Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-07 / 286. szám

2. oldal - Tolnai Népújság VILÁG TÜKÖR 2000. December 7., Csütörtök Csúcsra járnak Európa politikusai A bajor tartományi miniszterelnök jó időre elhalasztaná a bővítésről szóló döntést A következő svéd soros elnökség új csatlakozási programmal állhat elő Több ezer tüntető érkezett Nizzába, hogy az európai alapjogok chartája ellen tiltakozzék A közös felelősség szellemében folyta­tandó munkára sürgette szerdán az Európai Unió tagállamait az intézmé­nyi reformról szóló megállapodás - a csúcstalálkozó sikere - érdekében az EU-elnökséget betöltő Franciaország. Nizza A csúcs előtti napon tartott sajtóértekez­letén Catherine Colonna, az Élysée-palota szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a tizen­FOTÓ. EUROPRESS/EPA ötöknek „Európa általános érdekét kell választaniuk, és arra kell törekedniük, hogy szavatolják a sikert Nizzában. Átfogó, kiegyensúlyozott, teljes, haté­kony és hiteles megállapodásra van szük­ség, mert az Európai Unió szavahihetősé­ge a tét.” A soros elnökség - a vendéglátó Franciaország - nevében a lehető legjobb megállapodás elérését célzó erőfeszítése­ket ígért. A csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló Nizza polgármestere egyébiránt szerdán elhárította magától a felelősséget azért, hogy a városban megjelentek a csúcs el­len tüntetők. Jacques Peyrat saját felada­taként az állam- és kormányfők számára megfelelő munkakörülmények biztosítá­sát jelölte meg, és a tüntetők dolgában a prefektust, a területi rendőr vezetőt nevezte meg illetékesnek. Európai szak- szervezeti szövetségek ugyanis utcai megmozdulásokat szerveztek szerdára az európai alapjogok chartája ellen, amelyet a ma kezdődő EU-csúcs résztvevői készülnek elfogadni. Egy nappal a csúcsértekezlet előtt a bajor miniszterelnök europolitikai hibák­kal vádolta a német kancellárt, s úgy vél­te, hogy új tagok felvételére csak az uni­ós alkotmány kidolgozása után kerülhet sor. Edmund Stoiber a Die Welt szerdai számában megjelent interjúban a nizzai csúcs legfontosabb feladatai között emlí­tette egy utókonferencia egybehívását, amely 2004-ig kidolgozná az EU-alkot- mányra vonatkozó szerződést. „Célszerű volna addig félretenni új tagállamok felvételét” - tette hozzá. A bajor politikus támogatná az egysze­rű többség bevezetését az uniós döntések meghozatalakor. „Az nem lehet, hogy a tagországok lélekszáma ne játsszék dön­tő szerepet. Ezért szavazáskor figyelem­be kell venni az államok népességének arányát is” - mondta a bajor politikus. A franciák vonakodását látva kijelentette: ha Schröder ebben a kérdésben engedne Párizsnak, akkor Németország a fontos témákban nem adhatná fel a nemzeti vé­tó eszközét a többségi döntés ellenében. Arra a közbevetésre, hogy a kancellár ezzel alkalmasint a német-francia jó vi­szonyt tenné kockára, Stoiber kijelentet­te: „Nem tudom elképzelni, hogy egy ve­lejéig demokratikus népnek, mint a fran­cia, problémát okozhat a kettős többség. A két ország egyenrangúsága és Európa motorjaként viselt közös felelőssége nem kérdőjeleződik meg ezáltal” - mondta. „Az államok közötti érdekegyeztetés nem lehet függvénye a személyes rokon- szenvnek. Schröder most mondja meg Chiracnak, milyen hatalmas engedményt tett Németország soros elnökként a berli­ni EU-csúcson a finanszírozás kérdésé­ben. Ezúttal Franciaország tölti be az elnöki tisztséget” - hangoztatta a bajor miniszterelnök. _______________■ A megegyezés szükségességét hangoztatták vezető uniós politikusok és az Európai Unió bővítésére váró országok miniszterelnökei is a ma kezdődő nizzai csúcsértekezlet előtt. Megfigyelők szerint ebben a helyzetben akár­mi lesz is az eredmény, azt sikernek fogják ki­kiáltani. Feltéve, hogy nem lesz egyértelmű a kudarc. Az utóbbi elsősorban akkor követ­keznék be, ha nem sikerülne megállapodni a szavazati súlyok átrendezéséről. Ebben az esetben valószínűleg újabb csúcstalálkozóra kerülne sor, hiszen a kudarcba való beletörő­dés beláthatatlan negatív következményekkel járna az EU bővítése szempontjából. A fentiek tükrében érthető, hogy Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a napok­ban arra szólította fel a tagországokat, hogy mozdítsák ki a kátyúból az intézményi refor­mokról szóló tárgyalások menetét. A siker esélyét Prodi egy vasárnap megjelent interjú­jában egyébként - vagy-vagy alapon - mind­össze 50 százalékra becsülte. A kétség nem véletlen, hiszen több politikus úgy gondolko­dik - igaz, nem hivatalosan -, hogy mivel az új tagok felvételére 2004 előtt úgysem kerül sor, a reformokat sem kell mindenáron el­sietni. A reformok megvalósítása érdekében Niz­zában határozni kellene a minősített többsé­gű szavazásokról, amelyekkel az EU döntése­inek nagy részét hozza. Határozni kellene az Európai Bizottság biztosi helyeiről is, ha ugyanis a csatlakozás után a jelenlegi rend­szer folytatódnék, túlságosan naggyá és mű­ködésképtelenné válnék az uniós kormány. Hazai megfigyelők szintén úgy vélik, hogy az intézményi reformok sikere lehet a bővítés előtt álló utolsó akadály, ezután már a folya­mat élvezne elsőbbséget. Ebben „segítsé­günkre” lehet a januártól munkába álló svéd elnökség is, ők ugyanis minden bizonnyal minden eddiginél ambiciózusabb bővítési munkaprogrammal állnak majd elő. í A visegrádi országok miniszterelnökei az Európai Unió és a társult országok nizzai csúcsértekezletét követően hétfőn Pozsony­ban találkoznak, hogy értékeljék a tanácsko­zás eredményeit. Értesüléseink szerint Orbán Viktor magyar, Milos Zeman cseh, Jerzy Buzek lengyel és a vendéglátó szlovák mi­niszterelnökön kívül várhatóan a szlovén és az észt kormányfő is ott lesz a pozsonyi talál­kozón. (sts) Kína fontos partnerünk Nézetkülönbségek és közös gazdasági érdekek Budapest A magyar kormány támo­gatja azokat a vállalatokat, amelyek erősíteni akarják aktivitásukat a kínai piacon, hiszen a két ország kereskedelmében meglévő egyensúlyhiányt fokozato­san csökkenteni kell. Martonyi János külügyminiszter azt követően nyilatkozott így, hogy találkozott kínai kollégájá­val. Tang Csia-hszüen személyé­ben 1991 óta először jár kínai kül­ügyminiszter Magyarországon. A két politikus közös nyilatko­zatot írt alá, amely a többi között megállapítja: a két ország gazda­sági, társadalmi és politikai viszo­nyaiban és értékrendjében van­nak különbségek, így eltérőek az álláspontok az emberi jogok kér­désében is. Ezeknek azonban nem kell kihatniuk a kétoldalú kapcsolatok fejlődésére. A magyar külügyminiszter el­mondta: folynak a konzultációk arról, a nézeteltéréseket miként lehetne tisztázni. „Hazánk konst­ruktív partnerséget szeretne kiala­kítani Kínával, amely a világpoliti­ka és a világgazdaság döntő, meg­határozó tényezője” - hangsú- lyozta Martonyi János. ______ ■ K oszorúzás a Magyar Hősük Emlékművénél fotó, europress/kallus györgy Az RMDSZ a státustörvényről Bukarest Az erdélyi magyarok 80 százaléka kívánna élni a státustörvény adta lehetősé­gekkel - derül ki a Balázs Ferenc Intézet (BFI) idei felméréséből. Az így lehetővé váló legális magyarországi munkavállalással a ro­mániai magyarok egy- harmada élne, a 35 év alattiaknak pedig közel a fele próbálna magá­nak magyarországi munkahelyet találni: Munkatársunk a külhoni magyar állampolgársággal kapcsolatban kérdezte Kónya Hamar Sándort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőjét.- Milyen visszajelzések érkez­tek a romániai pártoktól a kül­honi állampolgársággal kapcso­latban?- Nemcsak a szélsőséges na­cionalista Nagy-Románia Párt (PRM) köreiből érkeztek elítélő nyilatkozatok, hanem a választá­sokon győztes Társadalmi De­mokrácia Pártja (PDSR) részéről is sokan, köztük például Romá­nia kijelölt miniszterelnöke, Adrian Nastase is megbélyegző hangnemben beszélt törekvé­sünkről. A román parlament kül­ügyi bizottsága azonban a köz- társasági elnök és a jelenlegi kor­mánykoalíció támogatásával po­zitív példának tartja a magyar státustörvényt. Sőt - a példán felbuz- dulya - a külügyi bi­zottság íucfólgozta a ro­mán diaszpóratörvény egy, az eddiginél sok­kal merészebb terveze­tét. A két koncepció kö­zött sok a hasonlóság.- Hogyan és milyen szempont­ok szerint lenne elnyerhető a kül­honi állampolgárság?- A tervezet szerint a külhoni állampolgárságot a magyar ható­ságokhoz benyújtott kérelem alapján, különböző feltételekhez kötve adnák meg. Ilyen lenne például a magyar nyelv ismerete, a bevallott magyar nemzetiség, tehát a magyar identitás, továbbá az is, hogy a kérelmező ellen ne folyjon büntetőjogi eljárás Magyarországon. SIMON HUNOR Hírek röviden Orbán Viktor Rómában Tegnap a magyar miniszterelnök megbeszélést folyta­tott Nicola Mancinóval, az olasz szenátus elnökével, majd városnéző programon vett részt. Ezt követően üzletemberek előtt tartott előadásában beruházásaik fejlesztésére ösztönözte az olasz gazdasági élet képvi­selőit. „Az MVSZ nem működik” A Magyarok Világszövetsége május óta „feltartóztatha­tatlanul csúszik lefelé a lejtőn”, és voltaképpen nem működik - jelentette ki Duray Miklós. A szlovákiai Ma­gyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke úgy ítéli meg: ha bebizonyosodik, hogy sorozatos jogsértés történt, semmissé fogják nyilvánítani mindazt, ami az MVSZ küldöttgyűlése óta lejátszódott. Új munkajog külföldieknek Szerdán hozott döntésével a német kormány megkönnyí­tette az országban élő külföldi menekültek munkavállalá­sát. A kormányrendelet értelmében egyévi várakozás után legálisan munkát vállalhatnak azok a külföldi személyek, akik menedékjogért folyamodtak a német hatóságokhoz. Szivárgás Csemobilban Ismét lekapcsolták a csernobili atomerőmű egyetlen mű­ködő reaktorát az energiahálózatról, miután gőzszivár­gást észleltek. Az üzem területén a háttérsugárzás szint­je nem változott, és a korábban felrobbant reaktor fölé emelt betonszarkofág adatai sem térnek el a szokásostól. Halvány reménysugár Gore-nak A floridai legfelső bíróság arra szólította fel mind a demok­raták, mind a republikánusok ügyvédeit, hogy magyar idő szerint szerda este 6 óráig terjesszék elő érveiket a szava­zatok újraszámlálása mellett, illetve ellen. A testület az in­dítványokról csütörtökön tanácskozik. Közben Seminole megye egyik bírónője, Nikki Clark kilátásba helyezte az el­járás folytatását, amely A1 Gore-nak kedvezhet. Torpedó okozhatta a tragédiát A Barents-tengerbe veszett Kurszk orosz atom-tenger­alattjáró kapitánya utolsó rejtjelezett táviratában ar­ról tájékoztatta a hadiflotta parancsnokságát, hogy a fedélzeten sérült torpedó van, s engedélyt kért annak kilövésére - állította az egyik moszkvai napilap. A megye elnöke a kamaránál A Duna híd révén felértékelődik a térség A területfejlesztés idő­szerű és távlati tervei szerepeltek napirendi pontként a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara tegnapi elnökségi ülésén. A témakörről meghívott vendégként Koltai Tamás, Tolna Me­gye Közgyűlésének el­nöke tartott tájékozta­tót. Szekszárd Dr. Fischer Sándor ka­marai elnök köszöntése után Koltai Tajmás egye­bek mellett a Tolna Me­gyei Területfejlesztési Ta­nács által meghatározott négy prioritásról beszélt: ezeknek megfelelően sző­kébb pátriánkban előnyt élvez az inf­rastruktúra, ezen be­lül a közlekedés fej­lesztése. A humán erőforrások kihaszná­lását illetően említés­re érdemes a terület- fejlesztési szakembe­rek kép­zésének terve. A harmadik prioritást a kis- és közép vál­lalkozások, a negyediket pe­dig a turizmus - gyógy-, ter­mál, konferen­cia- és vásárturizmus - fej­lesztése jelenti. Koltai Ta­más hangsúlyozta, hogy eb­ben a munkában komoly szerep illeti a ke­reskedelmi és iparkamarát. Kérdésekre vála­szolva a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a Du­na híd felépülté­vel a térség, ki­váltképp Szek­szárd és környékének szere­pe, mint logisztikai centru­mé, alapvetően fel fog érté­kelődni. Ezzel - tehát a híd majdani építésével - össze­függésben egyébként már most tapasztalható bizonyos vonatkozásokban élénkülés - mutatott rá Koltai Tamás, aki példaként az ingatlanok árának emelkedését említet­te. _____________________________-szA­i l i * I

Next

/
Thumbnails
Contents