Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-15 / 267. szám
2. oldal - Tolnai Népújság VILÁG TŰK Ö R 2000. November 15., szerda ffüHI Stockholm támogatja az EU bővítését Jó osztályzatot kapott a magyar gazdaság Svédország arra törekszik, hogy már 2003-ban új tagok csatlakozhassanak az Európai Unióhoz, s ennek érdekében tevékenykedik majd a jövő év első felében esedékes uniós elnöksége idején - jelentette ki újságírók előtt a svéd külügyminiszter Budapesten. Budapest „A bővítést Stockholm kiemelt fontosságú ügynek tekinti” - hangsúlyozta Anna Lindh, aki a tagjelölt országokat érintő körútja keretében látogatott Magyarországra, és tárgyalt Orbán Viktor miniszter- elnökkel is. A svéd politikus egyetértett meghívójával, a magyar külügyminiszterrel abban, hogy az Európai Bizottság bővítési stratégiai okmányában a csatlakozási tárgyalások lezárására felvázolt 2002-es időpont akár 2001 végére előrehozható. „Változatlanul lehetséges, hogy Magyar- ország 2003. január 1-jén belépjen az unióba” - jelentette ki Martonyi János. Szerencsésnek nevezte, hogy a csatlakozási tárgyalások rendkívül fontos szakaszában, 2001 első felében éppen Svédország az EU soros elnöke. A svéd diplomácia irányítója szerint bár Magyarország az egyik legfelkészültebb tagjelölt ország, több területen - így például a környezetvédelem vonatkozásában - még komoly lépések szükségesek az EU-érettség eléréséhez. Kérdésekre válaszolva Anna Lindh közölte: egyelőre korai lenne megnevezni azokat az államokat, amelyek a bővítés első körében csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. Kiemelte azonban az egyéni teljesítmény szerinti elbírálás elvének fontosságát. Jelezte, hogy a svéd elnökség a lehető legtöbb fejezetet le kívánja zárni a csatlakozási tárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban Martonyi János megjegyezte: három-négy olyan fejezet is létezik, amelyet Magyar- ország a maga részéről már lezártnak tekint. Ilyen például az energia, a külgazdaság, valamint a társadalmi érdek- egyeztetés fejezete. Mádl Ferenc Bécsben A köztársasági elnök az osztrák főváros vendége. Mádl Ferenc egyike azoknak a magas rangú politikusoknak, aki az Európai Unió 14 tagállama által meghirdetett szankciók szeptemberi feloldása után felkeresik Bécset. Az államfő találkozik Schüssel kancellárral és Heinz Fischerrel, a parlament elnökével is. Konzulátus nyílik Szabadkán Nincs akadálya annak, hogy Magyarország konzulátust nyisson Szabadkán - derült ki Martonyi János belgrádi tárgyalásain. A magyar külügyminiszter megbeszélést folytatott Vojiszlav Kostunica’ jugoszláv elnökkel, aki tíz nap múlva Budapestre látogat a Középeurópai Kezdeményezés értekezletére. A tragédia oka műszaki hiba? Az ausztriai gleccservonat valószínűleg már az előtt elromlott, hogy az alagútba ért volna. Tegnapig kilencven halott maradványait hozA svéd külügyminiszter és magyar vendéglátója Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank értékelése szerint a kelet-közép-európai térség országai közül Magyarország jutott a legmesszebbre. A piacgazdasági átalakulásról szóló éves jelentésükben az EBRD közgazdászai 26 ország teljesítményét osztályozták. Egytől négy pluszig terjedő skálán értékelték a privatizáció állását, a vállatok átalakítását, az árfelszabadítást, a külkereskedelmi és a valutaátváltási rendszereket, a bankreformot. Magyarország a legmagasabb 4 és 4 plusz osztályzatot kapta a privatizációra, a külkereskedelemre és a valutaliberalizációra, a bankrendszer reformjára, az értékpapírpiacokra. A „bizonyítványba” egyetlen hármas csúszott be, ami a versenypolitika bírálata. Az EBRD-jelentés rámutat arra, hogy az energiapiacon az ágazat teljes körű átalakítása, valamint ták felszínre. A mentést nehezíti, hogy szikladarabok szakadnak le az alagút belsejéből. A szakemberek szerint legalább egy hétre lesz még szükség ahhoz, hogy valamennyi áldozatot kihozzák. A tragédia nyomán Francia- országban és Ausztriában egyaránt elrendelték a kábelvasutak felülvizsgálatát. Nem vállalják az egyetemet A Romániai Magyar Demokrata Szövetség lehetséges koalíciós partnereiként emlegetett pártok közül egy sem hajlandó felvállalni a romániai magyar állami egyetem ügyét. Az RMDSZ mindeddig csak azt tartotta kizártnak, hogy az élesen magyarellenes, szélsőségesen nacionalista román pártokkal lépjen szövetségre, de azt is leszögezte: tárgyalni csak a november 26-ai választási forduló után fog. Rehabilitálják Wallenberget Oroszország annak hivatalos elismerésére készül, hogy a Szovjetunió törvényellenesen börtönözte be a svéd Raoul Wallenberget, aki FOTÓ: EUROPRESS/EPA az uniós csatlakozásra való felkészülés érdekében létfontosságú az árreform. A jelentés felhívta a figyelmet a szociális, társadalombiztosítási reformok felgyorsításának szükségességére is, különösen az egészségügyben. A legnevesebb nemzetközi hitelminősítő intézet (Moody’s) ugyancsak kedvezően ítéli meg hazánk gazdasági helyzetét. Értékelése szerint „Magyarországot az erőteljes növekedés, a szárnyaló export és a szilárd beruházási háttér jellemzi”. Ennek alapján B kategóriáról A kategóriára változik hitel- minősítői besorolásunk. Ez azt jelenti, hogy külföldön ezentúl jóval könnyebben és alacsonyabb kamatok mellett juthatunk hitelhez. A Moody’s bejelentése azonnal éreztette hatását a Budapesti Értéktőzsdén is, az árfolyamok tegnap emelkedni kezdtek. ■ a második világháború idején zsidók tízezreinek életét mentette meg Magyarországon. Várhatóan Putyin elnök fogja aláírni azt a rendeletet, amelyben hivatalosan elismerik: Wallenberget törvényellenes módon tartották fogva a Szovjetunióban, ahol aztán meg is halt. Tüntetések a benzinár ellen Londonban és Edinburghban tegnap tiltakoztak a fuvarozók a magas üzemanyagárak, illetve amiatt, hogy a kormány nem teljesítette a szeptemberi olajblokád idején bejelentett követeléseiket. Árambehozatali tilalom Berlin törvénnyel akarja megakadályozni a nemkívánatos áramimportot - elsősorban keletről. Az intézkedés sújthatja a túl olcsó francia, cseh, orosz vagy éppen magyar áramot, de nem kap zöld utat a „nem tiszta” áram sem, ha az erőmű, ahonnan származik, nem felel meg a németországi környezetvédelmi vagy biztonsági előírásoknak.______________■ HÍREK RÖVIDEN Megkésett javaslat Román értelmiségiek közös jelöltet állítanának Bukarest A román kormánykoalíció pártjai által indított, illetve támogatott államfőjelöltek egyike sem kíván visszalépni egy közös jelölt javára. Neves román értelmiségiek szerint a demokratikus erők megosztottsága azzal fenyeget, hogy Románia a baloldal jegyében visszatér az egypártrendszerhez, ezért közös jelöltben kellene megegyezni. Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt jelöltje úgy véli, a többieknek kellene visszalépniük, mivel ő az egyedüli, aki képes legyőzni a legnagyobb esélyesnek tartott Ion Iliescu volt államfőt. A közvélemény-kutatási előrejelzések viszont azt mutatják, hogy nagyjából annyi, esetleg kevesebb szavazatra számíthat, mint Frunda György, az RMDSZ jelöltje. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje üdvözölte az értelmiségiek felhívását. Ő is úgy véli, a többieknek kell visszalépniük, mivel neki van a legnagyobb esélye arra, hogy az elnök- választás második fordulójába jusson. Isarescu miniszterelnök, aki független jelölt, megkésettnek és éppen ezért zavarkeltőnek nevezte az értelmiségiek felhívását. Szerinte a felhívás ugyan fontos, de annak még a nyáron kellett volna elhangoznia. Az elnökről Florida dönt Washington A múlt keddi amerikai elnökválasztáson közel 100 millió szavazatot adtak le, de az eredmény az egyes államokban olyan szoros lett, hogy most minden figyelem Floridára irányul. Nem kizárt, hogy néhány tucat voks dönt majd arról, ki lesz az Egyesült Államok elnöke. Florida tegnap valósággal fuldoklód a bírósági jogviták tengerében. Az állam igazságügyi minisztere szerint megvan a kellő jogalap a szavazatok ismételt újraszámlálására. Palm Beach megye szavazat- számláló testületé úgy döntött: mégsem hajtja végre a szavazatok kézzel történő átszámlálását, mert nincs erre elegendő idő. A határidő meghosszabbítása végett azonban a demokraták az állami bírósághoz fordultak. Kedd délutánig még nem zárult le egy másik, a republikánuKözel-Kelet Az izraeli hadsereg több, palesztin ellenőrzés alatt álló települést zárt le Ciszjordániában azután, hogy a palesztinok hétfőn négy izraelit megöltek. Tervek szerint Izrael a palesztin felügyelet alatt álló összes települést elszigeteli. Az eddiginél is szigorúbban fogják korlátozni a palesztinok mozgását: lényegében csak az élelmiszert és gyógyszert szállító járművek közlekedhetnek szabadon. A palesztin közigazgatású városok teljes zárlatán kívül egyéb intézkedéseket is hoznak, amelyekről nem közöltek részleteket. sok által kezdeményezett eljárás. Bush pártja azt kérte, tiltsa meg a bíróság a kézi szavazatszámlálást. A demokratákkal rokonszenvező állampolgárok viszont nyolc egyéni beadvánnyal fordultak más bíróságokhoz, kérve annak megállapítását, hogy a Palm Beach-i szavazólap félrevezető volt. Üdítő kivétel a viták alól Volusia megye, ahol a voksok kézi át- számolásával végeztek. Gore demokrata elnökjelölt az átvizsgálás során húszegynéhány szavazattal gyarapította támogatóinak táborát, ami csekély reményt ad a demokratáknak arra, hogy ledolgozzák Bush republikánus elnökjelölt floridai előnyét, ami az eddigiek szerint 250-300 szavazatot tesz ki. A floridai megyékben zajló jogviták tisztázásán túl még egy további kérdés nyitott: a tengerentúlról postai úton érkező szavazatokat péntekig kell fogadni Floridában. Kedden izraeli katonák három palesztin fiatalt öltek meg. Egy 13 éves palesztin kamasz a Gáza és Izrael közötti átkelőhelyen tűzött össze izraeli katonákkal, akik agyonlőtték. Előzőleg a Gázai övezet déli részén lőttek le egy 21 éves palesztin fiatalembert hasonló összecsapás során, míg a ciszjordániai Rámalláhban egy 15 éves fiú vesztette életét. Ezzel egy időben a Mohamed Katonái Brigádok elnevezésű új palesztin csoport bejelentette, hogy tagjai oltották ki egy izraeli kamionsofőr életét. Hírek szerint a palesztin fundamentalista Iszlám Dzsihád okolható azért az akcióért, amelyben három izraeli vesztette életét Rámalláh mellett. v* * Európa intézkedéseket vár az USA-tól Sikerül-e megegyezni a hágai környezetvédelmi világkonferencián? Éles vita folyik Hágában a környezetvédelmi világkonferencián arról, hogy a résztvevő 180 ország milyen lépéseket tegyen az üvegházhatást okozó gázkibocsátás megfékezésére. A tanácskozáson elnöklő holland környezetvédelmi miniszter figyelmeztetett arra, hogy nem halogatható tovább az egyes országok felelősségvállalása. Az európaiak hajlanak a szigorú intézkedésekre, amint azt a három éve aláírt kiotói jegyzőkönyv előirányozza. A világ légszennyezésének negyedét egymagában kibocsátó Egyesült Államok azonban egyelőre kitér a legfontosabb lépések elől és ezt a magatartását erősíti az elhúzódó elnökválasztás miatti bizonytalanság. A legbefolyásosabb nemzetközi környezetvédelmi szervezet, a Greenpeace igazgatója szerint ha Hága most csalódást okoz, azért csak az amerikaiak okolhatók. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítására született 1997. évi kiotói megegyezést napjainkig egyetlen fejlett ipari ország törvényhozása sem ratifikálta. Clinton elnöknek a mostani tanácskozás alkalmából közzétett üzenete szerint „ha nem cselekszünk, száz év alatt 5-9 fokkal növekedhet az éves középhőmérséklet.” Amerikai és európai környezetvédők viszont azzal vádolják az amerikai elnököt, hogy éppen ő nem tesz semmit, meghátrált az ipari lobbik előtt. Az Európai Unió jelezte: szeretné rávenni Amerikát a kiotói egyezmények betartására. Ám az Egyesült Államok más ötletekkel érkezett a tanácskozásra. A kitűzött elveknek - főként a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének- ugyanis csak akkor tudna megfelelni, ha pótlólagos beruházásokat hajtana végre. Ehhez sem kongresszusban, sem a lakosság körében nem nagyon lehet támogatókra találni. Az Egyesült Államok ezért - 14 délamerikai ország támogatását maga mögött tudva - azt szeretné elérni, hogy egész régiókra vonatkozzanak a kibocsátási határértékek, az egyes országok „kereskedhessenek” egymás közt a „szennyezési jogokkal”. A kibocsátott üvegházgázok mennyiségének megítélésénél pedig vegyék figyelembe, hogy az államok milyen erőfeszítéseket tesznek az erdők-mezők- rétek telepítésének terén. Európa ragaszkodik a kiotói egyezményhez, és határozott intézkedéseket vár az Újvilágtól, ugyanis jelenleg § üvegházhatást okozó gázkibocsátás 24 százalékát az Egyesült Államoknak tulajdonítják. __________________(szűcsi EL TEMETTÉK AZ ANYAKIRÁLYNŐT. Koppenhágában végső nyugalomra helyezték a nyolcvanéves korában elhunyt Ingridet, aki 1947 és 1972 között volt Dánia uralkodója. ________ ____ _____________ _______________________________________FOTÓ: EUROPRESS/EPA T » \ 4 4 Elszigetelik a palesztinokat
