Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-19 / 296. szám

2000. December 19., kedd Tolnai Népújság - 7. oldal G A Z P A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. december 18.) AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Borsodchem 9180 Ft 8 Angol font 434,83 Fotex 304 FI HP Cseh korona 7,63 Matáv 1189 Ft it Euró 264,59 Mól 4850 Ft it Német márka 135,28 OTP 14 895 Ft a Osztrák schilling 19,23 Rába 2 280 Ft n Lengyel zloty 68.15 Richter 17 700 Ft ű Svájci frank 175,63 Zalakerámia 2 700 Ft it Szlovák korona 6,13 BUX: 7838,51 +3,86 % eltérés az előző záróértékhez képest USA-dollár 294,68 TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.49. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-111 Tartott Tartott FOB francia kikötű Kukorica 90-97 Mérséklődé Tartott FOB Mexlkótöbol Tak.-arpa 103 Eros Erős FOB európai kikötő Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 232 Tartott Erősödő 46 % CIF Rotterdam Jelzáloglevelek a tőzsdén Budapest Nyilvános jelzáloglevél-ki­bocsátást tervez jövőre a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) - tudtuk meg Zádori János marketingigazgató­tól. A lakossági érdeklődést fokozhatja, hogy a tőzsdén is forognak majd a jelzálog- levelek. Eddig csak zárt körben, nyugdíj- és befektetési alapok, biztosító- társaságok számára voltak utol­érhetők a jelzáloglevelek. A piaci érdeklődés viszont egyre na­gyobb, s az FHB ingatlanfedezete is biztos garanciát nyújt, így a la­kosságnak is meghirdetik feb­ruár-március környékén a jelzá­logleveleket. Kibocsátásukra jövőre 2-3 al­kalommal kerül sor mintegy 4-5 milliárd forint értékben. Az ál­lampapíroknál valamivel maga­sabb, fix kamatot hoznak majd ezek az értékpapírok, futamide­jük egyelőre 5-7 éves lesz. A ki­bocsátást követő 60 nap múltá­val már a tőzsdére is kerülnek, tehát jelentős másodlagos for­galmuk is kialakul. 10 ezer fo­rintos alapcímletű papírokat vá­sárolhatnak majd a magánsze­mélyek, kereskedésük a mostam gyakorlattal megegyezően ban­kokon és brókereken keresztül zajlik majd - tudtuk meg Bozai Ritától, az értékpapírosztály illetékesétől. Egyre égetőbb szükség van vi­szont a jelzáloghitel-intézeü tör­vény módosítására azért, hogy a bank soron kívül jegyezhessen jelzálogjogot a földhivatalokban. Ha februárban elfogadja a be­nyújtott módosítást az Ország- gyűlés, akkor az eddigi 38 mun­kanapos hitelbírálati idő 21-re csökkenne. Fizess, ha már keresel Budapest Jövő szeptembertől minden egyetemista és főiskolás havi 21 ezer forintos diák­hitelt igényelhet. A kölcsönt jövedelemarányosan, előre meghatározott futamidő alapján téríthetik vissza. A konstrukció olyan elemeket is tartalmaz, hogy váratlan esemény bekövetkeztekor ne kerüljön kilá­tástalan helyzetbe a kölcsönt ko­rábban felvevő diák. Munkanél­küliség, hosszabb betegség, sú­lyos baleset esetén célzott kamat- támogatást kap a károsult, s ha­lasztható a törlesztés sorkatonai szolgálat alatt, illetve gyermek- nevelés idején is. A hitelügyek intézésére Diák­hitel Intézetet (Dl) hoz létre az ál­lam. Az intézet feladata lesz a pénz- és tőkepiaci források be­vonása, s azok kihelyezése a hall­gatóknak. A Dl megállapodást köthet majd kereskedelmi ban­kokkal a hallgatói hitelek folyósí­tásával kapcsolatos különböző feladatok ellátására. Az viszont egyelőre nem tisztázott, hogy a hallgatók müyen módon juthat­nak a kölcsönhöz. Az elképzelések szerint a déká­ni hivatalokban, a tanulmányi osztályokon vagy a postákon, esetleg a kereskedelmi bankok fiókjaiban igényelhetnék a hitelt. A Dl tevékenységét pénzügyi szempontból a Magyar Fejlesztési Bank, szakmailag az oktatási tár­ca koordinálja majd. _______________________l«T») Ho gyan adózunk a következő két évben? 2. Mikro- és kisvállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók működési feltételeinek javítása Hétfői lapunkban elkezdett ötrészes soroza­tunkban az adó- és járulékrendszer 2001- 2002. évre szóló változásait foglaljuk össze. Az egyik legfontosabb változás, amely lehetővé teszi, hogy a mik­ro- és kisvállalkozások, valamint az 50 főnél kevesebb alkalmazot­tat foglalkoztató egyéni vállalko­zók beruházáshoz kapcsolódó kedvezményt vehessenek igény­be. A kisvállalkozói kedvezményt az egyéni vállalkozó bevételének a vállalkozással kapcsolatos költ­ségeit meghaladó része után, de legfeljebb 10 millió forintig veheti igénybe - kizárólag beruházás cél­jára, a személyi jövedelemadó be­vallásának keretei között. A társasági adó alanyai közül - külön törvény szerint - a mikro- és kisvállalkozásnak minősülők az adózás előtti eredmény össze­géig, de legfeljebb 10 millió forin­tig érvényesíthetnek beruházás­hoz kötődő kedvezményt. Ezzel összefüggésben a társas vállalkozások előleg-fizetési sza­bályai is kedvezőbbek lettek. A mikro- és kisvállalkozások a fejlesztési források bővítését szol­gáló beruházási hitelre 2001-től adókedvezményt érvényesíthet­nek. Az adókedvezmény a fizetett kamat 40 százaléka, amely legfel­jebb 5 millió forint lehet adóéven­ként. Ugyancsak javítja a kis- és középvállalko­zások működési feltételeit, hogy:- A társas vál- lalkozásoknál 100 ezer forint­ról 200 ezer fo­rintra emelkedik azon tárgyi esz­közök értéke, amelyeknél a számviteli törvény szerinti érték- csökkenés érvényesíthető, lehe­tővé téve a tárgyi eszközök 2 év alatti leírását.- Az egyéni vállalkozók számá­ra is lehetővé válik, hogy a legfel­jebb 200 ezer forint értékű tárgyi eszközt két adóév alatt a számvi­teli törvény hatálya alá tartozók­kal azonos módon, a saját döntés­nek megfelelő részletben számol­ják el a költségek között.- A tárgyi eszközök egyössze­gű értékcsökkenési leírási lehető­ségének értékhatára a jelenlegi 30 ezer forintról 2001-től 50 ezer forintra emelkedik a társas és az egyéni vállalkozóknál egyaránt.- A kutatás-fejlesztés ösztön­zésének támogatására mind a tár­sas vállalkozásokra, mind az egyéni vállalkozókra vonatkozik az a lehetőség, hogy a kutatás-fej­lesztés címén felmerült költségek 120 százalékos elszámolhatósága helyett 200 százalékot lehet érvényesíteni. Ami azt jelenti, hogy az ilyen költség azon túlmenően, hogy ráfordítás­ként elszámolják, az adóalap megállapításakor még egy­szer, teljes összegben figye­lembe vehető csökkentő tétel­ként.- Az egyéni vállalkozók esetében a legalább 50 száza­lékban megváltozott munkaké­pességű munkavállaló foglalkoz­tatása esetén személyenként, ha­vonta a megváltozott munkaké­pességű munkavállalónak kifize­tett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével csökkenthető a vállalkozói bevé­tel az eddig elszámolható havi 3000 forint helyett. Az átalányadózás alkalmazá­sának kiterjesztése érdekében az egyéni vállalkozókra vonatkozó lényeges módosítás, hogy a szja- törvényben - főszabály szerint - főfoglalkozásúak esetében a jelen­legi 35 százalékról 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet vég­zőknél pedig 17 százalékról 25 százalékra emelkedik a bevételből levonható vélelmezett költséghá­nyad. Kiskereskedelmi tevékenység esetén az átalányadózás választá­sának bevételi határa 15 millió forintról 18 millió forintra emel­kedik. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kis­termelő 2 millió forintos bevételi határig adhat 2001-től egyszerűsí­tett bevallási nyilatkozatot, de nem változik az a szabály, hogy a bevétel 20 százaléka erejéig szám­lát kell gyűjteni. Az általános forgalmi adózás­ban lehetőség nyílik arra, hogy akiknek az éves bevétele a 8 mil­lió forintot nem éri el, azok a tárgyévet megelőző év utolsó adómegállapítási időszakáról be­nyújtott bevallásukkal egyidejű­leg nyilatkozhatnak arról, hogy a negyedéves bevallási rendszerre térnek-e át. A taxis egyéni vállalkozó ­meghatározott feltételek teljesíté­se esetén - a beszerzett személy- gépkocsi általános forgalmi adó­ját visszaigényelheti. A helyi adóban a vállalkozás- alapítás, a kezdés terheinek köny- nyítése érdekében a tevékenysé­güket jogelőd nélkül kezdő vállal- kozásolmak nem kell adóelőleget fizetni az első adóévében. Az áta­lányadózó és a 4 millió forint éves bevételt el nem érő egyéni vállal­kozók egyszerűsített módon fi­zethetnek iparűzési adót. Lapunk holnapi számában a szabályok egyszerűsítését szol­gáló egyéb fontos változásokról olvashatnak. Januártól zárjegyek a borokon is Szigorú elszámolású nyilvántartást kell vezetni Január elsejétől a forgalomba kerülő kannás és palackos borokra is zárjegyet kell felra­gasztaniuk a termelőknek. A zárjegyeket a vámhivatalnál lehet megrendelni, felhaszná­lásukról pontos nyilvántartást kell vezetni. Szekszárd A bor zárjegy alkalmazásának részleteit még nem ismerik a termelők, hiszen a vámhivatal munkatársai is csak pár hete kaptak ebben a té­mában részletes tájékoztatást. Takács Róbertét, a szekszárdi vámhivatal jövedéki alosztályának megbízott vezetőjét a részletek felől kérdeztük.- A bor zárjegyet igényelni lehet, de ennek mi a módja?- Egy megfelelő nyomtatványt, a „Bor zárjegyfel­használó igénybejelentésé”-t kell megvásárolni, ■ és kitölteni (az idén ez még ingyenes). Az igény- bejelentést évente egyszer kell majd benyújtani a megfelelő hatósághoz, 2000. december 31-ig a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Főosztályához, január 1-től pedig a 16. Számú Vámhivatal Jövedéki Hatóságához, Buda­pestre. 2001 január 1-től a nyomtatványokat, 20 forint/garnitúra egységáron a szekszárdi vámhi­vatalban lehet megvásárolni.- Mit jelent a zárjegymegrendelés?- Az adott évi zárjegyigényt negyedéves bontás­ban, táblázatban kell feltüntetni. A zárjegyek mennyiségét az „500-as szabály” (tehát 500-nál nem lehet kevesebb) alkalmazásával kell igényel­ni, illetve 500-zal oszthatónak kell lennie a kért mennyiségnek. A megrendelt zárjegyek fajtán­ként és választékonként 500-anként kötegelve ke­rülnek kiadásra a termelők részére. A vámható­sághoz úgy kell eljuttatni a megrendelést, hogy az átvétel tervezett időpontja előtt legalább 15 munkanappal megérkezzen. A kérelem teljesíté­sét a vámhatóság mindig visszaigazolja, és közli a zárjegyek után fizetendő költség összegét, az átvétel helyét és időpontját.- Mennyibe kerülnek a zárjegyek?- Jelenleg a papíralapú borzárjegy 2,1625 forint­ba kerül, a kannás és egyéb csomagolású bor öntapadós zárjegye 6,90 forintba, míg az iker­zárjegy 13,80 forintba. A megrendelt és 10 mun­kanapon belül át nem vett borzárjegyek után az előállítási költséget meg kell fizetni.- Hogyan kell nyilvántartani a zárjegyeket, van-e erre külön nyomtatvány?- Külön nyomtatvány nincs, egy egyszerű füzet is megteszi, ha azt a törvényben előírtak szerint veze­tik. Fel kell tüntetni a zárjegy megrendelésének számát, az átvétel időpontját, darabszámát fajtán­ként feltüntetve, a felhasználás időpontját. A vámo­sok az ellenőrzés során ezt a nyilvántartást, illetve a pincekönyvi adatokat is ellenőrzik. A pincekönyv termékértékesítési fejezetében szereplő mennyiség (mely értékesítésre kerül) és a felhasznált zárje­gyek mennyisége azonos kell, hogy legyen.- A zárjegyek bevezetése január 1-től kötelező, de mit csináljon az a kereskedő, akinél marad jövő év dején is még az idei zárjegy nélküli borból?- Ő nyilván számlákkal, borkísérő okmánnyal tudja igazolni, hogy mikor került hozzá a termék. A kis­kereskedők június 30-ig még forgalomba hozhatják az idei évről megmaradt boraikat, de csak ha iga­zolni tudják a vásárlás idejét. Ezt követően a meg­maradt termékekre is már készletzáijegyet kell he­lyezni, melyet csak a vámhivatal munkatársai je- lenlétében lehet megtenni. ____________mauthner Me zőgazdasági hírek Aszályos évünk volt A megyei növény-egészségügyi állomás adatai szerint az idei év­ben csupán a fele csapadék hul­lott, mint egy átlagos esztendő­ben. Az aszályos időszakon ki­csit enyhített a múlt hét végén lehullott eső, melynek mennyi­sége Szekszárd környékén a 18,5 millimétert is meghaladta. Túlfej lettek a növények Az enyhe időjárás miatt mind a gabonák, mind a repce túlfejlett állapotot mutat, tájékoztatta la­punkat Vörös Géza, a megyei növény-egészségügyi állomás igazgató-helyettese. A túlfejlett- ség abban nyilvánul meg, hogy a gabonák hosszú szárat nö­vesztettek, a repce pedig csak­nem szárba szökken A növényi kártevők is elszaporodtak, így a rozsda, a lisztharmat és a levél­telek ellen kellene ebben a szo­katlan időszakban védekezni. A növényeket egyébként megvise­li ez az enyhe tél, hiányzik ugyanis az a mély-nyugalmi ál­lapot, mely a fejlődésüket meg­határozza. A helyzeten azonban egy kisebb lehűlés, vagy talaj menti fagyok is segíthetnének. Az agrármeteorológiai előrejel­zés szerint azonban, egy héten belül, nagyobb hőmérséklet­csökkenés nem várható. Füstölög a dohányszakma Angliában három éven át készítették elő a dohányter­mékekre vonatkozó, jövő év elején bevezetendő reklám- tilalmat. Nálunk nem jutott 10 napnál több idő arra, hogy a képviselők megismerkedjenek a törvény módosí­tásával, ráadásul a szakma véleményét meg sem kér­dezték. Budapest A reklámszerződéseket gyakor­latilag már mind megkötötték a dohánygyártók, a korábbi évek gyakorlata szerint ezekre szep­tember-október hónapokban került sor - tudtuk meg a ma­gyar piacon legnagyobb része- sedéssel bíró dohányipari cég PR-főnökétől, Rácz Gábortól. A szakma nem tudja, mit lehet kezdeni a már létező szerződé­sekkel, ezért feltétlenül szüksé­ges lenne olyan kormányhatá­rozatra, amely tisztázza az ek­képp kialakult áldatlan helyze­tet. Ha erre nem kerül sor, ak­kor polgári peres eljárások indí­tását fontolgatja a szakma - mondta. A dohányipar évente 2,5 mil­liárd forintot költ reklámra, ami nem kis összeg. Ebből nyomdá­kat, marketingeseket, grafiku­sokat, magazinokat tart el az ipar - tájékoztatta lapunkat Pa­tai András, a Magyar Dohány­ipari Szövetség ügyvezető elnö­ke. Szerinte befagyasztja a pia­cot a reklámok tilalma, s meg­nehezíti a korszerű, csökken­tett kátrány- és nikotintartalmú termékek bevezetését. Egyedüli lehetőségként a szponzorálás maradt meg, amihez viszont a Gazdasági Minisztérium külön engedélyét kell kérni. Érdekesség: a csak ’80-as évek végétől engedélyezett, s 1997-ben némiképp módosított reklámok hatására nem növeke­dett, hanem épp ellenkezőleg, csökkent a dohánytermékek fo­gyasztása. A társaságok az idén körülbelül 21 milliárd szál ciga­rettát értékesítettek, szemben például a ’97. év 27 milliárdjá- val. Az Országos Dohányfüst­mentes Egyesület főtitkára, Szi­geti László szerint helyes dön­tést hozott a parlament, mert a reklámok elsősorban a fiatalo­kat motiválják a dohányzás ki­próbálására, s nem a felnőt­teket. ________________________(CSERtlYÁHSZKY) K edvező a tőkeimport mérlege A világ legnagyobb vállalatainak többsége jelen van nálunk Közeleg az év vége, ezért ar­ra kértük Pongorné dr. Csákvári Mariannát, a Gaz­dasági Minisztérium helyet­tes államtitkárát, végez­zünk tőkebefektetési „lel­tárt”. Budapest- Eddig 21 milliárd dollár külföl­di tőke érkezett hazánkba, eb­ből az idén mintegy 1,3 milliár- dot fektettek be. Ezenkívül to­vábbi 600 millió dollárról szüle­tett döntés, de ez még eddig nem jelent meg a statisztikai ki­mutatásokban. Mindez alig­hanem azt jelenti, hogy az év végéig várhatóan teljesítjük az 1,8 milliárd dolláros elképzelé­sünket, így az elmúlt öt eszten­dő legkiemelkedőbb eredmé­nyét fogjuk elérni.- Hány külföldi nagyvállalat van már nálunk?- A világ 50 legna­gyobb vállalata közül 38 már hozzánk is be­települt. A legnagyobb befektetők a németek, őket követik az Egye­sült Államokból érke­zett cégek.- Sokan kifogásol­ják, hogy adókedvez­ményt kapnak a nagy- vállalatok.- Az adókedvezmény lehetősé­gét törvény írja elő. Hogy az adó- kedvezmény mekkora és mennyi időre szól, az a beruházás nagysá­gától és a foglalkoztatott dolgozók számától függ elsősorban. A ked­vezmény a társasági adóra szól, áfát, iparűzési adót viszont az ön- kormányzatoknak fizetnek. Bár az önkormányzatok is adhatnak kedvez­ményt, hiszen a beru­házások csökkentik a helyi munkaerőhiányt, az étkeztetéstől a mun­karuha-tisztításig igen sok helyi szolgáltatást vesznek igénybe. Több ezer kis- és középválla­latot foglalkoztatnak bedolgozóként. A világ minden földrészén jelen lévő em­lített 38 cégóriás magyarországi gyárai olyan lehetőséget biztosíta­nak a kizárólag magyar kis- és kö­zépvállalkozóknak, amiről nem szabad lemondanunk. KOÓSTAMÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents