Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-20 / 17. szám
’tljS I 2001. Január 20., Szombat MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét MAUTHNER ILONA Hivatal és az ügyfelei B, 'e kell vallanom, nem értek jobban az adózási és társadalombiztosítási ügyek intézéséhez, mint egy átlagember. Éppen emiatt két napomba és sok idegeskedésbe került egyetlen adat módosítása, melyhez természetesen két nyomtatvány is kellett. Csak egy adat- módosítást szerettem volna elintézni, naivan azt hittem, pár perc alatt végzek. Már a nyomtatványok beszerzésével is gond volt, az adóhivatalból a nyomtatványboltba küldtek, onnan pedig a megyei társadalombiztosításhoz. Péntek lévén, lemaradtam a vásárlásról, mert ott csak 11 óráig volt fogadó nap (11 óra után kettő perccel értem oda). Hétfőn kezdtem előröl, nagy sor, várakozás, fél győzelem, ugyanis kiderült, a kettő nyomtatvány közül csak az egyik vehető meg itt, a másikat egy másik utcában, a nyugdíj- folyósítónál lehet beszerezni. Újból nyakamba vettem a várost, sor, várakozás, végre megvan mind a kettő papír. Irány haza, kitöltés (nem semmi ám, mert olyan kódszámokat is kémek, amiről akkor hallottam életemben először), forgattuk előröl, hátulról a lapot, kikértük egy könyvelő véleményét is, de csak félig-meddig tudtuk kitölteni a lapot. Másnap újból sorba álltam, de már mindenre fel voltam készülve. Az ügyintéző kezébe vette, majd rám förmedt a félkész munka miatt, felcsapott egy nagy zöld könyvet, és onnét nézte ki a kódszámokat, közben jó alaposan leszidott, amiért nem tudtam, és neki kell helyettem is dolgoznia. Lesütött szemekkel, minél kisebbre összehúzva magam hagytam el a helyiséget. ]\Áindezt csak azért mondtam el, mert itt az év eleje, hamarosan az adóbevallások és az adatszolgáltatások ideje következik, legalább lelkiekben készüljenek fel az érintettek a tortúrára, ami ezzel jár. Megkérdeztük olvasóinkat Hetesi Ferencne Mi a véleményük, a kutyák okozta tragédiákról? Hetesi Ferencné, köztisztviselő, Tamási:- A véleményem, hogy ha nem irritálják a kutyát, nem lehet probléma. Nálunk az a gyakorlat, hogy a kaukázusi juhászunkkal a férjem foglalkozik, ő tudja, miként lehet nevelni. A kutya ösztönösen cselekszik, nem tudatosan. Bízom benne, hogy ilyenre sem nálunk, sem máshol nem kerül sor. Bódi Józsefné, Szekszárd:- Nagyon fel vagyok háborodva, ami az elmúlt napokban történt nagyon megrázott. Nem értem, hogy lehet egy panel lakásban tartani egy olyan nagy testű állatot, mit amelyik a szörnyű tragédiát okozta? Döbbenetes az is, hogy az emberek semmit nem tanulnak mások kárából. Éppen egy évvel ezelőtt történt hasonló tragédia, akkor is egy kis csecsemőt tépett szét a kutya, és lám most hasonló szörnyűség történt ismét. Korvicska György, dombóvári rokkantnyugdíjas: Nagyon sok embernek el kellene azon gondolkodnia, hogy hol és milyen kutyát ajánlatos tartani. Az ebtulajdonosok egy része elfelejti, hogy négylábú kedvencének sem okoz örömet az, ha egy emeletes ház 40-70 négyzetméteres lakásába bezárva telik el élete nagy része. A legtöbb kutyának hatalmas mozgásigénye van, melytől nem lenne szabad megfosztani. Az utóbbi időben bekövetkezett tragédiákért elsősorban nem a megvadult ebek, hanem azok gondatlan gazdái a felelősek. Császár László, Szálka:- Felelőtlenség, én ennyit gondolok róla. Kis gyerekkel egy szobában kutyát tartani?! Ha már annyira ragaszkodnak háziállathoz, akkor mért nem választanak lakásba való ebet? Sajnálom, hogy most ismét a kutyákon verik el a port, pedig az emberi felelőtlenség okozta most is a tragédiát. A kutyáknak meg van a maguk szerepük az emberek mellett, házat, területet őriznek, méretüknek, természetüknek megfelelően kellene megválasztani őket és tudomásul kell venni azt is, hogy állatok, és nem fognak soha emberi módra gondolkodni. ■ Ha sürgősen kell a segítség Az orvosi ügyelet nem olyan, mint egy nonstop ABC ázásns. influenzás, iárvánvns téli siirsős esetekkel a hpfpp a saiáf háziorvosai A megfázásos, influenzás, járványos téli időszakban megszaporodnak a háziorvosok feladatai, az ügyeletek során is. Mit érdemes tudnia a betegeknek erről a speciális orvosi területről, a saját, betegtársaik, és ami ezzel összefügg, a gyógyítók érdekében? Erről is beszélgettünk dr. Régi Csabával, Tolna vezető háziorvosával. Tolna- Doktor úr, orvosokkal beszélgetve nem egyszer hallani, hogy panaszkodnak az ügyelet úgymond nem rendeltetésszerű igénybevétele miatt. A betegek nagy része viszont úgy tudja, hogy az ügyelet azért van, hogy azt bármikor igénybe lehessen venni.- Ez utóbbi egy tévhit. Az orvosi ügyelet egy speciális terület, amely elvileg kifejezetten a sürgősségi esetek ellátására szerveződött, az orvosok munkaidején kívül. Itt tehát nem arról van szó, hogy az orvos éjszakai műszakban dolgozik, hanem azt, hogy előző nap végzi a megszokott munkáját, este, vagy hétvégén bemegy ügyelni, és másnap ugyanúgy kell dolgoznia, mint ha mi sem történt volna. Az orvosi ügyelet tehát nem olyan, mint a nonstop ABC, hogy oda a vevő akár egy darab vajért éjjel háromkor is elmehet. Természetesen az orvos azért van, hogy a sürgősségi eseteket megoldja, de pihenésre neki is szüksége van. Ezért is lenne jó, ha indokolatlanul nem vennék igénybe az ügyeletet.- Igen, de objektiven el tudja-e dönteni a beteg, vagy a hozzátartozó, hogy mi számít sürgős esetnek?- Ezt valóban nem lehet mindig helyesen megítélni, de az esetek nagy részében egy laikus is el tudja dönteni, hogy azonnali orvosi segítséget igénylő esetről van-e szó, vagy sem. Mondok néhány esetet, amelyről mindenki eldöntheti, hogy melyik kategóriába tartozik. A betegnek fájt a torka, hőemelkedése volt, éjjel fél kettőkor házhoz hívta az ügyeletet; két hete fájt a dereka, kivizsgálták, ellátták gyógyszerrel, de egyik éjjel 1 órakor hívta az ügyeletet a derékfájása miatt. Vagy: a hat órakor kezdődő ügyeletre már háromnegyed hatkor elhoztak egy gyereket, holott a gyerekorvos hatig rendelt, csak sok volt a beteg, gondolták így kevesebbet kell várni. Ugyanakkor szakmai szempontból, a beteg szempontjából mindenképpen jobb, ha a nem sürgős esetekkel a beteg a saját háziorvosát keresi fel, hiszen ott áll rendelkezésre a beteggel kapcsolatban a korábbi dokumentáció, ott ismerik a gyógyszereit, stb. Vannak persze egyértelműen súlyos, illetve határesetek is, amikor meg kell keresni az ügyeletet.- Gondolom az sem mindegy, hogy a beteg kihívja az orvost, vagy maga megy be az ügyeletre.- Valóban, és nemcsak a kényelmi szempontok miatt. Figyelembe kell venni, hogy természetesen egy rendelőben mindig jobbak az ellátás körülményei, mint háznál. Ahhoz persze, hogy az orvos el tudja dönteni, hová kell kimenni, és ezen esetek közül is hol van szükség a legsürgősebb segítségre, az is kellene, hogy viszonylag korrekt előzetes tájékoztatást kapjon a tünetekről, (emellett szükséges a beteg nevét, életkorát, lakcímét is megismerni.) Természetesen nem diagnózist várunk, de azt egy laikus is el tudja mondani, hogy mik a konkrét panaszok. Gyakori azonban az olyan bejelentés, hogy a beteg „rosz- szul van”. Ez viszont egy olyan tág fogalom, hogy az orvos nem tud mit kezdeni vele. így aztán lehet, hogy olyan esethez megy ki sürgősen, ami nem igényelte volna az elsőbbséget, ületve csak későn jut el oda, ahol tényleg nagyon gyorsan kellett volna a segítség. Fontos lenne még, hogy az ügyeletes orvosnak bemutassák a beteg korábbi leleteit, zárójelentéseit, gyógyszereit. Arról nem beszélve, hogy különösen éjjel nem mindig könnyű megtalálni az adott házat, célszerű lenne ilyenkor a villanyt felkapcsolni, vagy kiállni a kapu elé.- Mit szoktak szólni az orvosok, ha indokolatlanul keresik fel az ügyeletet a betegek?- Az ember sokszor lenyeli a dolgot, de ha nagyon kirívó esetről van a szó, akkor már szól a betegnek. Tudomásul kellene venni ugyanis, hogy ez egy szolidaritási elven működő ellátás. Egyrészt a betegeknek egymással kellene szolidárisnak lenniük: aki nem szorul rá a külső segítségre, az ne vegye el a lehetőséget a nála betegebbtől. Másrészt pedig az orvost se kellene feleslegesen terhelni, hiszen neki másnap más betegeket is el kell látnia. Tudom persze azt is, hogy manapság a szolidaritás elve nem igazán népszerű. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy szerencsére a betegek döntő többsége betartja ezeket az íratlan szabályokat. ___-esCo menius program a n-es iskolában A minisztérium elégedett a munkájukkal A minőségbiztosítás nem csak termelőüzemekben hetséges, hanem például iskolákban is. A szekszárdi II. Számú Általános Iskola és Diákotthon a megyében egyetlenként sikeresen pályázott az Oktatási Minisztérium Comenius 2000 Minőségfejlesztő Program I. Intézményi Modelljének megvalósítására. Szekszárd----------♦---------------------------------------------------------------- M ire irányul ez a program? - kérdeztük Matókné Misóczki Máriát, az iskola igazgatóját.- Ez egy partnerközpontú program, ami az intézmény önértékelését segíti. Azt célozza, hogy az iskolai folyamatok, tevékenységek tervezettebbek legyenek, javuljon a szervezeti kultúra.- Mit takar a partnerközpontúság?- A program alapján a partnerek közé tartoznak az itt tanító pedagógusok, a gyerekek, a szülők és azok a külső intézmények, akikkel az iskola kapcsolatban áll, például az intézmény fenntartója. A partnerektől véleményt kértünk az iskoláról, elsősorban az elégedettség mértékére és az iskolává szemben támasztott igényeikre vonatkozóan.- Mi történik majd a beérkezett véleményekkel?- Az adatokat számítógépre visszük, majd elemezzük. Várhatóan március végére készül el az elemzés, ennek alapján határozzuk majd meg a jövő feladatát.- Kik vesznek részt a munkálatokban?- Az iskolán belül egy öttagú csoport irányítja a pályázati feladatok kidolgozását, a munkáját a szegedi Qualitas Vezetőképző és Tanácsadó segíti.- Milyen visszajelzést kaptak eddig a pályázattal kapcsolatban végzett munkájukról?- A minisztérium a dokumentációt, a pedagógusok felkészültségét maximálisan jónak minősítette, amire nagyon büszkék vagyunk. VENTER MARIANNA Elismerő plakett művészeknek Három Tolna megyei civil szervezet - a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tolnai csoportja, a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja és a Bárka Művészeti Szalon tavaly alapította meg „A Tolna megyei művészetért” elismerő plakettet, alkotók és művészetpártolók jutalmazására. Az ezüst plakett Mözsi-Szabó István grafikájának felhasználásával készült, évente öten kapják meg, az alapító okiratban rögzített elvek alapján. A plakettek idei ünnepélyes átadására január 22-én, hétfőn, 16 órai kezdettel kerül sor Szekszárdon, a Művészetek Házában. Tudományos ülés Szekszárdon Tudományos ülést rendez Szekszárdon a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházának urológiai osztálya az intézet fennállásának 200. évfordulója alkalmából január 25-én, csütörtökön 14 órakor a megyei kórház kultúrtermében. A téma a húgyhólyagdaganatok sebészi kezelése lesz. Előadó prof. dr. Pajor László egyetemi tanár, a Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egyetem Urológia Tanszékéről. Imahét a rádióban Vasárnap a hagyományos ökumenikus imahét kezdődik. Új műsort, Kapocs néven ökumenikus magazint indított a Magyar Rádió 48 éves regionális stúdiója a Pécsi Rádió a 101,7 MHZ- en. Január 20- án, szombaton este fél 7től az ökumenét elfogadó egyházak hitéletével kapcsolatos program zenei anyagát az „Ünnepiek éneklek” CD-ről a karizmatikusok adják. A kisegyházak Alians imahetéről a baptista lelkipásztor, Vágó István beszél, az emlékharan- gozás hagyományáról Szemerei László Tolna megyei református esperes. Portrésorozat kezdődik a „Keresztény világiak a magyar közéletben” címmel. Ezúttal a sokoldalú pécsi Ivasivka Mátyást lehet megismerni. A szerkesztő, Várbíró Péter, az adás ideje alatt az ingyenes 06-80-236-236 telefonszámon hívható. Mi már itt vagyunk otthon Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség A rendőrségen van egyfajta indokolt hallgatási kényszer, ugyanakkor az újságírók meg mindig, mindent meg szeretnének tudni. Ügyesnek kell lenni, hogy egyik fél se érezze csalódottnak magát. Daubner Gabriella a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság új szóvivője november elseje óta.- Sajnos, kevés a szabadidőm, de szeretem a zenét, szeretek táncolni, olvasni, gyerekkorom óta szívesen olvasom a jó a krimiket. Egy kis házat építettünk Harcon, a kert még elég rendezetlen, de vannak rózsabokraim, szépek a tulipánjaim. Nagyon szeretek emberekkel megismerkedni, beszélgetni, mindig vonzott a pszichológia. Eredetileg a kedvenc tantárgyam a matematika volt, igazán gépész- mérnök akartam lenni, de aztán másként alakult az életem. Amikor elvégeztem az egyetemet, Csíkszeredába helyeztek ki, ahol nagyon rövid ideig tervező technológus mérnökként dolgoztam, hamar az üzem szakközépiskolájába rendeltek. Közben elvégeztem a mérnök- Mnárit, így lett pedagógiai végzettségem. Hat évig tanítottam, 1990-ben áttelepültünk Magyarországra. Brassó gyönyörű város, gyerekkoromban csak annyit érzékeltem, hogy az soknemzetiségű színes város, ahol mindenki megtalálja a helyét. A nyolcvanas években minden megváltozott, s hiába próbálkoztunk a férjemmel, nem voltak lehetőségeink. Nem mondom, hogy nem fáj a szívünk, meg a lelkünk, Daubner Gabriella Névjegy Született: 1960 szeptember 16., Brassó Iskolai végzettsége: Műszaki Egyetem, gépészmérnöki kar, Brassó, angol tanári, majd fordító-tolmács szak Budapest, Rendőrtiszti Főiskola, szervezői kiegészítő szak Nyelvtudás: magyar, román, angol, francia, német Rendfokozata: rendőr hadnagy Beosztása: a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense Férje: Daubner Zoltán, magyar-spanyol szakos tanár Hobbi, szórakozás: zene, tánc, olvasás, virágok mert nagyon szeretjük Erdélyt, de mi most már itt vagyunk otthon. Egyre inkább úgy érzem, hogy ez a hazám. Hat évet tanítottunk Gyönkön, szerettem is, de mivel nem tanárnak készültem, mindig úgy éreztem, hogy valami mást, vagy mást is szeretnék csinálni. Most megtaláltam a helyemet, önmagamat, nagyon szeretem csinálni ezt a munkát. Jó, hogy sok emberrel lehetek kapcsolatban, s azt tapasztalom, ha én adok valamit, akkor kapok is másoktól. Örömömre szolgál, hogy a nyelvtudásomnak is hasznát veheti a rendőrség nemzetközi kapcsoltaiban. Mindig érdekeltek a hírek, jó hogy információközeiben vagyok. A sajtóreferens esetenként viszonylag szűk mezsgyén mozoghat csak. Munkában, magánéletben is két elv vezérel: mindenkitől lehet valamit tanulni és az, hogy nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség. IHÁROSI IBOLYA A ZOMBA ES VIDÉKÉ TAKARÉKSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA értesíti tagjait, hogy az alábbi helyeken és időpontokban tai részközgyűléseket: Szekszárd 2001. január 25. 17 óra Kéty 2001. január 25. 18 óra Harc 2001. január 26. 17 óra Hőgyész 2001. január 26. 18 óra Kakasd 2001. január 29. 17 óra Zomba 2001. január 29. 18 óra Sióagárd 2001. január 29. 18 óra •23454* h
