Tolnai Népújság, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

I 2000. December 16., Szombat MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Üzletközpont pro és kontra Nem csak Szekszárdi és a környező települések, de jószerivel az egész megye közvéleményét foglalkoztatja, vajon megépül-e és mi­kor az első igazi, nagy bevásárlóközpont Tolnában. Az áruházért indított aláírásgyűjtő akció során több mint 6 ezer ember nyilatko­zott úgy, hogy épüljön csak minél előbb. Nos, ha ezt a 6 ezret há­rommal szorozzuk - feltételezve, hogy családonként egy személy írta alá-az 18 ezer, s ez bizony már komolynak mondható szám, ráadásul nem csak szekszárdiak szignálták a gyűjtőíveket. Távol álljon tőlem, mindezt politikai szemszögből elemezni, pusztán a praktikus szempontokat vegyük sorra. Ha lesz a megye- székhelyen bevásárlóközpont, nem kell más megyébe kiruccanni a „havi egyszerire". Az ilyen központok meg amúgyis olyanok, mint a lépesméz: az egyik vonzza maga után a másikat, hamaro­san jön a konkurens is, megpróbálva minél többet levenni ver­senytársa forgalmából. Több lesz az önkormányzód adóbevétel, munkahelyek teremtődnek, előbb az építkezéshez, aztán meg a pultok mögé kell ember, ugyebár. Sokan, közel 20 ezren ezeket a szempontokat tartják szem előtt. Ám szintén sokan, lehet, hogy ugyanennyien vannak azok, akik nem igazán vágynak erre a lé­tesítményre. Ők úgy gondolják, sok kis üzlet, vállalkozás végét je­lenti a bevásárlóközpont, a multinacionális cég áraival nem tud­ják felvenni majd a versenyt. Tartanak attól is, hogy sok gyerek, fi­atal cselleng majd haszontalanul a bevásárlóközpontban, s ki tudja milyen társaságba keverednek, ráadásul ilyen nagyfor­galmú, zsúfolt helyen szinte zavartalanul végezhetik „dolgukat” a drogdílerek. Ki tudja, nem vonz-e több bűnözőt a környékre egy ilyen üzletközpont, no meg a sorra utána következő egyéb keres­kedelmi-vendéglátó létesítmény. Megjósolni előre bizony nehéz lenne, mit hoz és mit visz egy ilyen üzletközpont. Azt viszont elég nagy eséllyel meg lehet jósol­ni, hogy ha nem is előbb, de utóbb csak-csak felépül majd. Előnye­ivel és hátrányaival együtt. ___________Megkérdeztük olvasóinkat __________ N incs-e Önben szorongás, ha nagyobb érték van a táskájában? Pethő Lászlóné Barabás Erzsébet (47), szekszárdi vállalkozó:- Nem félek a zsebesektől, de a rossz szándékú embe­rektől sem, mert mindig csak annyi pénz van nálam, amit fél órán belül úgyis elköltők. Tervszerűen vásá­rolok, előre átgondolom, hogy kinek mire van szüksé­ge és azt hol tudom megvenni. így csak akkor viszek magammal nagyobb összegben pénzt, ha azonnal el is költőm. Este azonban én is óvatosabb vagyok. Takács Józsefné (30) szekszárdi bolti eladó: (-V - Pénzzel a zsebben vagy a táskában veszélyes dolog jönni-menni, én szívesebben vásárolok kártyával. *• Ma már szinte mindenhol elfogadják, így könnyebb *■ .a vásárlás vele. Napközben szorongás nincs ben­nem, de estefelé (télen elég korán sötétedik), amikor : ft megyek haza a munkából, nem szívesen megyek ke- q ' resztül a fasoron. A férjem jön mindig elém, hiszen ■2XÉ92ÍB elég sok rossz példát hallani. Nem árt az óvatosság. Lutz József díjbeszedő (Tol­na): Nem érzem magam veszélyben. Az igaz, hogy világosban járom az utcákat, cégem fel is hívta a fi­gyelmemet, hogy sötétedés után csak saját felelős­ségemre dolgozhatok. Van egy olyan utca, ahová csupán néhány számlával megyek be, ismerek egy-két olyan embert, akitől tartam lehetne, ettől függetlenül úgy gondolom, Tolnán biztonságban érezhetem magam. Schäffler Ferenc, nyugdíjas (Tolna): Nem érzem magam biztonságban. Tavaly a térdeimet műtötték, bottal jártam, az unokámat sétáltattam, amikor két suhanc kirúgta alólam a botot, amire támaszkodtam. Szerencsére volt a kö­zelben egy fiatalember, aki „elrendezte" ezt a dol­got. De tény, hogy vannak olyan utcák Tolnán, ahová sötétedés után nem merek bemenni. Küldöttgyűlés az iparszövetségnél A vállalkozók támogatása még hátra van A Tolna Megyei Iparszövetség tisztújító közgyűlést tartott tegnap, Szekszárdon. Az iparszövetség megalakulása óta ez a harma­dik tisztújítás, ugyanis a vezető­séget öt évre választja a tagság. Szekszárd Dr. Fodor Tibort, a megyei ipar- szövetség régi, új elnökét a köz­gyűlés után kérdeztük.- A mindenkori kormány, pártál­lástól függetlenül, mennyiben se­gíti, segítette a kis- és középvállalkozásokat?- A pártok vezetői valóban vállalkozóbarát politi­kát, különböző kedvezményeket ígértek, hiszen ők is tudják, ez az a terület, ahol komoly adóssá­guk van. A Horn kormány idején ki is dolgozták a kis- és középvállalkozói réteg számára azokat a közgazdasági szabályozó rendszereket, melyek jelentős segítséget nyújthattak volna a vállalko­zóknak. De sajnos ebből nem valósult meg sem­mi, az adókedvezményeket, támogatásokat a Kikből áll a megyei iparszövetsé, A Tolna Megyei Iparszövetségnek 42 tagszerve­zete van, zömében kis- és középvállalkozások. Összességében ezeknek a cégeknek az éves árbevétele 21 milliárd forint. A tagszervezetek 45 százaléka ipari szövetkezeti formában műkö­dik, a többség azonban kft-ként, illetve rt-ként. multik kapták meg. A helyzet azóta sem javult, annak ellenére, hogy a jelenlegi Gazdasági Mi­nisztériumban évente kiírásra kerülnek a vállal­kozásokat lendítő támogatások, melyek valami­lyen okból nem érnek célba. Ennek oka az lehet, hogy a törekvés az elmozdulásra a Gazdasági Mi­nisztérium részéről meglenne, de ezek sorra elbuknak a Pénzügyminisztériumnál. Vagyis a pályázatokra nem biztosítanak pénzügyi keretet. Az országos érdekképviselet, a KÉSZ (ide tartozik az OKISZ, az IPOSZ, az ÁFEOSZ, és a KISOSZ) által kidolgozott racionális ja­vaslatokat, melyek a gazdaság élénkítését, a vállalkozók támogatását tartalmazták, azzal utasították vissza, hogy inflációgerjesztő ha­tásuk van.- A januártól bevezetésre kerülő 40 ezres mini­málbérrel mennyiben értettek egyet?- A minimálbér megemelésével egyidőben több olyan javaslatuk volt, melyek kompenzálhatták volna azokat a terheket, melyek a megemelt mi­nimálbér miatt a vállalkozókat sújtják. Javasol­tuk például a tb-járulék 6-8 százalékos csökken­tését, ehelyett 2 százalékot fogadtak el, de a kö­telező egészségügyi hozzájárulás csökkentése is elmaradt.- Az iparszövetség megyei tagjai közül többen ■ is kitüntetést vehettek át, kikről van szó?- Kopp Ádám, a Jeans Text Kft. ügyvezetője há­rom alkotói díjat kapott, Temesvári Ferenc, az OKISZ elnöksége nevében öt oklevelet vett át.- A következő öt évre kit választottak meg a megyei iparszövetség elnökségi tagjának?- Az elnökségnek öt tagja van, Frast Antal (Paks), Méhn Imre (Tolna), Temesvári Ferenc Hőgyész), Kertész Zoltán (Dombóvár) és Jobler László (Bonyhád). ___________________________________MAUTHMBH Az életéért küzd a For Life Dombóvár-Budapest A dél-dunántúli For Life Heli­kopteres Mentőszolgálat és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) ellentéteivel foglalko­zott az Országgyűlés Egész­ségügyi és Szociális Bizottsá­gának ellenőrzési albizottsága, a dombóvári illetőségű Harká­nyi Lászlónak, a vállalkozás vezetőjének kezdeményezésé­re. Harkányi és az OMSZ vitá­ja 1991 óta folyik. A mentő- szolgálat munkáját 1999-ig az OMSZ-on keresztül finanszí­rozta az OEP, és ez idő alatt - Harkányi állítása szerint - többször előfordult, hogy utó­lag kapta meg pénzét, ami je­lentős veszteséget okozott szá­mára. Az OMSZ illetékesei jelezték, a következő évi pályáztatáso­kat úgy tervezik, hogy az alter­natív mentőszolgálatokkal megkötendő szerződések a költségvetési évet követő már­cius 31-éig szóljanak. Gőbl Gá­bor leszögezte: nem akarják felmondani'a szerződést a pé­csi kft.-vel, de felhívta a figyel­met arra, hogy a pályázat ma­gában hordja azt a lehetőséget is, hogy más nyer. A követelés nagyobb, mint a fedezet Dr. Erdősi Éva felszámoló a szekszárdi Agroker Rt. helyzetéről A szekszárdi Agroker Rt. felszámolója a budapesti székhelyű Kossuth Holding Rt. képviseletében dr. Erdősi Éva felszámolóbiztos kapta a feladatot, hogy kiderítse, milyen a cég pénzügyi hely­zete, ebből az összegből a hitelezői követeléseket ren­dezni tudják-e? Szekszárd- Hol tart most a felszámolás? - kérdeztük dr. Erdősi Évától.- A cég elkészítette a leltárt, a pénzügyi mérlegét, majd az ebben szereplő adatokat összevetettük a hitelezők igényeivel. Közben foly­nak a csődtörvényben meghatáro­zott teendők, vagyis a környezet­védelmi ellenőrzés, adóellenőrzés. Átvettük a folyamatban lévő peres ügyeket, ezek közül a legjelentő­sebb az ÁPV Rt-féle ügy, melynek lényege, hogy az 1997-ben, törzs­tőke emelésére kapott 280 millió forintot az Agroker Rt. új vezetői más célra használták fel, elmondá­suk szerint hitelezőket, szállítókat fizettek ki. Ennek részletei majd a per során tisztázhatók.-Mi áll a mérlegben?- A mérleg szerint 160 millió fo­rint eszközzel rendelkezik a cég, ez az összeg lenne a fedezet a hite­lezők felé. A felmérésünk szerint, a kézzel fogható tárgyi eszközök, gé­pi alkatrészek, (37 millió forintnyi) zöme elfekvő készlet volt, tehát árán nem lehet értékesíteni. Jó ha a harmadáért el tudjuk majd ezeket adni. Az Agrokemek is van pénz­ügyi követelése, ez 123 mil­lió forint, de ezen a terüle­ten még nagyobb a bizony­talanság, mert vagy nagyon régi tartozásokról van szó, vagy olyan vitatott, kétes jogügyletek is itt vannak számon tartva, melyek ki­Előzmények: A felszámolási eljárást 1999-ben kezdeményez­ték, de akkor ezt az Agroker Rt. vezetése meg­fellebbezte. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig is el­jutott, de még mielőtt végső döntés született vol­na, az Agroker vezetői visszavonták a fellebbe­zésüket. 2000 júliusában jogerős végzés szüle­tett a cég felszámolásáról, az erről szóló végzést szeptemberben kapta kézhez a felszámoló. derítése szinte lehetetlen. Sőt lehet közöttük olyan cég is, amelyik ugyan tartozik az Agrokemek, de neki is tartozik az Agroker. Számí­tásaink szerint, mindent összevet­ve talán 40-50 milliót tudunk tény­legesen bevételezni.- Hány hitelező jelentkezett és mennyi a követelésük?- A Cégközlönyben megjelölt határidőig (november 20-ig) 15- en regisztráltatták magukat, 200 millió forint körüli követeléssel. Ebben a dolgozói követelések is benne vannak. A fedezethiány, számításaink szerint, 120-150 millió forint körüli.- Hány dolgozót érint a felszá­molás?- A 33 dolgozónak két havi munkabéré­vel van elmaradva a cég. Pár hete kisebb értékesítésből befolyt 2 millió forint, amiből az augusztusi és a szeptemberi béreket fizettük ki. Ahogy a felszámoló pénzhez jut, úgy kerül kifize­tésre a további fel­mondási időre járó bér, illetve végkielégí­tés is. Közben a bé­rekhez kapcsolódó köztartozásokat is megpróbáljuk tör­leszteni. Csak a bé­rekre és a felszámolás költségeire kellene 35 millió forint.- A jelenlegi helyzetben ki és mi ellen folyik a felszámolás? Ezt azért kérdezem, mert két cégnek is ugyanott van a székhelye, az egyik az Agroker Rt., a másik az Agroker Konzorcium.- A Kossuth Holding Rt. az Agroker Rt. ellen végzi a felszá­molást. Ennek a cégnek nincs te­lephelye (az az Agroker Konzorci­umé, a szerk.), csupán mezőgaz­dasági gépek, alkatrészek, műtrá­gya, növényvédő szerek bizomá­nyos értékesítésével foglalkozott.- A két cégnek a tulajdonosai, vezetői azonosak, vagy teljesen mások?- A tulajdonosok, a vezetőség és a felügyelő-bizottság tagjai kö­zött kölcsönös átfedések vannak.- Elvonatkoztatva ettől az ügy­től, volt-e már arra példa a mun­kája során, hogy a felszámolás ki­derített olyan vezetői visszaélése­ket, melyeknek az eredménye azt lett, hogy büntetőeljárást indítot­tak konkrét személyek ellen?- Eleve meg van kötve a felszá­moló keze, hiszen csupán az utolsó egy évet vizsgálhatja részletesen. Eddig 300 felszámolásban vettem részt, a tapasztalatom az, hogy az esetek egy harmadában a cégek azért kerültek ilyen helyzetben, mert a gazdasági körülményeknek valóban nem tudtak megfelelni, másik egyharmaduk azért ment tönkre, mert a vezetők nem értettek ahhoz, amit vállaltak, végül egy- harmad esetben tetten érhető volt a sandaság. De a felszámoló részéről a sikerélmény, hogy a tettesek ellen büntetőeljárás indult volna, sajnos elmaradt. Ennek oka, hogy a „má­sik oldalon” is megtanulták annyira a törvényt, hogy pontosan tudták, mi az amit ki lehet játszani, és amíg erre lehetőségük lesz, addig a fel­számolók nem sokat tehernek. MAUTHNER Dél-dunántúli konszenzus Megállapodásra jutottak a dél­dunántúli régiófejlesztési keret felhasználásáról a térség me­gyei, illetve megyeszékhelyi ve­zetői. Baranya, Somogy és Tol­na megye, valamint a megye- székhelyek vezetői abban egyeztek meg, hogy a Pécs mel­letti Pogány határába tervezett repülőtér kiépítésére egymilli- árd forintot, a taszári katonai repülőtér polgári légi forgalom céljára történő fejlesztésére hatszázmilliót, a Tolna megyi úthálózat korszerűsítésére pe­dig ötszázmillió forintot fordí­tanak a régiófejlesztésre szánt pénzforrásból. Tolna megye az úthálózat tervezett korszerűsí­tésével kapcsolódik be a közle­kedési infrastruktúra légi forga­lommal is bővülő érhálózatá­ba. __________________________________Portré__________________________________ Bemutatjuk Balázsi Zoltán lelkészt A megyeszékhelyen a refor­mátus lelkészi teendőket az októberben beiktatott Balá­zsi Zoltán látja el.- Szülőföldjétől, eddigi szolgálati helyeitől igen messzire érkezett. Mi motiválta?- A gyülekezet hívott, Isten kül­dött, én meg jöttem, foglalhatnám össze egyetlen mondatban, de azért kicsit összetettebb a dolog. Mindig is érdekelt a Dunántúl, hogy milyenek arra az emberek, hogyan élnek. Az egyik földim a megyébe került lelkésznek, ő hí­vott. Bemutatkoztam a gyülekezet­nek, s ők engem választottak, mert az általuk legfontosabbnak tartott feladatokra alkalmasnak találtak.- Mik ezek a feladatok?- A szekszárdi közösség refor­mátus óvodát és iskolát, a gyüle­kezet építését, fejlődését szeretné. Mivel a feleségem a sárospataki ta­nárképző főiskola főigazgató-he­lyettese volt, pedagógiai ügyekben szak­értő, tehát so­kat segíthet a fenti célok el­érésében. Névjegy: Balsán született 1942-ben Teológiai tanulmányait Debre­cenben végezte, 1966-ban kezdte lelkészi munkáját. Szekszárdra érkezése előtt Vajdácskán, Bodroghalmon és Sárospatakon szolgát. Nős, egy gyermeke van.- Megbarátkozott-e már ezzel a vidékkel, az itt élőkkel?- Nagyon teszik nekem ez a dombos-völgyes vidék, sok szép tá­jat ismertem meg, mióta itt va­gyunk. Sok embert megismertem már, engem is sokan megismer­tek. A gyülekezetben sok a tenni­való, de érzem, hogy a presbitéri­um és a gyülekezet is támogat, mellettem áll. Az emberekkel való foglalkozást az egyik legfonto­sabb feladatnak tekintem, már fo­lyamatban vannak a családlátoga­tások, s magam is részt veszek a hitoktatásban, a börtönpasztorá- cióban. A gyakorlati feladatok kö­zül az idén már sikerült elérni a templomtorony renoválását, jö­vőre szeretnénk a templomtestet renoválni, festeni. VENTER MARIANNA Szerkesszen velünk! Mától lapunkban még több, Önt is érdeklő helyi információt és szolgál­tatást talál. Ha velünk akar szerkeszteni, írja meg mi történik ott, ahol él, kik azok a figyelemre méltó emberek, akikről lapunkban is szívesen olvasna. Javasoljon témát, közvetítse, mi érdekli a lakóhelyén élőket. ír­jon mindenről, amire Ön szerint kíváncsiak az emberek. Küldje el híreit, ötleteit lapunk címére és ajándékba megkapja az Ügyes rejtvényújság legújabb számát és egy 500 forintot érő hirdetési bonuszt, melyet karácsonyi, illetve szilveszteri számunkban felhasználhat szeret­tei, barátai köszöntésére. Címünk: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írja rá: Szerkesszen velünk! He feledje nevét, címét és telefonszámét közöl­ni a levélben, hiszen az ajándékot csak így tud­juk Önnek elküldeni! Természetesen adatait bizalmasan kezeljük. Várjuk levelét! * • -3' • ,& • z • "3 • ,o Hirdetési Bonusz 500 forint értékben 5* * SS. Oa

Next

/
Thumbnails
Contents