Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-25 / 276. szám

Tolnai Népújság 2000. November 25., Szombat Hétvégi Magazin ™ Tol ai Népújság - 9. ou*w Frideríkusz kérdez Nézem a Gyerekszáj című műsort, mert a gyer­meki aranyköpéseknél kevés tanulságosabb és szórakoztatóbb dolog van a világon. Tanítósko­dásom idején magam is számtalannal találkoz­tam, a tanítási órák legizgalmasabb részei vol­tak, ha csak spontán beszélgethettünk. Nem vol­tam a jegyzetelő típus, el is mosta az idő a bölcs beszólásokat, legfeljebb egy-egy személyes talál­kozás idézi fel az egykori poénokat. Szóval nézem a műsort, de nem csak a nosztal­gia, hanem a vérbeli profizmus okán is. Lehet őt szeretni vagy utálni,,szakmai tehetségéhez nem fér kétség. Ezért is csodálkozom, pontosabban bosszankodom kérdő hangsúlyain, mely iskola­példája annak, hogyan nem szabad hangsúlyoz­ni a magyar kérdő mondatok végén, legyen az kérdőszavas, eldöntendő vagy akár viszontkérdő mondat. Már-már művészi tökélyre fejleszti az énekelést, úgy felrántva a mondatok végét, hogy azt a legmezeibb kereskedelmi TV vagy rádió leg- gagyibb műsorának legtehetségtelenebb műsorve­zetői is megirigyelnék! Egyszerűen nem értem mi­ért csinálja, hiszen tud ő helyesen (szabályosan ) is kérdezni, legalábbis tudott. Ki a fene tanácsol­hatta neki, hogy pont egy gyerekműsorban tegye gyakorlattá ezt az intonáció-rettenetet, annál is inkább, mert a korosztályra, akivel beszélget nem csak a jó példa ragad. Ha a többi műsorá­ban tud normálisan kérdezni, miért pont a gyere­keket bombázza a már már demonstratív kérde­zés-technikájával? Ha azt gondolja, a sztárság okán megteheti, téved, ha meg egyszerűen csak provokálni akar, akkor túl jól sikerült. SZIEGL ERIKA Gyerekek, akik újságot szeretnek írni Orvos leszek vagy újságíró, esetleg mindkettő Szekszárdim, a Szent Já­nos Katolikus Általános Is­kolában van egy szakkör, melynek tagjai azok a ne­gyedikes és ötödikes tanu­lók, akik már most tudják magukról, ha nagyok lesz­nek, az újságíró mestersé­get választják. Természe­tesen kíváncsiak voltunk rájuk, hogyan írják ők az újságot, kitől és mit kér­deznének, ha olyan hely­zetbe kerülnének? Szekszárd Szabó Márta fi­atal tanítónő vezetésével már második éve működik az újságíró szakkör, mely­nek eredmé­nye, hogy idő­ről-időre (amikor összegyűlik any- nyi mondanivaló) megjelenik az iskola újságja. A „História Scholae” - ez az újság neve - rend­szeresen beszámol minden olyan eseményről, mely az iskola tanu­lóit érinti, van ebben riport, sport, teszt, keresztrejtvény, ötlet bazár, és persze élménybeszámoló. Renáta, Evelin, Klaudia, Zsu­zsa, Peti és Krisztina már gyakor­lott újságíróknak számítanak. Ta­lálkozásunkkor arra voltunk kí­váncsiak, hogyan látják ők, gye­rekszemmel a felnőttek munkáját, kitől, mit kérdeznének meg a he­lyünkben. Renáta: Mostanáig nem jártam igazi szerkesztőségben, így nem igazán tudtam elképzelni, hogyan is készül egy olyan újság, amit a felnőttek is elolvasnak. Engem az újságírásban az izgat, hogy befo­lyásolhatom mások véleményét, hiszen amit leírok, azt sokan elol­vassák. Szívesen találkoznék az igazi nagy sztárokkal és megkér­Márti néni és a kis csapat dezném tőlük, hogy milyen érzés híres embernek lenni? Evelin: Engem is a sztárok éle­te érdekel a legjobban. Szeretem nézi a tévében a sorozatokat, ha jut időm erre a tanulás mellett. Most éppen Magyarországon for­gat filmet a híres színész, Brad Pitt, kíváncsi lennék rá, hogy az életben is olyan okos-e, mint aho­gyan elképzelem róla. Klaudia: Én a politikusok­nak tennék fel kérdést: mért veszekednek annyit a Parla­mentben egy­mással? Vajon igaziból harag­szanak egy­másra, vagy csak a politika kedvé­ért? Erre azért lennék kíváncsi, mert gyakran látom őket együtt te­niszezni és sokszor azok is egy pá­lyán játszanak, akik a Parlament­ben ki nem állhatják egymást. Te­hát igazi a harag, vagy csak meg- játsszák? Zsuzsa: Én ha nagy leszek, ak­kor is a gyerekekről fogok írni. Annyi minden van, amit a felnőt­tek nem értenek, vagy ahogy ők is felnőnek megfeledkeznek róla. Például, mért nincs idő soha arra, FOTÓ: BAKÓ JENŐ hogy a gyerekek és a szüleik együtt játszanak, ne csak a pénz­ről és a munkáról essen szó ott­hon, hanem lehessen jókat együtt nevetni, bolondozni. Peti: Én Dávid Kornéllal készí­tenék egy interjút, kíváncsi vagyok rá, hogyan sikerült neki Ameriká­ba szerződni, mennyit keres, mi­lyenek a társai, segítik, vagy iri­gyek rá, hogyan tudott beülesz- kedni, mit érez minden egyes mérkőzés előtt, befogadták-e a csapattársai, mit jelent ott profi­nak lenni, hibázhat-e a sportoló vagy egyből „fekete listára” kerül? Krisztina: Engem az állatvilág érdekel a legjobban. Ha nagy le­szek és sok pénzem lesz, elutazom Afrikába is és az ott élő különleges állatokról fogok írni és sok fényké­pet is készítek hozzá. Lehet, hogy nem csak tudósításokat írok vala­melyik újságnak, de egy szép könyvet is erről a témáról. Kitti: Én már eldöntöttem, vagy orvos leszek, vagy újságíró. Hogy ez mitől függ? Ha tiszta ötös lesz a bizonyítványom nagy koromban is, akkor orvos leszek, ha csak né­gyes, akkor újságíró. De az is lehet, hogy harminc éves koromig újság­író, azután pedig orvos. Kár, hogy az embernek csak egy élete van. MAUTHNER Szenvedélye a festészet és a tanítás ■Az érzelmek mellett a lélek mélységét ábrázolja Kiállítás nyílt Kovács Zoltán tanár képeiből Szekszár- don, az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középisko­lában. A megnyitó után be­szélgettünk az intézmény­ben tanító fiatal pedagógus­sal. Névjegy: Kovács Zoltán 28 éves tanár-festő Iskolai végzettség: pedagógiai főiskola, rajz-földrajz szak Munkahelyek: Eger, Neumann János Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium 2000. januártól Szekszárd, I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola Lakhely: Tolna Párja: kovács Andrea virágkötő, vállalkozó Hobbi: festés, rajzolás Bemutatkozás: Eger, öt kollektív tárlat, Budapest Operaház Vörös-szalonja, Mednyánszky Galéria, Tolna művelődési ház, Szekszárd I. Béla Gimnázium Folyosó galériája.- Egri születésű, a főiskolát is ott végezte, hogy került Tolna me­gyébe?- A szerelem hozott ide, a pá­rom mözsi, ezért jöttem Tolna megyébe.- Mióta fest?- Tizenkét, tizenhárom éves korom óta rajzolok, festek.- Közben pedagógiai főiskolát végzett.- Azért mentem pedagógiai fő­iskolára, mert úgy éreztem, hogy két hivatásom van az életben, a Angyali üdvözlet festés és a tanítás. A taní­tás nekem lelki felüdülés. Amikor ugyanis valaki fest, akkor önmagában van, könnyen elszigetelőd­het a világtól, elrugasz­kodhat a valóságtól. A ta­nítás azért jó, mert lelki ki- tekintést ad, növeli az empáti­át, a mások iránti meg­értést. A gyerekek mindig va­lami újat, valami pluszt ad­nak, nem engedik, hogy csak egyfajta perspektívából néz­zem a dolgokat. Ezért érzem úgy, hogy azzal, hogy ta­nítok, én is több le­szek.- A képek, amiket most itt a gimnázi­umban kiállított, két csoportra külö­nülnek, nem egyfajta stí­lust képviselnek.- Régebben szürrealista stílusban alkottam, ma inkább bibliai témákat választok.- Megtért keresztény ?- Nem annyira a keresztény meggyőződésem miatt fordultam bibliai témákhoz, hanem inkább azért, mert ezek a témák adnak lehetőséget a mélyebb emberi ér­zések kifejezésére. Az érzelmek mellett a lélek mélységét is kifeje­zik. Az újabb képeimen a jelké­pek a csillaghullás, a bukott an­gyal, az angyali üdvözlet.- Hogyan, milyen módszerrel fest?- Olajfestékkel fes­tek vászonra. Régeb­ben kimentem a sza­badba festőállvány­nyal, tájképeket fes­tettem. Ma már nem hiszek abban, hogy tükröt kell tartani a természet elé. Azelőtt egy nap alatt elkészül­tem egy képpel, de ma már egyre kevésbé vonz, hogy profi képe­ket fessek, a virtuozi­tás helyett inkább el­mélyülök. Az ember, ha ideákat teremt, az magasabb természetű dolog, mint a másolás.- Mit akar kifejezni a képeivel?- A képek szerin­tem akkor igazán jók, ha tudattalanul fogják meg a szemlélődőt és a képi erejükkel hat­nak a nézőre. Egy újabb festmény- Nemcsak a témák, a képei­nek a színvilága is változott.- így van, a meleg sárgák, bar­nák, vörösek helyett a hidegebb kékek, sárgák felé fordultam. Jól látható ez a festményen, amelyik a varázslatos huszadik századot fejezi ki. A kék gömb a Holdat jelképezi. Azt a hozzánk legközelebb keringő bolygót, amely az emberekre hatalmas mentális erővel hat és mindig csak az egyik arcát mutatja, a má­sik kiismerhetetlen marad. Ezt a kettőséget akartam ábrázolni. Hogy miért épp varázslatos hu­szadik század a címe? Azért, mert a tudomány is úgy vonzza az em­bereket, mint a Hold, de ugyan­akkor félnek is tőle, mert elidege­níti őket egymástól. Az emberi kapcsolatokra is érvényes a von­zás és taszítás.- Másutt is volt már bemutat­kozása?- Igen, Egerben végeztem a fő­iskolát és az ottani művész bará­taimmal öt közös kiállításunk volt már. Budapesten két helyen, az Operaház Vörös-szalonjában és a Mednyánszky Galériában volt tárlatom. Vidéken pedig a Tolnán, a művelődési házban.- Mik a vágyai?- A tanítás mellett szeretném el­érni, hogy a festészetből meg tud­jak élni. Nem áll tőlem meszsze a művészeti menedzselés gondola­ta, lehet, hogy megpróbálkozom egyszer ezzel, mert úgy érzem ér­tek a festészethez és vannak kap­csolataim is. Talán egyszer megva­lósul a vágyam és lehetőségem lesz egy galériát nyitni. F. KOVÁTS ÉVA Az erkölcsi győzelem a fontos Először a barátnőjének újságolta el a nagy hírt Nem a pénz, hanem az erkölcsi győzelem vezérelte az őcsényi Király Balázst, aki az elmúlt héten másfél millió forintot nyert az RTL Klub „Legyen ön is milliomos” című vetélkedőjén. Öcsény Névjegykártya: Név: Király Balázs Születési hely: Szekszárd Születési idő: 1977. 05. 12. Foglalkozása: A zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskola szek­szárdi levelező tagozatának első éves hallgatója, idén nyáron diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán Jelenleg polgári szolgálata megkezdésére készül Régi vágya teljesült, amikor megtudta, hogy ország-világ előtt megméretheti magát. - ú.’ióta az RTL Klubon elindult a játék, végig figyelemmel követ­tem, s annyira tetszett a hangulat, a miliő, hogy elhatároztam, én is kipróbálom magam - mondja a rendkívül szim­patikus fiatalember. - Többszöri telefonálgatás után szeptember elején végre megcsörrent otthoni telefonunk, s a vonal másik végén egy bájos női hang közölte, hogy részt vehetek a játékban.- Készült-e valami különlegességgel, egyáltalán lehet-e készülni egy üyen vetélkedőre?- Továbbra is figyelemmel követtem a televízióban a műsort, azzal a különb­séggel, hogy tudtam, nemsokára én is ott ülhetek abban a szék­ben. Volt bennem némi izgalom, de ahogy közeledett a nagy nap, egyre inkább csökkent bennem a feszültség. Otthon a tévé képernyője előtt stopperrel mértem, hogy mennyi idő alatt sikerül megadnom a feltett kérdésre a választ. Többnyire jó időket „futottam”, s a kérdések több mint kilencven százalékára tudtam a helyes választ.- A tévében úgy tűnt, nincs önben félelem.- Szerencsém volt, hisz könnyű volt a beu­gró kérdés, s a helyes sorrendet is nekem sik­erült a leggyorsabban felállítanom. Innentől kezdve elszállt belőlem a drukk, s már min­den ment magától, mint a karikacsapás. Az a szék megháromszorozza az ember erejét, aki ott ül, úgy érzi, nem tud hibázni. Vágó István is nagyon sokat számít, ő egy igazán profi műsorvezető, egy olyan ember, aki tudja, hogyan kell fokozni a feszültséget a nézőkben és a játékosban.- Az első kérdésekkel elég gyorsan meg- birkózott, ám Szatmáry József álneve úgy tűnt, megfogja Önt.- Én is azt hittem, hogy kész, vége. Sajnos a telefonos segítség sem használt, hisz nagy­on rossz volt a vonal, s mire valamit kihá­mozhattam volna, lejárt az időm. Lesz, ami lesz alapon jelöltem meg Szigligeti Edét, s mondhatom szerencsém volt, hogy bejött.- Most már gpndobm azt is tuidja, ki vök az Egyesült Államok elnöke a vietnami háború idején?- Sajnos beugratott a kérdés, pedig úgy éreztem, tudom a választ. Éreztem, hogy Johnson és Nixon közül kell választanom, s mivel annak idején a moziban, és a televíz­ióban is többször láttam a Jó reggelt Vietnam” című filmet, s döntöttem előbbi mellett. Kissé megkavart Nixon híres Watergate botránya, s úgy emlékeztem, ő akkor már nem lehetett elnök.- Kinek újságolta el először az örömhírt?- A barátnőmet hívtam fel először. Azóta nagyon sok gratulációt, dicsérő szót kaptam, jól esett, hogy régi ismerősök, s egykori tanáraim is gratuláltak. Persze ettől még nem változik meg körülöttem semmi, ugyanolyan maradok, mint aki voltam, mindössze egy erkölcsi győzelemmel lettem gazdagabb. RÓNAI GÁBOR Fazekas remekek Őcsényben November 28-ig látogatható az a kiál­lítás, mely a nagymányoki születésű, ma Budapesten élő fazekas, Hadikfalvi Andrea alkotásaiból nyílt Őcsényben, a Közösségi Házban. Bár a művésznőnek több kiál­lítása is volt már Tolna megyében, a sárközi község az első, ahol a kiállított remekművek így egészében először láthatók. A főként óbányai, tordai és tatai mesterművekből összeállított tárlat között zsűrizett alkotásokat is megtekinthetnek az érdeklődők. ____________fotó: bakó jenö

Next

/
Thumbnails
Contents