Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-09 / 262. szám

I 2000. November 9., csütörtök Tolnai Népújság - 5. oldal HAZAI TŰKOR__________________________________________________________________ Orbán Viktor átvilágítana Budapest Egyesek szerint rögtönzött Orbán Viktor miniszter- elnök, amikor szokásos szerdai reggeli rádióinterjú­jában arról beszélt, hogy két-három hónapon belül átvilágítják a teljes magyar politikai elitet. Sem a koalí­ciós partnerek, sem az ellenzék korábban nem hallott ilyen tervekről. Kisebbfajta, rendszerváltással felérő intézkedéssorozatnak ne­vezte a miniszterelnök azt a koa­líciós tervezetet, amelynek értel­mében átvilágítanák a teljes ma­gyar politikai elit vagyoni helyze­tét. A drákói „tüdőszűrő” a par­lamenti képviselőkre, miniszte­rekre, államtitkárokra, illetve a közigazgatásban dolgozók zö­mére terjedne ki. A kormányfő szorgalmazza azt is, hogy a hon­atyák a lehető leghamarabb te­gyenek új, nyilvános vagyonnyi­latkozatot, amelyet az illetékesek összevetnének a korábbi bevallá­sokkal. Orbán szerint a készülő törvénymódosítás (ok) ra a hata­lom iránti bizalom visszaállítása érdekében volna szükség. Keller László (MSZP) úgy véli: csak a kormányfő tudhatja, hogy miről is beszélt valójában, ugyanis a T. Ház előtt nincs effé­le tervezet. Az ötlet - tette hozzá - már csak azért is megvalósítha­tatlan, mert hiába tenne most több ezer ember „töredelmes” vagyonbevallási, a korábban nyi­latkozatra nem kötelezett kör pa­pírjait nem lenne mihez hason­lítani. Csúcs László (FKGP) az Europress érdeklődésére el­mondta: az elképzelés nem új. A kormányprogramból kiindulva ő maga hét hónappal ezelőtt kidol­gozott egy az összes adózóra vo­natkozó vagyonbevallási terveze­tet. Javaslata ellen akkor a leg­hangosabban a koalíciós - közöt­tük a fideszes - honatyák tilta­koztak, ezért az ötlet zátonyra futott. „Noha a csupán néhány társadalmi csoportra korlátozódó orbáni javaslattal nem találkoz­tam még a T. Házban, nem lepne meg, ha saját anyagom átdolgo­zott változatát látnám viszont” - tette hozzá Csúcs. Egyesek szerint a több tör­vény módosítását is igénylő el­képzelés megvalósítása után is maradnának kiskapuk. Szikinger István alkotmányjogász úgy véle­kedik, hogy a vagyonnyilatkozat bizonyos körben való bevezeté­sét elvileg ugyan megengedi az alaptörvény, az alapvető emberi jogok korlátozásának csak akkor van helye, ha az arányosan több előnnyel jár, mint amennyi hát­rányt okoz. Hozzátette: amíg a takarékbetétek titkosak, addig eleve kérdéses a bevallások el­lenőrzése. TAKÁCS MARIANN ítéletek megsemmisítése Közös gondolkodás az ’56 utáni perekről Budapest - Országház A parlament megkezdte az ’56-os szabadságharc utáni bírósági ítéletek sem­misségét kimondó törvény- javaslat vitáját. Ugyancsak elkezdődött a Gazdasági Versenyhivatal jogkörének bővítését és a zálogjog pon­tosítását tartalmazó módo­sítások tárgyalása. A legnagyobb érdeklődés az úgy­nevezett semmisségi törvényt kí­sérte. Az indoklásban Dávid Ibo­lya miniszter asszony azt hang­súlyozta, hogy a mostani javaslat szerint semmisnek tekintendő minden olyan ’56 utáni büntetés, amely rögtönbíráskodással, gyor­sított eljárásban vagy népbíróság előtt a forradalommal, illetve har­ci cselekménnyel összefüggés­ben született, függetlenül attól, hogy mi volt a vád. Ezek ugyanis eleve tisztességtelen eljárások voltak, és az ítéleteket gyakran közön - hangzott el. Az előterjesztést mindegyik parlamenti párt támogatta. Csákabonyi Balázs (MSZP) azon­ban kérte, hogy a törvény szöve­gében is meg kellene fogalmazni: csak a forradalom érdekében el­követett magatartás miatt kisza­bott büntetéseket tekintsék sem­misnek. A fosztogatókat és önbí- ráskodókat ugyanis így utólag sem szabad felmenteni a bünte­tés alól - hangsúlyozta a szocia­lista politikus. Felvetődött az egykori elítéltek kárpótlásának kérdése is, az igaz­ságügy-miniszter azonban jelez­te, hogy ezt a mostani javaslat el­fogadása után egy külön jogsza­bályban kívánják szabályozni. A Gazdasági Versenyhivatal le­hetőségeit bővíti a versenykorlá­tozás tilalmáról szóló törvény- módosító javaslat, munkatársaik ezentúl könnyebben felléphetné­nek a tisztességtelen piaci maga­tartást tanúsító vállalkozásokkal szemben. Az MSZP és az SZDSZ azért nem ért egyet a javaslattal, mert úgy látja, hogy a kormány korlátozni akarja a hivatal függet­lenségét. A polgári törvénykönyv napi­renden lévő módosítására azért van szükség, mert a zálogjogra vonatkozó részt teljesen újra kel­lett fogalmazni. A módosítás egy­értelművé teszi, hogy ingatlan csak a nyilvántartásba bejegyzett jelzálog útján zálogosítható el. ■ Két évig stabil adórendszer Csökkenő elvonások, arányosabb közteherviselés Ligetvári nem akar, de mennie kell Túri-Kovács Béla lehet az új környezetvédelmi miniszter Az állatokat igen, a miniszteri székét nem tudja megmenteni FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI A miniszterelnök tegnap lapzártánk után találkozott Liget­vári Ferenccel, a kisgazdapárt által meneszteni kívánt kör­nyezetvédelmi miniszterrel. Orbán Viktor helyzetfelmérő tájékozódása csupán formális, a kisgazda-minisztérium vezetéséről Torgyán József dönthet. Budapest Borókai Gábor kormányszóvivő lapunk számára megerősítette, hogy a koalíciós szerződés egy­értelműen a kisgazdákra bízza három tárca - a környezetvédel­mi, a honvédelmi és a földműve­lésügyi - vezetőjének kinevezé­sét és felmentését. Aki nem tudja maga mögött pártja támogatását, annak nem lehet helye a kor­mányban. A Független Kisgazdapárt el­nöke nem szakmai indok alapján távolítja el a környezetvédelmi tárca éléről a pár hónapja kineve­zett Ligetvári Ferencet. Torgyán József megfogalmazása szerint: „a környezetvédelmi miniszter kitűnően látta el szakmai felada­tát, de az intézményrendszer irá­nyítása nálánál erősebb vezetőt igényel”. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy semmiféle szakmai indok nem merülhet fel a környezetvédelmi tárca vezető­jével kapcsolatosan. Ligetvári Fe­renc menesztésének lehetséges hátterét ugyanakkor a politikus nem kívánta kommentálni. Érte­sülésünk szerint Orbán Viktor pár nappal ezelőtt élesen bírálta a környezetvédelmi minisztert ko­rábban is támogató Illést, aki va­lószínűleg ezért nem fejtette ki bővebben véleményét. A kisgazdapárt elnöke Turi- Kovács Bélát, a környezetvédelmi bizottság alelnökét jelölte a kör­nyezetvédelmi tárca élére. A má­sok által munkamániásnak titu­lált, szigorú fegyelmet követelő jogász politikus az Europressnek hangsúlyozta: végzettsége és a szakbizottságban eltöltött két­éves munkája alapján a minisz­terelnök talán nem támaszt kifo­gást jelölése ellen. Túri-Kovács - állítása szerint - bírja pártja leg­szélesebb körének bizalmát, így a munkájához szükséges politikai támogatás biztosított. HORVÁTH MAGDOLNA Mind a lakosság, mind a vállalkozói réteg adó- és járulékterhei csökkennek a követke­ző két évben. Ezzel sikerült a kormány főbb célkitűzéseit valóra váltani - hangsúlyozta Járai Zsigmond pénzügyminiszter a parla­mentben kedden késő este elfogadott adótör­vények ismertetésekor. Budapest Az elkövetkező két évben a szabályok egyszerű­sítése mellett a családok támogatásának növelé­sét, valamint a kis- és középvállalkozások mű­ködési feltételeinek javítását kívánták elérni. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy alapvető, lé­nyegi változtatások nincsenek a 2001. január 1-jétől érvényes adó- és társadalombiztosítási jogszabályokban. A legfőbb cél ugyanis a stabi­litás megteremtése. A személyi jövedelemadó-kulcsok nem vál­toztak, viszont emelkedtek a jövedelemsávok al­CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNYEK (Adómentes jövedelem határa - Ft) Gverekszám 2001 2002 1 400000 400 000 2 642 857 685714 3 vagy több 1350000 1421053 só és felső határai. A gyermekes családok hely­zetén javít a családi adókedvezmények növeke­dése. Újdonság, hogy ez a már megszületett gyermekekkel azonos mértékben tóterjed a fo­gantatást követő 91. naptól kezdődően a magza­tokra is. Az adatok szerint a gyermekes csalá­dok jelentős hányada tudja érvényesíteni a gyer­mekek után járó adókedvezményt. A jövő évtől a kis- és középvállalkozások, va­lamint az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglal­koztató egyéni vállalkozók beruházási kiadásaik­kal, maximum azonban 10 millió forinttal csök­kenthetik adóalapjuk összegét. A pénzügyi szak­emberek szerint ezzel a kedvezménnyel várható­an a kisvállalkozások 40 százaléka azért nem tud majd élni, mert évről évre veszteséget vallanak be. Járai Zsigmond szerint a munka­adói járulékok csökkentésével sike­rül elérni az élőmunkaterhek csök­kentését. NÉMETH ZSUZSA AZ ADÓTÁBLA VÁLTOZÁSA (FT) Adókulcsok Adósávok - 2001 Adósávok - 2002 20 százalékos 0-480000 0-600000 30 százalékos 480 001-1050000 600001-1200000 40 százalékos 1050001 felett 1200001 felett Forrás: Pénzügyminisztérium GYÓGYSZERÁR. A nagy gyógyszergyártók késznek mu­tatkoznak a megállapodásra az egészségbiztosítóval a jövő évi áremelésekről. Frajna Imre, a területet felügyelő államtitkár úgy nyilatkozott, hogy az egyes gyógyszerek csak alig több mint 4 százalékkal drágulná­nak, cserébe a biztosító három­éves kiszámítható feltételeket kínált a termelőknek. VIDÉKFEJLESZTÉS. A föld művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a bihari, határ menti régió fejlődését jósolta egy teg­napi, Berettyóújfaluban megren­dezett tanácskozáson. Torgyán József emlékeztetett arra, hogy a SAPARD-prografn keretében 10 milliárd forintos pályázati pénzhez jutott Magyarország, amelyhez további 3,5 milliárd forinttal kell hozzájárulni. KUTATÁS. Jövőre több pénz jut mezőgazdasági és agrárbio­lógiai kutatásokra is - jelentette ki a földművelésügyi tárca poli­tikai államtitkára. Az ágazat tel­jesítménye egyébként idén 14 százalékkal haladja meg a tava­lyit, de még mindig túl magas a növénytermesztés aránya- hangzott el egy konferencián. KERESKEDŐ VASÚT. Az utóbbi hetek híreivel ellentétben mégis kettéválik januártól a vas­úttársaság, és ezzel létrejön az úgynevezett kereskedő vasút, amely a szolgáltatásokat nyújt­ja, és a pályavasút, amely a pá­lyafenntartásról gondoskodik. AKTÍVABB IFJÚSÁG. Egyre több fiatal vállal közösségi munkát - mondta Deutsch Ta­más ifjúsági és sportminiszter. A magyar fiatalok ma minden tekintetben egyenrangúak uniós társaikkal, csoportjaikat első­sorban kulturális programok köré szervezik, és ez azt jelzi, hogy ezen a területen is meg­kezdődött a rendszerváltás- tette hozzá a miniszter. TOCSIK-ÜGY. Megkezdődött a Tocsik-per újratárgyalása, mi­után a Legfelsőbb Bíróság hatá­lyon kívül helyezte a korábbi el­ső fokú felmentést. Az ügyész azonban most újabb vádponttal egészítette ki a korábbiakat, azt állítva, hogy az ügyben érintett szocialista vagy SZDSZ-közeli politikusok és vállalkozók zsa­rolást is elkövettek. FOGLALKOZTATÁS. Jelenleg több mint huszonötezer ember dolgozik a szociális foglalkozta­tókban az 1990. évi nyolcezer­rel szemben - hangzott el a megalakulásának 10. évforduló­ját ünneplő Védett Szervezetek Országos Szövetségének (VSZOSZ) közgyűlésén. Balogh Zoltán elnök elmondta, hogy megnégyszereződött a vállakó­zások árbevétele is. ■ FEJLESZTŐ FIATALOK. A tavalyi legsikeresebb pályázók bemutatásával egy időben ismét meghirdet­ték az országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyt. Képünkön a három ifjú feltaláló: Guta Gábor, Papp László, Hegedűs Ramón, valamint az oktatási tárca politikai államtitkára, Pálinkás József, és a Szabványügyi Hivatal elnöke, Bendzsel Miklós. ___________________fotó: europress/diósi imre É pítkezünk Budapest A tavalyi lakáspiaci mélypontot követően, amikor kevesebb mint 20 ezer lakást vettek használatba Magyarországon, az idén várha­tóan már 26 e?er új otthont ad­nak át. Horváth Sándor, a Gazda­sági Minisztérium lakáspolitikai osztályának főosztályvezetője elmondta, hogy ennél is na­gyobb arányban növekedett a kiadott lakásépítési engedélyek száma. Az elmúlt hónapok ké­relmeinek elfogadása után vár­hatóan másfél-két év telik el, mi­re az építkezők birtokba veszik új otthonukat. A főosztályvezető aláhúzta: a lakásprogram gazda­ságpolitikai cél is, ugyanis ötezer lakás építése 20 ezer munkahe­lyet teremt. A Széchenyi-tervben megfogalmazott évi 40 ezer la­kás építésével 100 év alatt telje­sen megújulhat a magyarországi lakásállomány. _____________a ÚJ ÉLETBIZTOSÍTÁS A BIZTOSÍTÁSI PALETTÁN Az Európa Biztosító Rt. Útravaló néven új életbiztosítást vezetett be A mai napon három hónapon át tartó cikksorozatot indítunk útjára, amely­ben a magyar biztosítási piacon már tíz éve jelen lévő Európa Biztosítót és az újdonságnak számító Útravaló életbiztosítását mutatjuk be olvasóinknak. Az Európa Biztosító Rt. 1991-ben kezdte meg működését Magyarorszá­gon. Jelenleg nyolc régióban összesen 24 irodát működtet országszerte. Az Európa Biztosító mögött Franciaország második legnagyobb biztosítótársa­sága, a Grompama áll, amely 320 milliárd frankos vagyonával az európai biz­tosítótársaságok rangsorában a tizenegyedik. Az Európa Biztosító Rt. hosz- szú távú céljainak figyelembe vétele mellett, a vásárlói igényeket követve, az életbiztosítási üzletágban október elejétől Útravaló néven újfajta életbiztosí­tási módozatot kínál ügyfeleinek. Az Útravaló életbiztosítás bevezetését természetesen hosszú piackutatás előzte meg, hogy az új módozat az ügyfelek igényeit a lehető legjobban ki­elégíthesse. A kutatás eredményeként kiderült, hogy a mai magyar életbiz­tosítási piac nagy részét az úgynevezett unit-linked biztosítások teszik ki, amelyek elsősorban befektetések, ahol a biztonság, biztosítottság részben háttérbe szorul. Az Útravaló életbiztosítás elsősorban a fiatal, gyermekes családok figyel­mére tarthat számot, mivel kiválóan felhasználható az adott család életében a későbbiekben felmerülő kiadások fedezésére, mint például a gyermekek továbbtanulása vagy a lakásvásárlás. Mindemellett természetesen a későbbi­ekben tőkegyűjtésre is alkalmas, ezáltal megfelelő befektetési forma lehet azon egy- és többgyermekes családok számára, akik már időben szeretné­nek gondoskodni gyermekeik jövőjéről. Rapid Press (x) A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents