Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-30 / 280. szám

8. OLDAL - TiLNAI NÉPÚJSÁG A SZÁMÍTÓ.PÉP VII ÁGA 2000. November 30., csütörtök _____________________Adatbázis_____________________ H áromszázmillióan intemeteznek a világon Az Egyesült Államok a világ internetes társadalmá­nak harmadát adja, azonban Németország és Nagy- Britannia lassan felzárkózik - állítja egy új tanul­mány. A Nielsen NetRatings elemző cég felmérése szerint az internet populációja megközelíti a 300 milliót, ám a világhálót naponta használó emberek zöme a világ 20 fejlett országában él. Jelenleg a leg­nagyobb szelet ebben a gigantikus tortában Eszak-Amerika, ahol 150 millió embernek van otthoni számítógépén keresztül kapcsolata. A felmérés szerint Európa is megkezdte felzárkózását, jelenleg 82 mil­lióan rendelkeznek eléréssel. Az európai államok közül élen jár Nagy-Britannia, Németország és Olaszország - ezek az európai inter­netezők közel felét teszik ki. A Nielsen kutatói 20 országban vizsgál­ták a felhasználók számának alakulását. A világ legfejlettebb régiója az Egyesült Államok, ahol 136,9 millió ember otthona van behálóz­va. Második helyen szerepel Japán, 26,3 millió internetezőjével, a harmadik helyen Nagy-Britannia áll, a negyedik Németország, az ötödik pedig a korábban telekommunikációs nagyhatalomnak szá­mító Kanada. A lajstrom végén szerepelnek azok az örszágpk, ame­lyek megközelítőleg 1 millió internetezőt adnak a világnak: Új-Zélan- don 1,3 millióan, míg a rohamosan fejlődő Írországban 800 ezren rendelkeznek kapcsolattal a világhálóhoz. Vizsgálat illegális csevegés miatt A CIA-ban szigorú belső vizsgálat kezdődött, miután kiderült, hogy a cég mintegy százhatvan alkalmazottja „helytelen” információk továbbí­tására használta az informatikai rendszert. Elektro­nikus leveleiket egy olyan titkos csevegőcsatornán keresztül küldték el egymásnak, amelyet „minősí­tett” hálózaton hoztak létre, elrejtve a vezetőség szeme elől. A CIA szóvivője fontosnak tartotta kijelenteni: semmilyen titkos információ nem szivárgott ki ezen az úton. A vizsgálat a szervezet minden szint­jéről érint dolgozókat, beleértve rangidős vezetőket is! A várakozá­sok szerint néhány elbocsátással végződik a vizsgálat. Biztonsági szakértők nem önmagában az információ ellenőrizetlen áramlását, hanem a titkos csevegőszobák létét tartják veszélyesnek. Nő a hackertámadások száma Az Information Security című amerikai magazin szerint azzal, hogy többet költünk a számítógé­pes biztonságra, még nem védjük meg rendsze­reinket a hackerek és a „cyberszabotőrök” táma­dásaitól. Az Egyesült Államokban a cégek 188 százalékkal többet költöttek az elmúlt két évben biztonsági termékekre és szolgáltatásokra, ám a támadások is ugyan­így burjánzottak: 10 cégből 8-at ért támadás ebben az évben. 2000- ben kis híján megkétszereződött azoknak a cégeknek a száma, ame­lyek évi 1 millió dollárnál többet költenek biztonságra. A legtöbbet a tanácsadó cégek költik, átlag 2 millió dollárt, őket követik a bankok és a pénzügyi cégek, átlagosan 950 ezer dollárral. A legkevesebbet a felsőoktatási intézmények adják ki biztonsági termékekre, átlagosan 100 ezer dollárt. 1999-hez képes közel kétszer több céget ért külső támadás az idén, de 41 százalékkal nőtt azon cégek száma is, ame­lyeknek a „belső ellenség” okozott gondot - vagyis ahol az alkalma­zott szándékosan tette közzé (vagy tönkre) az egyedi nagyvállalati információt. Virtuális alku a szemétre Egy német vállalkozó olyan on-line aukciós helyet hozott létre, ahol a szemétre lehet alkudni...! A www.clickwaste.de címen a hulladék létrehozója bejelentkezik és közli, milyen típusú és mekkora mennyiségű szeméttől szeretne megszabadulni. A hulladékgyűjtő cégek megtekintik a „felhozatalt”, és ajánlatot tesz­nek az elszállítására. A Clickwaste 3 százalékot kér a sikeres tranz­akciók után. A webhely vállalati ügyfelei (magánszemély nem jelent­kezhet háztartási vagy lomtalanításból származó szemetével) a 650 szeméttípust tartalmazó európai hulladékkatalógus teljes spektru- mával jelentkezhetnek aukcióra. ______________________________■ G ameStar GameStar- a játékos Az oldott o Computerworld számítástechnika munkatársai készítették az EUROPRESS Sajtóügynökség együttmüködesevel. Késnek az e-törvények Jövő év elején szabad forráskódú és szabad felhasználású szoftverek fejlesztésére ír ki pályázatot a Miniszterelnöki Hivatal infor­matikai kormánybiztossága - jelentette be Sík Zoltán informatikai kormánybiztos. Ez egyike azoknak a lépéseknek, amelyeket a kormány az informatikai és távközlési eszközök, illetve szolgáltatások terén mutatkozó elmaradá­sunk felszámolása érdekében tesz. Felzárkózá­sunkat segíti többek között a családi NetPC-prog- ram (amelyről többször is szóltunk rovatunk­ban), valamint az oktatás támogatása. Ez utóbbi keretében személyi számítógépeket adományo­zott a Miniszterelnöki Hivatal és a Hírközlési Főfelügyelet a gyermekmentő szolgálatnak. Ugyanakkor továbbra is késik az úgynevezett „elektronikus törvények” elfogadása. Az elektro­nikus aláírásról szóló törvény tervezete október végére elkészült ugyan és a kormány elé kerül­het, de zsúfolt napirendje miatt az idén mégsem tárgyalja az Országgyűlés. Sík Zoltán elmondta, a törvény elfogadására legkorábban jövő tavasz- szal kerülhet sor. Ugyancsak tovább csúszik az egységes hírközlési törvény elfogadása, ennek egyrészt az aláírástörvény elfogadására, más­részt a jelenleg is folyó szakmai viták lezárulá­sára kell várnia. ■ A mobilantennák sugárzásáról Az Európai Bizottság jövő év tava­szától - határértékek megállapítása nélkül - szabályozni akarja a mo­biltelefonok elektromágneses sugár­zásával kapcsolatos méréseket - kö­zölte az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet. Az Európai Unió COST (Cooperation for Technology and Science) programja olyan kutatási projektet indított el, amely a GSM-rendszerek bázisállomásait körülve­vő elektromágneses sugárzás nagyságát vizsgálja négy európai országban: Auszt­riában, Belgiumban, Németországban és Magyarországon. A közlemény szerint a lakosságot érő elektromágneses sugárzás értékeinek megállapításakor a kutatók több, a sugárzás mértékét és várható kö­vetkezményeit befolyásoló tényezőt vizs­gálnak. így figyelik a népsűrűséget, a domborzatot, a különböző mobiltelefon­rendszerek technikai sajátosságait, illetve a mobiltelefont használók számát. A fel­méréssorozat várhatóan novemberben zá­rul le, eredményét az Európai Unió elekt­romágneses sugárzással kapcsolatos új szabványának előkészítésénél használják majd fel. Az új szabvány az 1999 végéig használt úgynevezett előszabvánnyal szemben nem a sugárzás maximális mértékét hatá­rozza meg, hanem a mérések módszerét. Az egyes tagországok ugyanis maguk dönthetik el, hogy hogyan és milyen mér­tékben térnek el az Európai Unióban használt értéktől, a 4,5 watt/négyzetmé- tertől. Magyarországon az 1986-os szab­vány érvényes, és ez 45-ször (!) szigorúbb az Európai Unió ajánlásánál. __________■ V állalatközi elektronikus piacok A jelenleg Magyarországon még elhanyagolható méretű, interneten bonyolított vállalatközi üzletek piaca négy éven belül 2-4 milliárd dolláros nagyságrendűvé duzzad - mondta Szűcs Attila, az Andersen Consulting tanácsadója az „Elektronikus vállalatközi piacterek nyílnak Magyarországon” című konferencián. A tanácsadó szerint az informá­ciós társadalom kialakulásával vi­lágszerte az üzletek egyre na­gyobb hányadát kötik az inter­neten, az ilyen tranzakciók értéke jelenleg eléri a 251 milliárd dol­lárt. Becslések alapján 2004-re az európai forgalom elérheti a 350 milliárd dollárt, ennek 1-2 száza­lékát teszi majd ki a magyar inter­netes vállalatközi piac. Az ilyen üzletek lebonyolítá­sának legkézenfekvőbb „helyszí­ne” az elektronikus piactér. Je­lenleg Magyarországon két ilyen speciális piactér van kialakuló­félben: a marketline.hu illetve a First Hungarian E-market, 1 -emarket.hu. A magyar elekt­ronikus piactereken eddig több száz cég regisztráltatta magát el­adóként, s hamarosan a tranzak­ciók is megkezdődhetnek. A kí­nálat főként informatikai cikkek­ből, irodaberendezésekből áll, ezekhez a vevők éves előfizetési díj ellenében férhetnek hozzá. Becslések szerint 2004-re a válla­latközi tranzakciók felét már elektronikus piactereken bonyo- lítják majd le. __________■ J elszóra vigyázz! Életünk tele van számokkal, jelszavakkal. Már az újszü­löttnek is száma van: szemé­lyi száma, később tb-számot kap, aztán adószámot, telefonszámokat, bank­kártyaszámokat... A számok többsége, ha használni is akarjuk őket, jelszavakkal párosul. Hitel- és bank­kártyánk száma mellé a leg­többször be kell bepötyögni a jelszót is - ami története­sen megint csak egy számsor. Jelszavak, számok sokasá­gát megjegyezni egyáltalán nem könnyű feladat. Ezért aztán a többség - kényelem­ből - ugyanazt a felhasználói nevet és jelszót használja mindenütt, ahol ilyesmire szükség van. Ez még csak hagyján, ha mondjuk leg­alább nyolc-tíz betűből, számból áll a jelsor. Ám az ember ennél kényelmesebb, és jelszóként beírja a saját, a házastársa, a szeretője, a gye­reke nevét, netán a születési dátumát. Bizonyára nem azért, hogy megkönnyítse az adathálózati betörők dolgát. Csakhogy éppen ezt teszi! A könnyelműség sok kárt okoz­hat, éppen ezért célszerű né­hány jó tanácsot megfogadni: @ A jó jelszónak legalább nyolc jelből kell állnia. Értel­mes szót, nevet soha ne használjunk. @ A legcélszerűbb, ha ke­verjük a betűket, a számokat, az írásjeleket, sőt a kis és a nagy betűket is. @ Használjuk bátran a magyar nyelv ékezetes betű­it, az í-t, ő-t, ű-t. Ezeket ugyanis a legtöbb kódfejtő program, mivel angol nyelvű, nem ismeri föl. @ Sose jegyezzük fel jelszavainkat mások által könnyen elérhető helyre, íróasztali naptárba, jegyzet­tömb aljárd. @ A jelszó senkire sem tartozik, ne dicsekedjünk el vele. Ha netán mégiscsak kö­zölnünk kell, mert szabadsá­gunk alatt más dolgozik majd a számítógépünkön, visszatérve változtassuk meg! @ Előfordulhat, hogy pél­dául biztonsági szolgálata vagy internetszolgáltatója ne­vében levelet kap, amelyben „biztonsági ellenőrzés céljá­ból” kérik a jelszó közlését. Ilyen nincs! Tessék jelezni az esetet a szolgáltatónak! @ Még akkor is, ha a fenti biztonsági tanácsokat meg­fogadja, célszerű, ha rend­szeres időközönként változ­tatja a jelszavát, jelszavait. Az ördög, azaz az inter­netes betörő nem alszik. Talán épp az ön jelszavára vadászik... ■ Üjdonságdíj a Tolnai pincesajtnak Egyedi ízvilágot kínál a Tolnatej Rt. terméke Hamisítatlan sárközi tájház - benne korhű bútorzattal - várja az érdeklődőket a Tolnatej Rt. jóvoltából a főváros­ban, a Foodapest 2000 nemzetközi élelmiszeripari kiállítá­son. A szekszárdi székhelyű vállalat azonban nemcsak ezzel az eredeti ötlettel hívta fel magára a figyelmet, hanem azon termékével is, mely a szakmai zsűri döntése alapján Újdonságdíjban részesült. A Tolnai pincesajtról van szó, a termékről a Tolnatej Rt. elnök-vezérigazgatója, Koller Ferenc adott ismertetést.- Közel fél éves, teljes egészé­ben saját fejlesztés eredménye­ként kerülhet a vásárlók asztalára a Tolnai pincesajt - mondta Koller Ferenc. - Úgy gondoltuk, hogy az ínyencségek iránt kivált­képp érdeklődő fogyasztók szá­mára is érdemes valami újat nyúj­tani: ezen törekvésünk valósulhat meg díjnyertes termékünkkel, il­letve annak piacra juttatásával. Ez a fajta sajt típus mindeddig hi­ányzott a palettáról.- Milyen jellemzői vannak a Tolnai pincesajtnak?- Lágy, kenhető sajtról van szó, melyet speciális baktérium flórával érlelünk. Az említett ke­zelés eredményeként maga a sajt egy jellegzetes, sárga bevonatot kap. Érett állapotban egyedi ízvilágot és aromát nyújt a fo­gyasztóknak.- Mennyire szánják a pincesaj­tot a legszélesebb értelemben vett közfogyasztásra?- Tömegáru valószí­nűleg nem lesz belőle, már csak a hazai - a leg­feljebb egy-két márkát preferáló - hagyomá­nyok miatt sem. A Tolnatej Rt. a Tolnai pincesajttal valóban egy új lehetőséget kíván kí­nálni az érdeklődők­nek: aki ilyen típusú sajtkülönlegességet ke­res, találja is meg azt termékeink között. Mindenesetre reméljük, hogy a kereskedelem te­rén is megtaláljuk part­nereinket, már megkez­dődött az a marketing munka, mely az új sajt piaci beve­zetését, mind szélesebb körű terí­tését célozza. Bízunk benne, hogy hamarosan megjelenik úgy a nagyáruházak, mint a kiskeres­kedők jelentős részénél.- Hol gyártják a pincesajtot?- Jellege miatt dombóvári te­lephelyünkön. Mint nem elha­nyagolható tényezőt hadd említ­sem meg, hogy a termék külső­belső csomagolása is saját fejlesz­tés. A lágy sajtot magába foglaló, zárt fólia nem engedi át a nedves­séget, ez pedig sok bosszúságtól kímélheti meg a leendő vásárló­kat.- Vezérigazgató úr, a Tolnatej Rt. által eddig nyert számtalan dí­jat áttekintve ezt, azaz a legújab­bat miként értékelné?- A Foodapest 2000 nemzetkö­zi vásáron huszonnégy termék kapott Újdonságdíjat. Ezek közül mindössze három fűződik tejipari céghez. S ezek egyike a Tolnatej Rt.: s az is nagy öröm számunkra, hogy értékes elismerésünkkel is­mét öregbítettük nemcsak vállal­tunk, de megyénk hírnevét is. (20211)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents