Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-11 / 289. szám
2000. December 11., Hétfő MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Textil-álmok a Civil Házban A munka mellett a közösség is vonzó A szekszárdi Civil Házban tekinthetik meg az érdeklődők Acélosné Solymár Magdolna a Szekszárd Környéki Foltvarró Egyesület elnöke alkotásaiból nyílt kiállítását. Szekszárd- Mióta foglalkozik folt- varrással és miért éppen ezt választotta?- Mindig szerettem a kétkezi munkát, a kreativitást igénylő tevékenységeket, s gyermekkoromtól vonzódom a textilhez is, így találtunk egymásra három esztendeje, a foltvarrás és jómagam. A foltvarrásban a játékossága, a kreativitása fogott meg, az, hogy folyton változik, fejlődik, mindig új dolgokat találnak ki, főként a japán és német hölgyek járnak élen ebben.- Mi most a legújabb „foltvanó-trend”?- A stílusban, mintában, technikában a határ a csillagos ég. A legújabb trend szerint a foltvarró már a textilt is maga festi.- Mi volt ennek, a ma már bátran állíthatjuk, művészetté fejlődött tevékenységnek az előzménye?- Nyilvánvalóan a takarékosság, hiszen mint a neve is mutatja, itt a legkisebb rongydarabokat is fel lehet használni. Azért alakult úgy, hogy kisebb darabokból álljon össze az egész, mert ezeket a kisebb darabokat könnyen magukkal vihették a nők és dolgozhattak rajta.- Országszerte egyre több foltvarró klub alakul. Mi lehet ennek a magyarázata?- Amellett, hogy amúgy használhatatlan textildarabokból valami szépet és hasznosat hozunk létre, legalább olyan fontos a közös munka, az együtt- lét. Biztosra veszem, hogy ezért ilyen sikeresek és ezért szaporodnak gombamód a foltvarró klubok. VENTER MARIANNA Acélosné díjnyertes alkotása és csodáiéi fotó: gottvald Olvasóink Kérdezték Miért szürke az Advent? Borús, ködös, szürke az Advent, s nemcsak az időjárás miatt. Már sokszor szóvá tettük a díszítetlen bódéerdőt Szekszárd belvárosban, amit a népnyelv egyszerűen csak Bódéplázának nevezett el. Kevéske fényt, színt és karácsonyi varázslatot visz az adventi utcaképbe pár éve a színes villanyfüzér. Tegnap már ezüstvasárnap volt, fűzér már van, de nyoma sincs az ünnepi hangulatnak. Jártunk már december közepén Prágában és Bécsben is. Prágában majd húsz évvel ezelőtt a boltok kínálata meg sem közelítette az akkori hazait, mégis, már december közepén minden csupa fény, arany és piros díszítés volt. Bécsben meg éppen a városháza előtt van a karácsonyi vásár. Maga a városháza is olyan a millió kis lámpából álló hófehér füzérektől, mint egy fény-csipke palota. A fák ágai roskadoznak a díszektől, lámpáktól, jelképes ajándék- csomagoktól. Nálunk meg szürke, szegényes minden. Ha nem telik a díszkivilágításra Szekszárdnak, akkor miért nem kérik meg a bankokat, üzlettulajdonosokat, intézményeket, hogy járuljanak hozzá a karácsonyi hangulat megteremtéséhez? Loptak mindent, amit értek Elítélték a trükkös tolvajokat Öten álltak a bíróság előtt, négyet közülük elítéltek, ötödik társukat bizonyítottság hiányában felmentették. Négyen különféle összetételben rémisztgették a megyeszékhely üzleteinek eladóit és tulajdonosait. S. János még éppencsak 20 éves, de már két eljárás volt ellene, s két közös gyermeke van K. Krisztinával. Előfordult, hogy bementek egy boltba, körülnézek, de nem vettek semmit, ám annál több holmit vittek el. Egy ízben az eladó a parfüm eltűnését észrevette, s utánuk szaladt. A parfümöt az utcán vissza is adták, de a lopott fehérneműk hiányát a boltosok csak később vették észre. Utóbb az eladó és a férje a városban megtalálta a tetteseket, s a babakocsi paplana alatt az ellopott ruhák jelentős részét is. Más alkalommal fényképezőgépek között válogattak, s csak a távozásuk után derült ki, hogy eggyel kevesebb maradt. Megint más alkalommal műbalhét rendeztek a boltban egy harmadik, egyébként valóban részeg társukkal. Ezenközben K. Krisztina meglovasított egy kosztümöt. Loptak szabadidőruhát, készpénzt, szeszes italt, cigarettát, testápolót, aranygyűrűket, mikor mi volt kéznél. Megloptak egy anyukát a gyermekorvosi rendelőben is, ahova a vádlottak a saját gyereküket vitték. Ha úgy adódott, magukkal vittek igazolványt, tb. kártyát, bérletet, jogosítványt. Más iratainak a birtoklása már önmagában is bűncselekmény, okirattal való visszaélésnek számít. K. Krisztinát egy másik ügyben előzetes letartóztatásba helyezték, s a szekszárdi börtönben tartották fogva, ahol kétszer is botrányt csinált. Előfordult, hogy a földre vetette magát, majd az őröket megrúgta. Előfordult, hogy S. János T. Gáborral, vagy L. Judittal követett el hasonló bűncselekményeket. Az is változott, hogy mikor ki volt a bűncselekmény tényleges elkövetője, ki pedig a bűnsegéd. Többnyire hárman voltak, hogy legyen, aki leköti az eladót, de előfordult, hogy csak ketten „dolgoztak”. A Tolna Megyei Bíróság csak apróságokban igazította ki az első fokú bíróság ítéletét, lényegében helyben hagyta azt. S. Jánost tíz hónap, K. Krisztinát egy év, T. Gábort pedig hat havi börtönre ítélte a bíróság, s egy-egy évre eltiltották őket a közügyek gyakorlásától. L. Judit megúszta 21 ezer forint pénzbüntetéssel, amit ha nem fizetne meg, akkor 210 napot kell börtönben töltenie. Az ítélet jogerős. IHÁROSI ________Mondom A Magamét______________ F . KOVÁTS ÉVA_________ Népszámlálás Népszámlálás kezdődik nemsokára, kérdezőbiztosok járnak házról házra, összeírják hányán vagyunk. A népszámlálási kérdőíven a nemzetiségi hovatartozásra utaló kérdések is szerepelnek, az illető mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát, melyik kultúrkörhöz kötődik, mi az anyanyelve, családi, baráti körében milyen nyelvet használnak. A kérdésekre nem kötelező válaszolni. A Német Kisebbségi Önkormányzatok Tolna Megyei Szövetsége elégedetlen a népszámlálás gyakorlati lebonyolításával, azt mondják, kevés a kérdezőbiztosok között a német kisebbségi önkormányzati tag. Gyanítom, azért tette ezt szóvá a szövetség, mert úgy vélik, hogy ha tagjaik ott vannak a településeken kérdezőbiztosokként, akkor talán többen mernek őszintén válaszolni ezekre a kérdésekre. Nem véletlen ugyanis, hogy a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdésekre nem kötelező válaszolni. Hosszú évig ilyen irányú kérdések nem voltak, mert rosszízű emlékeket ébresztettek. A két világháború között volt olyan népszámlálás, amikor a nemzetiségi hovatartozást is regisztráltak, aztán később állítólag ez alapján történt a kisebbségi népcsoportokba tartozók deportálása, kitelepítése, születtek a kirekesztő törvények, rendeletek nálunk és a környező országokban is. Nem csoda, ha ezek után csak kevesen merték megvallani nemzetiségi hovatartozásukat és ezért félnek még sokan ma is. Hiába történt a politikában közben változás, az emberek nehezen felejtenek. Nálunk most sem ildomos senkit cigánynak, svábnak, csángónak vagy zsidónak nevezni. Pedig nagyon jó lenne végre odáig eljutni, hogy ne kelljen félni, mindenki büszkén vállalhassa gyökereit, hiszen egy nemzetet éppen a sokszínűsége, a különböző kultúrkörhöz tartozó emberek tudása, tapasztalata tehet naggyá. Csakhogy ehhez nem elég a törvényi változás, hosszú évek poziuv tapasztalatai kellenek még, hogy a múlt árnyai végleg eltűnjenek. A német nemzetiség a népszámlálásról A levelet elküldték, a válasz is megérkezett A Német Kisebbségi Önkormányzatok Tolna Megyei Szövetsége múltheti szekszárdi ülőének napirendjén szerepelt a közelgő népszavazással kapcsolatos feladatok megbeszélése. IrS Dr. Józan-Jilling Mihály, a megyei szövetség elnöke a következőket nyilatkozta lapunknak:- A közgyűlés egyhangúlag azt az álláspontot alakította ki, miszerint elégedetlenek a népszámlálás gyakorlati lebonyolítását végzők hozzáállásával. A szövetség véleménye szerint ugyanis a kérdezőbiztosok között helye van a települési német kisebbségi önkormányzat tagjainak. Ha a településen nincs német önkormányzat, de német nemzetiségi hagyományőrző csoport van, akkor ennek tagjai kerüljenek be a kérdezőbiztosok közé. A Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat például ezt már októberben határozatban megfogalmazta és az erről szóló levelet elküldte a megyeszékhely jegyzőjének, ám erre érdemi választ nem kapott. Álláspontunkra szeretnénk felhívni a nyilvánosság figyelmét. A megyei közgyűlésünkön hozott határozatunkban a közigazgatási hivatal ilyen irányú segítségét is kértük. A szekszárdi polgármesteri hivatalnál Parrag Ferencné népszámlálási felelőstől kaptunk tájékoztatást. Pénteken délután juttatták el dr. Józan- Jilling Mihályhoz a hivatal levelét, melyben arról tájékoztatják, hogy a megyeszékhelyen a népszámlálók kiválasztása már megtörtént, ezért a kisebbségi önkormányzat ebben a munkában már részt venni nem tud, de biztosra veszik, hogy az összeírók között vannak a német kisebbséghez tartozók. A levél szerint a népszámlálás eredményességét a német kisebbségi önkormányzat azzal tudná segíteni, hogy a német kisebbség figyelmét felhívnák, hogy a nemzetiségre, nyelvi kötődésre vonatkozó kérdéseknél a kérdezőbiztos kérdésére feleljenek. Erdd Tamás, Györköny és Pusztahencse körjegyzője:- Már összeállt a kérdezőbiztosi gárda. Györkönyben nagyszámban élnek német nemzetiségűek, a kérdezőbiztosok között vannak ehhez a nemzetiséghez tartozók, Györkönyben 6 összeíróból 4 tartozik ide. Pusztahencsén pedig, bár nincs roma kisebbségi önkormányzat, a kérdezőbiztosok között van roma kisebbségi összeíró. Bizonyára ott, ahol nemzetiségi lakosság is van, a jegyzők, saját munkájuk könnyítésének érdekében, az kérdezőbiztosok között szerepeltetnek nemze- tiségi, kisebbségi lakosokat is. venter Marianna Alapítványi támogatások A Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány Kodály Zoltán emlékére szakalapítvány nyerteseként a mucsi általános iskola 50 ezer forinthoz jutott, az ösz- szeg ének- és olvasógyakorlatok kottáinak beszerzését tette lehetővé. A szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola hasonló célra 60 ezer forintot könyvelhetett el magának. Az Egyházi iskolákért szakalapítvány nyerteseként a tolnai Szent Mór Katolikus Általános Iskola 40 ezer forintban részesült, az intézmény írásvetítő vásárlásra igényelt támogatást. ■ Ösztöndíj Siógagárdon is A sióagárdi önkormányzat tanulónként 5 ezer forintos ösztöndíjat ajánl fel azoknak a helyi diákoknak, akik nyernek az Oktatási Minisztérium „Bursa Hungari- ca” elnevezésű felsőoktatási ösztöndíj pályázatán - döntöttek a képviselők. A testület határozott arról is, hogy a helyben felállítani tervezett millenniumi emlékoszlopra pályázatot nyújt be a község, valamint, hogy Sióagárd egyelőre nem csatlakozik a Szekszárd és Környéke Kistérsé- gi Turisztikai Egyesülethez. ■ Angol nyelvű színdarab a főiskolán Angol nyelvű színházi előadás lesz a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán december 14-én, csütörtökön este 19 órai kezdettel. A színdarabot, melynek címe Kés a tyúkban, Knives inHen s, a Wels College of Music and Drama főiskola hallgatói adják elő. Az előadás ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak a főiskola E-épületének dísztermében. ■ é i I t
