Tolnai Népújság, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-13 / 11. szám

Tolnai Népújság 2001. Január 13., Szombat Hétvégi Magazin Tolnai Népújság - 9. oldal Értelmes gyerekek, iskolai kudarcokkal Kaphatnak-e esélyt a tanulási zavarokkal küzdők is az élettől? Egy intelligens, de dyslexiás - olvasási zavarral küzdő - gyerekből ha költő nem is válik, elvileg azonban tág lehetőségei lennének az ér­vényesülésre. Kérdés, mi történik ezekkel a gyerekek­kel a gyakorlatban? Kapnak- e megfelelő segítséget ah­hoz, hogy kibontakoztathas­sák általában jó képességei­ket? Többek között erről kérdeztük a téma egyik me­gyei szakemberét, Pongrácz Zsófia szekszárdi logopé­dus-gyógypedagógust.- Mikor szokott ki­derülni, hogy egy gye­rek „dyslexiás”, és mit lehet tenni ilyenkor?- A szülő nem min­dig veszi észre a gye­rekén, hiszen lehet, hogy nincs összeha­sonlítási alapja. Ha az óvónő észreveszi a problémát, jelezheti az intéz­ményben dolgozó logopédusnak, vagy fejlesztő pedagógusnak, és már akkor el lehet kezdeni a terá­piát, a prevenciós felzárkóztatást az óvodában. Az óvodából kikerülve szeren­csés, ha az ilyen gyermekek kis létszámú osztályokban, speciális, ún. Meixner-módszerrel kezdik meg tanulmányaikat. Más kérdés, hogy erre még a városokban sincs meg mindenütt a lehetőség.- Mi az oka annak, hogy mos­tanában többet lehet erről a prob­lémáról hallani?- Manapság jobban odafigyel­nek rá, többen vélik felismerni az adott gyerekben a problémát. És valóban, ha csinálnánk egy felmé­rést, szerintem minden osztályban biztosan lenne 1-2 gyerek, aki ilyen problémával küzd. A másik, hogy elég nagy létszámú osztá­lyokkal dolgozik minden iskola. A tanulási zavarral küzdő gyerekek ezekben az osztályokban pillana­tok alatt lemaradnak. Ma nagyon nagy a tananyag, mások a módsze­rek és ezek a gyerekek egyszerűen elvesznek a többségi iskolában.- Azaz rossz tanulók lesznek?- Nemcsak, hogy rossz tanulók, de megkockázta­tom: a rendetlen rossz ta­nulók lesznek ők. Ezek a gyerekek sok mindent tudnak magukról, a kör­nyezetükről, hiszen nem buták, és mégis állandó kudarcaik vannak az iskolában. Ők azok, akiknek soha nem sike­rül a nyelvtan felmérőjük, olva­sásnál elakadnak a hosszabb sza­vaknál, a dolgozatuk általában egyes, vagy kettes, mert nem tud­ják értelmezni az elolvasott szö­veget. Az eszükkel mégis ki sze­retnének valahogy tűnni, és ebből adódnak a különböző magatar­tásproblémák. Szerencsére ma már a törvény megengedi, hogy azokat a gyere­keket, akik valamiért nem kerül­A dyslexia (olvasási zavar) - hasonlóan a dysgraphiához (írási probléma), vagy a dyscalculiához (számolási probléma) - tan­ulási zavar, amelynek okát pontosan nem tudják, de feltételezhetően valamilyen minimális agyi sérülés következménye. A tanulási zavarok külön-külön és együtt is előfordulhatnak. A tünetek 3-4 évesen, óvodáskorban mutatkoznak először. Ilyen például a figyelemzavar, a nagymozgások (pl. járás) össz- erendezetlensége, finommozgás (pl. rajzkészség) fejletlen­sége, iránytévesztés. E tanulási zavar egy állapot, ami meghatározza a gyerek egész életét. Gyógyítani nem lehet, a tüneteit viszont lehet kezelni, enyhíteni. Ugyanakkor ez az állapot teljesen ép intellektus mel­lett is fennállhat. A „dyslexiás” gyerekek az intelligencia tesztek során - ha más probléma nem áll fenn - általában átlagos, vagy átlag feletti eredményeket produkálnak. __________Szerkesszen velünk!__________ Ak inek a jótékonyság a hivatása Olvasóink hamar megkedvel­ték lapunk „Szerkesszen ve­lünk!” rovatát. Az alábbiak­ban egy olyan hölgyről olvas­hatunk, akinek a másokon való segítés a legtermészete­sebb dolog a világon. A höl­gyet Tam Gabriellának hívják. Névjegy: Tam Gabriella idegenvezető és holland nyelvű tolmács. Idegen­vezető-népműve­lő szakon szer­zett diplomát. Férjezett, Szek- szárdon élnek.- A levélben, melyet önről írtak, az áll, hogy már általános iskolás korában megosztotta tízóraiiát a rászoruló gyerekekkel. Később az­tán, amikor felnőtt és a lehetősé­gek is kibővültek, gyűjtött ruhát karitatív szervezeteknek, karácso­nyi ajándékot idősek otthonának, kezelésre pénzt súlyos betegnek. Szervezett külföldi szakmai tanul­mányutat, hátrányos helyzetű gye­rekeknek vakációt, szerzett kül­földről gyógyászati eszközöket kór­háznak, idősek otthonának. Hon­nan ered ez a segíteni akarás, amely meghatározza az életét?- Úgy gondolom, ez a tulajdonság mindenkiben benne rejlik, alapvető emberi jellemvonás. Ám ahhoz, hogy meg is mutatkozzon, olyan kö­zegre van szükség, ahol értékelik, ahol felszínre törhet. Anyai nagyszü- leim adták nekem a példát, később pedig hollandiai tapasztalataim.- Hogyan került Hollandiába?- Idegenvezető és tolmács a fog­lalkozásom, szerettem volna angol nyelvterületre kimenni ta­nulni, de Hollandia sike­rült helyette. Ezt egy per­cig sem bántam meg, mert nem csak a holland nyel­vet tanultam meg, hanem megismerkedtem az ottani igen magas színvonalú ka­ritatív tevékenységgel, kö­zösségi szellemmel, ami­ről mi is példát vehetünk. A jóté­konysági akciókban, gyűjtésekben nagy segítségemre vannak az otta­ni kapcsolataim.- Egy nagyon egyszerű kérdés: miért csinálja?- Mindig szerettem emberek­kel foglalkozni és segíteni. Ami­kor látom, hogy másokat az én segítségem eredménye örömmel tölt el, az mindennél többet ér a számomra. Persze a sikerhez nél­külözhetetlen a sok barát és is­merős önzetlen segítsége is.- Megkeresik önt, ha segítségre van szükség?- Általában én keresem meg azokat, akiknek szükségük van segítségre és megpróbálom meg­tenni értük a lehető legtöbbet. VENTER MARIANNA tek be a „meixneres” osztályokba, abból a tantárgyból, amiből a leg­nagyobb problémájuk van, fel­mentsék. így a többségi iskola is elviheti a gyereket 8. osztályig. Mert különben az eredményei alapján megbuktatja.- Ilyen előzmények után nyil­ván nemigen álmodhatnak to­vábbtanulásról ezek a gyerekek, bármilyen értelmesek is. A tolnai gimnáziumban viszont néhány éve elkezdődött a hatosztályos dyslexiás középiskolai képzés.- Ez volt a megyében az első ilyen kezdeményezés, és orszá­gos szinten sem gyakori még. Az, hogy a megyében elindult, abban nagyon nagy érdeme van Rajkóné Kiss Ágnes és Nika Gabriella lo­gopédusoknak. Nem győzöm hangoztatni, hogy ezek a gyerekek jó intellek­tussal rendelkeznek, és bármi le­hetne belőlük - persze író és mű­fordító nem, ez tiszta sor. Ez a képzés megadja nekik azt a lehe­tőséget, hogy tanulhassanak, hogy nagyobb lehetőséget kap­hassanak az élettől. Mert egyéb­ként nem juthatnak el oda, ahová eljuthattak volna.- Miben más ez a képzés, mint a többségi gimnáziumi osztályok­ban?- A gimnáziumi tananyagot más módszerrel kell elsajátítani, mint egy többségi osztály eseté­ben. Nem kell nagy dolgokra gon­dolni. Például: nem egyedül, ha­nem közösen, szóban, a lényeg kiemelésével kell feldolgozni az anyagokat. Vagy: írásbeli témazá­ró dolgozatot nem íratnak velük, vagy csak kisebb anyagrészekből. Esetleg szóban feltett kérdésre kell lényegre törően válaszolniuk. A kötelező olvasmányokat pedig mondjuk videofilmen nézik meg. Az biztos, hogy a pedagógus részéről mindez sokkal több időt, türelmet igényel, és ami szintén nagyon fontos: a probléma elfoga­dását. Mert én úgy gondolom, hogy nagyon sok pedagógus kép­telen elfogadni, hogy hiába mond el valamit ötször a gyereknek, az még mindig nem érti, de nem azért, mert nem figyelt, vagy bu­ta, hanem mert éppen ez a gyerek problémájának sajátossága.- Milyen tapasztalatok vannak az ilyen speciális középiskolai ok­tatással kapcsolatban?- A megyében még nem volt érettségiző osztály, még nem tud­ni, hogy milyen eredménnyel vé­geznek, hogyan tudnak továbbta­nulni. Azt mindenesetre tudom, hogy vannak már ilyen gyerekek főiskolán, egyetemen. Nem köny- nyű az életük, de tisztességesen helytállnak.- Gondolom, hogy ezt a problé­mát lehetne a jelenleginél jobban is kezelni. Mire lenne ehhez szükség?- Szemléletváltásra. Én ezt a problémát taníttatnám pedagógi­ai főiskolákon, egyetemeken, hogy a pedagógusokat a gyakor­latban ne érje szinte villámcsa­pásként, ha találkoznak vele. A másik fontos dolog, hogy az általános iskoláknak és az óvo­dáknak is nagyobb hangsúlyt kel­lene fektetniük arra, hogy ezeket a gyerekeket akár logopédus, akár fejlesztő pedagógus segítségével fejlesszék. Meggyőződésem, hogy ezt a mostani rendszer mellett is meg lehetne csinálni, és akkor ezek a gyerekek is nagyon szépen haladhatnának az általános isko­lában. Mégsem látok erre kezde­ményezést a többségi iskolákban. Nemrég beszéltem a gyönki gimnázium igazgatójával. (Ott most szeptemberben indult az el­ső dyslexiás osztály.) Minden gyereket megvizsgáltak, mind­egyiknek 100 fölött van az IQ-ja. Az igazgató mégis azt mondta, hogy már 20 éve tanít, de ilyen gyerekekkel nem találkozott, akik mindenre azt mondják, hogy én ezt nem tudom, én ezt úgysem tudom megcsinálni. Elképzelhe­tő, hogy ezek az egyébként értel­mes gyerekek mit élhettek át első­től hatodik osztályig. Borzasztó, hogy mekkora kudarc van ben­nük, mekkora ellenállás a tanu­lással szemben. Pedig, én úgy gondolom, hogy ez megelőzhető lenne. László atya: hit és hitelesség A magyar lelkiséggel is meglephetjük Európát László atya már évekkel ez­előtt kapcsolatba került Szekszárd városával, igaz, egy nem éppen kellemes ügy miatt. Ajándékba kapott gép­kocsiját tulajdonították el tő­le ismeretlen tettesek Buda­pesten, s az autót Tolna me­gye székhelyén találták meg a rend őrei. A hét közepén egy sokkal kellemesebb ap­ropóból, a léleképítő sorozat újabb előadójaként érkezett Szekszárdra, a Babits Mihály Művelődési Házba a rádió­ból és a televí­zióból egyaránt ismert szemé­lyiség. Szekszárd László atya, Gazdagrét lelkésze Igaz, az előbbi média, pontosab­ban annak vasár­nap reggeli műso­ra tíz esztendő után váratlanul nem tart igényt László atya - civil nevén dr. Lipp László - két perces megszó­lalásaira.- Én a történtek után is szeretem azokat, akik eltávolítottak a rádió­ból - hangsúlyozta László atya. - Még nem tudom hogyan, de egy­szer majd valahol biztos ez is a ja­vamra válik. Ez már annyiszor megtörtént az életemben. Az ezüst misémen már utaltam az ellensé­geimre; de az arany misémen csak róluk fogok beszélni, és ráadásul nem elítélően! Szerintem ugyanis az ellenségeimnek többet köszön­hetek, mint akár édesanyámnak.-Jó az, ha vannak néha ellensé­geink?- Mindig vannak! Ez a magyar sors velejárója. S már Ady is meg­mondta, meglehetősen erőtelje­sen: nekünk Mohács kell!- A magyar lelkiségről tart elő­adást, különös tekintettel a múltra és a jelenkorra. Miben különbö­zünk elődeinktől ezen a téren?- A harmadik évezred lelkisége az előzőhöz képest annyiban más, amennyiben mi va­gyunk mások. A magyar lelkiség Is­ten adománya, olyan küldetés és adottság, mellyel valóban meg fogjuk tudni lepni egész Európát. Hiszen ne­künk olyan erőtar-' talékaink vannak, melyek még gazdagabbá, teljeseb­bé képesek tenni életünket.- S miként lehet ezeket az erőtar­talékokat a felszínre hozni az em­berekből?- Csak hittel, tanúságtétellel, hi­telességgel. A magyar léleknek az adottságaival: a toleranciával, bé­ketűréssel, kreativitással, rugal­massággal. Mindazon tulajdonsá­gokkal, melyeknek köszönhetően jelentős alkotások fűződnek a ma­gyarsághoz, a reflex íjtól a Rubik kockáig. __________________-szÁ­Ha ngversenyre készül a Szekszárd Big Band A megyeszékhely kiemelt művészeti együttesei közé tartozik a Szekszárd Big Band. Az amatőrökből álló zenekart nem csak a me­gyében és az országban, de már Európában is ismerik. Névjegy: Pecze István, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója, a Szekszárd Big Band művészeti vezetője. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett trombita-művész­tanárként. Szekszárdra 1979-ben került, a zeneiskolának először tanára, majd tan­szakvezetője, igazgató- helyettese, 2000. augusztusától igazgatója. Nős, felesége pedagó­gus, két gyermekük van.- Mikor alakult a Big Band és milyen út vezetett idáig? - kérdez­tük Pecze Istvánt, az együttes művészeti vezetőjét.- A Big Band 1979-ben alakult, igazi újdonságnak számított, no meg egy kicsit eretnekségnek. Hiszen ez a zenekari formáció, azaz a big band és ez az amerikai zenei stílus, amit képvisel, akko­riban nem a kívánatos, hanem in­kább csak a megtűrt kategóriába tartozott.- Kik a zenekar tagjai és mit tart eddigi legnagyobb sikerük­nek?- A zenekar tagjai amatőrök, ugyanakkor európai szinten ját­szanak. Az eltelt több mint 20 esztendő alatt a város kulturális életének - talán nem túlzás - egyik meghatá­rozó együttesévé vál­tunk. A megye és a ré­gió után országos, ké­sőbb európai ismertség­re tettünk szert, ezt el­sősorban a Big Band-ra és kórusra komponált Szekszárdi jazz misé­nek köszönhetjük. Tomsits Ru­dolf művét a közönség rádió­adásban is hallhatta és megjelent CD-n és kazettán is.- Mire készül most az együttes?- Mint zeneiskola igazgatónak módomban állt hazatelepíteni Németországból Molnár Ákost, aki most a zeneiskola jazz-tan- szakának vezetője, a Big Band- nél pedig karnagyi és hangszere­lői feladatokat lát el. Az ő vezeté­sével jött létre egy zeneiskolai Big Band, amely a „nagy Big Band” február 19-i koncertjén mutatkozik be első ízben a kö­zönség előtt. Érdekessége lesz még ennek a hangversenynek, hogy Molnár Ákos együtt lép fel két tanítványával, Tóth Viktorral és Weisz Gáborral, akik a Liszt Ferenc zeneiskola növendékei voltak, jelenleg pedig a budapes­ti jazz-akadémia növendékei. VENTER MARIANNA Félszáz népi hangszer a színpadon A Bartina zenekar a ’70-es évek óta fellépett hazánk szinte minden településén, Európa legtöbb országában, a világ jelentősebb folklór­fesztiváljain. Most önálló műsor-összeállítá­sokkal jelentkeznek. A bartinás Szabó József, Vén Attila és Szabó László mellett Kovács Gábor lép még színpadra. A két medinai és két bonyhádi zenész öt népzenei műsorszámmal mutatkozik be a közönségnek, illetve Kovács Gá­bor két irodalmi műsort is szín­padra állít, Ménesi Jánossal kö­zösen.- Lacival elég régi az ismeret­ségünk, 24 évvel ezelőtt zenél­tünk együtt először, a Szélkerék együttesben - mondja Gábor. - Ez négy évig tartott. Most újra Laci zenekarában játszom, ven­dégzenészként. Szeptemberben kezdtük a közös munkát, a Bartina meglévő régi műsorait színesítem. Megtanultunk egy teljesen új összeállítást is, ez a Hétszínvirág. A magyar népzene mellett, ami a gerincét alkotja en­nek az összeállításnak, megszó­lal a Kárpát-medencében élő je­lentősebb népek muzsikája: né­met, szlovák, román, délszláv, zsidó, cigány népzene. Ezek el­sősorban nem elcsépelt és agyon­ismert dallamok, sok köztük a számunkra is új.- A Bartina munkájának meg­határozó része a táncegyüttesek kíséréséből állt, de a kezdetektől fogva voltak saját műsoraink. Most Gábor jelenlétével többszö­rösére bővültek a hangszeres le­hetőségeink, ennek megfelelően sokkal változatosabbak lettek a meglévő összeállításaink is: a Hétszínvirág, illetve a kettőnk műsora, a Síppal, dobbal. Ez utóbbi hangszerpárosokat mutat be, ami elég gyakori a magyar népzenében. A Repülj madár cí­mű műsorunkhoz társul egy dia­lektustérkép, ami természetesen általunk készített, ilyet nem lehet vásárolni sehol. Ennek segítségé­vel sokkal jobban el tudja a kö­zönség is helyezni, hol van Gyimes, Mezőség, stb. Ez egyben rendhagyó énekóra, történelem- óra, földrajzóra - tájékoztat Laci.- Aki ebben a műfajban van, ar­ra mindig rakódik új ismeret, új népzenék, amelyek a mai napig keletkeznek. Ahogy égy jó festő le­rajzol egy szép tájat, úgy ragad meg egy-egy szép dallam a ze­nészben. Sokszor persze „hibá­san”, de ezeket a hiányokat be­tömjük: így keletkeznek a változa­tok. Ez a sok műsor most kikíván­kozott belőlünk, a szerb összeállí­tás például már meglévő koncep­cióhoz egy gyűjtés eredménye.- Szeretnénk minél több he­lyen bemutatni műsorainkat, hogy sokan megismerhessék ezeket a hangszereket, a népze­nét. Táncházak szünetében már teszteltük a műsorszámok részle­teit. Gábor jelenlétével közel fél­száz népi hangszer szólal meg a színpadon. Az összeállításokban néhol fellépnek táncosok is, hogy még látványosabban tudjuk a kö­zönség elé tárni a népi kultúrát. MATE RÉKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents