Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-28 / 278. szám
m 2000. November 28., kedd K E R T B A R ÁTOKNAK Tolnai Népújság - 7. oldal Kicsipkézik a tűleveleket Jó tanácsok a zöld vonalon Praktikák a pincében Veszedelmes kártevő a fenyőpohók A hazánktól nyugatra és északra fekvő országok egyik legveszedelmesebb fenyőkártevője a fenyőpohók. Ismert rovarkártevőről van szó, amely nálunk sem ritka. Főként a száraz, rossz homokra telepített állományokban szaporodhat el, így a kedvezőtlen termőhely-adottságú fekete- és erdeifenyö állományokban számíthatunk megjelenésére. Különösen a kiritkult, idős fenyőültetvényeket veszélyezteti. Nagytestű, vörösbama alapszínű lepkéi júniusban és júliusban repülnek. A nőstény a fenyőtűkre vagy a törzsekre rakja le petéit (mintegy háromszázat egyszerre). A néhány hét múlva kikelő hernyók csipkésre rágják a tűleveleket, majd az őszi hidegek beálltával a törzsek tövénél a talaj felső rétegébe húzódnak vissza A harmadik-negyedik lárva- stádiumú hernyók tavasszal ismét felmásznak a koronába, és tovább rágnak jóval nagyobb károkat okozva, mint az előző ősszel. Kezdetben az idős tűleveleket rágják meg, majd a friss hajtások leveleit veszik sorra. Egyetlen hernyó a fejlődése folyamán mintegy 900 fenyőtűt pusztít el! A vörösesbarna alapszínű, kékesfekete rajzolatú, szőrös hernyó kifejletten 60-80 milliméter hosszú is lehet. Főként a bábozódás előtti hetekben okoz tetemes károkat. A hernyók júniusban bábozód- nak be a fa koronájában vagy a törzsön. A tarra rágott fenyők a kártételt képtelenek kiheverni. Tömeges fenyőerdő-pusztulásról akkor beszélhetünk, ha a megrágott, legyengült fákat más kártevők és kórokozók is megtámadják. Az időszakosan jelentkező hernyódúlás általában 3-4 év alatt zajlik le. A fenyőpohók természetes ellenségei a fürkészlegyek, a fürkészdarazsak, valamint a bábrabló bogarak. Ezek többnyire a téli pihenőre vonult hernyókat tizedelik meg a fenyőfák alatti nedves alomrétegben. Tavasszal hernyófogó enyv- gyűrűkkel lehet védekezni. Piretroidos vagy foszforsav- észteres, tehát vegyszeres permetezést csak végső esetben lehet bevetni. Együnk sok bimbóskelt Télen, a hóban is frissen szedhetjük Már javában szedhető a bimbóskel. A tömör, ízletes, könnyen elkészíthető kelbimbó kilóját jóval drágábban mérik a piacon, mint a kelkáposztát, vagy a leveles kelt. Ez azért van, mert még mindig különlegességnek számít. A kelbimbó könnyen termeszthető, bár hosszú tenyészidejű és igen sok helyet foglal el az ágyúsokban. Szeptembertől márciusig szedhető. Értékes C-vitamin forrás, növényi rostokban gazdag, nem szükséges tárolni, mélyhűteni, hiszen fagytűrő és a tél közepén is a tőről frissen szedhetjük. A levelek hónaljában ülő csukott kis levélrózsákat használjuk párolva, hússal vagy burgonyával lerakva, köretként, vagy főzelékként. Amellett, hogy jól jövedelmez maga a kelbimbó is, a növény visszamaradt lombja és felszecskázott szára jelentősen növeli a tehenek tejhozamát. Azok a gazdák, akiknek nincs tehenük, a kelbimbó növényi maradványait etessék fel a baromfival. A káposztafélékhez hasonlóan kell termeszteni. Kétéves növény, mely csak a második évben hoz magot. A nálunk termelt bimbóskelek azonban javarészt hibridek (a tasakon ezt FI jelzéssel látják el), tehát magjuk nem alkalmas tovább- termesztésre. A magot márciusban-április- ban kell vetni 15 centiméterre, futó vetőbarázdába. Az 5-8 centiméteres palántát 50x50 centiméteres sor és tőtávolságra kell szétültetni. Kedveli a középkötött, kissé meszes talajokat. Homokot, sok öntözést igényel. A kertben mindig frissen trágyázott ágyásban kapjon helyet. Nagyon fontos betartanunk a zöldséges vetésforgót, mert a káposztafélékre jellemző plaz- modiofórás gyökérgolyva megtámadhatja. Ez a kórokozó 5-7 éven át is fertőzőképes marad a talajban és a keresztesvirágú- ak családjába tartozó növényeket is megfertőzheti. A bimbóskel nagyon érzékeny a túltrágyázásra, aminek következtében laza, apró rózsákat nevel. Az alsó sárguló leveleit ilyenkor ősszel azonnal szedjük le, mert veszedelmes kórokozók martalékává válhat az egész állomány. Kimosta az asszony a permetezőgépet! Tegnap ismét Kelemen Lajos kertészmérnök várta az Önök hívásait, pontosan 30-an kérdeztek és kaptak választ arra, hogy mit kell tenniük, ha kertjükben, gyümölcsösükben, pincéjükben valamilyen probléma adódott. Néhány humoros kérdés is érkezett, ismerőstől persze, amire nem késlekedett a frappáns válasz. Kiderült, hogy nem jó az, ha a nők bele- kontárkodnak a férfiak dolgába, mert például képesek a gyomirtós vizet ráönteni a pázsitra. Mit tegyek - kérdezte olvasónk -, az asszony tavaly kimosta a permetezőgépet, amivel a gyomirtást végeztem és természetesen idén nem termett azon a területen egy szál fű sem. Teljesen ki kell cserélni a földet, s a helyére szerves trágyában gazdag talajt tenni, amit érdemes fellazítani tőzeggel. Ugyanez a válasz annak a Kedves Olvasónknak, akinek a Kedves Felesége a konyhakertre borította a sonka sós páclevét. Minthogy a sóban lévő nátrium és klór egyaránt mérgező, várni kell mindaddig, amíg a kicserélt, rendszeresen öntözött talaj teljesen rendbe jön és a gyommagvak kikelnek. A gaz ebben az esetben jelzőnövény, vagyis ha mutatkozik, nyugodtan vethetünk, ültethetünk bármilyen kultúrnövényt a meggyötört földbe. Ennyit némely hölgyekről. Várkonyi Gyula igen sajnálja a 15 éves diófáját, mert pontosan 33 centiméter hosszan megrepedt a kérge. A hőség, a szárazság, majd az eső miatt szakadt meg a kéreg, azt most nem lehet tudni, hogy megmarad-e a fa vagy elpusztul. A fát gombaölő szerrel kell mihamarabb lepermetezni, hogy a seb ne fertőződjön el. Patkóné Bálaszékről hívott, mert a Sváb-hegyen, ahol idén paprikát termesztettek, mindent lerágott a nyúl és az őz. Nem csoda, mert közel van az erdő. Most egy másik területen akarnak paprikát termelni, ám ezt a földet fertőtleníteni kell. Mivel? El kell vetni, s amikor kezd kikelni, Finale-val kell permetezni a földet. A szer a gyomokat kipusztítja, de ettől függetlenül a paprikát kapáim kell, főleg az első kapálás fontos. Ha férges a sárgarépa, a petrezselyem, vetés előtt Basudin 5G-vel kell fertőtleníteni a talajt. Csősz István Dalmandon a gyümölcsfákkal bajlódik. A nyári alma idén pókhálósodba, pedig any- nyit metszi, hogy lassan elfogy róla az ág. Ha vattaszerű a lepedék, akkor vértetűről van szó, de a japán pajzstetű is hasonló tünetet produkál. Mospilánnal többször le kell permetezni a fákat, de a Bi-58 is hatásos. A körtefán a körtelevélbolha termeli a ragacsos folyadékot, amit a darazsak igen szeretnek nyalogatni. Ezt mézharmatnak hívják, amelyen a korompenész megtelepszik. A Basudin 600 és a Mospilán nevű szer hatásos védelmet nyújt, de fontos, hogy tavasszal Nevikénnel jó alaposan mossa le a fákat. Most ősszel gereblyézze össze a leveleket és égesse el. Szentgyörgyiné Pincehelyről azért telefonált, mert hiába van naspolya fájuk, nem nagyon tudják milyen a gyümölcs íze. A savanykás ízű naspolya ugyanis mire beérik, tele van kukaccal. A védekezést már virágzás után el kell kezdeni. Rendszeresen, 10 naponta kell permetezni, mégpedig felváltva Mospilánnal és Chees-el. Ha van a környéken más almaféle, mondjuk birs, azt is szórjuk meg alaposan. A permedébe Dithane M-45 nevű gombaölő szert is érdemes tenni. Őszi teendők a kertben A fagyok előtt ültessük el a tulipánt Ahhoz, hogy kertünk jól ápolt, szép legyen, jövőre is gyönyörködhessünk benne, igen sokféle munkát kell mostanában elvégezni. Az egynyári virágokat az első dércsípést követően tövestől szedjük ki, helyüket a gyomoktól tisztítsuk meg, majd trágya-műtrágya kiszórása után ássuk fel. A kétnyári virágokat, az árvácskát, a százszorszépet, a nefelejcset gondosan előkészített talajba - balkonra, erkélyládába is - fagyokig ültethetünk. Az évelő virágokról az elvirágzott, elszáradt részeket vágjuk le, a gyomokat távolítsuk el. A terjedő tövű évelők - margaréta, sásliliom, cickafark stb. - terebélyes nagy töveit kiemelve szétoszthatjuk, szaporíthatjuk. A muskátlit a kertből felszedve, esetleg cserépbe ültetve világos, fagymentes helyre vigyük - ott áttelel. A fagyérzékeny évelők közül a kardvirágot tövestől kiemelve, szárát 10 centire vágjuk vissza és száraz, fagymentes helyen teleltessük. Ha teljesen leszáradt a szára, tisztítsuk meg. A sarj- gumóit szaporításra használhatjuk. A dália fagyokig virít. Az első fagyos éjszaka után a tövet kiemeljük, szárát 10 centire visszavágjuk és fagymentes pincében teleltetjük. A virághagymákat a fagyok előtt még ültethetünk. Csak a jól begyökeresedett hagyma fog virágozni. Mit és hová ültessünk el? Ha kicsi a kert, ne legyen nagy a gyümölcsfa Nincs még fagy, tehát ültethetünk gyümölcsfa csemetét. Kis kertben a nagyobb gyümölcsfák sok árnyékot vetnek, az ott termeszthető más növények körét erősen korlátozzák. Ilyen helyen törpe alanyra oltott fákat telepítsünk, melyeket tám- rendszer mellett nevelünk majd. Tájolástól függetlenül minden falés kerítésfelületet díszíthetjük ezekkel a gyümölcsfákkal. Természetesen a legelőnyösebbek a déli oldalak. Mindenek előtt a kényes őszibarack vagy a nektarin számára. A sövények megfelelő metszéssel néhány év múlva csinos fallá sűrűsödnek és üdén keretezik a növényágyakat, vagy utakat. De vajon melyik facsemetét hová, milyen talajba, mekkora tőtávolságra ültessük? A -cseresznyét és a meggyet jó vízelvezetésű vályog talajba, a magas törzsű fajtát és a legyezőkordont 4-6 méterre, az alacsonytörzsűt pedig 3-4 méterre. Ezek 4-5 év múlva fordulnak termőre. A nektarint, a kajszibarackot és az őszibarackot napos helyre jó vízelvezetésű, nem túl tápdús talajba ültessük. Mély rétegű, jó vízelvezetésű talajt és kimondottan napos fekvés igényel a körte, az alma, a birs és az eper (bár ez az utóbbi minden talajon jól terem). Az almatermésű gyümölcsfa fajtái 2, vagy legfeljebb 3 éven belül hozzák az első termést. Nem így az eperfa, melynek termőre fordulására 10 év elteltével lehet számítani. Mellesleg a magas és az alacsony törzsű eper igen terebélyes, 9 méter tőtávolságot követel meg. Újabban az alacsony törzsű alma és birs termesztését tartják a leggazdaságosabbnak. Ez esetben az ajánlott tőtávolság 6-6 méter. A derítés a bor tükrössé tételére szolgáló művelet, melynek folyamán olyan, finoman elosztható anyagot adunk a borba, melyek ülepedésre hajlamosak. Ezek felületükön megkötve a bor zavarosságát okozó, szabad szemmel nem látható, lebegő részecskéket, a borból mintegy „kiválasztják”. A legrégebben használt derítőszerek a fehérjék csoportjába tartoztak. Ezek oldata a borhoz keverve a bor kolloidjaival és lebegő anyagával pelyhesedik, kicsapódik. Ide tartozik az ismert zselatin. Ma már korszerű, vízben oldódó - pl. Erbifix - vagy folyékony zselatin - pl. gelisol - is kapható a szaküzletekben. A derítő hatás fokozásáa tannint, csersavat vagy korszerű kova- savszolt hasznának. Ismert még a friss tojás alaposan felvert fehérjéje, elsősorban vörösboroknál, mert kíméli a bor színanyagát. Az ásványi eredetű szerek csoportjának legismertebbje a bentonit, melynek fehérjestabilizáló hatása kiemelkedő. A derítőszerek külön csoportja a sárga- vérlúgsó - a káium-ferro-cianid -, melynek használata külön, szigorú vizsgához kötött. A kistermelők által leginkább hasznát bentonitok zamatanyagokat is kivonnak a borból, valamint növelik a nátriumtartámát is. KÖRNYEI BÉLA Magbank Patkó Istvánná Alsónyékről hosszú ideje piros hüvelyű zöldborsómagot keres, olyat, amilyet régebben termeltek és törpe, nem pedig magas, futó borsó. * k ie * D. Varga Márta Szekszárdon krizantémumot gyűjt, ám az idei nyáron kiszáradt majdnem minden tő. Szívesen elfogad szaporítóanyagot. Cserébe cukkini, patisszon és laskatök magot küldene. Borbarátnők Siklóson, a bortermelő családok hölgy tagjá megalakították a Borbarátnők Egyesületét. Első nyilvános rendezvényük december 8-án lesz, ahol klubest keretében az új borokat mutatják be és beszélik meg. * * * Katalin napján rendezték a pécsi Hotel Palatínus Bartók Termében a Magyar Hölgyek Gasztronómiai és Borrendjének éves bálját, amelyen sor került új tagok avatására is. A bál díszvendége Jekl Béla borász volt. Becsüljük meg az avart! Természetes, meleg takaró lesz télen A közhiedelemmel ellentétben a kert éve nem tavasszal, hanem ősszel kezdődik. Ennek két fontos oka van. Az egyik az, hogy novemberben valóságos vagyon hullik le a fákról. A másik oka pedig az, hogy ősszel könnyen művelhető a föld. Kizöldült már az őszi mák Többet terem és június végére beérik De lássuk sorjában: Vajon honnan szerezzük be azt a rengeteg tápanyagot (nitrogént, foszfort és káliumot), mely nélkül nincs növény- termesztés. A vegyszeres gazdálkodás hívei természetesen műtrágyát vásárolnak a szaküzletekben. Csakhogy a morzsalékos, talajlakó élőlényektől hemzsegő humuszos talajszerkezethez nem elegendő a műtrágya. Sokkal kedvezőbb a biokertészek által jól ismert komposzt. Aki már vásárolt vagy készített magának komposztot, az tudja igazán miről is van szó. Nevezetesen arról, hogy a természetes alapanyagokból természetes úton keletkezett komposztot nem lehet túladagolni. Ezzel szemben a drága műtrágyákkal csínján kell bánni, mert túladagolás esetén könnyen megperzselhetik, sőt el is pusztíthatják a növényeket. Ezért mondják a bio-gazdák, hogy ősszel hull a talajfelszínre a talaj termékenységének legtökéletesebb alapja - a mindenütt bőven található ingyenes avar. Az évelő növények alatt hagyjuk ott a lehullott leveleket mert természetes meleg takarót képeznek a kemény téli éjszakákon. Hasonlatosan az erdőhöz, az avar táplálja azt a több tízezer fajra tehető talajlakó baktériumot és egyéb élőlényt, melyek cserében humusszá alakítják az ősszel lehullott, vagy a földön hagyott növényi maradványokat. A gyepről és az ágyások közötti utakról azonban söpörjük össze a leveleket, mert azokra ott nincs szükség. Az így betakarított „vagyont” 10-15 centiméteres rétegben terítsük szét a fák tányérjában és az új ágyúsokon, majd fedjük kevés kerti földdel, hogy a szél szét ne hordja. Ennek tetejére ajánlatos szarulisztet is szórni, hogy az avar tavaszig elbomoljon. Tavasszal ezt a talajtakarást majd be kell dolgoznunk a vetőágyba. Talajtakarás előtt azonban ne feledjük fellazítani, megmunkálni a kertet. Idén ugyanolyan szerencsénk volt az őszi mákkal, mint a búzával. Októberben a vetés idején nem volt elegendő csapadék ahhoz, hogy a porba vetett magok kikeljenek. November elején kezdtek csírázni, mostanáig pedig már kizöldül- tek a sorok. Mindmáig ugyanis nem volt talaj menti fagy, ami fejlődésében megállította, vagy károsította volna mind a búzatáblákat, mind pedig a mákot. Sok kertész, a nagyüzemek pedig szinte kivétel nélkül tavasszal vetik a mákot. Nagy előnye az őszi máknak a tavaszival szemben az, hogy többet terem, kevesebbet szenved a kártevőktől és már június végére beérik. Az októberben elvetett őszi máknak remélhetőleg lesz elegendő ideje arra, hogy megerősödjön (4-6 leveles áttelelő tőrózsákat fejleszszen) és tavasszal virágzása megelőzze a mák- tok-barkó rajzását, mely nagy károkat tud okozni. Mégis érdemes házi kertben néhány sort vetni. Szép a virágzata, még a termése is dísze akár a virágágyásoknak is. Fényigényes növény és kezdetben sok vizet igényel. A szárazságot és a meleget a fejlődés és az érés időszakában kívánja meg. Fiatal növényeinket védjük a széltől. Legjobban a tápanyagokban bővelkedő mélyrétegű középkötött talajon díszük. Sok betegsége és kártevője van, ezért legföljebb 5-6 évenként ajánlatos ugyanarra a helyre vetni. Ezzel szemben a tavaszi mákot, mely egyébként 3-4 fokon csírázik, minél korábban el kell vetni. Mélyen felásott, morzsalékos, jól megmunkált földbe kerüljön az apró mag. Tíz négyzetméterre 2 gramm (12-16 ezer szem) vetőmagot vessünk 30 centiméteres sortávolságra, legfeljebb másfél centiméter mélyen. Van ahol a gazdák más növényekkel, például takarmányrépával vagy sárgarépával együtt vetik, viszont ha kerítés mellé 2-4 sort szántunk, a vegyes ültetésre nincs szükség. Akkor kell kiegyelni a mákot, amikor már négy levelet kifejlesztett. Először egymástól 25-30 centiméterre alakítsunk ki csomókat, azután a csomókból csak a legfejlettebb növényeket hagyjuk meg. Mindezzel az őszi mák esetében várjunk tavaszig. ?
