A Budapesti Árutőzsde forgalma a múlt héten sem volt kiemelkedő. A devizapiacon alig több mint nyolc és fél milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, míg a gabonapiacon mindössze 2,3 milliárd forint értékű áru cserélt gazdát. A kukorica piacát hullámzó ármozgás jellemezte. A közeli határidőkre emelkedett az ár, mégpedig 70-180 forint közötti értékben, a távolabbi határidőkre ugyanakkor 100-660 forinttal csökkent. A márciusi záró ár 34 ezer háromszáz forint lett. A búza értéke a decemberi határidő kivételével emelkedett. Márciusra így 36 ezer 540 forinton zárt, egy hét alatt 340 forintot erősödött. A takarmányárpa egészen az augusztusi lekötésig csökkent, míg az ennél távolabbi határidőkre már erősödött. A takarmánybúza értéke gyakorlatilag változatlan maradt, csakúgy, mint a szója vagy a repce ára. A devizapiacon ismét az euró volt a legkeresettebb, ennek ellenére árfolyama nem erősödött jelentősen. Öt-tíz fillérrel nőtt csak az ára a különböző lejáratokra, de szeptemberre ugyanennyit csökkent. Márciusi elszámolóértéke 266,50 forinton zárt. Az amerikai dollár minden határidőre erősödött. Februárra 283,65 forinton jegyezték. Hasonló mozgás jellemezte a japán jen piacát is. Az erősödés eredményeként márciusra 242 forinton zárt a távol-keleti deviza. Többe kerül a svájci frank is, záró ára 179,45 forint volt. Az Árutőzsde húspiacán ezen a héten sem volt mozgás, nem változtak az árak, egyetlen üzletet sem kötöttek. Budapest A legutóbbi elképzelések szerint az információhordozó papírokra, valamint a lakkok, festékek hígítóira, oldószereire vetnék ki a termékdíjakat. Az információhordozó papírokra (pl. újságokra) kilogrammonként 5,90 forint, míg a hígítókra, oldószerekre kilónként 200 forint lenne ez a teher. A nyomdai termékeket érintő emelés a lapkiadók, a vegyi anyagok termékdíja pedig a különféle gazdasági társaságok ellenkezését váltotta ki. A gazdasági tárcát bírálat is érte - tudta meg lapunk -, mert nem készített olyan hatástanulmányt, amely felmérte volna: hogyan érintené a tervezett változtatás a kis- és középvállalkozásokat. A kormány nem is fogadta el a korábbi tervezetet, ezért jelenleg is folynak róla az egyeztetések. Karlovich Ágnes, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője úgy tudja, hogy az 1995. évi törvény módosítását tavasszal tárgyalja az Országgyűlés. Pető János, a Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkára lapunknak elmondta, hogy eddig egyetlen kormányzati szerv sem kért tőle szakvéleményt. Márpedig a tervezett termékdíj bevezetése súlyosan érintené a lapkiadást. A papír ára legutóbb egynegyedével emelkedett, miközben szerte a világon tönkremennek a kisebb papírgyárak. A hajdani negyvenöt helyett ma hat-hét vállalat látja el papírral a világot. A másik alapvető kifogás a törvény- tervezettel kapcsolatban, hogy nem lehet tudni, mire költi majd a költségvetés az így befolyó összeget. Nyugaton is létezik termékdíj, amelyet azonban az állam a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kiadókkal együtt alakít ki. ___________________________(CSERHYÁHSZKY) Az Első Magyar Vidéki Nőegylet tagjai a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz fordultak segítségért, mert tapasztalataik szerint a vidéken, kistelepüléseken dolgozó nők a kárvallottjai a negyvenezer forintos minimálbér bevezetésének. A munkaadók ugyanis főleg őket állítják választás elé: vagy kényszervállalkozók lesznek, vagy részmunkaidős dolgozóvá minősítik vissza őket. Mivel sokszor ezek az asszonyok az egyedüli kenyérkeresők a családban, nem tehetnek mást, mint hogy elfogadják a feltételeket. Arról azonban senki nem világosítja fel őket, hogy vállalkozóként elveszítik a lehetőséget a későbbi munkanélküli segélyre, vagy jövedelempótló támogatásra. A részmunkaidő hátrányait pedig csak betegség vagy nyugdíjba vonulás esetén érzékelik majd - olvasható a szervezet nyüatkozatában. ____________■ Lá tlelet a biztosításokról A legtöbben csak az otthonukról gondoskodnak Budapest A biztosítási piacon tavaly 28 százalékkal nőtt a díjbevétel. Emelkedett a befektetéssel kombinált életbiztosítások és magán-balesetbiztosítások száma, ezzel szemben csökkent a kockázati élet- valamint a nyugdíjbiztosítással rendelkezők aránya. A húzóágazatnak számító életbiztosítási ágban lelassult a gyarapodás üteme - állapítja meg a Gfk Piackutató Intézet biztosítási piacról készült felmérése. A jelentés szerint a családoknak közel kétharmada rendelkezik valamilyen biztosítással. A szerződések zöme (85 százaléka) az otthon - lakás, illetve ház védelmét szolgálja. A megkérdezettek ötven százalékának volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása, cascóval viszont csupán 7 százalékuk rendelkezett. A kombinált életbiztosítás a havi nettó nyolcvanezer forintnál magasabb jövedelemmel rendelkező, harminc- és ötvenéves korosztály körében a legnépszerűbb. A magán-balesetbiztosítások aránya pedig különösen a diákok, tanulók körében emelkedett az elmúlt időszakban. A kutatók az ügyfelek biztosítótársaságonkénti megoszlását is vizsgálták. Kiderült például, hogy a legtöbben az ÁB- Aegonnal és a Hungáriával kötöttek lakásbiztosítást. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacvezetője viszont változatlanul a Hungária, de szorosan felzárkózott mögé a Generali-Providencia. A legelterjedtebb személyes biztosítási forma a vegyes élet- biztosítás, a megkérdezettek 28 százaléka rendelkezik ilyen kötvénnyel. Míg korábban az ÁB- Aegon vezette a piacot a Nationale Nederlanden előtt, addig tavaly helyet cserélt a két társaság. A kutatók szerint fontos szerepet játszik a biztosítók megválasztásánál a cégek ismertsége. Ezen a téren az ÁB-Aegon őrzi vezető helyét, de figyelemremél- tóan javul a Hungária pozíciója is. Érdekes módon a válaszadók egyötöde még mindig az ismert cégek között említette a régóta nem létező Állami Biztosítót. Információink szerint az elmúlt évben közel háromszorosára emelkedett a biztosítótársaságok díjbevétele. Elemzők 2001-re a piac további növekedését prognosztizálják. Előrejelzésüket a lakásépítési programra és a nyugdíjreformra alapozzák, amely a szakemberek szerint erősíti az előtakarékoskodást és a biztosítási hajlamot. A közgazdasági egyetem kutatói szerint a jövőben új szereplők bukkanhatnak fel a piacon: a biztosítási szövetkezetek. U. G. Biztosítási forma százalék Vegyes életbiztosítás 28 Nyugdíjbiztosítás 26 Elérésre szóló életbiztosítás 24 Magán-balesetbiztosítás 15 Kockázati életbiztosítás 13 Befektetéssel kombinált életbiztosítás 10 Magán-betegbiztosítás 5 Forrás: GfK Piackutató Intézet Új pénzekkel fizetünk februártól A jelentősen megnőtt készpénzforgalom miatt új, húszezer forintos bankjegy kibocsátásáról döntött a jegybank. Február 1-jén jelenik meg az új címlet, amelyhez az új biztonsági elemmel gazdagodó ötszáz forintos bankjegy társul. Budapest Még csak négy éve, hogy bevezették az új tízezer forintost, s az azóta folyamatosan fékeződő infláció ellenére is szinte aprópénznek tűnik az egyre emelkedő árak miatt. A húszezer forintos előoldalára Deák Ferenc arcképe kerül, a hátoldalon a régi képviselőház épülete látható, ami 35 éven át adott otthont a T. Háznak Ez egyébként a mai Bródy Sándor utca 8. számú épülete. Ezt a bankjegyet is Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte.- A készpénzmennyiség döntő részét ma a legnagyobb címlet teszi ki: a tízezer forintosok a készpénzállomány értékének majd háromnegyedét adják - tájékoztatta lapunkat Orosz Éva, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatási osztályának munkatársa. Amikor 1997-ben megjelentek a tízezer forintosok, az odáig legmagasabb címletű ötezer forintosok száma egy év alatt a felére csökkent. Az új húszezer forintosok is feltehetően ezt a hatást váltják ki, legalábbis ez volt a döntés hátterében. Az új pénzzel hétre növekszik a bankjegyek száma hazánkban, ami nemzetközi összehasonlításban a normáknak való megfelelést is jelenti. (Az Európai Unióban is hét címletű a fizetőeszköz, ám a legkisebbek és a legnagyobbak közötti arány százszoros.) A biztonsági elemek eggyel bővülnek: a hátoldalon optikailag változó tulajdonságú festékkel készül a nyomat. Szintén február 1-jétől kerülnek az utcára az új biztonsági nyomattal ellátott 500 forintosok. Az előoldalán a vízjelmező felett található rejtett kép helyére kerül ez a nyomat, amely különböző nézőponttól függően arany vagy zöld színű lesz. A régi 500 forintosok forgalomban maradnak. __________________________________________I CSERNYÁKSZKY) ,2 00(k 2? HÚSZEZER FORICT MAGYAR NÉMZÉTíHÁNK Hírek A kicsiknek semmi se jut A természeti csapások, a külső és belső piaci zavarok, az árak szélsőséges alakulása miatt 1998 óta folyamatosan növekszik a veszteségessé váló mezőgazdasági üzemek száma. Ez további piaci zavarokat idéz elő, mivel a gazdaságok a korábban felvett hiteleiket nehezebben tudják törleszteni és kevésbé jutnak új hitelekhez - állapítja meg egyebek között a Kopint Datorg jelentése. Budapest Az elmúlt két-három esztendőben jelentős mértékben eladósodtak a mezőgazdasági nagyüzemek. Tartozásuk a múlt év elején meghaladta a 240 milliárd forintot. A felvett kölcsönök nagy része kedvezményes hitel keretében jutott az üzemekhez, s mint integrátoron, rajtuk keresztül került tovább a gazdálkodókhoz, akik e nélkül nem tudták volna elvégezni a következő szezon mezőgazdasági munkáit. A közvetlen agrártámogatások összege 1999-ben 127, tavaly 155 milliárd forint volt. Ez utóbbi - 5,7 millió hektár termőterületet alapul véve - hektáronként 90 dollár támogatást jelent. Különféle becslések szerint ebből az összegből 74-76 dollár jutott a nagyüzemeknek, míg a kisebbeknek 25-28 dollár. Az egészen kicsik semmit sem kaptak. Az állami hozzájárulásra igényt tartók egymással ellenkező nézeteket vallanak. A nagyüzemek szerint ahhoz, hogy biztonságosan tervezhessenek, előre ismertté és áttekinthetővé kellene tenni a támogatásokat. Mások viszont azon a véleményen vannak, hogy ebből a kasszából kellene fedezni a természeti csapások mérséklését, a külső és belső piaci zavar elhárítását, illetve az ellenérdekeit felek - például a termelők és a kereskedők - közti vita megoldását. Ez a kétféle nézet az elmúlt két évben hol felváltva, hogy egyszerre érvényesült. Eközben az agrárbüdzsé már tavaly októberben kiürült. Feltűnő - állapítja meg a tanulmány -, hogy éppen az agrárpolitika hosszabb lejáratú programjaira nem jutott pénz: így például a beruházások, a gépvásárlások, a gazdaszövetkezetek, a fiatal gazdák, nem utolsósorban pedig az eurokonform értékesítési szervezetek támogatására nem maradt forrás. iujvárd Irodák helyett klubok lesznek Irodák helyett a jövőben klubokat szeretne működtetni a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A kamarának eddig a szekszárdi központján kívül Dombóváron, Bonyhádon, Tamásiban és Pakson voltak ügyfélszolgálati irodái. A vidéki irodákat ezentúl vállalkozói alapon kívánják fenntartani. Elképzeléseik szerint a tagok érdek- képviseletén kívül az irodákban klubszerű formában találkozhatnának a vállalkozók egymással és tartanának előadásokat. Ennek érdekében pályázatot hirdettek, a nyertes vállalkozókkal szerződést kötnek és ezt követően már februártól az új formában működhetnek a képviseletek. Fizetni kell a tagságért Ez év januárjától már nem ingyenes a kamarai tagság bejegyzése a Cégbíróságon. Egy korábbi döntés értelmében ugyanis a kötelező tagság megszűnésére vonatkozó cégadatokat hivatalból törölték a cégnyilvántartásból. Ezért a 2000. december végéig a tagságot önként vállalók mentesültek a cégbírósági bejegyzés díjai alól. Azok viszont, akik most döntenek úgy, hogy belépnek, azoknak 3 ezer forint közzétételi díjat és az ellenjegyzéshez szükséges ügyvédi költséget kell fizetniük. Aki 30 napon belül elmulasztja bejelenteni a változást, arra a cégtörvény szerint 50 ezertől 500 ezer forintig ter- jedő pénzbüntetést szabhat ki a bíróság._______■
