Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-03 / 2. szám

I 2001. Január 3., szerda G A Z D A S Á G Tolnai Népújság - 7. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 2.) Borsodchem 6695Ft Fotex 270 Ft 0 Matáv 1116 Ft 6 Mól 4 650 Ft 6 OTP 15295 Ft ű Rába 2420 Ft ■8 Richter 16 300 Ft ü Zalakerámia 2 315 Ft ____4L BUX: 7603,72-3,13 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.49. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-111 Tartott Tartott FOB francia kür« Kukorica 90-97 Mérséklődő Tartott FOBMexkóWböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kikötő Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kW Szójadara 232 Tartott Erősödő 46 %CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 417,70 Cseh korona 7,53 Euró 264,58 Német márka 135,28 Osztrák schilling 19,23 Lengyel zloty 68,28 Svájci frank 173,75 Szlovák korona 6,01 USA-dollár 279,62 _______ In dul a Széchenyi-terv Az összeg egyharmadát autópálya-építésre költik A következő két évben összesen 626,7 milli­árd forintot fordít a költségvetés a tavaly meghirdetett Széchenyi-terv megvalósítására. A keret több mint egyharmadát, az autópá­lya-építési program finanszírozására fordítja az Orbán-kabinet. Budapest Magyarországon az elmúlt tíz évben kiépültek a jogállamiság, a piacgazdaság és a demokrácia intézményei. Lezárult az a tízéves időszak, amelyben a nemzet csaknem minden tagjának személyes áldozatot kellett hoznia az átalakulás érdekében. Mára a gazdaság utolérte önmagát, s európai mércével mérve is jelentős növekedést produkál, ennek első eredményei már minden­napjainkban is érezhetőek. Teljesítményünket elismeri a külföld is, a világ fejlettebb részéhez való csatlakozásunk jó ütemben halad. A kedve­ző tendenciák fenntartása azonban folyamatos figyelmet igényel, olyan politikai és gazdaság- politikai lépések megtételét, amelyek hosszú távon előnyös feltételeket biztosítanak a fejlődés erőinek kibontásához. Tőlünk nyugatra a gazdaság régóta „önjáró”, folyamatai legfeljebb korrekciókat igényelnek. Nálunk a kormányprogramban lefektetett társa­dalmi célok megvalósítása érdekében az állam szerepet kíván vállalni a gazdaságpolitika alakí­tásában. A Széchenyi-terv ennek érdekében ma­gában foglalja a célkitűzéseket, meghatározza a gazdasági élet súlypontjait, a fejlesztés elsődle­ges területeit. Olyan területeket jelöl meg, ame­lyek ösztönzése láncreakciókat indít meg a gaz­daságban, s amelyek maguk után húzzák a hoz­zájuk kapcsolódó ágazatokat, így sokszorozzák meg a befektetések hasznát. A Széchenyi-terv prioritásai szorosan illesz­A SZÉCHENYI-TERV FINANSZÍROZÁSA (Mrd Ft) 2001 2002 Turizmusfejlesztés 25 28 Regionális gazdaságépítés 5 6 Autópálya-fejlesztés 132,1 120,9 Kutatásfejlesztés, innováció 17,5 37 Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 15 28,9 Lakásprogram 69,9 72,6 Összesen 295.9 330.8 Forrás: Gazdasági Minisztérium kednek az Európai Unió strukturális alapjaiból nyerhető források fogadására készülő - az Euró­pai Unió programozási elveit és metodikáját fi­gyelembe vevő - fejlesztési tervekhez, a munka- szakaszban lévő Általános Fejlesztési Tervhez, és az európai uniós csatlakozás előtt egy évvel Brüsszelben benyújtandó, előkészületi szakasz­ban tartó Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A Szé­chenyi-terv azonban szűkebb, mint ezek a ter­vek, mivel azokból kiemelve csupán néhány, alapvető jelentőségű gazdaságfejlesztési progra­mot helyez az előtérbe. Elsősorban azokat a programokat, amelyek viszonylag rövid időn be­lül elindíthatók, és finanszírozásukhoz már az előcsatlakozási alapokból - a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-programok keretében - uniós társfinanszírozás is biztosítható. A Széchenyi-tervben részletezett programok­ra 2001-re 295,9 milliárd, 2002-re 330,8 milliárd forint jut a központi költségvetésből. Autópálya­fejlesztésre az idén 132,1 milliárd forintot külö­nítettek el. Ebből 114,0 milliárdot kap a Nemzeti Autópálya Rt. az M3-as autópálya Füzesabony- Polgár közötti szakaszának megépítésére, a szekszárdi Duna-híd felújítására, a környékén található gyorsforgalmi utak kialakítására, vala­mint az M7-es autópálya felújítására és tovább­építésére. Jövőre 120,9 milliárd forint jut ezek­nek a továbbépítésére és a szükséges felújítások­ra. Az autópálya-fejlesztés lényeges célja az autópályákhoz kapcsolódó környező régiók gazdasági fejlődésének az elősegítése, a régiók közötti kapcsolatok, a vidék elérhetőségének a javítása, a gazdasági vérkeringésbe való bekap­csolása, az ország területi egyenlőtlenségeinek oldása, a kiegyenlített területi fejlődést elősegítő közúti infrastrukturális ellátottság biztosítása. Az elmúlt évtized egyik tanulsága, hogy Ma­gyarországon a multinacionális nagyvállalatok telephelyválasztását alapvetően meghatározza az autópályák közelsége. Az 1990-es évtizedben a zöldmezős beruházások döntő hányada a már meglévő autópályákhoz, illetve azok 30-40 kilométeres sávjához kapcsolódott. A turizmusfejlesztési program keretében a konferencia-, a gyógy- és a termál-turizmushoz kapcsolódó beruházásokhoz ígér a kabinet támogatás. A vállalkozáserősítő koncepció alapján a kis- és középvállalkozás-fejlesztési alprogramra összesen 29,2 milliárdot szánnak a Gazdasági Minisztérium költségvetéséből, istsi Magasabb minimálbér Budapest A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott dolgozóknak január 1-jétől nem fizethető 40 ezer forintnál kevesebb havi bér. A mértékről a kor­mány rendeletben döntött, amelynek hatálya vala­mennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. A teljes munkaidőben foglalkoz­tatott munkavállaló részére meg­állapított személyi alapbér köte­lező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 40 ezer fo­rint, hetibérként 9200 forint, na­pibérként 1840 forint, órabérként 230 forint. Amennyiben teljesítménybé­rezéssel alkalmazzák teljes mun­kaidőben a munkavállalót, havi munkabérének - a tiszta teljesít­ménybérnek, illetve a garantált bér és a teljesítménytől függő mozgóbér együttes összegének ­kell elérnie legalább a 40 ezer forintot. Amennyiben a teljes munka­idő a napi nyolc óránál rövidebb, akkor a 230 forintos órabértételt arányosan növelni kell, hogy havi bére elérje a 40 ezer forintot. Amennyiben a teljes napi munka­idő - például a készenléti munka­körökben - meghaladja a 8 órát, akkor a 230 forintos minimális órabér e szint alá csökkenhet. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, akkor a havi, heti, napi bértételt a munkaidő eltérő mér­tékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig a 230 forinttal kell figyelembe venni. A rendeletet a január hónapra járó munkabérek megállapításá­nál kell először alkalmazni. A rendelet értelmében a munkál­tató fogalmába tartozik a költ­ségvetési szerv is, illetve mun­kavállalóként kell figyelembe venni a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban ál- ló dolgozót. ________________■ Nö vekvő kamatlábak Budapest Tovább nőttek a lakossági és vál­lalkozói kamatlábak november­ben az októberi szinthez képest az MNB tájékoztatása szerint. Az éven belüli vállalkozói hitelek és betétek átlagkamatlábain belül novemberben a hitelkamatok nö­vekedtek nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest: a piaci feltételek mellett nyújtott vállal­kozói hitelek átlagkamatlába 0,2 százalékponttal 12,8 százalékra emelkedett, míg az azonos lejá­ratra elhelyezett betétek átlag- kamatlába 0,5 százalékponttal 9,4 százalékra nőtt. A kamatváltozások következté­ben az éven belüli hitelek és beté­tek kamatlába közötti különbség 3,7-ről 3,4 százalékpontra csök­kent. A vállalkozói hitelek és beté­tek között kisebb súllyal szereplő éven túli lejárat esetében a hitelek kamatlába 13,1 százalékról 13,5 százalékra emelkedett, a betétek esetében pedig 0,1 százalékpon­tos csökkenéssel 9,6 százalékra változott az átlagkamatláb. A lakossági betétek és hitelek átlagkamatlába is változott. A látra szóló betétek átlagkamat- lába az év eleje óta tartó folya­matos csökkenés után 0,1 szá­zalékponttal 3,4 százalékra emelkedett. A lakosság számára folyósított hitelek átlagkamat- lába 0,2 százalékponttal 20,7 százalékra nőtt. ■ Egyre több a gázautó Az átalakításnál néha átverik a megrendelőt Újra csökkent a motorben­zin ára, sokak szerint a gázautók száma az elkövet­kező néhány évben tovább növekszik. Magyarországon a benzinárak autósok szá­mára kedvező irányú válto­zása után is megéri átala­kíttatni a járműveket, hi­szen kilométerenként tíz fo­rinttal csökkenthetők az üzemeltetési költségek. Gazdasági szakértők szerint ja­nuár végéig még néhány forinttal csökkenhet a benzin ára, hogy utána mi lesz, az egyelőre nem jósolható meg. Jelenleg körülbe­lül százötvenezer gázüzemű gép­kocsi fut a hazai utakon, fél év alatt 95-ről kétszázra nőtt a töltő- állomások száma, Baranyában már öt helyen lehet gázt vételez­ni. Jelenleg gázüzemű autóval minden kilométeren 9-10 forintot lehet megtakarítani az azonos tí­pusú benzines változathoz ké­pest. A jelenlegi 141-145 forintos literenkénti gázár tehát bőven ki­egyenlíti a benzinesekhez képest 10-15 százalékos túlfogyasztást. A januártól életbe lépő adótör­vényekben újabb két-három év „haladékot” kapott az autógáz, mert csak 4 forinttal, 2002-ben pe­dig 5.forint 50 fillérrel emelkedik a PB-gáz jövedéki adója, ami jelen­tős arányjavulás a többi üzem­anyaghoz képest. Kérdés persze, hogy az EU-csatlakozás után vár­ható jelentős gázár-emelés mellett is megéri-e majd ilyen autót üze­meltetni. A hazai autópark vala­mennyi típusa alkalmas az átalakí­tásra. A hátsó üléssor mögé épít­hető, ötven- és hetvenliteres hen­ger alakúak mellett nemrég megje­lentek a kisebb helyigényű, ötven- literes, pótkerék formájú gáztar­tályok, amelyeket különösen a kombitulajdonosok kedvelnek. Évi tízezer kilométeres átlaggal számolva az egyszerűbb és ol­csóbb, negyven-ötvenezer km/év- nél pedig a legdrágább berendezés ára is egy év alatt megtérül. Érde­mes nagyon odafigyelni, amikor átszereltetjük autónkat gázüze­műre. A legfontosabb, hogy tud­juk, abba az árba, amit ajánlanak, mi tartozik bele. A legnagyobb ve­szélynek a drága, és korszerű, lambda-szondás, komputeres au­tók tulajdonosai vannak kitéve.- Egyes műhelyek a karburáto- ros járműveket az előírt gáz-leve­gő keverő kihagyásával alakítják át, és amikor ennek hiányában az autó nem megfelelően működik, akkor kontár szűkítéseket erősí­tenek a légszűrőház belépőnyílá­sára - mondta el lapunknak egy szakember. A be nem épített al­katrész ára persze a szerviz kasz- szájábá vándorol. Sokan továbbra is életveszélye­sen oldják meg a gáztankolást, PB-palackokból fejtve át otthon a gázt. Az 50 literes szabványos acéltartályba két 11 kilós háztartá­si PB-gáztartály tartalma tölthető be. A legveszélyesebb módja az átfejtésnek, ha a megemelt alumí­niumpalackot melegítik, s ily mó­don ösztökélik a gázáramlást. Kulturáltabb módszer a kézi- vagy elektromos szivattyú használata. A 6-12 perces munkát szabadban, de ott is olyan helyen ajánlatos el­végezni, ahol nincs akna, pince, szuterén, ahova a gáz összegyűl­het. Természetesen a dohányzást mellőzni kell, az autó motorja sem járhat. A szivattyút 1,5-2 évenként szakműhelyben ellen­őriztetni kell. Ha megnő az átszi- vatytyúzás ideje, ha szappanhab­bal szivárgás jelei mutathatók ki, ha gázszag érezhető vagy szokat­lan hang hallható, azonnali javí­tásra van szükség. A legsikeresebb a paksi találkozó volt A régióban is szerveznek üzleti találkozókat A működő tőke beáramlásának előse­gítése kap kiemelt szerepet a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság tevékenységében. A Dél-dunántúli régió kedvezőtlen helyzete: az ipar, a megfelelő partne­rek és az infrastruktúra hiánya azon­ban az ITDH munkáján is érződik. Kaposvár Maámé Matiis Magdolna területi irodaveze­tő elmondta: az ITDH a Gazdasági Miniszté­rium háttérintézményeként tevékenykedik. Európai mintára épülő kiterjedt bel-, és kül­földi irodahálózattal, és információs bázissal rendelkezik, befektetés-ösztönzéssel és ke­reskedelem fejlesztéssel kapcsolatos felada­tokat lát el. Az elmúlt évben mintegy tizenöt alkalommal szerveztek találkozót a vállalko­zók és a piaci partnerek, a külföldi irodave­zetők, a cégek képviselői között.- A konferenciák szervezésében partnerünk a Somogyi Kereskedelmi Iparkamara és a vállalkozói központ - így az irodavezető. - Nem csak Somogybán, hanem a régióban is szervezünk üzleti találkozókat. A legsikere­sebb talán a paksi összejövetelt volt, ahol mintegy százharmincán ültek asztalhoz. Fő­ként nagyobb cégek: az atomerőmű, egy elektrotechpikai vállalat és egy autógyár ke­resett beszállítókat: nekik találtunk megfele­lő gyártókat. - A találkozók hatását, későbbi hozadékát nehéz lemérni, mert az esetleges üzletkötésekről már nem kapunk visszajel­zést. Phare-finanszírozással elkészült egy összeál­lítás, amely huszonnyolc - turizmus fejlesz­téssel, feldolgozó iparral, logisztikai közpon­tok létrehozásával, és az ipari parkok fejlesz­tésével foglalkozó - projektet tartalmaz. Eze­ket külföldi irodáknak ajánlottuk ki.- Idén is a kamarákkal és a vállalkozói köz­pontokkal közösen szervezünk kereskedelmi és szolgáltató tájékoztatókat, az expók kere­tén belül üzletember-találkozókat. Elsősor­ban a Gazdasági Minisztérium pályázatainál tudunk segítséget nyújtani, támogatjuk a külföldi kiállításokon és vásárokon való rész­vételt is.- A befektetők sajnos nem szívesen jönnek a Dél-dunántúli régióba - mondta Maámé Matus Magdolna. - Hiányzik az ipar és az infrastruktúra. Ha egyáltalán Magyarországot választják, akkor is a jobban megközelíthető és fejlettebb Nyugat -Dunántúlt. SZARKA ÁGNES Kártalanításra váró haltermelők A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumhoz fordultak kártalanítási ké­relmükkel azok a halterme­lő vállalkozók, akik Phare- segélyben bízva nagyarányú fejlesztésekbe fogtak. Vá­laszt egyelőre nem kaptak, ám bíznak abban, hogy a jö­vő évi támogatási keretből megtérítik veszteségüket. Szekszárd-Pécs Két évvel ezelőtt értesült néhány tolnai és a baranyai haltermeléssel foglalkozó vállalkozó, hogy fej­lesztési elképzeléseikhez az Euró­pai Unió által a gazdaságok fejlesz­tésére szánt Phare-keretből is kap­hatnak pénzt. Az alaposan előké­szített, sok munkával és költséggel előkészített pályázat szerintük A beruházást elkezdte, minden formai követelménynek megfelelt, a regionális Phare-ügy- nökségek sem láttak benne semmi kifogásolnivalót. A vállalkozók már a zsebükben érezték a pénzt, ennek tudatában az uniós támoga­tások elnyeréséhez szükséges, úgynevezett saját részből többen el is kezdték beruházásaik előké­szítését. Igen ám, de a pályázatok elbírálása nem Magyarországon történik (itt csak előkészítik és to­vábbítják), Brüsszel viszont a hal­termelők elképzelését nem tartotta támogatásra érdemesnek.- Arra gondoltam, hogy újabb halastavat létesítek, s a 85 milliós költségem körülbelül 40 százalékát meg­kapom az uniós segélyből - mondja az egyik tolnai vállalko­zó, Czikk László. - A beruházást elkezdtem, ám félbe kellett hagy­de félbe kellett hagyni nőm, mert az erre szánt pénzem elfogyott. Legalább 5 millió forin­tos károm keletkezett. Horváth Zoltán baranyai haltermelő már óvatosabb volt, ő csak a pályázat elkészítéséhez szükséges tanfo­lyamok díját, valamint a „beug­rót” bukta el, de még így is több mint százezer forintja bánja hi­székenységét. - Amikor a pályá­zat-beadási szerződéseket aláír­tuk, azt gondoltuk, innentől kezdve simán megy minden - magyarázza -, feltételezni sem mertük, hogy az unió elutasítja kérelmünket. A vállalkozások kü­lönféle beruházásokra kértek tá­mogatást. Volt, aki új, a legmo­dernebb technikával működtetett tavat akart létesíteni, mások a hal­termelést kiszolgáló gépek vásár­lásához szeretett volna pénzügyi segítséget kapni. Az elutasító ha­tározat után mindenki azt szá­molta, mennyi vesztesége kelet­kezett. Gondolkoztunk a jogi lé­pésen is - mondja a pályázat gesztora, a Haltermelők Országos Szövetségének igazgatója, Orosz Sándor -, ám hosszas elemzés után úgy döntöttünk, nem peres­kedünk, hiszen kétséges a győze­lem, s még a perköltséget is ki kell fizetni. A póruljárt haltermelők éppen ezért a teljes vagy részleges kár­talanításért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium­hoz fordultak. Szerintük a jövő évi agrártámogatások között több milliárd forinttal szereplő gazda­hitelből nekik is juthatna pár mil­lió. A december elején elküldött levelükre egyelőre nem kaptak választ. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents