Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-18 / 15. szám

4. oldal - Tolnai Népújság HAZAI TÜKÖR 2001. Január 18., csütörtök Az atomáram sokkal olcsóbb A negyedszázados paksi erőművet kiemelkedően biztonságosnak tartják ehhez szükséges tíz- milliárdos beruházás pedig bőségesen meg­térülne.- Az utóbbi időben felröppent a hír, hogy idegen tőke bevonását tervezik.- Idegen tőkéről, pri­vatizációról szó sem le­het, ezt mint ÁPV Rt.- igazgatósági tag is állít­hatom. Egy ilyen straté­giailag fontos üzemet nem szabad idegen kézbe adni, arról nem is szólva: a hosszú távú biztonság is megköve­teli, hogy a paksi erőmű magyar állami kézben maradjon, és működé­sét magyar szervek el­lenőrizzék. * Folyamatos fejlesztéssel meghosszabbítható az erőmű élettartama fotó: europress A huszonöt éves paksi atomerőmű az ország energiatermelésének negyven százalékát biztosítja - nagyon olcsón. Hazánkban a jövőt is csak atomener­giára építve lehet elképzelni; a ter­vekről a jövő héten születik döntés. Budapest - Paks Az elmúlt negyed században az atom­erőmű energiatermelését nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően biz­tonságosnak tartották a szakemberek, rá­adásul olcsó is. Mészáros György, a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatóságának elnöke erről beszélt a tegnapi jubileumi sajtótá­jékoztatón.- Pakson egy kilowatt áramot hat forin­tért állítunk elő, míg a szenes erőművek ugyanennyit 14-16 forintért termelnek. A társaság tavaly a kormány döntése alap­ján olcsóbban adta az áramot, mint egy évvel korábban; ezzel lehet magyarázni, hogy a részvénytársaság nyeresége is el­maradt az 1999. évitől. Ráadásul tavaly a biztonságot növelő program is milliárdo- kat vitt el.- Jelenleg az ország áramellátásának negyven százalékát Paks adja. Lehet-e ezt a mennyiséget növelni?- Hosszabb távú beruházást igényel a blokkok élettartamának növelése, de ha a kormány úgy akarja, szó lehet újabb blokkok építéséről is. Sem elegendő víz-, sem szélenergia nem áll az ország ren­delkezésére, tengerünk sincs, marad te­hát az atomerőmű-fejlesztés. A paksi blokkok változtatás nélkül 2013-ig, illet­ve 2018-ig működhetnének, de folyama­tos fejlesztésekkel ez az élettartam tizen­öt-húsz évvel is meghosszabbítható. Az Az Országgyűlés közel­múltban hozott döntése értelmében a következő két évben több milliárd forinttal kevesebb jut a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló új tároló előkészí­tési munkálataira. A dél-dunántúli Üveg­huta környékére tervezett új káros- anyag-lerakóhely megvalósítása több éve húzódik, mert a szakértők egyelőre nem tudják megmondani, hogy a település alatti rétegek alkalmasak-e a több száz évig sugárzó anyag biztonságos elhelye­zésre. Maróthy László, a Radioaktív Hul­ladékot Kezelő Közhasznú Társaság ügy­vezető igazgatója szerint a támogatás csökkentése többéves késést okozhat az építkezésben, aminek fölösleges anyagi kár lesz a következménye, ugyanis szük­ségessé válhat a Pakson üzemeltetett ideiglenes tároló bővítése. Más véleményen van Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságá­nak elnöke, aki lapunknak elmondta, hogy a pénz megvonásával a kutatásként feltüntetett több milliárd forintos építke­zés elkezdését akarták megakadályozni, azt, hogy visszafordíthatatlanok legyenek az üveghutai munkálatok. Vizsgálatokra ezután is jut költségvetési támogatás - tette hozzá Illés, aki tudósítónknak azt a véleményét is kifejtette, hogy az atomlob­by költséges terveiben szereplő új tároló helyett sokkal olcsóbb és ésszerűbb len­ne a már meglévő, Püspökszilágyiban üzemelő tároló bővítése, illetve a hulladé­kok atomerőmű melletti elhelyezése. Vita alakult ki az atomerőmű jövőjét illetően is. Illés Zoltán úgy véli, hogy nem érdemes az eredetileg tervezett élettartam után újabb évtizedekkel ki­tolni a paksi létesítmény üzemidejét, mert az túl veszélyes és költséges. Az atomerőmű tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Villamos Művek Rt. azonban a megszüntetés helyett olcsóbbnak tartja a további működtetést, ezért január 25- én az élettartam meghosszabbítását fogja javasolni. ______________koós-wilk Tá mogatás civileknek Béremelés és elbocsátás Budapest Az idén is pályázhatnak ál­lami támogatásra a civil szervezetek, a pályázatokat január 26-ig kell beküldeni. Az idén 350 millió forintra pá­lyázhatnak a társadalmi szerve­zetek, közhasznú, illetve kiemel­ten közhasznú alapítványok. Egy-egy szervezet legfeljebb két­millió forintos támogatást kaphat - tudtuk meg Lantos Antalnétól, a bizottság tanácsadójától. A tá­mogatás nem programok finan­szírozását szolgálja, hanem a ci­vil testület működéséhez nyújt anyagi forrást. A tevékenységek közül kiemelten kezelik ugyan­akkor a betegségmegelőző, reha­bilitációs, az időskorúak gondo­zásával összefüggő feladatok vál­lalását, a kutatást, a tudományos munkát, a műemlékvédelmet, a közhasznú szervezetek szolgál­tatásait. Nem pályázhatnak viszont foglalkozási érdekvédelmi szer­vezetek, kamarák, köztestületek, közhasznú társaságok, és általá­ban azok a szervezetek, amelyek szerepelnek a költségvetési feje­zetekben mint támogatást élvező testületek. Tavaly az igényelt összeg tíz­szeresére adtak be pályázatot az érintettek, nevezetesen 2016 szervezet. Nehéz tehát a rostálás, amelyet az idén is a bizottság, il­letve a mellette működő szakér­tői gárda együtt végez. Az utolsó igények elbírálása valószínűleg csak májusra készül el. 2000-ben számos pályázatot nem tudtak elfogadni a bizottsági értékelésnél, mert az adatlapok hiányosan érkeztek be. A legtipi­kusabb hiba az volt - mondja Lantosné -, hogy a szervezetek nem számoltak el a korábbi években elnyert állami támoga­tás felhasználásáról. Elfogadha­tatlan egy pályázat akkor is, ha nincs dokumentálható cégbe­jegyzése az adott szervezetnek arról, hogy közhasznú vagy ki­emelten közhasznú tevékenysé­get folytat. ________________________(CSERNYÁK SZKYI Né pegészségügyi intézkedések a miniszter programjában Budapest A terven felüli béremelésekről többet egyelőre nem árult el a tár­ca első embere, de - mint mon­dotta - a pénzügyminiszterrel már megállapodásra jutott. Mikola István hivatalosan beje­lentette, hogy az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitká­ri posztját továbbra is Horváth Zsolt tölti be, míg a közigazgatási államtitkári feladatokat Pulay Gyula látja el. Az elmúlt két hét­ben átszervezték az egészségügy minisztériumi apparátusát. A jö­vőben kevesebb főosztály látja el ugyanazokat a feladatokat. A lét­számleépítés a tárca minden har­madik dolgozóját érinti. Mikola István további terveiről szólva kiemelte, hogy legfonto­sabb feladatának a népegészség­A jelenlegi súlyos helyzetben a költségvetési tartalékok ter­hére hamarosan pénzinjekcióval orvosolják az egészségügy akut problémáit, béremelés formájában - jelentette be Mikola István miniszter szerdán. ügyi helyzet javítását tekinti. Részletes prog­ramját februárban tárja a nyilvánosság elé. Utalt arra, hogy a kör­nyezetszennyezéssel, a közlekedéssel és a lelki problémákkal össze­függő egészségkároso­dásokat Kizárólag a többi tárca együttműködésével lehet vissza­szorítani. Külön családvédelmi program indítását tervezi a terhesség­megszakítások számának csök­kentése, a fejlődési rendellenes­ségek elkerülése és az anyatejes táplálás rangjának visszaállítása érdekében. Ugyancsak tárca- egyeztetésekkel kívánják sikerre vinni az „Egészséges iskola” programot. A szűrővizsgálatok kiterjesztésétől főként a szív- és érrendszeri betegségek megelő­zését remélik. Az egészségügyi ellátórend­szer teljes felülvizsgálata is várha­tó. A miniszter szerint tarthatatlan, hogy egy fő­it városi kórházi osztályon 53 szakorvos dolgozik, míg vidéken óriási gon­dokat okoz a szakember- hiány. A háziorvosi rend­szer magánosításában to­vábbi előrelépések vár­hatók, míg a szakrende­lők privatizációja óvatosabb ütemben halad. Az új miniszter szerint a jövőben egyre több or­vos választja majd a vállalkozói státust. A miniszter konstuktív párbe­szédre törekszik a gyógyszer­gyártókkal és -forgalmazókkal. Egy kérdésre válaszolva közölte: az új gyógyszerárakat január vé­gén, február elején hirdetik ki, s azok várhatóan március elején lépnek életbe. NÉMETH ZSUZSA ALAPÍTVÁNYMUSTRA. Szoci alista kezdeményezésre jövő csütörtökön együttes ülésen fog­lalkoznak a Gyermekrák Alapít­vány ügyével a parlament társa­dalmi szervezetek bizottságának és szociális bizottságának ellen­őrzési albizottságai - közölte Zuschlag János (MSZP) szer­dán. A szocialista honatya tájé­koztatása szerint a tanácskozás­ra meghívják az alapítvány és az adóhivatal képviselőjét is. HÁZTÜZNÉZŐ. Áder János szerint a parlamenti választá­sok előtt érdemes a pártprogra­mokat alaposan megismerniük azoknak, akik 2002-ben először járulnak az urnákhoz. A házel­nök erről szerdán az Ország­házban beszélt olyan fiatalok előtt, akik jövőre először vehet­nek részt a választásokon. EGYHÁZI TALÁLKOZÓ. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek meghívást kapott 1. Bartolomaiosz konstantinápo­lyi pátriárkától. A két egyházi méltóság várhatóan még az év első felében találkozik - jelen­tette be Csordás Eörs, az Eszter- gom-Budapesti Főegyházmegye irodaigazgatója szerdán. A ta­lálkozó időpontjáról máris meg­kezdődött az egyeztetés. BÉRLAKÁSPROGRAM. Az idén mintegy 13 milliárd forint áll rendelkezésre a bérlakás­program, négymüliárd a tömb­rehabilitáció, és hárommilliárd az energiatakarékossági prog­ram finanszírozására - közölte Telekes György, a Gazdasági Minisztérium lakáspolitikai fő­osztályvezető-helyettese szer­dán. Elmondta: a bérlakásprog­ramot új elemekkel bővítik, így az idén az önkormányzatok garzon-, illetve nyugdíjasházak építésére is pályázhatnak. DRÁGUL A LISZT. A malmok előreláthatólag átlagosan tíz százalékkal emelik a liszt árát az év első hónapjában - jelen­tette be szerdán Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. A kenyérnek való liszt ára, ami je­lenleg 50-53 forint, kilogram­monként 55-58 forintra drágul. A fogyasztók az áremelkedést várhatóan február 15. után ér­zékelhetik majd - mondta a fő­titkár. ÖLT A KUTYA. Csecsemőkorú ikerpárt marcangolt halálra egy nagy testű kutya szerda dél­előtt a fővárosban. A támadás egy csepeli panelház kétszobás lakásában történt, ahol hatan laktak. Az eb rémtettét a kisba­bákkal otthon tartózkodó anya fedezte fel. Az első szakértői vélemény szerint az amúgy békés természetű malamut fél­tékeny lett a két hónapos ki­csikre. Díj a természet, a kultúra védelmezőinek Budapest A nagyvisnyói (Heves megye) református műemlék templom tetőszerkezetének megmentői kapták a legnagyobb összegű, 900 ezer forint értékű támoga­tást a Ford Motor Company Ter­mészeti és Kulturális Örökségért Díj magyar zsűrijétől. A máso­dik díjat (350 ezer forint) a szé- csényi (Nógrád megye) ferences kolostor értékének megőrzői, a harmadikat (250 ezer forint) a budapesti Vécsey-síremlék restaurálását kezdeményező fia­talok kapták. A zsűri a fehér gólyákat védő és az árterületeket helyreállító, Pro Natura elnevezésű lengyel közösségnek, valamint a Fekete­tenger partvidék árterületeit gondozó ukrán közösségnek is pénzjutalmat ítélt. __________■ Zs úfoltak a magyar zárkák Több tízmilliárd forint kellene börtönépítésre ____Budapest Me galázó, embertelen körülmé­nyek között töltik büntetésüket több hazai büntetés-végrehajtási intézményben is az elítéltek. A zárkák túlzsúfoltak, az épületek szinte alkalmatlanok emberi tar­tózkodásra, a konyhák elfogadha­tatlan körülmények között üze­melnek, az egészségügyi ellátás akadozik. A hazai büntetés-végrehajtás (bv) hely­zetét kemény kritikával illető európai uniós országjelentés után az ombuds­man közelmúltban közzétett jelentése is tarthatatlan börtönviszonyokról szá­mol be. Az elítéltek, előzetesben tartott személyek fogvatartási körülményeivel maga az Igazságügyi Minisztérium (IM) sem elégedett, ezért a több mint 160 százalékos zsúfoltság enyhítésére idén és jövőre csaknem ötmilliárd forintot fordít. A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a többségükben 100 éves börtönépületeknek sem az állapota, sem pedig a befogadóképessége nem fe­lel meg a harmadik évezred követelmé­nyeinek, ám a helyzet rendezése több tízmilliárd forintot emésztene fel. Az igazságügyi tárca tavaly év végén közzétett tájékoztatója szerint a 31 ha­zai börtön mintegy tízezer férőhelyén ti­zenhatezer fogvatartott osztozik. A leg­rosszabb helyzetben lévő veszprémi bv- intézetben 300 százalékos a zsúfoltság. A szaktárca férőhely-bővítési program­jának keretében először itt adnak át új, 226 férőhelyes börtönt, várhatóan jövő év végén. Ezenkívül Szegeden és Szol­nokon átépítéssel 210, illetve 64 elítélt elhelyezését biztosítják. Miskolcon fia­talkorúak számára terveznek új börtön­épületet. H. M. Kívül tágasabb... FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE i ) 1 l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents