Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-24 / 275. szám
2. oldal - Tolnai Népújság VILAGTUKOR 2000. November 24., péntek AGYONLŐTTEK Ibrahim Rugóvá koszovói mérsékelt albán vezető egyik tanácsadóját csütörtökön délután - közölte a koszovói ENSZ-rendőrség szóvivője. Xhemajl Mustafát akkor érte a lövés, amikor egy másik személlyel együtt felfelé ment a házába vezető lépcsőn. KOSTUNICA jugoszláv elnök a NATO főtitkárának írott levelében elítélte a koszovói biztonsági helyzetet. A tiltakozás előzménye, hogy szerdára virradóra négy szerb rendőr vesztette életét, több társuk pedig megsebesült, miután szakadár albán fegyveresek támadást indítottak az ENSZ-igazgatású szerbiai tartomány és Közép- Szerbia határa mentén. GROZNIJBAN és Argunban támadás érte az orosz belügyi csapatok konvojait: 15-en megsebesültek; csecsen források szerint harmincán meghaltak. Groznijban távirányítású akna robbant a belügyiek konvojában haladó egyik teherautó alatt, majd csaknem egyórás lövöldözés következett. Argun határában ugyancsak egy belügyi konvojt csaltak tőrbe a szakadárok. II. ERZSÉBET megkoronázásának 50. évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánította a brit kormány. A 2002. június 2-án esedékes jubileumot négynapos munkaszünettel köszöntik a szigetországban. MOSZKVÁN keresztül menekítette külföldre a vagyonát Milosevics. A Banja Luka-i Reporter című lap szerint a jugoszláv exelnök 3-4 milliárd dollárt diplomáciai csatornákon keresztül juttatott ki a Dél-afrikai Köztársaságba, Libanonba és Ciprusba. Danilo Markovics volt és Boriszlav Milosevics jelenlegi moszkvai jugoszláv nagykövetnek egyaránt tudomása lehetett a diplomáciai postában érkező pénzekről. CSEH FEGYVEREKET hasz nál az ETA baszk terrorszervezet - állítja egy spanyol napilap. Az ABC úgy tudja, hogy a tavalyi tűzszünet idején vásárolták őket a cseh feketepiacon. Az a pisztoly is cseh gyártmányú volt, amellyel a terroristák két nappal ezelőtt megölték Ernest Lluch egykori egészségügyi minisztert. UKRAJNA ÜDVÖZLI a nukleáris fegyvertár további kölcsönös csökkentésére irányuló orosz kezdeményezést, Putyin elnök kijelentését a stratégiai stabilitás megteremtéséről. A kijevi közlemény hangsúlyozza: ezt a célt csak a rakétavédelmi szerződés (ABM) megőrzésével lehet elérni. Fokozódik a feszültség a Közel-Keleten Arab támogatás a palesztinoknak - Simon Peresz még mindig lát esélyt a békefolyamat felelevenítésére Gáza-övezet Újabb halálos áldozatokat követelt a palesztin területeken dúló erőszak: egy nábluszi helikoptertámadásban egy palesztin vesztette életét, a Gáza-övezetben történt robbanás pedig izraeli katona életét oltotta ki. A Kairóban tartózkodó Jasszer Arafat elítélte a szerdai haderai merényletet, amelynek két halottja és 55 sebesültje volt, hangsúlyozva: ellenez minden terroristacselekedetet. Ugyancsak az egyiptomi fővárosban arról tanácskoznak az arab országok pénzügyminiszterei, hogy miből fedezzék azt az egymilliárd dolláros alapot, amelyet az októberi arab csúcson ígértek meg a palesztin felkelés támogatására. A megbékélés esélyeiről nyilatkozott Brüsszelben csütörtökön Simon Peresz izraeli együttműködési miniszter Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosával folytatott megbeszélései után. Peresz szerint Izrael kész újrakezdeni a tárgyalásokat a palesztinokkal, amennyiben a terrorcselekmények „érezhetően” csökkennek. A politikus szerint a legutóbbi események ellenére sem kell elveszíteni a reményt. „Paradox módon a politikai szakadék szélesedett közöttünk, a pszichológiai viszont szűkült” - mondta Simon Peresz. Csütörtökön Gázában eltemették azt a 28 esztendős palesztint, akit izraeli katonák öltek meg FOTÓ: EUROPRESS/EPA Munkatársunk, Simon Hunor jelentése a romániai választások előtt Kampány, durvuló hangnemben Kedd este a román televízió egyes csatornáján feltűnt néhány, a dühtől vöröslő fejű, ordítozó és káromkodó, öltönyös férfi. A gyanútlan néző akár azt is gondolhatta, hogy egy új, békítő show első adását látja. Pedig csak az elnökjelöltek üvöltöztek egymással. Bukarest ___ A két leghangosabb a Nagy- Románia Párt (PRM) elnöke, Cornelia Vadim Tudor és a Demokrata Párt (PD) jelöltje, Petre Roman jelenlegi külügyminiszter volt. Ők - tegeződve - gazembernek, tolvajnak és rablónak szólították egymást, s a felmenők emlegetése sem maradt ki a szitokszótárból. Mindez élő, egyenes adásban történt, bár - valószínűleg a gyerekekre való tekintettel - a késő esti órákban. A román közvéleményt egyfajta kiábrándultság jellemzi a vasárnapi választások előtt. Cristian Pirvulescu, a kampányt felügyelő Szövetség a Demokráciáért (APD) társadalmi szervezet elnöke szerint nincsenek pontos szabályok az elnökválasztási kampány finanszírozására, a létező szabályokat pedig nem tartják meg. Nincs állandó jellegű választási bizottság, a választási törvény majdhogynem alkotmánysértő, a választási iroda elnöke és alelnöke pedig nem független, hanem egy-egy politikai párt környezetéhez tartozik. Az elmúlt hetekben megjelent közvéleménykutatások azt mutatták, hogy a szélsőjobboldali Corneliu Vadim Tudor könnyedén bekerülhet az elnökválasztás második fordulójába. A felmérések eredményei a román közvéleményre sok- kolóan hatottak. A sajtó egy része azonnal heves támadást indított a PRM elnökjelöltje ellen. Felemlegették a fontos párttisztségeket viselő volt securitatés tábornokokat, továbbá a párt vezető funkcionáriusainak szélsőséges nyilatkozatait. Maga Vadim egyszer például gyilkosoknak nevezte a jelenlegi kormány néhány tagját is, arra hivatkozva, hogy a tavalyi bányászmegmozduláskor a rendfenntartó erők fellépése több bányász halálát is okozta. A közvéleménykutatók szerint azonban sokan azért fognak Vadimra szavazni, mert azt tartják róla, hogy ő az egyedüli, aki még nem lopott, és nem árult el senkit. A győzelemre legesélyesebb elnökjelölt a Társadalmi Demokrácia Pártjának (PDSR) színeiben induló Ion Iliescu. Sikerének titka valószínűleg pontosan abban rejlik, hogy a választók már nem igazán bíznak a változásokban. Iliescu 1990 és 1996 között már elfoglalta az államfői posztot, és sokan úgy emlékeznek, hogy az ő idejében jobb volt az életük. Eddig úgy látszott, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kimarad a mocskolódásokból. A volt ügynököket vizsgáló parlamenti bizottság, a CNSAS tegnap közzétett jelentéséből viszont kiderült: néhány képviselőjelöltjük annak idején együttműködött a Securitateval. így valószínűleg az RMDSZ-nek is meg kell vívnia a maga harcát. Asztalos Csaba, az RMDSZ jogtanácsosa az Europressnek elmondta: ők már 1990-ben mindenkivel nyilatkozatot írattak alá, hogy csak az lehet a párt tagja, aki semmilyen formában nem működött együtt a Ceausescu-diktatúra politikai rendőrségével. Az idén ezt minden jelölt megerősítette. Az RMDSZ listáján szereplő jelöltek között van egyébként Fazekas László margittai református lelkész, ületve Bárány Ferenc volt egészségügyi miniszter, aki annak idején éppen azért mondott le, mert kiszivárgott róla, hogy a Secunak dolgozott. A közvélemény-kutatások szerint azonban az RMDSZ a botrány ellenére is valószínűleg gond nélkül megszerzi a szavazatok 6,5-7%-át. ■ Martonyi az EU-reformokról SOCHAUX Az EU-tagországok és a 13 tagjelölt részvételével megtartott Európai Konferencián első alkalommal bizonyosodott be, hogy az unió adott esetben 27 vagy 28 tagországgal is működőképes - állapította meg Martonyi János. A tagországok és különösen az EU soros elnökségét betöltő Franciaország számára azért volt hasznos az eszmecsere, mert a jelölt országok véleményét is megismerhették a reformokról, felhasználhatják azt a nizzai csúcstalálkozóig hátralévő időben folytatandó viták során, s beépíthetik a Nizzában esetleg megszülető kompromisszumokba - jelentette ki a miniszter. Az intézményi reformokkal kapcsolatos magyar álláspontról Martonyi János elmondta: Magyarország továbbra is azt az elvet támogatja, hogy már a csatlakozástól minden tagországnak legyen biztosa az Európai Bizottságban. A szavazati súlyok újraosztását illetően hazánk olyan mérsékelt, ésszerű megoldást részesítene előnyben, amely adott esetben a népességi arányokat is tekintetbe venné. Magyarország egyetért a megerősített együttműködés mechanizmusának alkalmazásával, valamint az alapvető jogok európai chartájában kifejtett elvekkel is. __________■ J ó gazdasági esélyek Tanácskoztak a KeK miniszterei Budapest A magyar gazdaság az idén 6 százalékkal növekszik, és az elkövetkező években 5-7 százalék közötti gazdasági növekedés várható - jelentette ki Matolcsy György. A gazdasági miniszter csütörtökön a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) gazdasági fórumán mondott megnyitóbeszédében kiemelte: a magyar kormány nagy figyelmet szentel a gazdasági életben fontos szerepet betöltő kis- és középvállalkozásoknak. Matolcsy György szerint a KeK 16 tagországa kiemelkedően jó gazdasági fejlődés előtt áll. A gazdasági fórum résztvevői a plenáris ülést követően három szekcióban folytatták munkájukat. A szekcióüléseken a magán- szektor fejlődési perspektíváit, az infrastruktúra fejlődését és az ezt elősegítő terveket, a nemzetközi pénzügyi lehetőségeket, illetve a régiók közötti együttműködést vitatták meg. A tanácskozáson szó esett a befektetési lehetőségekről és programokról, a kis- és középvállalatok közötti együttműködésről, valamint az információtechnológiáról is. Partnerközpontú intézményeket szeretnének Megyei igazgatói konferenciát tartottak Az elmúlt évek során hagyománnyá vált, hogy november második felében, Szekszárdon rendezik meg a megyei igazgatói konferenciát. Minden évben az aktualitásnak megfelelően választják ki a szervezők a témákat. Az idén a minőségbiztosítás az oktatásban volt az előadások témája. Szekszárd A megyei önkormányzat humán szolgálatok központja szervezésében került megrendezésre a Megyei Igazgatói Konferencia, melyen a szakmai előadásokon túl szót kaptak a diák-önkormányzat és a szülők képviselői is. Bajszné Kiss Magdolna, a humán szolgálatok központja pedagógiai irodájának vezetője foglalta össze a szakmai nap programját.- Az oktatási kormányzat 15 évre tervezve építette ki a közoktatásra vonatkozó minőségbiztosítási programját, mely a Come- nius 2000 nevet kapta. Ennek az alapelve az, hogy partnerközpontú intézményeket kell létrehozni. A szakmai előadásaink is ehhez a témához kapcsolódtak, vagyis választ kerestünk arra, mit vár el az iskolától, a fenntartótól, a szülőtől, a diáktól és a pedagógusoktól ez a program. Előadások hangzottak el arról is, hogyan élik meg azok az iskolák, ahol már a Come- nius 2000 program szerint dolgoznak. Ilyen a napközi otthonos óvoda Györkönyben, a bátai általános iskola, a bonyhádi Széchenyi általános iskola és az Apáczai Csere János középiskola Dombóváron. Az előadók szerint, mind a négy helyen azzal indítottak, hogy elvégezték az önértékelést, vagyis kielemezték saját helyzetüket, abból mi a jó, az elfogadható, és melyek a hiányosságaik. A szakmai napok egyik programja volt, hogy kiosztották a kuratóriumi ösztöndíjakat. Ennek három évre visszanyúló hagyománya van. A legtehetségesebb általános és középiskolai diákok és az őket felkészítő tanárok vehették át azt az egyszeri ösztöndíjat, melynek értéke 20 és 40 ezer forint között van. Ahogy én látom, iskola szülői szemmel A téma előadója, kollégánk F. Kovács Éva volt, aki maga is gyakorló szülő, egy 16 éves kislány és egy 18 éves fiú édesanyja.- Milyennek látom én az iskolát? Túlterheltnek. Túlterheltek a tanárok és a diákok, mert minden változik: tantervek és oktatási miniszterek jönnek-mennek, újabb- nál-újabb zseniális oktatási koncepciók születnek és hamvukba halnak. Egy valami változatlan: félelmetesen sok az elsajátítandó tananyag. Állandó a kapkodás, miközben minőségfejlesztésre törekszik a tárca. Biztosan vannak, akik tanultak Cambridge-ben, Anglia híres oktatási intézményeiben óvakodnak attól, hogy a diákokat túlterheljék, ezért nincs napi hét órájuk. Kínosan ügyelnek arra, hogy a szellemi képzés arányban legyen a testi és a kulturális neveléssel. Az ép testben, ép lélek elvet vallják, míg a mi iskoláinkban az ép testben épp hogy élek a jellemző. Az állandó teljesítménykényszer mellett éppen a legfontosabb sikkad eb akiért mindez lenne, a gyerek. Őrá nem gondol senki, ha túl okos az a baj, mert tehetséggondozásra nincs mód, ha pedig kevésbé jó képességű, akkor meg a felzárkóztatáshoz nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek. A középiskolákban gyakran hangzik el még ma is: ide nem kötelező járni. A pedagógus kollégák némelyike hajlamos megfeledkezni arról, hogy az oktatás szolgáltatás. Az oktatási intézményeknek egyre inkább figyelembe kell venniük a szülők kívánságait és amennyire lehetőségük van rá, teljesíteni azokat. Erkölcstelen dolog meghirdetni a nyelvoktatást, ha aztán heti két órában tanítják csak az idegen nyelvet és a nyelvvizsgára való felkészítésért is külön fizetni kell. Ha a szülő felveti ezt a problémát, többnyire azt a választ kapja, kevés a nyelvtanár, nem lehet őket megfizetni. Ami a továbblépést illeti úgy vélem, az eddiginél nagyobb szükség lenne arra, hogy a pedagógusok együtt gondolkodjanak a szülőkkel és a gyerekekkel. Fontos a tanulás, de ekkora hangsúlyt kellene, hogy kapjon a személyiségnevelés is. Nem kapnak a gyerekek ideákat, követendő példákat, kevés az együvé tartozást erősítő sport, kulturális rendezvény. Olyan iskolát szeretnék, ahová diák és tanár egyaránt örömmel jár. i i * é
