Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-03 / 2. szám

4. oldal - Tolnai Népújság HAZAI TÜKÖR 2001. Január 3., szerda Hl Túlterhelt okmányirodák Új feladatokkal bővül a tevékenységi kör Budapest Január elsejétől a közleke­désigazgatási feladatokat is az okmányirodák látják el. Az irodák eddig is tapasztalt túlterheltsége ellenére a személyi, illetve vállalkozói igazolványok, valamint a lakcímigazolá­sok kiadása mellett itt fogadják a vezetői forgalmi engedéllyel, a gépkocsi törzskönyvével, rendszámá­val kapcsolatos ügyeket is. Lapunknak dr. Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára elmondta: ezeket a te­endőket mindeddig országszerte 152 rendőrkapitányságon lehe­tett intézni, ám januártól 263 ok­mányiroda várja az ügyfeleket. A technikai próbák már megtörtén­tek, a számítógépes rendszer felkészült a kibővített feladatkör fogadására. A közlekedésigazgatási teen­dők ellátására az eddigi 800 dol­gozó mellé további 740 embert kellett felvenni és betanítani. Az okmányirodák így már képesek lesznek megfelelni a meg­növekedett igényeknek - mondta Nincs töb a neiyenes auamutKar. az uj ügy­intézők átképzése két-három he­tet vett igénybe. A felkészítés utolsó fázisára már a csak január végén, február elején kerül sor, távoktatatással. Az átképzésen részt vevő dolgozók az irodák va­lamennyi feladatát egyforma hozzáértéssel tudják majd kezel­ni. Az újonnan felvettek bérezése sem okoz gondot az okmányiro­dáknak, hiszen a központi költ­ségvetésből folyósított források biztosítják a hatékony műkö­dés feltételeit - mondta dr. Eiselt György.- Nem számítunk nyugalmas kezdetre az első hetekben. Vár­hatóan nagy nyomás neheze­dik majd az okmányirodákra, hisz a folyamatban lévő közle­kedésigazgatási ügyeket elsejé­től át kell venniük a rendőrség­től. Az ügyintézés során - rész­ben a nyitvatartási szünetek miatt - karácsonyra és év végé­re feltorlódtak az elintézetlen teendők, így ezekkel is számol­ni kell. Mivel az új rendet min­denkinek meg kell szoknia, vá­rakozásra, sorban állásra is számíthatunk az első néhány hétben - jelentette ki az állam­titkár-helyet^ ___________y. 3 ÁB-bébi Az életkezdés könnyítése volt a cél Budapest Négy évtizedes hagyomány­nak szakadt vége az idén, mivel nem sorsolták ki az úgynevezett ÁB-bébiket. Az Állami Biztosítónál, ponto­sabban a mai ÁB-Aegon Rt.- nél nem kívánták indokolni a döntést. Kétségtelen, hogy 1961 óta min­den évben kiemelkedő, országos érdeklődés övezte, hogy ki, illet­ve kik lesznek a szerencsés kis­babák. Eleinte csak egyetlen gyermek kapta meg az értékes életbiztosítást, később azonban már évről évre több gyermeket választottak ki. A fővárosi és vi­déki újszülöttek részvétele, esé­lye egyaránt garantált volt, hi­szen külön-külön díjazták őket. Az ÁB-bébik csoportjába a negy­ven év során összesen 145-en ke­rültek be. Vannak közöttük hár­mas, négyes ikrek, sőt lombik­bébik is. A kiosztott ajándék köt­vények értékét nem is tartják nyilván, hiszen évről évre válto­zott a betét összege. A rend minden évben az volt, hogy a biztosító társaság idejeko­rán, levélben értesítette a kórhá­zak szülészeti osztályát. A neve­zés feltétele az volt, hogy a baba az év első napján, 0 és 1 óra, illet­ve későbbi években 0 és 2 óra kö­zött jöjjön a világra. A sorsolást mindig reggel hat és nyolc óra között, a törvényeknek megfele­lően, közjegyző jelenlétében tar­tották. A kórházaknak illetve a szülést levezető orvosnak is di­csőségére vált, ha a náluk szüle­tett bébi vitte el a díjat. Az utolsó ÁB-bébi-sorsoláson, 2000. január elsején egy fővárosi és négy vidéki gyermek kapta meg az egymillió forint kezdő ér­tékű „Szemünk fénye” életbizto­sítást. Az ÁB-Aegon szakemberei szerint a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a bébik többsége 18 éves korában általában kiváltotta a kamatokkal bővült summát. Persze ez így is van rendjén, hi­szen az ajándékozók szándéka sem volt más, mint a gyermekek önálló életkezdésének, tovább­tanulásának, esetleg családalapí­tásának megsegítése. Sokan nem tudták, hogy az idén már nem lesz sorsolás, ezért jó néhány orvos és nővér hiába érdeklődött a biztosítótársaság­nál. A harmadik évezred első gyermeke címéért folyhatott csu­pán a verseny. A legutolsó, hite­les hírek alapján 0 óra 40 perces születésével jelenleg egy pápai kisfiú a legesélyesebb erre a cím­re. Ám nincs kizárva, hogy vala­hol Magyarországon még akad olyan újszülött, aki megelőzte szilveszter éjszakájának eddigi első „befutóját”. NÉMETH ZSUZSA A katasztrófákat meg lehet előzni Bakondi György szerint jelentős próbatétel volt a 2000. év a társadalom számára is A tavalyi tiszai árvíz alkalmával is jól vizsgázott a katasztrófavédelem A Tiszán most vonult le az utóbbi hóna­pok legnagyobb árhulláma. Az árvíz- védelmi szervek nem jelentettek rendel­lenességeket, ami azt is bizonyíthatja, hogy a védekezésért felelős szakembe­rek jó munkát végeztek az elmúlt évben. A katasztrófavédelem hatékonyságáról kérdeztük Bakondi Györgyöt, az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét. Budapest- Hogyan értékeli a 2000. évet a katasztrófa- védelem működése szempontjából?- Jelentős próbatétel volt az év mind a ka­tasztrófavédelem, mind a társadalom számá­ra, de az hiszem, munkánk eredményesnek mondható. Tavaly is folytatódtak azok az elemi csapások, amelyek 1998 óta elég nagy rendszerességgel követték egymást, 150 mil­liárdos kárt okozva a magyar államnak. A kormányzat 86 milliárd forintot fordított vé­dekezésre és helyreállításra. A példa nélküli katasztrófahelyzetek után messzemenő kö­vetkeztetéseket vonhattunk le ezek nemzet­közi kezeléséről - gondoljunk csak az árvíz­re, a belvízre, vagy a tiszai cianidszen- nyezésre. A természeti csapások mellett je­lentős tűzesetekkel és ipari problémákkal is szembe kellett néznünk - jól emlékszünk még például a pusztaszőlősi gázkitörésre. Több mint 52 ezer bevetése volt 2000-ben az általunk irányított és felügyelt szerveze­teknek, és 2800 ember életét mentette meg e szervek gyors beavatkozása.- A jelenlegi felkészültség mellett kialakul­hat-e ismét hasonló árvízkatasztrófa?- Ezt igen nehéz lenne előre megjósolni. Mostanra mindenütt elértük ugyanazt a mű­szaki színvonalat a gátak helyreállításában, ami a védekezés megkezdésekor volt, és több viszonylatban jelentős fejlesztéseket is végrehajtottunk. Rendelkezünk a szükséges eszközökkel, feltöltöttük raktárkészleteinket, terveink megvannak. Ha újabb áradás követ­kezik be, mindent megteszünk a katasztrófa elhárításáért.- Milyen fejlesztéseket hajtottak végre 2000-ben?- Több mint kétmilliárd forintot fordítot­tunk fejlesztésekre. Döntöttünk például ki­lenc új katasztrófavédelmi mentőbázis létre­hozásáról. 2001 első negyedévében az első három bázis megkezdi tevékenységét Szol­nokon, Veszprémben és Budapesten. Az adott régiókban így biztosítva van a hatéko­nyabb, gyorsabb fellépés. Mindezek mellett jelentős eredményeket értünk el a nemzet­közi kapcsolattartás terén. Mindenekelőtt szomszédainkkal, de távolabbi országokkal is igyekeztünk kétoldalú partnerviszonyt ki­építeni. Kapcsolataink minőségének fontos mutatója, hogy amikor szorult helyzetben homokzsákért fordultunk külföldi országok­hoz, 72 óra alatt 6,2 millió homokzsák érke­zett hazánkba.- Mit tart a legfontosabb feladatnak 2001- ben?- A 2000. évben minden szervezeti, jogi és módszerbeli fejlesztés legfőbb tartalma a megelőzés lesz.-RÉ­Fiatalok és a politika Budapest Az elmúlt évben a korábbi­aknál is népszerűtlenebbé vált a politika az ifjúság kö­rében - állítják hazai társa­dalomkutatók. Egyes szer­vezetek új utakat keresnek, hogy a fiatalokat is bevon­ják az életüket érintő kér­dések megvitatásába. Az Országgyűlésben jelenlévő tö­mörülések majd mindegyike ren­delkezik ugyan saját ifjúsági cso­porttal, de ezeknek inkább a nagypolitikával van erős kapcso­lata, mint saját korosztályának tagjaival. A pártok utánpótlását jelentő fiatalok a politikát jó kar­rierlehetőségnek tekintik, magas szintű ismeretségeket kötnek, képezik magukat és ez általában előbb-utóbb meghozza a maga gyümölcsét. Ennek ellenére még­is szakadék tátong a fiatalok és a napi politika világa között. A csaknem egymillió tizen- és huszonéves nagy részét saját megélhetési problémái foglalkoz­tatják, vagy éppen most építi szakmai karrierjét és az köti le minden figyelmét. A rendszervál­tozás idején még oly aktív egyete­mista, főiskolás réteg pedig egy­szerűen viszolyog az egyre dur­vuló hatalmi harcoktól. A politi­kától való elfordulás legjellem­zőbb következménye az, hogy a fiatalokra lehet a legkevésbé szá­mítani a szavazóurnáknál, ezért a pártok is inkább a szívesebben politizáló rétegek megnyerésére fordítják az energiájukat. Van azonban néhány ifjúsági szervezet, amely nyíltan vállalja értékrendjét, de nem akar egyik párt ifjúsági tagozataként sem politizálni. A nagypolitikától való távolságtartás célja éppen az, hogy ne szakadjanak el saját nemzedéküktől. Az egyesület­ként működő Liberális Fiatalok Társaságának elnöke, Tornai Ist­ván szerint anélkül is lehet köz­életi problémákat feszegetni, hogy a „politika” szó elhangoz­nék. - A fiatalokat is érdeklik az életüket befolyásoló események, csak éppen meg kell tudni szólí­tani őket - tette hozzá tudósí­tónknak. -w­HIREK RÖVIDEN Kormányülés A kormány kedden áttekintette a világgazdaság ez évi tendenciáit, azok magyarországi hatásait, különös tekintettel az Egyesült Álla­mok gazdaságának várhatóan lassuló növekedésére - közölte a kabi­net új évet köszöntő, első, Budapesten tartott üléséről a Miniszterel­nöki Hivatal (MeH). A kormányülésen Matolcsy György gazdasági miniszter elmondta: nagy biztonsággal megállapítható, hogy Ma­gyarország gazdasága 2001-ben is jó eredménynek örvendhet. Médiatörvény a célkeresztben A Fidesz parlamenü frakciójának álláspontja szerint rendkívül fon­tos a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénynek az uniós jogsza­bályokhoz való igazítása, ezért remélik, hogy az ellenzék is hozzájá­rul a kétharmados médiatörvény módosításához. Az MSZP viszont csak akkor támogatja a kormány módosítási javaslatát, ha kiegészül­nek ellenzéki tagokkal a közmédiumok kuratóriumi elnökségei - kö­zölte Lendvai Ildikó frakcióvezető-helyettes. Drágul a kenyér Drágább lesz a kenyér és a péksütemény - jelentette be Bánki Lász­ló, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke kedden. Az elnök el­mondta: mivel az áremelést az előállítóknak általában 30 nappal előbb kell jelezniük, a kiskereskedelemben az áremelést a vásárlók a legtöbb helyen várhatóan csak februárban fogják tapasztalni. Felkészülnek a kisgazdák A következő választáson a ’98-as eredmények felülmúlása a Függet­len Kisgazdapárt célja, ennek eléréséhez valamennyi (százhetven­hat) választókörzetben jelöltet kíván állítani - közölte Torgyán Jó­zsef, a párt elnöke kedden Gödön, a Kisgazdapárt elnökségének ülé­se alkalmából. Az elnök szerint pártja egységesebb, mint valaha. ■ A divatok változnak, a jó bor marad Beszélgetőpartnerünk: Figula Mihály, az év bortermelője Úgy mondják: a bor magán viseli a termőtáj sajátosságain túl a borász stílusát is. Attól oly különleges és egyedi. A Figula-borok illatra kihegyezettek, harmonikusak, elegánsak. Tavaly Figula Mihály lett az év bortermelője. Balatonfüred Tizennyolc éves koráig semmi­lyen kapcsolata nem volt a borral, szülőfalujában pedig - egy Sza­bolcs megyei kisfaluban - még szőlőtőkét sem láthatott. Először a Kertészeti Egyetemen került kapcsolatba a borászattal, köze­lebb pedig felesége révén, akinek a nagyapja módos szőlősgazda volt Balatonfüreden. Saját vállalkozás gondolatával 1993-ban kezdett foglalkozni, két évvel később hozzálátott korszerű családi pincészetének megépítéséhez. Önerőből, kis tő­kével, kedvezményes, de tete­mes hitelekkel. Vállalkozása zö­mében fehérborokra - olaszriz- ling, chardonnay, savignon blanc, szürkebarát - épül. A Balatonfüred-Csopak borvidék hungaricumait termeli, a lehető legszélesebb fehérborválaszté­kot kínálja az igényes vendégek számára.- Sokat tett a fehérbor megújí­tásáért. Rizlingjei, chardonnayi rég elfeledett Balaton-felvidéki ízeket elevenítenek fel. Megéri manapság fehérbort készíteni, amikor a divat a vörösbor irányá­ba mutat?- A divatok változnak. Húsz esztendővel ezelőtt, amikor a szakmát kezdtem, a fehérbor volt divatban, most valóban a vörös irányába tolódott el a világízlés. Ez a túlsúly azonban nálunk nem sokáig tartható, egyrészt mert földrajzi adottságaink sem erre predesztinálnak, másfelől a szőlő- ültetvények sem ezt a struktúrát tükrözik. Biztos vagyok abban, hogy visszatér még a fehérbor fénykora.- Milyen borokkal lehetünk sikeresek a külpiacon: a világfaj­tákkal vagy inkább a hungaricu- mokkal?- Először úgy ítéltem meg, hogy csak világfajtákkal érdemes és lehet jelentősen előrelépni a pi­acon. Ma azonban sem a jelenle­gi, sem a tervezett telepítésekben nem akarok elmenni a világfajták ' felé. A termőterület negyven szá­zalékán olaszrizlinget termelek, ezekkel szép sikereket arattunk már eddig is a hazai és a nemzet­közi borversenyeken. A technoló­giában és szemléletmódban vi­szont alkalmazkodunk a világten­denciához.- Mennyit ér a magyar bor?- Az egyszerű fehérbort a né­met partner palackonként 5 már­káért veszi meg, erre az összegre jön a beviteli vám, a szállítási költség, így az ár felmegy 12-14 márkára. Ezért viszont már na­gyon jó minőségű kaliforniai, chi­lei borokat lehet kapni. Úgy gon­dolom, a bor marketingjén kell ja­vítani, hogy a külföldi vásárlók jobban megismerjék a magyar bo­rokat, s tisztában legyenek vele, hogy jó minőségű termék van a palackban. A nagyobb gonddal azonban itthon szembesülnek a borá­szok. Magyarországon behatá­rolt a fizetőképes kereslet, mivel hiányzik a jómódú középosz­tály. A kiváló minőséget csak egy szűk réteg képes megfizetni, Figula Mihály a fehérborokban hisz FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE a lakosság többsége nem. A gyengébb minőségű, olcsó bort elsősorban azért veszik meg, mert nem telik jobbra. Az árak­kal tehát nagyon csínján kell a borászoknak bánni. Mi is szeret­nénk többet kapni érte, de ha nem fogy, rá kell jönni: van tűréshatár.- Melyik a kedvenc bora?- Úgy vagyok ezzel, mint a sok­gyerekes parasztasszony. Nekem az a legkedvesebb, amelyiknek a születésével a legtöbbet küszköd­tem, hogy olyan legyen, amilyent elképzeltem és amelyhez szíve­sen adom a nevem.- Hogyan látja az ágazat jö­vőjét?- Nem vagyok túl optimista a borászat jövőjét illetően. Az euró­pai uniós csatlakozás után drasz­tikusan csökkenni fog a piaci sze­replők száma; elsősorban azok fognak „elvérezni”, akik nincse­nek birtokában a megfelelő tech­nikai felszereltségnek. Nem fog­ják bírni a versenyt a magas támo­gatottságot élvező import borok­kal. A másik veszély csatlakozás nélkül is abban rejlik, hogy na­gyon lassan emelkedik az élet- színvonal. Ez szorosan összefügg a borfogyasztással, az pedig az ágazat fejlődésével, újvári gizella ► i t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents