Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-11 / 239. szám

2. oldal - Tolnai .Népújság V I L Á G TÜKÖR 2000. Október 11., szerda HSMI A gyorsított felvétel pártján Mádl Ferenc és Romano Prodi tárgyalásai az Európai Unió központjában Romano Prodi először találkozott az új magyar köztársasági elnökkel Minden tagjelölt országot, felkészültségének egyéni értékelése alapján, akkor vesznek fel, miután módszeres és aprólékos ellenőrzéssel meggyőződtek arról, hogy teljesíti az uniós kö­vetelményeket - hangsúlyozta Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, aki hivatalában fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Brüsszel A megbeszéléseket követően Romano Prodi hangsúlyozta: az Európai Bizottság részéről vál­tozatlan az elkötelezettség, hogy a felvételi tár­gyalások mostani szakaszát mielőbb befejezzék. Mádl Ferenc elmondta újságíróknak, hogy sorra vették az EU bővítésének fő kérdéseit és Ma­gyarország esélyeit. „Hangsúlyoztam - mondta a köztársasági elnök -, hogy Magyarország 2002 végére befejezi felkészülését, és a maga részéről készen fog állni a csatlakozásra. Jó volt hallani Prodi elnök úrtól, hogy ő is elismeri felkészülé­sünk jó haladását, és a maga részéről megtesz mindent azért, hogy a tárgyalási folyamat fel­gyorsuljon.” A köztársasági elnök utalt arra, hogy az Európai Parlament a múlt héten szintén foglalkozott a bővítéssel, és kívánatosnak tartja, hogy a leendő új tagok első csoportja már részt vehessen a 2004. évi európai parlamenti válasz­tásokon. A hétvégén esedékes biarritzi EU-csúcs fő témájáról, az intézményi reformokról szólva Romano Prodi kijelentette, hogy pillanatnyilag egyáltalán nem elégedett a tárgyalások haladá­sával, de az ilyen kérdésekben általában csak Bővítés Lengyelország nélkül? A német Der Spiegel információi szerint a berlini kormány föladta eddigi álláspontját, amely szerint Lengyelország a legelsők között kap lehetőséget az EU-belépésre. A lap úgy véli, hogy Észtország, Szlovénia és Magyarország legkésőbb 2002-ig minden­képp teljesíteni tudja a felvételi követelmé­nyeket, ám nem akarnak addig várni, amíg Varsó is fölcsatlakozik. A három szóban for­gó jelölt időközben jól lobbizott, és támoga­tók egész hálózatát alakította ki: a skandináv tagországok mellett Belgium, Luxemburg, Írország, Ausztria, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia is képviseli az érdekeiket. Görögország viszont ahhoz köti a beleegye­zését, hogy a megosztott Ciprus is bekerül­jön az első körbe. FOTÓ: EUROPRESS/EPA a folyamat végén szoktak a vitás kérdések eldől­ni. A brüsszeli bizottság is keményen dolgozik, hogy az év végi nizzai csúcsértekezleten meg­szülessenek azok a szervezeti átalakítások, amelyek után jövőre már a csatlakozási tárgya­lások legfontosabb fennmaradt kérdéseire lehet összpontosítani. Mádl Ferenc hangoztatta, hogy a bővítés az európai egység helyreállításának történelmi jelentőségű folyamata, és ezt a jó esélyt Európá­nak nem szabad elszalasztania. Magyarorszá­gon és a térség többi országában nagy a várako­zás, és erősödik az az érzés, hogy a csatlakozás folyamata nagyon elhúzódik, ami sok ember szemében már-már megkérdőjelezi a folyamat hitelét is. Ezért van szükség feltétlenül pontos, határozott forgatókönyvet adni a csatlakozási folyamat első szakaszának hátralevő részéhez. „Az euróövezethez való csatlakozásról szep­tember végén tartott dániai referendum kime­netele nem hátráltatja az EU-integráció folya­matát” - mondta Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter kedden Koppenhágában, mi­után hivatalában fogadta az Ader János ország- gyűlési elnök vezette delegációt. Áder János a tárgyalást követően kijelentette: Magyarország­nak azért van szüksége mihamarabb EU-csat- lakozási forgatókönyvre, mert az ország kiadá­sai részben a jogharmonizációból, részben az intézményfejlesztésből adódóan meghaladják a hárommiíliárd dollárt. A kiadások egyharmadát EU-forrásokból, kétharmadát viszont zömében költségvetési forrásokból fogják állni. „Nem mindegy, hogy ezeket a költségeket két évre vagy hosszabb időre osztjuk be” - magyarázta Áder János. A delegációt fogadta II. Margit dán királynő is. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja ismételten annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 2002-ben lezárulhatnak a tárgyalások a legfelkészültebb tagjelöltekkel, s így 2003-ban sor kerülhet az első csatlakozásokra. „Az időnként elhangzó bizonyos értékelésekkel ellentétben Lengyel- ország csodálatra méltó előrehaladást ért el a csatlakozási folyamatban, s egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy olyan problémák volná­nak vele, amelyek lassíthatnák a bővítési folya­matot” - szögezte le a biztos az EU-lengyel tár­sulási tanács kedden Luxemburgban megtartott ülése után. Meghosszabbított ultimátum Hiábavaló erőfeszítések a Közel-Kelet békéjéért Nem várható, hogy hamarosan rendkívüli izraeli-palesz­tin csúcsot tartanának a közel-keleti helyzetről - jelentet­te ki kedden Amr Musza egyiptomi külügyminiszter. Korábban ugyanis elterjedt, hogy a Vörös-tenger partján fekvő egyiptomi Sarm-es-Sejk lesz a színhelye egy magas szintű találkozónak. Jasszer Arafat palesztin elnök tegnap utasította a palesztin rendőrséget, hogy kerülje a fegy­veres összetűzéseket az izraeli katonákkal, és gondoskodjék a rend helyreállításáról a palesztin önkormányzat területein. Ezt megelőzően az izraeli kormány úgy döntött, hogy kész további időt adni azoknak a nemzetközi közvetítéseknek, amelyek célja az erőszak megfékezése és a békefolyamat újraélesztése. Az Arafat vezette Fatah mozgalom egyik vezető tisztségviselője, Marvan Barguti bírálta az izraeli hatóságokat, mert véleménye szerint magatartásuk nem segíti elő, hogy visszatérjen a nyuga­lom a palesztin területekre. Fel­említette egyebek között, hogy izraeli páncélosok állomásoznak palesztin településeken. Az izraeli kormányzat tovább­ra is minden lehetséges eszköz­zel fellép az elrabolt három izra­eli katona kiszabadulásáért. Kofi Annan, az ENSZ-főtitkára hétfő este érkezett a térségbe, hogy fellépjen a szeptember 28. óta tartó, eddig csaknem száz halot­tat követelő erőszakhullám el­len. Ehud Barnk elismerte, hogy reményei egy közeli békére szer­tefoszlottak, és azzal vádolta Arafatot, hogy szándékosan adta fel a békefolyamatot. A klinikai halál állapotába ke­rült egy küencéves palesztin fiú, mert fejen találta egy izraeli kato­na gumilövedéke, amelyet köve­ket hajigáló palesztin tüntetőkre lőtt ki. ■ Vendégjárás Jugoszláviában Magyar és horvát vélemények a nemzetiségi politikáról Hubert Védrine francia külügyminiszter kedden a jugoszláv fővárosba látogatott, s találkozott az új vezetőkkel a román diplomácia vezetője is. A Vajdasági Magyar Szövetség veze­tői Budapesten tárgyaltak. BelgrAd Szerbia új vezetői szerint még nem tartják teljes mértékben el­lenőrzésük alatt a rendőrséget, a Milosevics-rendszer titkosrend­őrsége pedig néhány napos „vi­harszünet” után felújította a le­hallgatásokat. Zoran Djindjics, a Kostunica hívei által létrehozott válságbizottság tagja kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy a tit­kosrendőrség egyelőre nem áll a demokratikus erők ellenőrzés alatt, már csak azért sem, mert az országnak jelenleg nincs belügy­minisztere. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerb nyelvű levélben gra­tulált Kostunicának jugoszláv el­nökké történt megválasztásához, majd felhívta figyelmét a szerb választási törvényre, amely kizár­ja a lehetőséget, hogy a nemzeti kisebbségek saját szerbiai parla­menti képviselőket válasszanak. Értesítette az államfőt arról is, hogy a VMDP aláírásokat fog gyűjteni egy vajdasági magyar vá­lasztói névjegyzék összeállításá­ért, s ez képezheti majd az alapot a vajdasági magyar autonómia­tanács képviselőinek demokrati­kus, többpárti megválasztásához. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke eközben Buda­pesten kijelentette: a jelenlegi jugoszláv kormányban a VMSZ nem kíván részt venni. Németh Zsolt külügyi államtitkár a meg­beszélések után közölte: a ma­gyar kormány azt szeretné, ha a decemberi választásokon a VMSZ saját jogon küldhetné képviselő­ket a köztársasági parlamentbe, s az 5 százalékos küszöb nem vo­natkozna a kisebbségekre. Horvátország azt várja az új és demokratikus Jugoszláviától, hogy ítélje el az ország előző ve­zetésének terjeszkedő, nagy­szerb politikáját, és világosan határolja is el magát attól - szö­gezte le a horvát elnök. Stipe Mesic - aki az előző Jugoszlávia utolsó szövetségi elnöke volt - üdvözölte a jugoszláviai válasz­tások eredményét. Az államfő különösen fontosnak nevezte, hogy Belgrád is elfogadja a volt Jugoszlávia területén létrejött utódállamok egyenlő jogainak és kötelezettségeinek elvét, amelynek alapján egyetlen utód­állam sem élvezne kivételezett helyzetet az egykori szövetségi állam örökségének rendezésé­ben. Mesic reményének adott hangot, hogy az új Jugoszlávia tiszteletben fogja tartani a terü­letén élő kisebbségek jogait, és megérti, hogy azok fontos ele­mei az államok közötti együtt­működésnek, de semmiféle ürü­gyet sem szolgáltathatnak a szomszédokkal szembeni terü­leti igényekre. Meggyőződését fejezte ki, hogy ennek alapján Jugoszlávia békeszeretően és jogszerűen oldhatja meg Szer­bia és Montenegró viszonyának problémáját, valamint rendez­heti Koszovó, illetve a Vajdaság helyzetét. HÍREK RÖVIDEN Fölösleges a visegrádi csoport? Václav Klaus cseh és Jozef Migas szlovák házelnök keddi pozsonyi találkozóján egyetértett abban, hogy Csehország és Szlovákia kapcsolata problé­mamentes. A cseh képviselőház elnöke „szükség­telen és mesterséges” csoportosulásnak nevezte a visegrádi négyeket, és hozzáfűzte: nem ellenzi Csehország és Szlovákia esetleges közös belépését az EU-ba, de reményei szerint országa Cseh Köztár­saságként, nem pedig „valami eurórégió részeként csatlakozik majd az unióhoz. Kémiai és fizikai Nobel-díjak Az idei kémiai Nobel-díjat az amerikai Alan Heeger és Alan MacDiarmid, valamint a japán Sirakava Hideki kapta az elektromosságot vezető polimer műanyagok felfedezéséért - jelentette be Stock­holmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A fizikai Nobel-díjat a modern információs technika úttörőinek, a német Herbert Kroemernek, az orosz Zsoresz Alferovnak és az amerikai Jack Kilbynek ítélték oda. Új szakasz a zágrábi autópályán Ivica Rácán horvát miniszterelnök kedden átadta a forgalomnak a magyar határtól Zágrábig tervezett autópálya újabb szakaszát. A mintegy 100 kilomé­teresre tervezett sztrádából már csak 23 kilométert kell megépíteni ahhoz, hogy a muracsányi (gori- cani) határátkelőtől sztrádán lehessen eljutni Zág­rábig. ______________________________________■ E llopott rakéták Az orosz seregben mindennek lába kél Az, hogy az orosz hadsereg már korántsem a régi, nem újság. Az, hogy mindennek lába kel, ami mozdítható, szintén. Az Izvesztyija című napilapnak azonban sikerült meglepő részletek­kel szolgálnia. Távol-keleti katonai körzet, Ha­barovszk. A milícia rutinból el­lenőriz egy teherautót: felbecsül­hetetlen értékű rakéták lapulnak benne. Szakértők azt állítják, hogy a lefoglalt szállítmányból - szétszerelés után - egy kiló arany, hét kiló ezüst és 150 gramm platina lenne nyerhető. Az üzemben tartott razzia nyo­mán eljutottak egy másik illegális műhelyhez is, amelyben rakéta­fejeket, valamint MiG vadász­gépeket bontottak szét ügyes kezek. Az ilyen esetek mindennapo­sak széles Oroszországban. A légierőnek az Urál hegységben lévő Nizsnyij Tagil-i bázisán a napokban tört ki hatalmas bot­rány, amikor kiderült: két ott ál­lomásozó modern vadászgép teljes fedélzeti elektronikáját meglovasították, mert sok ben­nük a nemesfém. A vizsgálat ki­derítette, hogy a Szokol nevű re­pülőtéren, ahol az eset történt, több hektárnyi területen gondo­zatlanul rozsdásodik egy egész arzenál; a raktárra egyetlen asz- szony vigyázott csupán. A lap cikkét követően a Nyizsnij Tagil-i hatóságok kénytelenek voltak beismerni, hogy egy szervezett rablóbanda az évek során mintegy hetven vadász­gépet lopott el és szedett szét darabokra. HARMAT ENDRE Ausztria: „szociális belföld” Bécs - Budapest Szociális könnyítésekről ál­lapodott meg Ausztria és Ma­gyarország: például az oszt­rák orvosok sürgős esetek­ben külön biztosítás nélkül, ingyen kezelik Ausztriában a magyar állampolgárokat. Barsiné Pataky Etelka bécsi ma­gyar nagykövet és az osztrák kül­ügyminisztérium képviselője ki­cserélte a szociális biztonságról kötött megállapodás megerősítő okiratait, amelyek 2001. január 1-jén lépnek életbe.- A megállapodás szerint ha­laszthatatlanul sürgős esetben az ideiglenesen Ausztriában tartóz­kodó magyarokat ellátják az osztrák orvosok, a gyógyítás so­rán felmerült költségeket pedig a magyar társadalombiztosító állja, tehát nincs szükség külön beteg­ség- és balesetbiztosításra - nyi­latkozta Hargitai József bécsi ma­gyar főkonzul.- Ha egy magyar állampolgár évekig Ausztriában dolgozott, eddig az ott ledolgozott időt a magyar nyugdíjbiztosító nem adta hozzá az illető szolgálati éveihez - adott tájékoztatást a to­vábbi változásokról a diplomata. - Az egyezmény szerint most ez is megváltozik: a nyugdíjbiztosí­tók jövő év elejétől beszámítják az Ausztriában ledolgozott éve­ket is a szolgálati időbe, az így összevont nyugdíjat az az állam fizeti ki, ahol az illető éppen tartózkodik. A főkonzul közölte: ez a ren­delkezés egyelőre csak azokra vo­natkozik, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Ha azonban va­laki nyugdíjas, és legálisan telep­szik át Ausztriába, orvosi költsé- geit az anyaország állja. sz. f. Hiteles madárcsicsergést! A természetvédők tiltakoztak a tévéközvetítések miatt „Nekünk legyen mondva” - hamarjában ez jut az ember eszébe arról a hírről, amely szerint az amerikai CBS tévétársaságnak meggyűlt a baja a madarászokkal. Kiderült ugyanis, hogy a televízi­ók a különböző helyszínekről su­gárzott golfkörverseny közvetíté­se során nem elégednek meg az eredeti helyszín hangjával, s az atmoszférazajhoz madárcsicser­gést kevertek-kevemek, hogy ez­zel is fokozzák a hangulatot. Csakhogy a műsorok rendszere­sen olyan madarak hangját hasz­nálják - és ezen háborodtak fel az énekes állatok ismerői -, ame­lyek az adott helyszínen soha­sem voltak honosak, de még csak nem is repülhettek arra. Kü­lönösen markánsan ki lehetett hallani egy szurdokban élő ökör­szem trilláját: ennek a madárnak soha nem jutna eszébe, hogy Te- xasnál keletebbre merészkedjék, miközben a tévéközvetítés hely­színe Michigan állam volt. így került a CBS társaság a ter­mészetbarátok kereszttüzébe. Méghozzá - a The Washington Post szerint - annyira, hogy az eset nyomán sokan egyenesen a tévéállomás hitelességét kérdő­jelezték meg. Olyan természet- barátok tiltakoztak, akik kedvte­lésből a természetben fölvett és a televíziós közvetítések során rögzített madárdalokat gyűjtik és hasonlítják össze. A CBS gyors visszakozásra kényszerült: Vera Cohn, a társaság szóvivője bejelentette, hogy a jövőben csak természetes háttérhangot közvetítenek a golfversenyek helyszíneiről. ____________________ EUROPRESS

Next

/
Thumbnails
Contents