Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. November 3., Péntek Már az EU-ba készülnek Szövődé megváltozott munkaképességűeknek Felvonóval a gimnáziumba Az érték bennünk van, nem a korlátáinkban Két éve lépett hatályba az a törvény, amely előír­ja, hogy a már meglévő középületeket a fogya­tékkal élők számára akadálymentesen megköze­líthetővé kell tenni, legkésőbb 2005. január 1-jé­A felvonónak legjobban Bertalan Tamás örül ig. Vannak intézmények, amelyeket a törvény hatályba lépése óta felújítottak, de a moz­gáskorlátozottakra mégsem gondoltak. És vannak olyan intézmények is, amelyeket elsősorban nem is a paragrafusok, hanem sérült embertársaik érdekében „akadály­mentesítenek”. A bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban felavattak egy felvonót a mozgáskorlátozottak számára.- Fontos, hogy a közintézményekbe, az is­kolákba be tudjanak jutni a mozgássérültek- mondja Bertalan Tamás, aki közel egy éve dolgozik az intézményben, és maga is kere­kes székben éli életét: - Ha a bonyhádi gim­náziumban van egy ilyen lift, ide tudnak jönni tanulni a mozgássérült fiatalok is. Na­gyon pozitív dolog volt az iskolavezetéstől, hogy rábólintott a felvonó ötletére. Örü­lünk, hogy ebben a kis zugban meg tudtuk oldani az épületbe való bejutást. Bonyhádon az utakon való közlekedés a kerekes székeseknek megoldott, azt viszont nagyon sajnálom, hogy a postát a felújításakor nem akadálymentésítették. Szörnyű, hogy - mivel más nem veheti át a dol­gaimat - mindig kell keresnem egy embert, aki behúz a kocsimmal az épületbe a lépcsőkön át. Az emberek ugyan segítőkészek, de nem min­denki tudja, hogyan is kell segíteni, és bi­zony izgulnom kell, nehogy kiborítsanak. A felvonó készítője, Bertalan Sándor (az isko­lában dolgozó Tamás édesapja) elmondta, hogy tervező barátjával az otthonukban ké­szítettek először felvonót, de „ez a mostani annál sokkal jobb, egyszerűbb megoldású, gyorsabb, csöndesebb. Ennél jobb nem léte­zik.” A tervező barát szintén bonyhádi, Rabatin Gábor: - Úgy kezdődött az egész, hogy a barátomnak fia, aki mozgássérült, itt kapott állást a gimnáziumban. Probléma volt számára a sok lépcső. Nem volt egysze­rű feladat, de szerencsénkre volt egy mellék- lépcsőház, amely alkalmasnak mutatkozott a felvonó létesítésére. Elkezdődött a tervez- getés, a legfontosabb anyagok beszerzése. A tervdokumentáció 66 részletrajzból tevődött ösz­Köszönet a tervezőnek! FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A felvonót Csikesz Erzsébet és Krähling Dániel avatta fel sze a három hónapos munka végére. Sokmindent terveztem már, felvonót csak ebben a két eset­ben. Adódott a feladat,- meg kellett csinálni. Az avatási ünnepségen megjelent Dr. Csikesz Erzsé­bet, a Köztársasági Elnöki Hivatal társada­lompolitikai főosztályának főtanácsadója: - Nagyon szép a mai napban, hogy egy iskola gondolt a segítő kéz nyújtására. Az élet ren­geteg akadállyal terheli a kevésbé szerencsé­seket és szerencsésebbeket, de a közösség­ben való együttmunkálkodás nélkül sokkal nehezebb venni ezeket az akadályokat. Ta­valy nyerte el Magyarország a nemzetközi Roosevelt-díjat a fogyatékkal élők érdekében végzett munkájáért. A mai felvonó-avatás is i igazolja, hogy megérdemeltük azt a díjat - *' nem múlik el az emberekben nyomtalanul a felismerés, hogy másféle emberek is élnek körülöttünk. Az érték bennünk van, és nem a korlátáinkban. MÁ-RÉ Régi-új sportegyesület Bonyhádról, Nagymányok- ról és Izményből is járnak dolgozni a Luxin Kft. kézi szövő üzembe, amelyet a napokban avattak Győrében. Győré Schäffler Ádám, a Luxin Kft. üzemigazgatója érdeklődésünkre elmondta: a cég a beruházáshoz térítésmentesen kapott egy épüle­tet a helyi önkormányzattól. Na­gyon hálásak a helyi vezetőknek az együttműködésért. A ház azon­ban kicsinek bizonyult, ezért a me­gyei munkaügyi központtól kértek és kaptak támogatást. Az itt dolgo­zók előzőleg egy tanfolyamon ve­hettek részt, amelyen megismer­kedhettek a szövő szakmával. A munkák elhúzódása miatt csak némi késéssel kezdődhetett az üzemszerű munka. A szövőüzem Höfflemé Kelemen Emma is megkapta a Merész Konrád- díjat, amelyet a kiemelkedő pedagógiai munkát végző pedagógusok számára ala­pított a bonyhádi önkor­mányzat. Höfflerné Kelemen Emma 1950 és 55 között a Dombóvári tanító­képző Intézetben tanult. 1954- ben érettségizett, 1955-ben, egy év gyakorlat után képesítő vizsgát tett. Egy évig Kétyen, három évig Kakasdon dolgozott.- 1960. december 1- jén kezdetem dolgozni a bonyhádi II. Számú Ál­talános Iskolában. In­nen - ahol különböző beosztásokban dolgoz­tam - mentem nyugdíj­ba 1991-ben.- Táncot tanítottam és színdarabokat mutat­tunk be a gyerekekkel Kétyen. Kakasdon az országban elsőként alakítottunk klubot. Szerveztem a röplabda-, az asztalitenisz-, a fut­ballcsapat munkáját. A falusi spar- takiádversenyen eljutottunk az or­szágos döntőig. Bonyhádon is ki­vettem a részem a közösségi mun­kából. Az egyik igazgatóm a szak- szervezeti, a másik a csapatveze­húsz megváltozott munkaképessé­gű számára ad elfoglaltságot. Az al­kalmazottak között nemcsak hely­beliek, hanem izményiek, nagymányokiak, sőt: Bonyhádiak is vannak. A múlt pénteken meg­tartott avatóünnepségre elment Nagy Gábomé, Dunaföldvár pol­gármestere, aki nagyon érdeklődik a Luxin programja iránt: az ő váro­sában mintegy kétszáz megválto­zott munkaképességű él. Az üzemigazgató örömét fejez­te ki amiatt, hogy az üzemben gyártott termékek - rongy, fali és futószőnyegek - nagyon kereset­tek a piacon. Sikerült betörniük a muftikhoz, azaz ott vannak a nagy láncok hazai üzleteiben. Már na­gyon várják az Európai Unióhoz történő csatlakozást, hiszen akkor ezen üzlethálózatok révén megje­lenhetnek termékeikkel a nyugati piacokon is. Jelenleg ezt csupán a vámszabályok akadályozzák meg. tői, a harmadik az igazgatóhelyet­tesi munkát bízta rám. Eredmé­nyesen fáradoztam a gyerekek sza­badidős programjának megszerve­zése, lebonyolítása érdekében - vall a múltról egy korábbi nyilatko­zatában, amelyet így folytat:- 1984-től 1991-ig a majosi is­kolában voltam vezető. Itt tizen­hét éven át hagyományőrző szakkört is vezettem. Amikor a díjhoz gratuláltunk ne­ki, elmondta: a majosi éveire em­lékszik vissza a legszívesebben. Ott a diákok és a szülők azon voltak, hogy mindannyi­an szeressék egymást.- Mindig az volt a fontos, hogy mit értünk el, mert folyton verse­nyeztünk egymással: gyerekek, felnőttek, ki­csik és nagyok. Folyton azt néztük, ki mit tudott jobban, érdekesebben megcsinálni, ki mit talált ki. Az oktatás tehát fontos, de a nevelést tartottam a legfontosabbnak' Kelemen Emmát talán még töb­ben ismerték a székely hagyomá­nyok gyűjtőjeként, ápolójaként, mint pedagógusként. Munkáját a Székely Szövetség 1996-ban Se­bestyén Ádám díjjal ismerte el. Botond néven diáksport egyesü­let alakult 66 alapító taggal októ­ber közepén a bonyhádi 2. Szá­mú Általános Iskolában. Az ala­kuló ülésen a jelenlévők elfogad­ták az egyesület alapszabályát és megválasztották tisztségviselői­ket. A DSE-t 5 fős elnökség irá­nyítja, melynek tagjai: Bölcsföldi Árpádné iskolaigazgató, Nagy Er­vinné, a diákönkormányzatot patronáló nevelő, Völgyi István, a testnevelési munkaközösség ve­zetője, illetve Bischof Tamás, a természetjárók szervezője. Az egyesület elnökének Csábrák Já­nost, az iskola testnevelőjét vá­lasztották. A diáksport egyesület négy sportcsoportot alakított (at­létika, labdarúgás, úszás, termé­szetjárás), céljaik között szerepel a diákok sportos életmódra, rend­szeres aktivitásra nevelése, a ta­nulók személyiségének fejleszté­se, a rendszeres sportolási-ver­senyzési igények felkeltése és ki­elégítése, a sportban tehetséges tanulók kiválasztása és gondozá­sának elősegítése. És hogy miért régi és egyben új is a most alakult egyesület? Mert a hatvanas-hetve­nes években Botond néven már működött Bonyhádon - elsősor­ban a cipőgyárra alapozva - ilyen néven sportegyesület. VÖLGYSÉGJÁRÓ BEOLVAD a mágocsi székhelyű Hegyhátvidéke Takarékszövet­kezet a Völgységi Takarékszövet­kezetbe. Erről ma délután a két takarékszövetkezet együttes köz­gyűlésén döntenek Bonyhádon. FOGADÓNAPOT tart a Politi­kai Foglyok Országos Szövetsé­gének bonyhádi szervezete no­vember 6-án Bonyhádon. Reg­gel 9 és délután két óra között várják az érdeklődőket a városi művelődési központban. HOL A HATÁR? Humanizmus és kereszténység. Ezzel a cím­mel kezdődik előadás a bonyhá­di művelődési központ bibliais­mereti sorozatában november 7- én, 18 órakor. A BONYHÁDI bankok történe­téről tart előadást Szőts Zoltán, a Völgységi Múzeum igazgatója, a Honismereti Körben. A program november 9-én, 17 órakor kezdő­dik a művelődési központban. A KOSZORÚÉR és szívbetegsé­gekről beszél a Városi Nyugdíjas Klubban dr. Bajusz Viktor főor­vos. Az előadás november 7-én, 17 órakor kezdődik a művelődé­si központban. MEGJELENT az első bonyhádi falinaptár. A 2001-es kalendár- ban Máté Réka bonyhádi képei találhatók. A kiadvány elkészül­tében közreműködött Dudás Ol­ga és Tröszt Erika. A KÁBÍTÓSZER fogyasztásához vezető okokról, a devianciákról valamint az ifjúság és a drogok ta­lálkozási módjairól beszél a Völgységi Önkormányzatok Meg­előzési Egyesületének tanfolya­mán Brassói László. A program november 9-én, 16 órakor kezdő­dik a művelődési központban. Bonyhád és környéke lakossága a Tolnai Népújságba a Bonyhád Tourist Irodájában /Bonyhád, Szabadság tér 16., Arzenál Üzletházban/ Telefon/fax: 74/453-156 is feladhatják keretes­és apróhirdetéseiket! Kelemen Emma kitüntetése A majosi évekre emlékszik szívesen A lelkész a lélek egészségéért Perczel-díjat kapott vitéz Jónás János, a bonyhádi katolikus apát Perczel díjat adományozott a bonyhádi képviselő-testű- - let Jónás János katolikus lelkésznek. Az apát plébá­nossal ebből az alkalomból beszélgettünk. Jónás János 1934. július 8-án szü­letett Kismácsédon: Pozsony me­gyében, a galántai járásban. A tel­jesen magyar, katolikus falu ma Diószeghez tartozik.- Felvidéket, és vele ezt a sok vihart megért falut is Trianon csa­tolta el az országtól 1920-ban. 1938-ban került vissza az anyaor­szághoz - emlékeztet az apát, majd így folytatja visszaemléke­zését.- 1940 és 44 között végeztem az elemi iskolát, 1944-től 46-ig magyar katonák és leventék, majd orosz katonák kapták meg az is­kola épületét, így két évig nem volt oktatás. 1947 májusában telepítettek át bennünket Kisdorogra, ott jártam 5-7-be, a 8. osztályról Tevelen tet­tem vizsgát. 1949 és 1951 között a pécsi kis szemináriumban tanultam, a Nagy Lajos Gimnázium tanárai, a ciszterci rend tagjai jártak hoz­zánk tanítani.- 1950-ben elvitték a szerzete­seket, 1951-ben pedig államosítot­ták az iskolát. Szerencsére Bony- hádra felvettek a gimnázium 3. osztályába, igaz, különbözeti vizsgát kellett tennem. A korábbi evangélikus gimná­zium ez idő tájt már állami intéz­mény volt. Az érettségi „ajándé­kom” Ady antiklerikális cikkei voltak...- A gimnázium után felvettek a szegedi egyetemre, matemati­ka fizika szakra, a legmagasabb ösztöndíjjal, pedig „kulák” és klerikális voltam. A tanulást nem ott folytattam, hanem a bu­dapesti Hittudományi Akadé­mia Központi Szemináriumába mentem. 1958-ban szenteltek pappá. Ezt követően több helyen voltam segédlelkész, 1979-ben kerültem Bonyhádra, azóta itt vagyok. 1994-ben lettem esperes, majd 1996-ban kaptam vitézi címet.- A kitüntetés indoklásában az szerepel: önzetlen és példaadó munkájáért.- A legfontosabb természete­sen a szolgálat. A papnak gon­doskodnia kell a lelkek jólétéről és egészségéről. Itt állandóan ké­szenlétben kell lenni, hiszen a hí­veknek bármikor szükségük le­het rám.- Az elmúlt 21 év alatt 2335 ke­resztelő, 884 esküvő és 2048 te­metés volt. Ezek közül csak keve­set nem én tartottam. Ez idő alatt 1893 elsőáldozó és 1610 bérmál­kozó volt Bonyhádon. Az egyház emellett sok min­dennel foglalkozik: például bete­gek gondozásával és hitoktatás­sal. Most az általános iskolákban és a gimnáziumban vannak hittan órák, sajnos még nem védett idő­ben. Az elmúlt évtizedekben helyre kellett hozni a templomot, új tor­nyot építettünk, villamosítottuk a harangot. Építettünk ravatalo­zót a bonyhádi temetőben, felújí­tottuk a cikói és a ladományi templomot is, a széplaki ótemp­lom melletti zarándokházat, a kálvárián rendbe hoztuk a kápol­nát és a stációkat: ezek­be Stekly Zsuzsa készí­tett zománcképeket. Épp most zajlik a plébá­nia felújítása. Szintén meg kell újítani a szent- háromság szobrot. Szó­val mindig akad tenniva- 16...- Ön egyházmegyei ta­nácsos és bíró is. Miből áll ez a tevékenység?- Általában házasságok ér­vénytelenítéséért fordulnak hoz­zánk. Az egyház a házasságot nem bonthatja fel, de azt ki­mondhatja, hogy érvényesen vagy érvénytelenül kötötték azt meg.- Ezt ki állapíthatja meg?- Két egyházmegyei bírónak és az elnöknek is egyet kell értenie. A végső szót másodfokú ítélettel a kalocsai érseki bíróság mondja ki.- Nemrégiben szép közösségi épülettel gyarapodott az egyház- község. Mire használják?- Ez a ház minden jóakaratú ember ott­hona lehet. Nemcsak egyházi, hanem világi rendezvények is he­lyet kapnak benne. Működik egy ifjúsági csoport és a cserké­szek is ott vannak. Be­jelentkeztek a civil szervezetek: a Felvidé­kiek Szövetsége és a Rákóczi Szövetség. A német Kränzlein együttes táncosai is ide akarnak húzódni. Mi mindenkit szere­tettel látunk, aki valamilyen ne­mes cél érdekében akarja a há­zat használni. HANGYÁL 4 i —i-—.cat iw ——mm— ...........i miw —... , H úsz embernek ad munkát az új üzem fotó: bakó jenö

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents