Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-20 / 17. szám

’tljS I 2001. Január 20., Szombat MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét MAUTHNER ILONA Hivatal és az ügyfelei B, 'e kell vallanom, nem értek jobban az adózási és társadalombiz­tosítási ügyek intézéséhez, mint egy átlagember. Éppen emiatt két napomba és sok idegeskedésbe került egyetlen adat módosítása, melyhez természetesen két nyomtatvány is kellett. Csak egy adat- módosítást szerettem volna elintézni, naivan azt hittem, pár perc alatt végzek. Már a nyomtatványok beszerzésével is gond volt, az adóhivatalból a nyomtatványboltba küldtek, onnan pedig a megyei társadalombiztosításhoz. Péntek lévén, lemaradtam a vásárlásról, mert ott csak 11 óráig volt fogadó nap (11 óra után kettő perccel értem oda). Hétfőn kezdtem előröl, nagy sor, várakozás, fél győzelem, ugyanis kiderült, a kettő nyomtatvány közül csak az egyik vehető meg itt, a másikat egy másik utcában, a nyugdíj- folyósítónál lehet beszerezni. Újból nyakamba vettem a várost, sor, várakozás, végre megvan mind a kettő papír. Irány haza, kitöltés (nem semmi ám, mert olyan kódszámokat is kémek, amiről akkor hallottam életemben először), forgattuk előröl, hátulról a lapot, kikértük egy könyvelő véleményét is, de csak félig-meddig tudtuk kitölteni a lapot. Másnap újból sorba álltam, de már mindenre fel voltam készülve. Az ügyintéző kezébe vette, majd rám förmedt a félkész munka miatt, felcsapott egy nagy zöld könyvet, és onnét nézte ki a kódszámokat, közben jó alaposan leszidott, amiért nem tudtam, és neki kell helyettem is dolgoznia. Lesütött szemekkel, minél kisebbre összehúzva magam hagytam el a helyiséget. ]\Áindezt csak azért mondtam el, mert itt az év eleje, hamarosan az adóbevallások és az adatszolgáltatások ideje következik, legalább lelkiekben készüljenek fel az érintettek a tortúrára, ami ezzel jár. Megkérdeztük olvasóinkat Hetesi Ferencne Mi a véleményük, a kutyák okozta tragédiákról? Hetesi Ferencné, köztisztviselő, Tamási:- A véleményem, hogy ha nem irritálják a kutyát, nem lehet probléma. Nálunk az a gyakorlat, hogy a kaukázusi juhászunkkal a férjem foglalkozik, ő tudja, miként lehet nevelni. A kutya ösztönösen cselekszik, nem tudatosan. Bízom benne, hogy ilyenre sem nálunk, sem máshol nem kerül sor. Bódi Józsefné, Szekszárd:- Nagyon fel vagyok háborodva, ami az elmúlt napokban történt nagyon megrá­zott. Nem értem, hogy lehet egy panel lakásban tartani egy olyan nagy testű állatot, mit amelyik a szörnyű tragédiát okozta? Döbbenetes az is, hogy az emberek semmit nem tanulnak mások kárából. Éppen egy évvel ezelőtt történt hasonló tragédia, akkor is egy kis csecsemőt tépett szét a kutya, és lám most hasonló szörnyűség történt ismét. Korvicska György, dombóvári rokkantnyugdíjas: Nagyon sok embernek el kellene azon gondolkod­nia, hogy hol és milyen kutyát ajánlatos tartani. Az ebtulajdonosok egy része elfelejti, hogy négylábú kedvencének sem okoz örömet az, ha egy emele­tes ház 40-70 négyzetméteres lakásába bezárva te­lik el élete nagy része. A legtöbb kutyának hatal­mas mozgásigénye van, melytől nem lenne szabad megfosztani. Az utóbbi időben bekövetkezett tra­gédiákért elsősorban nem a megvadult ebek, ha­nem azok gondatlan gazdái a felelősek. Császár László, Szálka:- Felelőtlenség, én ennyit gondolok róla. Kis gyerekkel egy szobában kutyát tartani?! Ha már annyira ragaszkodnak há­ziállathoz, akkor mért nem választanak lakásba való ebet? Sajnálom, hogy most ismét a kutyákon verik el a port, pedig az emberi felelőtlenség okoz­ta most is a tragédiát. A kutyáknak meg van a ma­guk szerepük az emberek mellett, házat, területet őriznek, méretüknek, természetüknek megfelelő­en kellene megválasztani őket és tudomásul kell venni azt is, hogy állatok, és nem fognak soha em­beri módra gondolkodni. ■ Ha sürgősen kell a segítség Az orvosi ügyelet nem olyan, mint egy nonstop ABC ázásns. influenzás, iárvánvns téli siirsős esetekkel a hpfpp a saiáf háziorvosai A megfázásos, influenzás, járványos téli időszakban megszaporodnak a háziorvosok feladatai, az ügyeletek során is. Mit érde­mes tudnia a betegeknek erről a speciális orvosi területről, a saját, betegtársaik, és ami ezzel összefügg, a gyógyítók érdeké­ben? Erről is beszélgettünk dr. Régi Csabá­val, Tolna vezető háziorvosával. Tolna- Doktor úr, orvosokkal beszélgetve nem egyszer hallani, hogy panaszkod­nak az ügyelet úgymond nem rendel­tetésszerű igénybevétele miatt. A bete­gek nagy része viszont úgy tudja, hogy az ügyelet azért van, hogy azt bármi­kor igénybe lehessen venni.- Ez utóbbi egy tévhit. Az orvosi ügyelet egy spe­ciális terület, amely elvileg kifejezetten a sürgős­ségi esetek ellátására szerveződött, az orvosok munkaidején kívül. Itt tehát nem arról van szó, hogy az orvos éjszakai műszakban dolgozik, ha­nem azt, hogy előző nap végzi a megszokott munkáját, este, vagy hétvégén bemegy ügyelni, és másnap ugyanúgy kell dolgoznia, mint ha mi sem történt volna. Az orvosi ügyelet tehát nem olyan, mint a nonstop ABC, hogy oda a vevő akár egy darab vajért éjjel háromkor is elmehet. Természetesen az orvos azért van, hogy a sür­gősségi eseteket megoldja, de pihenésre neki is szüksége van. Ezért is lenne jó, ha indokolatla­nul nem vennék igénybe az ügyeletet.- Igen, de objektiven el tudja-e dönteni a beteg, vagy a hozzátartozó, hogy mi számít sürgős esetnek?- Ezt valóban nem lehet mindig helyesen meg­ítélni, de az esetek nagy részében egy laikus is el tudja dönteni, hogy azonnali orvosi segítséget igénylő esetről van-e szó, vagy sem. Mondok néhány esetet, amelyről mindenki eldöntheti, hogy melyik kategóriába tartozik. A betegnek fájt a torka, hőemelkedése volt, éjjel fél kettőkor házhoz hívta az ügyeletet; két hete fájt a dereka, kivizsgálták, ellátták gyógyszerrel, de egyik éjjel 1 órakor hívta az ügyeletet a derékfájása miatt. Vagy: a hat órakor kezdődő ügyeletre már há­romnegyed hatkor elhoztak egy gyereket, holott a gyerekorvos hatig rendelt, csak sok volt a be­teg, gondolták így kevesebbet kell várni. Ugyanakkor szakmai szempontból, a beteg szempontjából mindenképpen jobb, ha a nem sürgős esetekkel a beteg a saját háziorvosát ke­resi fel, hiszen ott áll rendelkezésre a beteggel kapcsolatban a korábbi dokumentáció, ott is­merik a gyógyszereit, stb. Vannak persze egyértelműen súlyos, illetve határ­esetek is, amikor meg kell keresni az ügyeletet.- Gondolom az sem mindegy, hogy a beteg kihív­ja az orvost, vagy maga megy be az ügyeletre.- Valóban, és nemcsak a kényelmi szempontok miatt. Figyelembe kell venni, hogy természetesen egy rende­lőben mindig jobbak az ellátás körül­ményei, mint háznál. Ahhoz persze, hogy az orvos el tudja dönteni, hová kell kimenni, és ezen ese­tek közül is hol van szükség a legsürgő­sebb segítségre, az is kellene, hogy viszonylag korrekt előzetes tájékoztatást kapjon a tünetek­ről, (emellett szükséges a beteg nevét, életkorát, lakcímét is megismerni.) Természetesen nem di­agnózist várunk, de azt egy laikus is el tudja mondani, hogy mik a konkrét panaszok. Gyakori azonban az olyan bejelentés, hogy a beteg „rosz- szul van”. Ez viszont egy olyan tág fogalom, hogy az orvos nem tud mit kezdeni vele. így aztán le­het, hogy olyan esethez megy ki sürgősen, ami nem igényelte volna az elsőbbséget, ületve csak későn jut el oda, ahol tényleg nagyon gyorsan kellett volna a segítség. Fontos lenne még, hogy az ügyeletes orvosnak bemutassák a beteg korábbi leleteit, zárójelen­téseit, gyógyszereit. Arról nem beszélve, hogy különösen éjjel nem mindig könnyű megtalálni az adott házat, célszerű lenne ilyenkor a vil­lanyt felkapcsolni, vagy kiállni a kapu elé.- Mit szoktak szólni az orvosok, ha indokolatla­nul keresik fel az ügyeletet a betegek?- Az ember sokszor lenyeli a dolgot, de ha na­gyon kirívó esetről van a szó, akkor már szól a betegnek. Tudomásul kellene venni ugyanis, hogy ez egy szolidaritási elven működő ellátás. Egyrészt a betegeknek egymással kellene szoli­dárisnak lenniük: aki nem szorul rá a külső se­gítségre, az ne vegye el a lehetőséget a nála be­tegebbtől. Másrészt pedig az orvost se kellene feleslegesen terhelni, hiszen neki másnap más betegeket is el kell látnia. Tudom persze azt is, hogy manapság a szolidaritás elve nem igazán népszerű. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy szerencsére a betegek döntő többsége betartja ezeket az íratlan szabályokat. ___-es­Co menius program a n-es iskolában A minisztérium elégedett a munkájukkal A minőségbiztosítás nem csak termelőüzemekben hetséges, hanem például is­kolákban is. A szekszárdi II. Számú Általános Iskola és Di­ákotthon a megyében egyet­lenként sikeresen pályázott az Oktatási Minisztérium Comenius 2000 Minőségfej­lesztő Program I. Intézményi Modelljének megvalósítására. Szekszárd----------♦---------------------------------------------------------------­- M ire irányul ez a program? - kérdeztük Matókné Misóczki Má­riát, az iskola igazgatóját.- Ez egy partnerközpontú program, ami az intézmény önér­tékelését segíti. Azt célozza, hogy az iskolai folyamatok, tevékeny­ségek tervezettebbek le­gyenek, javuljon a szer­vezeti kultúra.- Mit takar a partnerköz­pontúság?- A program alapján a partnerek közé tartoznak az itt tanító pedagógusok, a gyerekek, a szülők és azok a külső intézmé­nyek, akikkel az iskola kapcsolat­ban áll, például az intézmény fenntartója. A partnerektől véle­ményt kértünk az iskoláról, első­sorban az elégedettség mértékére és az iskolává szemben támasz­tott igényeikre vonatkozóan.- Mi történik majd a beérkezett véleményekkel?- Az adatokat számítógépre visszük, majd elemezzük. Várha­tóan március végére készül el az elemzés, ennek alapján határoz­zuk majd meg a jövő feladatát.- Kik vesznek részt a munkálatokban?- Az iskolán belül egy öttagú csoport irá­nyítja a pályázati fel­adatok kidolgozását, a munkáját a szegedi Qualitas Vezetőképző és Tanácsadó segíti.- Milyen visszajelzést kaptak eddig a pályázattal kapcsolatban végzett munkájukról?- A minisztérium a dokumentá­ciót, a pedagógusok felkészültségét maximálisan jónak minősítette, amire nagyon büszkék vagyunk. VENTER MARIANNA Elismerő plakett művészeknek Három Tolna megyei civil szervezet - a Keresztény Értel­miségiek Szövetsége (KÉSZ) tolnai csoportja, a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja és a Bárka Művészeti Szalon ta­valy alapította meg „A Tolna megyei művészetért” elismerő plakettet, alkotók és művé­szetpártolók jutalmazására. Az ezüst plakett Mözsi-Szabó István grafikájának felhaszná­lásával készült, évente öten kapják meg, az alapító okirat­ban rögzített elvek alapján. A plakettek idei ünnepélyes át­adására január 22-én, hétfőn, 16 órai kezdettel kerül sor Szekszárdon, a Művészetek Házában. Tudományos ülés Szekszárdon Tudományos ülést rendez Szekszárdon a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházának urológiai osztálya az intézet fennállásának 200. évforduló­ja alkalmából január 25-én, csütörtökön 14 órakor a me­gyei kórház kultúrtermében. A téma a húgyhólyagdagana­tok sebészi kezelése lesz. Elő­adó prof. dr. Pajor László egyetemi tanár, a Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egyetem Urológia Tanszéké­ről. Imahét a rádióban Vasárnap a hagyományos öku­menikus imahét kezdődik. Új műsort, Kapocs néven ökume­nikus maga­zint indított a Magyar Rádió 48 éves regio­nális stúdiója a Pécsi Rádió a 101,7 MHZ- en. Január 20- án, szomba­ton este fél 7­től az ökumenét elfogadó egy­házak hitéletével kapcsolatos program zenei anyagát az „Ün­nepiek éneklek” CD-ről a kariz­matikusok adják. A kisegyházak Alians imahe­téről a baptista lelkipásztor, Vá­gó István beszél, az emlékharan- gozás hagyományáról Szemerei László Tolna megyei református esperes. Portrésorozat kezdődik a „Keresztény világiak a magyar közéletben” címmel. Ezúttal a sokoldalú pécsi Ivasivka Má­tyást lehet megismerni. A szerkesztő, Várbíró Péter, az adás ideje alatt az ingyenes 06-80-236-236 telefonszámon hívható. Mi már itt vagyunk otthon Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség A rendőrségen van egyfajta indokolt hall­gatási kényszer, ugyanakkor az újság­írók meg mindig, mindent meg szeretné­nek tudni. Ügyesnek kell lenni, hogy egyik fél se érezze csalódottnak magát. Daubner Gabriella a Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság új szóvivője november elseje óta.- Sajnos, kevés a szabadidőm, de szeretem a zenét, szeretek táncolni, olvasni, gyerekko­rom óta szívesen olvasom a jó a krimiket. Egy kis házat építettünk Harcon, a kert még elég rendezetlen, de vannak rózsabokraim, szé­pek a tulipánjaim. Nagyon szeretek emberek­kel megismerkedni, beszélgetni, mindig von­zott a pszichológia. Eredetileg a kedvenc tan­tárgyam a matematika volt, igazán gépész- mérnök akartam lenni, de aztán másként ala­kult az életem. Amikor elvégeztem az egyete­met, Csíkszeredába helyeztek ki, ahol nagyon rövid ideig tervező technológus mérnökként dolgoztam, hamar az üzem szakközépiskolá­jába rendeltek. Közben elvégeztem a mérnök- Mnárit, így lett pedagógiai végzettségem. Hat évig tanítottam, 1990-ben áttelepültünk Magyarországra. Brassó gyönyörű város, gyerek­koromban csak annyit érzékeltem, hogy az sok­nemzetiségű színes város, ahol mindenki meg­találja a helyét. A nyolcvanas években minden megváltozott, s hiába próbálkoztunk a férjem­mel, nem voltak lehetőségeink. Nem mon­dom, hogy nem fáj a szívünk, meg a lelkünk, Daubner Gabriella Névjegy Született: 1960 szeptember 16., Brassó Iskolai végzettsége: Műszaki Egyetem, gépészmérnöki kar, Brassó, angol tanári, majd fordító-tolmács szak Budapest, Rendőrtiszti Főiskola, szervezői kiegészítő szak Nyelvtudás: magyar, román, angol, francia, német Rendfokozata: rendőr hadnagy Beosztása: a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense Férje: Daubner Zoltán, magyar-spanyol szakos tanár Hobbi, szórakozás: zene, tánc, olvasás, virágok mert nagyon szeretjük Erdélyt, de mi most már itt vagyunk otthon. Egyre in­kább úgy érzem, hogy ez a hazám. Hat évet tanítottunk Gyönkön, szerettem is, de mivel nem tanárnak készültem, mindig úgy éreztem, hogy valami mást, vagy mást is szeretnék csinálni. Most megtaláltam a helyemet, önmagamat, nagyon szeretem csinálni ezt a munkát. Jó, hogy sok emberrel lehetek kapcsolatban, s azt tapaszta­lom, ha én adok valamit, ak­kor kapok is másoktól. Örö­mömre szolgál, hogy a nyelv­tudásomnak is hasznát vehe­ti a rendőrség nemzetközi kapcsoltaiban. Mindig ér­dekeltek a hírek, jó hogy információközeiben va­gyok. A sajtóreferens ese­tenként viszonylag szűk mezsgyén mozoghat csak. Munkában, magánéletben is két elv vezérel: minden­kitől lehet valamit tanulni és az, hogy nincs lehetet­lenség, csak tehetetlenség. IHÁROSI IBOLYA A ZOMBA ES VIDÉKÉ TAKARÉKSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA értesíti tagjait, hogy az alábbi helyeken és időpontokban tai részközgyűléseket: Szekszárd 2001. január 25. 17 óra Kéty 2001. január 25. 18 óra Harc 2001. január 26. 17 óra Hőgyész 2001. január 26. 18 óra Kakasd 2001. január 29. 17 óra Zomba 2001. január 29. 18 óra Sióagárd 2001. január 29. 18 óra •23454* h

Next

/
Thumbnails
Contents