Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

Tolnai Népújság 2000. December 16., Szombat Hétvégi Magazin Tolnai Népújság - 9. oldal Afrikai rovarokat rendszerezett Belgiumban Foglalkozása: ökológus, tanár- Mi szeretett volna lenni kisfiú kúrában?- Világéletemben bi­ológus szerettem volna lenni és mivel viszony­lag türelmes ember va­gyok, végül ha kerülő úton is, de elértem a célom.- Biológus szeretett volna lenni, ökológus egyetemi végzettsége van, ehhez képest ta­nít. Miért?- Azért jelentkeztem először tanárképző fő­iskolára, mert nem vol­tam ahhoz elég jó tanu­ló, hogy egyetemre menjek. Eleinte mel­lékvágánynak tekintet­tem a tanítást, de már Szegeden, az első mun­kahelyemen, a Szilléri Általános Iskolában ki­derült, hogy van tanári vénám, sikerélményeim voltak, meg­szerettem a tanítást és ez az­óta is tart. Közben elvégeztem az egyetemet, biológus, ökoló­gus diplomát szereztem, Úton a sáskák után Névjegy: Pápai János 35 éves biológus, tanár Iskolák:- középiskola Túrkeve- Szeged, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia - kémia szak 1993.- környezetvédelmi szak 1996.- Szeged József Attila Tudományegyetem, ökológus, 1999.- középiskolai biológiatanár, 1999. Jelenleg PhD doktori képzésre jár Munkahely: Szekszárd, I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola 1999. szeptembertől Család: felesége Krausz Krisztina ökológus, biológia-kémia szakos tanár a Garay János Gimnáziumban Gyerekek: Janika 4, Gábor 2 éves- Azért a tanulást még most sem hagyta abba, jelenleg doktori disszertá­cióját írja, miből?- Az egyenesszárnyú rovarok disz­perziója (élőhelyeken belüli mozgása) és migrációja (vándorlása) a dolgoza­tom témája. Az igazi hobbim az ökoló­giai kutatások, a szöcskék, sáskák, tücskök vizsgálata.- Mióta foglalkozik rovarokkal?- Már az egyetemen felkeltették a fi­gyelmemet hat éve, de végül is két éve foglalkozom intenzívebben a témával.- A felesége is hasonló témából írta a disszertációját.- Őt az elszigetelt lelőhelyeken, a Kunhalmokon élő egyenes szárnyú rovarok érdeklik, ez­zel kapcsolatos a szakdolgo­zata is.- Hol lehet megfigyelni a sáskákat és hogyan?- Mindenhol, de nagy egyedszámban az alföldi pusztán. A nyaraink nagy ré­sze ezzel telik, járjuk a terepet családdal, a gyerekeinket is visszük, megfogjuk a sáskákat, lakkal megfestjük, aztán elen­gedjük, majd 2-3-4 nap múlva megpróbáljuk megtalálni megjelölt rovarokat.- Mit érnek el ezzel?- Nyomon tudjuk követni a mozgásukat, felírni a távolságo­kat, megfigyelni, hogy a hím vagy a nőstény mozog-e többet és hogy például zavartabb terü­leten, ahol legeltetés van, milyen mértékű a rovarok mozgása.- Mit szólnak az ismerősei, ha meghallják, hogy a szabad­idejében mivel foglalkozik?- Aki rovarokkal foglalkozik, azt hóbortos embernek tartják még az iskolában, a kollégái is. A biológiát még ma is sokan mesének tartják, pedig ennek a tudományágnak kemény matematikai alapjai vannak, a 21. század tudományága. Akárhonnan indulunk el, valamilyen módon mindig ide jutunk.- A Brüsszel melletti Tervurenben nem hazai, hanem afrikai sáskákkal foglalkozott. Hogy került oda?- A szegedi egyetemről pályázat út­ján kerültem a Brüsszeltől 30 kilomé­terre lévő kisváros múzeumába. A mú­zeumnak hatalmas gyűjteménye volt Belga-Kongóból származó egyenes- szárnyúakból, amit 50 éve senki nem rendszerezett. Ezt az ömlesztett gyűj­Hatszáz „vendégük” volt Ünnepek előtt az állatotthonban Ilyenkor, ádvent idején, többször gondolunk azokra az embertársa­inkra, akik hajlék, család nélkül kénytelenek tölteni az ünnepeket Talán nem szentségtörés, ha né­hány percet hagyunk gondolata­ink között az elhagyott háziállat­oknak is. A SZEKSZÁRDI ÁLLATMENHELY LAKÓI Kutyák 105 szuka 45 kan egyéb állatok 30 A szekszárdi állatotthon 1997. szeptemberében kezdte meg működését. Jelenleg a városi önkormányzat és az állat- és ter­mészetvédelmi alapítvány közösen működteti. Az állatot­thon idén nyáron kapott a működéséhez megfelelő helyet a Bogyiszlói úton (Lőtér), ahol a befogadott kóbor állatok jobb körülmények között várhatnak az új gazdira. Az eltelt idő alatt mint­egy 600 kutya fordult meg az otthonban, közülük 400-at sik­erült örökbe adni, mégpedig olyan helyre, ahol méltóképpen bánnak velük.- Hány gazdátlan állat él most a szek­szárdi állatotthonban? - kérdeztük Fiáth Szilviától, a Tolna Megyei Állat- és Ter­mészetvédő Alapítvány elnökétől.- Jelenleg 150 kutyáról gondosko­dunk, s egyelőre úgy néz ki, az ünnepe­ket is ott töltjük majd, hiszen az állatok­nak nincs naptáruk, karácsonykor és szilveszterkor is ugyanúgy kell gondos­kodni róluk, etetni, itatni őket.- Mik a tapasztalataik, a szekszárdiak magukénak érzik-e az otthont?- Örvendetes tény, hogy egyre többen jönnek hozzánk olyanok, akiknek el­pusztult a kutyája, s tőlünk visznek má­sikat. Nagyon jó, hogy az új kedvencet a gazdátlan kutyák közül választják, így nem csak maguknak szereznek örömet, hanem a kutyának is. Sajnos rossz pél­dák is vannak még mindig, ha nem aka­runk befogadni olyan kutyát, amelyik­nek gazdája van, a „szerető gazdi” azzal fenyegetőzik, hogy nem eteti az ebet, vagy hogy úgyis kilöki az utcára. Volt olyan illető is, aki közölte, ő ötévente „le­cseréli” a kutyáját. Ez felfoghatatlan, hogy lehet csak úgy kidobni egy állatot, amely ráadásul 10-15 évig él, és ragaszko­dik a gazdájához. Egy kutya nem autó, amit csak úgy lehet cserélgetni a leg­újabb „modellre”. A leg­jobb pillanatok pedig azok, amikor visszajelzést kapunk, hogy mennyire bevált az innen vitt kutya, jó házőrző lett és az egész család megszerette.- Van-e elegendő élel­mük és egyéb felszerelé­sük?- Ilyenkor, a hidegebb időben a ku­tyák is többet esznek, lassan kifogy az élelmünk. Nagyon szívesen fogadunk bármilyen étel-adományt, legyen az ma­radék, száraz kenyér rizs, csont, stb. Nagy szükségünk lenne egy vízmelegí­tőre, vagy egy használt, de még működő bojlerre, hogy meleg vizünk is legyen, és jó szolgálatot tenne egy fatüzeléses kály­ha is, ugyanis a kiszolgáló épületben nincs fűtés, s bizony átfázunk, mire a la­kóinkat kiszolgáljuk.- Lehet látogatni az állatotthont?- Szombatonként 11 és 15 óra között szívesen látunk minden érdeklődőt. Nem csak azokat, akik kutyát akarnak vinni. A kiválasztott ebet nem muszáj hazavinni, örökbe lehet jelképesen fo­gadni és kényeztetni. Ezt főképpen a la­kótelepen élőknek ajánljuk, akik nem tudnak kutyát tartani. Erre egyébként már van is példa.- Miként oldják meg a kutyák orvosi ellátását?- Dr. Csikós Károly, dr. Hadházy Ákos, dr. Kocsis Beáta és dr. Kovács Gé­za állatorvosok önzetlen segítsége nél­kül sok befogadott kutya elpusztult vol­na már. S nem csak ők érdemlik meg a köszönetét, hanem minden segítőnk és támogatónk. S még valamit: ha valaki­nek kutyája, vagy macskája elvész, ér­deklődjön nálunk, mert ha az állat élet­ben marad, előbb-utóbb a menhelyen köt ki. A 06-20-98-10-558-as mobilszá­mon, vagy napközben a 74/511-263-as telefonon. VENTER MARIANNA Kutyák, gazdára várva FOTÓ: BAKÓ JENŐ Újjáéledt a Váraljáért egyesület Wiesner Györgyöt választot­ta elnökének a Váraljáért Egyesület. A civil szervezet újult erővel lát munkához, meg akarja szólítani a helyi vállalkozókat, a romákat és együttműködést ajánl az ön- kormányzatnak. VÁRALJA Az 1996-ban alakult egyesület háza táján az elmúlt két esztendő­ben meglehetősen nagy csend ho­nolt. A meghatározó egyéniségek elmentek és támogatásokhoz sem úgy jutottak hozzá, ahogy azt ko­rábban elképzelték - mondja Rendezett és virágos falut, szépen meszelt házakkal Wiesner György elnök, aki „civil­ben a Provincia TMT tulajdonosa valamint a Mecsektours Kft. ügy­vezető igazgatója. Az új elnök szeretné, ha szebb, vonzóbb lenne Váralja, ahol szí­vesen megfordul az idegen és ahol a helybélieknek is kínálnak programokat.- Ezért nem hagyjuk ezt az egyesületet meghalni. Harminc­négyen gondoltuk úgy, hogy foly­tatni érdemes a korábban abbaha­gyott munkát.- Mit tudnak tenni Önök a falu­ért?- Épp most aktuálisak a jövő évi pályázatok: a civil szerveze­tek sokhelyütt tudnak pénzhez jutni. Ily módon akarunk pénzt szerezni a falu csinosítására. Jó lenne, ha Váralja rendezett és vi­rágos lenne, szépen meszelt há­zakkal. A szennyvízprogram megvalósulása után ehhez is hoz­zá lehet fogni. Szeretnénk ottho­nosabbá tenni a köztereket, a Az elnökség Alelnök: Virányi Lászlóné iskolaigazgató, titkár: Tardy György református lelkész, tagok: Schaller Bernadett evangélikus lelkész, Magyar Zoltán vállalkozó gyerekeknek egy játszóteret épí­tünk. Tervezzük, hogy kapcsoló­dunk a teleház programhoz, és erősíteni akarjuk az iskola infor­matikai hátterét. Az egykori kis­vasút nyomvonalán - amely a bá­nyától a mányoki brikettgyárig vezetett - kerékpár- illetve gya­logtúra útvonalat alakí­tanánk ki. Az itteni fafa­ragók szép táblákat he­lyezhetnének el a köz­ségben, az erdőbe pedig szemétgyűjtőket készít­hetnének. A PHARE- program keretében tá­mogatást remélünk a bá­nyászmúzeumhoz. A helyi bá­nyászklub ebből szeretne egy új vágatot bemutatni, szellőztetőt vásárolni, illetve mosdót építeni. Úgy gondoljuk, vannak még tartalékok a hagyományőrzés te­rületén is: fel akarjuk eleveníteni a gyűjtőmunkát, illetve a már meglévő dolgokat meg akarjuk őrizni. Biztató jelnek tartom, hogy a faluban működik asszony­kórus, illetve a nőknek rendsze­res testmozgásra van lehetőségük az iskolában. Rövidesen indítjuk a téli esték sorozatot, illetve na­gyobb rendezvényeket tervezünk tavaszra és őszre a szabadidő­parkba.- Kik­kel sze­retnék mindezt megva- , lósítani?-Elő­ször is a tagjainkkal, akik között sokféle foglalkozású megtalálha­tó, és természetesen minden, a faluban élő emberrel, a ki a cél­jainkkal egyetért. Meg akarjuk szólítani a különböző rétegeket: a fiatalokat, a romákat, a vállal­kozókat és együttműködésre ké­szülünk a helyi önkormányzat­tal. HANGYÁL teményt, 1400 fajt kellett rendszerez­nem.- Hogyan sikerült ez?- Bár ez a munka ökológia helyett inkább taxonómiai gyakorlatot (fajok meghatározását) igényelte, azért hatá­rozó könyvek segítségével sikerült azo­nosítanom a fajokat. j - Tudja ezt az ismeretet itthon hasz­nosítani? i- Nem nagyon, de valahol minden tudás értékké válik.- Miért jó egy középiskolai tanárnak, hogy doktori címet szerez?- Számomra jó, mert többet tudok. A gimnáziumban különösebb jelentő­sége nincs a tudományos fokozatnak, de úgy gondolom, hogyha az ember egy szakterületen megszerezheti a doktorátust, akkor azt tegye meg, de ha nem sikerül, az sem tragédia.- Azért, ha felajánlanak egy kutató helyet, csak elfogadná.- Ma már kutatónak is csak akkor mennék, ha mellette taníthatnék.-Mi a szép a tanításban?- Szeretek fiatalokkal foglalkozni, jó olyan iskolában tanítani, ahol érdeklő­dők a diákok és sikerélménye van a ta­nárnak. A biológiát már az általános is­kolában kell megszerettetni a gyere­kekkel, a középiskolában viszont már követelményeket kell állítani.- Van hobbija, mi érdekli?- Sok minden érdekel, de kevés dolog­ra van időm. Olyan dolgok vonzanak - zene, festmények - amikhez nem értek, de úgy érzem, hogy a művészetek isme­rete nélkül nem vagyok egész ember.- Megszerzi a doktori címet, aztán hogyan tovább, mik a tervei?- Jó lenne akár pályázattal, akár mun­kavállalással kijutni egy egzotikus nem­zeti parkba és ott pár évet kutatással el­tölteni. Ez az, amit nagyon szeretnék. ___________________________________F. KOVÁT« ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents