Tolnai Népújság, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI T A J A K 2000. November 14., kedd Massive: ez az én munkám- mondja Hódosi István, nyugdíjba készülő igazgató- Lesz ünnepség, pezsgő, búcsú?- Lesz búcsúünnepség, de nem biztos, hogy elmegyek janu­ár 1-én nyugdíjba.- Azt mondta szívesen menne már. Elég volt ez a tíz év Magyar- országon?- Nem ezért mondtam, élni is kell. Én mindennap dolgozom, reggel héttől este nyolcig, kilen­cig.- Ha visszaemlékszik: milyen reményekkel jött vissza Magyar- országra 1990-ben, amikor még nem volt biztos, hogy lesz Massive-üzem?- Ez már 1990-ben is biztos volt. Amit elvár­tam, be is következett: Magyarországon is dol­gozni kell mindenütt, ezt elfogadtattam. Aki a Massive-hoz jön, tudja, hogy itt dolgozni kell, Névjegy umban, a belgáknak egészen más a természete, mit a magyar embernek. Nem azt mondom, hogy jobb dolgozók, de nekik egyszer, vagy kétszer kell meg­mondani valamit. Nem tudom, ennek mi az oka.- Sokan fordultak, fordulnak önhöz segítségért. Mi szerint szponzorálnak?- Segítenünk, szponzorálnunk kell a helyi sportot, ez nem azt jelenti, hogy játékosokat kell venni, ennek a tulajdonos is elle­ne van. Háromszázezer forintot a futballra, kétszá­zezret a kézilabdá­ra fordítunk éven­te. Ha megkeres­nek mások, jóté­kony rendezvé­nyekhez mindig adunk lámpateste­ket, de pénzt nem.- Mit említene az elmúlt tíz év po­zitív és negatív tör­Hódosi István 63 éves Debreceni származású, 1956-ban távozott Magyarországról 1957-től dolgozik a Massive-nál, ahol 1990-ben beszerzési igazgató- helyettes 1990-től a Massive Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Hobbi: bélyeggyűjtés, virágok Család: nős, felesége, Suzanne, belga nemzetiségű, Belgiumban két gyer­meke, két unokája van. valamivel többet is fizetünk, mint más vállalat Tamásiban.- Az első években nem ment minden zökkenőmentesen, való­színűleg mások voltak az elvárá­sok egy nagy céggel szemben. Hogy tudták jobbra fordítani a kapcsolatot?- Az emberekkel beszélni kell, meggyőzni őket. A magyar mun­kásember jobb, mint egy tajvani.- A magyarokat, vagy a belgá­kat kellett erről meggyőzni?- A magyarokra értem ezt. A korábbi negyven év tönkretette ezt a felfogást, azt hiszem sike­rült felépítenem elég hamar a jó szellemet. A magyar ember a jó hírnevét visszakapta.- Szigorú, vannak, akik nyers modorú vezetőnek mondják.- A felfogásom egészen más. Én harmincöt évig éltem Belgi­ténései közül?- Olyan ember va­gyok, aki a negatívu­mokat elfelejti, ebből a szempontból sze­rencsésnek tartom magam. Két gyere­kem van, akiknek si­került az életük, de velük is szigorú vol­tam otthon is. A fiam a villanyszerelő, lá­nyom a reklám szak­mában dolgozik önál­lóan, négy és huszonöt fős céget vezetnek.- Belga állampolgár is. Hol van otthon?- Jól érzem magam itt Tamá­siban. Én ott vagyok otthon, ahol meg tudok élni. Én nem mon- dem, azt, hogy Magyarország a hazám. Ha lehetetlenné teszik valahol az ember életét, akkor máshol élnék.- A belga tulajdonosoknál, gondolom, nagy pirospont az új tamási üzem...- Amikor idejöttem, az volt a célom, hogy minél hamarabb többet termeljünk, és bővítsük az üzemet. Életem egyik legna­gyobb teljesítménye ez, azt mon­dom, megérte. Mindig büszkén fogok nézni a Massive-ra, ez az én munkám. _______________________________________l-H-CI Kisebbségi döntések Pari Első alkalommal tartja új székhá­zában, Pádban ülését a tamási német kisebbségi önkormányzat november 15-én, szerdán 15 óra­kor. Az ülésen szó lesz a közmeg­hallgatás előkészítéséről, a szék­ház fenntartásáról, és kulturális programszervezésről. A kisebb­ségi önkormányzat szervezésé­ben múlt hét péntekén negyven németajkú látogatott el Szek- szárdra, ahol megtekintették a Német Színház operettgáláját. A képviselők tárgyalnak a pári templom felújításának támogatá­sáról is. A testület már korábban eldöntötte, hogy hozzájárul a re­konstrukcióhoz, arról, hogy mennyivel, nem született döntés. Bérlakások: igények, tervek, bevételek Lecsökkent lakásállomány, szociális várólista Készülnek a pályázatok a Gazdasági Mi­nisztérium új önkormányzati bérlakások építéséhez meghirdetett támogatására: Simontornyán egy hónapon belül eldőlhet, mennyit fordít a város erre a célra. Tamási­ban itt még nem tartanak az előkészületek. A térség mindkét városában elsősorban szo­ciális alapon igényelnek önkormányzati la­kást. A volt tanácsi lakásállomány felére, il­letve töredékére csökkent. SlMONTORNYA, TAMÁSI Az ez év júniusában megjelent miniszteri rende­let két jogcím alapján támogatja az önkormány­zatokat: szociális elhelyezést nyújtó, és költség­alapon meghatározott lakbérű bérlakások kiala­kítására lehet pályázni, méghozzá igen kedvező feltétellel. Mindkét kategóriában 70, illetve 80 százalékos vissza nem térítendő támogatás nyerhető el új építésre, használt lakás vásárlásá­ra, illetve e lakások felújítására, korszerűsítésre, átalakításra. A pályázat feltétele, hogy az önkor­mányzat határozatban kötelezze el magát a bér­lakásállomány növelésére. Simontornyán elkép­zelhető, hogy az önkormányzati képviselők kö­vetkező ülésükön meghozzák ezt a határozatot. A városban hetven bérlakás van, és körülbelül ugyanennyit értékesített az önkormányzat - mondta érdeklődésünkre Bárdos László, jegyző. Az elképzelések szerint 7-8 millió forintot szán­nak önerőre, és körülbelül negyvenmillió forin­tos támogatással számolnak. Az eddig eladott la­kásokból minimális bevétel származott. Egy 1993-as jogszabály szerint az önkormányzati bérlakások eladásából befolyt pénzt csak lakás­építésre, felújításra, és az ezzel kapcsolatos fel­adatokra lehet felhasználni. A tamási volt taná­csi bérlakásállományt a nyolcvanas évek első fe­lében kezdték értékesíteni a bérlőknek. Az ak­kor közel kétszáz lakásból mára harminckettő maradt. A bevétel, azzal együtt a felhasználási kötöttség csak az utóbbi hét évben eladott laká­sokból befolyt összegekre vonatkozik, új laká­sok építésére önmagában kevés. Az önkormány­zat két úton jut hozzá a lakások árához: a hosz- szú lejáratú törlesztő részleteket az OTP-hez fi­zetik a vevők, s a bankfiók utalja az önkormány­zatnak, a vételár egyszeri kifizetése esetén a va­gyonkezelő ÉVŰ Kft. A bérlakásállomány alaku­lásáról sem a kft.-nél, sem a polgármesteri hiva­talnál nincs egyszerűsített nyilvántartás. A vá­rosháza költségvetési irodáján megtudtuk: 1984 és 1991 között 128 bérlakást adtak el, 1995-ben például 14 darabot vettek meg a bérlők. 1998/99-ben hét, illetve három lakást adtak el. A kimutatásokból kiderül: a bevételt nem ritkán működésre költötte az önkormányzat, és az ÉVŰ Kft. sem utalta mindig pontosan. 1997-ben a bérlakásértékesítésből származó összegekből 10,7 milliót, 1998-ban 11,4 millióból 11,2 millió forintot működésre használt az önkormányzat. 1999-ben 3,7 millió forintot utalt az ÉVŰ kft., 2000 július végéig ugyanekkora összeget hasz­nált el a város. Ezidáig 21,8 millió forintot kelle­ne pótolni a bérlakás-számlán. A városban egyébként tizennégyen vannak várólistán, főleg szociális alapon. Ennél azonban a valós igény nagyobb, azt ugyanis, ki juthat bérleményhez, az önkormányzat szociális bizottsága előzetesen kiválasztja. ____________ ________________ T. F. Gyümölcstermesztés: árak, költségek A diót és a meggyet ajánlják a szakemberek Az értékesítés a kulcsa a sikeres gyümölcstermesz­tésnek - hangsúlyozták egyöntetűen mezőgazdasá­gi szakemberek a Közép-Hegyhát Fejlesztési Egye­sület legutóbbi, múlt heti fórumán. A Hegyháton a dió- és meggy telepítését ajánlják, a bodzát kifeje­zetten ellenzik. Gyönk 1995-től 18 ezer hektárnyi gyü­mölcsöst telepítettek az ország­ban állami támogatással, amely nagyobb hányadban alma és kaj­szibarack, kisebb részben meggy. 1999-ben 600, 2000-ben 500 hektár bodzaültetvény is lé­tesült, ez'utóbbi iránt megnyilvá­nuló érdeklődés a szakemberek meglepőnek tartják. Meggyel 1997-től kétezer hektárt telepítet­tek be. A gyümölcs, amint dr. Kállay Tamásné, az Érdi Gyü­mölcskutató Intézet munkatársa elmondta, jól értékesíthető az eu­rópai, ezen belül a német piacon ipari feldolgozásra, kilogram­monként 150-200 forintért. A ku­tató szerint jól termeszthető a Hegyháton a dió, amelynél azon­ban a hektáronkénti két tonnás termés elérése komoly technoló­giai felkészülést igényel, a gépe­sítést pedig legalább ötven hek­tárnyi terület teszi jövedelmező­vé. A telepítés költségeiről a je­lenlévők megtudhatták: a meggy hektáronként bruttó 1.6- 1,9 millió, az alma 2.7- 2,8 millió, a dió 1,7 millió forint, a bodza 1,3 millió forint, a költségek alma esetében három, a diónál nyolc, a málnánál például két év alatt térülnek meg. Németh László, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal munkatársa az állami tá­mogatás lehetőségeit, és a támo­gatással Tolna megyében telepí­tett gyümölcsfajták adatait ismer­tette. A megyében idén 109 pá­lyázatot nyújtottak be szőlő és gyümölcstelepítésre. 1997-től 2000-ig 440 hektár szőlőt, 73 hektár almát, 114 hektár csonthé­jas, 18 hektár héjas gyümölcsöt telepítettek a termelők. Idén a tá­mogatásokat egyharmadrészt kajszi-, szintén egyharmadrészt almaültetvényhez igényelték. Németh ezzel kapcsolatban problémaként említette, hogy Tolnában nincs almatároló. Az összes telepítés nyolc százaléka, tíz hektár meggy, és 37 hektár bodzához kértek támogatást, amely utóbbit több szempontból is elle­neznek a szakembe­rek. Dr. Kállay Tamás gyümölcskutató sze­rint a tárolás, a hűtés elengedhetetlen az értékesítéshez. Kállay nem javasolta a kajszibarack és az almagyümölcsűek te­lepítését a térségben a viszonylag száraz időjárás miatt, a meggyet viszont ez okból tartotta alkal­masnak a termesztésre. A jó mi­nőségű alma termesztéséhez leg­alább havi 150 milliméter csapa­dék kell. Dr. Lux Róbert, a Zöld­ség Gyümölcs Terméktanács tit­kára az értékesítés fontosságáról szólva arról beszélt: a termelők­nek egyesített kínálattal kell fel­lépni az áruházláncokkal szem­ben; a gyümölcstermesztés jövő­je abból a szempontból bíztató, hogy nincs korlátozás az uniós piacon. Lux szerint ha a termelő olcsón kínálja áruját, azzal nem javít, hanem ront a pozícióján. Úgy vélte továbbá, hogy a szociá­lis termelés támogatását el kell választani az árutermelés támo­gatásától. Példaként az almater­mesztést említette, mint ahol a kettő jelenleg összemosódik. T. F. Hírek TANESZKÖZÖKRE kap 4,443 millió forintos támogatást a tamá­si önkormányzat hat intézménye a Tolna Megyei Közoktatás­fejlesztési Alapítványtól. A Vályi Péter Szakképző Iskola egymillió 96 ezer, a Béri Balogh Ádám Gim­názium 745, a Würz Ádám Álta­lános Iskola 786, a 2. számú Álta­lános Iskola 724 ezer forintot for­díthat taneszközökre a pályázati összegből. IDŐSEKET KÖSZÖNTENEK és látnak vendégül Újiregen novem­ber 18-án, szombaton a Faluház­ban. A község óvodásai és iskolá­sai 11 óra 30 perckor kulturális műsort adnak a nyugdíjasoknak. ROMOLÓGIAI ELŐADÁS. A ci­gányság kultúrájáról tart előadást pedagógusoknak november 17- én, pénteken délelőtt 10 órakor Zsombok Lajos tanár-szociológus, a Somogy megyei Lengyeltóti álta­lános iskolájának igazgatója a ta­mási 2. sz. Általános Iskolában. NYÍLT NAPOKAT tart tegnaptól az iregszemcsei általános iskola, a szülők ma is részt vehetnek a tanórákon. A község óvodájának munkájába a múlt héten tekint­hettek be. Az iskola ötödik éve ad erre lehetőséget, az érdeklődés ezúttal elmaradt a várakozástól. ARTH-I ADOMÁNY A svájci Arth városa ajánlott fel iskolai bú­torokat Tamásinak. A mintegy háromszázezer forint értékű be­rendezések a múlt héten érkeztek Tamásiba, és tegnap osztották el a város intézményei között. 2001-ES PÉNZEK. A község önkormányzatának jövő évi költ­ségvetési koncepcióját terjeszti elő a polgármester a tolnanémedi képviselő-testület november 16- án, csütörtökön 18 órakor kezdő­dő ülésén. ÁLLÁSAJÁNLAT A térség mun káltatói a Tolna Megyei Munka­ügyi Központ tamási kirendeltsé­gén keresztül keresnek: Tamási­ba két autóbuszvezetőt, öt beta­nított munkást, Pincehelyre két általános iskolai tanárt, Magyar- keszibe egy általános iskolai ta­nárt, Hőgyészre, Belecskára és Felsőnyékre öt szakképzett, tíz betanított varrónőt, Simontor- nyára kilenc varrónőt, öt sza­bászt és cipőfelsőrész-készítőket. BETÖRÉS ALKATRÉSZÉRT. Egy tamási autósboltba törtek be múlt elején, november 6-ra virra­dó éjszaka. Az üzletből 430 ezer forint értékben loptak el alkatré­szeket, szerszámokat. LÓSZERSZÁMOKAT vittek el is meretlenek a nagykónyi mező- gazdasági szövetkezet koppány- szántói istállójából. A betörést no­vember 7-én jelentették a tamási rendőrségen. A felszerelések érté­ke százezer forint. ■ Köszönet türelemért Időseket köszöntöttek Nagyszokolyon Több, mint százan fo­gadták el a nagys- zokolyi önkormányzat meghívását vasárnap délelőtt az ötödször megrendezett Idősek Napjára. A megjelente­ket Fejes István polgár- mester, Szántó Ferenc, a helyi nyugdíjas egye­sület elnöke, Nagy Károlyné alpolgármes­ter, Nyikosné Foki Mar­git pedagógus köszön­tötte. Koppánné dr. Ker­tész Margit, országgyű­lési képviselő megkö­szönte a nyugdíjasok türelmét, amellyel az eddigi kormányok tevékenysége iránt viseltettek. Az időseknek óvodások, iskolások és a nagys­Tamási és környéke lakossága az alábbi hirdetés felvevőhelyeken adhatja le a keretes és apróhirdetéseit, valamint gyászközleményeket a Tolnai Népújságba: Tamási Tours Iroda Tamási, Szabadság u. 59-63. /a Penny Market épületében/ Telefon: 74/471-941. Lászlóné Fülöp Zsuzsa Tamási /hirdetésszervező/ Tel.: 06-30/247-8046 Gvászközleménvek: Szabó Istvánná /hirdetésfelvevő/ Hőgyész, Zrínyi u. /plébánia/ Tel.: 74/488-378 PAN-HOL Bt. Tamási, Aradi út 19. Délután a Dunatájjal Az Új Dunatájat mutatta be tegnap délután a tamási Könnyű László Városi Könyvtárban a Tolna megyei irodalmi folyóirat két szerkesztő­je, Horváth Béla és Töttős Gábor a Béri Balogh Ádám Gimnázium ér­deklődő diáksága előtt. Horváth felhívta a figyelmet a lap diákmellék­letére, amelynek decemberi műelemzését Huszár Julianna, a gimná­zium tanára írta. A találkozón bemutatkozott Petőcz András költő. ■ t zokolyi daloskor kulturális mű­sort adott elő, a gyermektánccso- port egy dunántúli hagyományok alapján összeállított lakodalmas ból mutatott be részleteket. ____ i

Next

/
Thumbnails
Contents