Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

J 2000. December 16., szombat KÖR KÉP Tolnai Népújság - 5. oldal Bezárták a csernobili poklot Átírták a nizzai szerződést? Magyar lépések a helyelosztás módosításáért Péntek délben örökre leállították Ukrajnában a csernobili erőművet, amely 1986-ban az atomenergetika legnagyobb katasztrófáját okozta. A szarkofág környezetének biztonságossá tétele még nagy és költséges feladat. Csernobil - Kijev Leonyid Kucsma államfő a kijevi Ukrajna palotában élő televíziós összeköttetésben meghallgatta Vitalij Tolsztonohov vezérigaz­gató jelentését a 3-as reaktor állapotáról, majd kiadta az utasítást a végső leállításra, amit az erőmű dolgozói végrehajtottak. Közép-európai idő szerint 12.17 óra volt. A biztonsági rendszer 5. számú kulcsának elfordításával örökre leállt az erőmű, amely­ben az atomenergetika történetének leg­súlyosabb balesete következett be. A leállítást követő beszédében Leonyid Kucsma az ünnepélyes ceremóniára meghí­vott ukrán és külföldi vendégek előtt ki­emelte: „Megerősítjük a világgal szembeni kötelezettségünket, végleg elbúcsúzunk a totalitárius múlt örökségétől, ismételten hangsúlyozzuk szándékunkat, hogy jövőn­ket megfontoltan és felelősen, az európai választás, valamint az ukrán nép és az egész emberiség jövő nemzedéke iránti gondos­kodás jegyében építjük fel.” Az államfő javasolta: az erőművet a jövő­ben használják nemzetközi tudományos kutatóközpontként, ahol az atomlétesítmé­nyekben bekövetkező balesetek következ­ményeit tanulmányoznák. Leonyid Kucsma hangsúlyozta: Ukrajna támogatja a nemzet­közi környezetvédelmi monitoring- és ellen­őrző rendszer létrehozásáról aláírandó kon­venció megszületését. Az államfő az 1986-os csernobili atom­erőmű-balesetre utalva kijelentette: Ukraj­nának olyan számlákat kell kifizetnie, ame­lyeket nem írt alá, és olyan bűnöket kell le­vezekelnie, amelyeket nem követett el. Rá­mutatott: Ukrajna olyan feltételek között zárja be Csernobilt, amikor gazdaságának szerkezete még torz és nagy energiaigényű, éppen kilábalóban van a súlyos válságból. Emlékeztetett arra, hogy az erőmű bezárá­sával Ukrajna elektromosenergia-termelésé- nek legkevesebb öt százalékától fosztja meg önmagát, ami nemcsak jelentős veszteséget, de nem kevés kockázatot is jelent számára. Az államfő kiemelte, hogy az ország előtt az erőmű teljes bezárásának és az 1986-ban felrobbant 4-es reaktor fölé emelt szarkofág környezetvédelmileg biztonságossá tételé­nek nehéz és hosszadalmas folyamata, vala­mint az erőmű dolgozói szociális védelmé­nek biztosítása áll. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a nemzetek és országok szolidaritása nem hagyja Ukrajnát külső segítség nélkül - hangsúlyozta végezetül az ukrán államfő. Az Egyesült Államok kedvezményes célfinanszírozással járul hozzá Ukrajnában egy atombiztonsági válságközpont létreho­zásához - jelentette be pénteki kijevi sajtó- tájékoztatóján Bill Richardson amerikai energiaügyi miniszter. Az Amerikai Nem­zetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) ugyancsak együttműködik Ukrajnával csúcstechnológiákkal összefüggő munka- Vhelyteremtésben a csernobili atomerőmű dolgozóinak otthont adó Szlavutics város­ban - közölte a miniszter. James Brady Anderson, az USAID ügy­vezetője elmondta: az egyik legnagyobb Kucsma elnök televíziós láncon adott utasítást a reaktor leállítására segélyprogramot az USA1D Ukrajnában va­lósítja meg. Az ügynökség nyugat-európai országokkal együtt a jövőben is folytatja az atombiztonság fejlesztésére irányuló munkát, elsősorban Csernobil térségében. Bill Richardson hangsúlyozta: az Egye­sült Államok támogatja az atomenergia fej­lesztését, de ragaszkodik az atomerőművek környezetvédelmileg tiszta és biztonságos működéséhez. Martonyi János külügyminiszter, aki Brüsszelben találkozott ukrán kollégájával, kijelentette: Magyarország rendkívül elége­dett a csernobili erőmű bezárásával. A bezárás alkalmából rendezett ünnepé­lyes eseménysorozat pénteken a kijevi Szó­fia székesegyházban tartott ökumenikus gyászmisével kezdődött el. A gyászszertar­táson jelen volt Leonyid Kucsma elnök, Viktor Juscsenko miniszterelnök, Ivan Pljuscs házelnök, valamint a kormány több tagja. 1986-ban és 1987-ben hatszázezren vet­tek részt a csernobili 4-es blokkban bekö­vetkezett robbanás következményeinek el­hárításában, közülük kétszázezren kaptak a megengedettnél nagyobb sugárdózist. Az elmúlt tíz év során a baleset követ­keztében egészségkárosodást szenvedett 3,2 millió ember közül több mint száz- hatvanhétezren hunytak el. Több mint négyezer-kétszáz esetben állapították meg közvetlen halálokként a csernobili baleset következményeit. Többségük - mintegy háromezren - részt vett a mentésben. Brüsszel Bírálják az Európai Bizott­ság és az EU kisebb tagálla­mai a soros elnökséget ellá­tó Franciaországot, mert „egyezségeket csúsztatott be a nizzai szerződés végső szövegébe” anélkül, hogy erről valamennyi tagállam tudott volna. A tegnapi The Times szerint zavar tapasztalható az Unióban a meg­állapodás végső szövegét illetően. „Egyelőre nem világos, miben is egyeztek meg a tagállamok” - írja a mértékadó napilap. A dokumen­tum szövegét megismerve egye­sek meglepetten látták, hogy Gö­rögországnak és Portugáliának két plusz mandátumot biztosítot­tak az Európai Parlamentben (EP), ezáltal e két ország azonos számú képviselővel bír a nagyjá­ból azonos lélekszámú Belgium­mal. Ugyanezt a kedvezményt vi­szont nem kapta meg a tagjelölt Csehország és Magyarország, amelyek lakossága az előbbiek­hez hasonló nagyságú. A portugál és a görög mandátumtöbblettel így az EP létszáma 732-re nőtt, a bejelentett 728 helyett. Martonyi János már csütörtö­kön helytelenítette, hogy az Euró­pai Unió bővítéséről kidolgozott jegyzőkönyv szerint Magyar­ország kettővel kevesebb képvise­lőt küldhetné az Európai Parla­mentbe, mint két hasonló nagysá­gú tagállam. Mindez a zárónyilat­kozat megszületésének kavarodá­sában nem derült ki egyértelmű­en. A külügyminiszter szerint a hazánkat és Csehországot hát­rányba hozó helyelosztás nincs összhangban a népképviseleti arányosság elvével. Munkatársunk kérdésére Hor­váth Gábor külügyi szóvivő teg­nap elmondta: a brüsszeli NATO- értekezleten tartózkodó Martonyi János máris felhasználja az alkal­mat arra, hogy intenzív diplomá­ciai lépéseket tegyen a számunkra hátrányos „helyelosztás” megvál­toztatására. „Biztató, hogy meg­határozó uniós tagországok oszt­ják külügyminiszterünk vélemé­nyét. így remélhető, hogy támo­gatni fogják a lényeges jogi, alkot­mányozási elv érvényesítését. Ha a problémát rövid időn belül nem sikerülne orvosolni, még mindig kínálkozik lehetőség a csatlakozá­si tárgyalásokon a kérdés felveté­sére” - hangsúlyozta a Külügy­minisztérium szóvivője. Brüsszeli hírek szerint egyéb­ként Mádl Ferenc, aki csütörtökön felszólalt az Európai Tanulmá­nyok Társasága világkonferenciá­ján, felvetette a helyelosztási aránytalanságot az EU bizottsági elnökének, Prodinak is. ■ Vita Ankarával NATO-tanácskozás lesz Budapesten Brüsszel Újabb ülést tartottak a NATO 19 országának kül­ügyminiszterei az Európai Unióval létrehozandó kato­nai-biztonsági együttműkö­dés kényes pontjairól. A jelek szerint a nézeteltéréseket nem sikerült teljesen kiküszöböl­ni, és a nyitott kérdések rendezé­sét későbbre halasztják. A viták Törökország álláspontja körül kristályosodtak ki. Ankara to­vábbra sem látja biztosítva, hogy az önálló európai védelmi és biz­tonsági politika kialakításánál kel­lően figyelembe veszik a NATO- országok szerepét és létfontossá­gú érdekeit, vagy akár a jubileumi washingtoni csúcstalálkozó meg­állapodásait, továbbá a tavaszi fi­renzei NATO-külügyminiszteri ér­tekezlet és az egy hete tartott vé­delmi miniszteri értekezlet állás- foglalásait. Míg európai részről a két nuk­leáris hatalom, Nagy-Britannia és Franciaország tesz különös erőfe­szítéseket a fenntartások eloszla­tásáért, a törökök elsősorban Wa­shingtont akarják döntőbírónak a vitában, és túl komolynak tartják a tétet ahhoz, sem hogy azonnal és elhamarkodott döntést hozza­nak. A NATO brüsszeli értekezle­te alkalmával Madeleine Albright az amerikai diplomácia irányítója külön is találkozott Magyaror­szág, Csehország és Lengyelor­szág, továbbá a „vilniusi kilencek” külügyminiszterével. A három balti országot, valamint Szlová­kiát, Szlovéniát, Bulgáriát, Romá­niát, Macedóniát és Albániát em­legetik a vilniusi kilencek néven. Ezek az országok a NATO tagsági akcióprogramjában készülnek fel arra, hogy később a szövetség tag­jai lehessenek. A találkozón Martonyi hangsú­lyozta: Magyarország támogatja a szervezet készségét a további bő­vítésre. Hazánk tevékeny szerepet vállal a szövetség tagsági prog­ramjában, és a kétoldalú kapcso­latok révén, tapasztalatai átadásá­val is igyekszik segíteni az érin­tett országokat a felkészülésben. A külügyminiszter kijelentette: Boszniában a nemzetközi közös­ségnek folytatnia kell szerepválla­lását. A NATO körül tömörülő Euro- atlanti Partnerségi Tanács külügy­miniszteri ülésén úgy határoztak, hogy a 46 ország minisztereinek következő értekezletét Budapes- ten tartják 2001 májusában. ■ Rájár a rúd Torgyánra Miközben a jövő héten összeférhetetlenségi eljárás indul Torgyán József és felesége, Cseh Mária ellen, egyre sűrűb­ben hallani a pártelnök-miniszter részleges „trónfosztásá­nak” szükségességéről is. Az FKGP első vonala katego­rikusan cáfolja, hogy új pártelnökre volna szükség, többen azonban már a lehetséges utódok, Lányi Zsolt, illetve Túri-Kovács Béla nevét is emlegetik. Budapest Mint ismeretes, néhány SZDSZ-es képviselő azért kezdeményezte az összeférhetetlenségi eljárás meg­indítását, mert a pártelnök-mi­niszter többször egymásnak el­lentmondó nyilatkozatokat tett Budán épülő luxusvillájuk fedeze­téről. Torgyánék - a mentelmi bi­zottsági elnök Isépy Tamás felszó­lítása ellenére - megtagadták a tit­kos vagyonnyilatkozatukat rejtő boríték kikérését és nyilvánosság­ra hozatalát. Szili Sándor (MSZP), a mentel­mi bizottság tagja szerint ha a pártelnök-miniszter valótlant állí­tott, vagy kiderül, hogy netán a kisgazda körökben forgó kétes tá­mogatásokból csurrant-cseppent valamennyi az építkezésre, akkor bizony fennáll az összeférhetet­lenség. A vizsgálatot elvégző háromta­gú különbizottság vezetője egyébként - a jövő keddi sorsolás eredményétől függően - a men­telmi bizottság két alelnöke közül az egyik, Dörnbach Alajos (SZDSZ), vagy Géczi József (MSZP) lehet, s két tagot (egy kormánypárti, egy ellenzéki) sorshúzással jelölnek ki. A miniszter és felesége vétót emelhet a személyek ellen, de csak egyszer. Mivel efféle eljárás lefolytatására az elmúlt 10 évben még nem volt példa, a különbi­zottságnak most kell kidolgoznia a vizsgálat módszereit és menet­rendjét. Talán nem véletlen, hogy épp ezekben a napokban terjedt el a hír: új pártelnökre volna szüksége a kisgazdáknak. Többen az FKGP meredeken süllyedő népszerűsé­ge, illetve a Fidesz egyre kirívóbb távolságtartása miatt ültetnének másvalakit az elnöki székbe, bár nyíltan - Horváth Béla frakcióve­zető-helyettesen kívül - senki, még a szóbanforgó „utódjelöltek” sem erősítették meg, hogy elkép­zelhető a váltás. TAKÁCS MARIANN HÍREK röviden Székely letartóztatásban 30 napos előzetes letartóztatásba helyzeték a szer­dán őrizetbe vett volt kisgazda képviselőt, Székely Zoltánt és két szakértőjét. A bíróság a zsarolással és vesztegetéssel vádolt honatya esetében a döntést azzal indokolta, hogy szökéstől és elrejtőzéstől, va­lamint a bizonyítékok elrejtésétől lehet tartani. MVSZ-megszorítások Szigorú takarékossági intézkedések lépnek életbe december 15-től a Magyarok Világszövetségében (MVSZ). Erről Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke számolt be a parlament költségvetési dönté­se után, amely a szövetségnek szánt támogatás je­lentős részét átcsoportosította az Illyés Közalapít­ványnak. Autópálya-építések Kora tavasszal elkezdődik az M7-es autópálya fel­újítása, és délnyugati irányban új szakasz is épül a gyorsforgalmi úthoz - erősítette meg Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter. Az autópálya-épí­tésekről elmondta: a tárca elképzelései szerint ta­vasszal folytatódik az M5-ös és az M3-as sztráda építése is. Szerbia veszélyes A Külügyminisztérium azt tanácsolja a magyar ál­lampolgároknak, hogy gépkocsival kerüljék el Dél- Szerbiát, ahol feszültté vált a helyzet. A Görögor­szágba és Macedóniába tartó autósoknak célszerű a bulgáriai kerülő utat választani. Koszovó tovább­ra sem biztonságos. Izraeli-palesztin tárgyalások? Barak izraeli miniszterelnök a legfrissebb közvéle­mény-kutatási felmérések szerint alulmarad a feb­ruári választásokon. Netanjahu volt miniszterelnök és Sáron ellenzéki vezető is legyőzné az ügyveze­tő kormányfőt. Izrael egyébként a jövő héten foly­tatja a tárgyalásokat a palesztinokkal - jelentették be azt követően, hogy a külügyminiszter három órán át tárgyalt Arafat palesztin elnökkel. Bűn az ittas vezetés Lengyelországban tegnaptól bűncselekménynek minősül az ittas vezetés, és akár két év börtönnel is sújtható. A szigorítás ellenzői szerint a módosítás lehetetlen helyzetbe hozza majd a bíróságokat, mert így évente 200 ezer új eljárással kell meg­birkózniuk. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents