Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-10 / 238. szám

8. öldal - Tolnai Népújság G A Z P Á L K ODÓKNAK 2000. Október 10., kedd HH _______Figyelem!_______ R egisztráció és támogatás Jövőre is csak azok a gazdák kap­hatnak termelési támogatást, akik regisztráltatják magukat. A Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye sze­rint, jövőre olyan gazdahitel rend­szer lép életbe, amely 10 éves fu­tamidőre 50 millió forint kamat­mentes hitel felvételét is lehetővé teszi, 80 százalékos készfizető ke- zességű állami garancia vállalása mellett. Gépvásárlási támogatás Július 7-én a szaktárca leállította a gépvásárlási támogatáshoz adott ígérvények ellenjegyzését. A szeptember 27-én megjelent 68/2000 (IX. 27) FVM rendelet, a mi a 6/2000 (11.24) FVM rendele­tet módosítja, ismét lehetővé teszi új támogatási kérelmek benyújtá­sát a szeptember 27-e és novem­ber 30-a közötti időszakban. Ám az ígérvények csak 2001 január 15-ét követően válthatók be az adóhivatalnál. A korábbi szabá­lyozáshoz képest eltérés, hogy most nyilatkozniuk kell a gépvá­sárlóknak arról, hogy a jelzett idő­pontig milyen forrásból előlege­zik meg az ígérvényen jóváha­gyott támogatást. Állatvásárok forgalmáról Az elmúlt hetekben jelentős ér­deklődés mutatkozott az állátvá- sárokon a sertések iránt. A felvá­sárlási árak a súlyhoz igazodtak, így a malacokért 6 és 9 ezer forint között, a süldőkért már akár 14 ezer forintot is elkértek. A körze­tünkben Dunaföldváron és Baján volt jelentős kereslet és kínálat. Dunaföldváron jelentős a csikók és lovak értékesítése is, így az el­adásra kínált állatok 90 százalékát értékesítették is. Csikókat (egy éves korig) 90 ezer, 1-2 évesen 150 ezer, lovakat pedig 200 ezer forintos átlagáron. Bárányokra is volt kereslet, a 20 és 40 kilós körü­li példányokat 6 és 7 ezer forint közötti áron értékesítették. Biopraktikák permetezésre Az őszibarackfák tafrina elleni vé­delmére egyes biokertészek há­rom permetezést ajánlanak. Az elsőt, amikor a fa ledobja a lomb­ját, tél elején. Ilyenkor a fákat 2­2.5 százalékos bordóilével alapo­san, lemosásszerűen lepermete­zik, alatta a talajt is, egészen a csurgó széléig. A második perme­tezés tél végén történik, amikor a rügyek már duzzadtak, de még nem pattantak ki. Ekkor mész- kénlével permeteznek, de ez csak 1.5 százalékos, nem erősebb. A harmadik kezelésre pirosbimbós állapotában kerül sor. Ekkor 0,5 százalékos bordóilével permetez­nek. A Biokultúra Egyesület tagjai egyetértettek abban, hogy tafrina ellen hatásos ez a védelem. ■ Véget ért a szüret a megyében A termelők és a vámosok összegzik a tapasztalataikat Ilyen korai szüretre, mint az idei, még nem volt példa, állítják az idősebbek. A nagy me­leg okozta aszály miatt sokan aggódtak a ter­més minősége miatt. A szüret vége felé azon­ban nyugodtan megállapíthatjuk, az évtized legjobb termése van ma már a hordókban. A termelőktől azt kérdeztük, mennyiben nehe­zítette meg a teendőket az augusztus elsején bevezetett bor jövedéki adó, a vámosoktól pe­dig azt, milyen tapasztalatokra tettek szert az ellenőrzéseik során? Karácsonyi József, szekszárdi magántermelő:- Eddig a Kékfrankost és a Zweigeltet egybeöntve szüretel­tem, de a most életbe lépett bortörvény miatt, a minőségi követelmény szerint, külön-kü- lön hordóba került a szőlő leve. Bevallom őszintén, a közérzete­men sokat rontott a jövedéki adó bevezetése. A sok papír­munka, kísérő okmányok, sző­lő-bor pincekönyv vezetése miatt megbíztam egy szakembert, hogy végezze el helyettem ezt a munkát, mert én nem tudtam kiigazodni a szabá­lyok között. Nagy gondom az is, hogy eddig a sa­ját fogyasztásunk mellett, palackos bort is értéke­sítettünk. Ez utóbbit egyelőre felfüggesztem, mert annyi plusz munkát, számlák, papírok kiállítását igényelne, ami nem érné meg. Mészáros Pál magántermelő és a szekszárdi hegyközség elnö­ke:- Sok időt és energiát szántunk rá, hogy a megye országgyűlési képviselőihez eljuttassuk és ve­lük átbeszélve meggyőzzük őket arról, hogy a bor jövedéki adó több területén elkerülhetet­len a változtatás. Mindnyájan azzal biztattak bennünket, hogy támogatják a termelők ér­dekeit. Eddig sajnos semmi jót nem tapasztal­tunk. Az egész szüretet meghatározta az új törvényi keret, és bár ilyen kellemes • szüret még nem volt, mint az idei, nem tudok maradéktalanul örülni. A viszsza- jelzések szerint, aki eddig fejlesztésbe is kezdett, kivár, visszafogottabb, tartalékra igyekszik beállni. Schmidt Győző, a Danubiána Bt. igaz­gatója, Bonyhád:- A szüret kezdetén több gazda nem ér­tette, miért nem vesszük át tőle a szőlőt, amikor évek óta jó partnereink voltak. A bor jövedéki törvény minőségi bornak csak a teljes fajta azonosságot ismeri el, így olyan szőlőket, amit eddig be tud­tunk keverni más, hasonló fajták közé, idén nem vettünk át a terme­lőktől. Amikor a vámosok el­lenőrizték a termelők által kiál­lított termékkísérő okmányo­kat, akkor megjegyezték, hogy elvileg egyetlen hiányzó adatért akár 50 ezer forint büntetést is kiszabhatnának. Igaz az is, hogy adott kérdésben ahány vámost megkérdeztünk, az mind másként értelmezte a te­endőket. Makovinyi Bálint jövedéki alosztály, adóigazgatá­si csoportjának vezetője:- Folyamatosan dolgozunk, így a szőlőtermelői engedélyek jelentős része már kiadásra került, az egyszerűsített adóraktári engedélyekkel lassabban haladunk, mert minden engedélyezést helyszíni szemlének kell megelőznie. Az eddigi tapasztala­tunk az, hogy a termelők többsége ismeri a tör­vényt és az ezzel járó kötelezettségeiket. A szük­séges okmányokat, szőlőpincekönyvet, illetve az egyszerűsített adóraktári körbe tartozóknak még a szőlő-borpincekönyvet is vezetniük kell. Ezzel kö­vethető válik a szőlő, a must és a bor útja. Több, közös ellenőrzést tartottunk Szekszárd kör­nyékén az adóhivatal és a rendőrség munkatársai­val. Közúti ellenőrzéseink során a megfelelő ok­mányokat kértük. A tapasztalatunk az, voltak ugyan hiányosságok, de nem alapvetőek. Több száz ellenőrzést tartottunk a vendéglátó egységek­nél, így italboltokban is. Sok helyen nem vezettek nyilvántartás a napi készletről és nem voltak tisz­tában a kötelezettségeikkel sem. Augusztusban még nem büntettünk, csupán 3 napon belül visz- szamenőleg is pótoltattuk a teendőket, de szep­tembertől már szigorúbb előírások szerint jártunk el. Ahol továbbra sem vették figyelembe a törvény előírásait, ott jegyzőkönyv készült az esetről és a kiszabható bírság mértéke 20-500 ezer forint kö­zött alakult, és ehhez kapcsolódott még az üzlet 30 napos bezárása, második alkalomnál pedig már 60 napra kell bezárni, plusz a jövedéki bírság összegét is meg kell fizetnie a törvénysértőnek. MAUTHNER A MEGYEI VÁMHIVATAL ADATAIBÓL Szőlőtermelői engedély: Egyszerűsített adóraktári engedély: összesen 1350 kérelem összesen 681 kérelem —^/u-en meg- kapták / \ 134 / —í- folya­i maiban \ 1277-en már J \ megkapták J Jubileumi kukorica bemutatók A Pioneer 25 éve van jelen a ma­gyar mezőgazdaságban. Ennek a jubileumnak a jegyében tartották az idei évi őszi betakarításos ku­korica bemutatóikat Tolna me­gyében, tájékoztatta lapunkat Molnár Géza területi képviselő.- Négy helyen - Attala, Szek­szárd, Báta, Zomba - tartottunk mérőkocsis bemutatót. A 2000- 2001. évi értékesítési szezonban forgalomba kerülő új hibridjeink megállták, megállják a helyüket a kedvezőtlen időjárás ellenére is, amit kísérleti eredményeink is bi­zonyítanak. A korai éréscsoport­ban a PR-39K38-as, a 300-as érés­csoportban a PR-37M34-es, vala­mint a 400-as FAO-számúak kö­zött a PR-36R10-es lesz az új hib­ridünk. Az idei évben már igen nagy térületen termesztett új hib­ridünk a PR-37M81 (Rezeda) ki­állta a próbát, mert az eddigi nagyüzemi eredményei az átlag feletti termésszintet mutatják. A napraforgó piacon is új ter­mékkel jelenik meg a Pioneer. A korai éréscsoportban a Pr-63A90- es, amely a kísérletekben a leg­jobban szereplő napraforgó faj­tánk felvette a versenyt a legkivá­lóbb vetélytársakkal. A középéré­sű csoport kiválósága pedig a PR- 64A42-es hibrid. __________Tanácsok méhészkedőknek__________ C sak erős családokat tartsunk Nyúlós költésrothadás, ez a betegség az, mely a méheket már nagyon sok éve pusztít­ja. Borbély Lajos, megyénk méhegészségügyi felelőse e betegséggel kapcsolatban hívja fel az aktuális teen­dőkre a méhészkedők figyel­mét.- Az a gond, hogy a kórokozókat, az úgynevezett baktériumot a fe­dett méhfiasításban nem tudjuk elérni és ezért sajnos el kell égetni a beteg méhcsaládokat, a fertőzés megakadályozása miatt. Nagy kár a kis szorgalmas élőlényekért. A nyúlós költésrothadás kórokozója egy „spórás” baktérium. Amikor a lépből, a sejtekből kilép a fiasítás, akkor a baktérium mostoha körül­mények közé kerül, a teste össze­húzódva spórába tömörül (csírá­ba). A spóra rendkívül szívós, el­lenálló, akár 40 napig lappangva is életben marad. Ellenben, ha a spóra megfelelő életfeltételek kö­zé kerül, kifejlődik belőle a vege­tatív alak, így lesz a spórából új­ból baktérium. Ez a kifejlődött baktérium a méhfiasításban gyor­san elkezd szaporodni, majd el­pusztítja, elrothasztja a fedett (fá­sítást, ezáltal pusztulnak el a méhcsaládok. Ezt a méhbetegsé- get méhészkedéssel meg lehet előzni, ha a következőket betart­juk: 1./ Ne engedjük meg azt, hogy a spóra megfelelő körülmények közé kerüljön, ne tudja felvenni a vegetatív alakot. Határoljuk el a spórát a baktériumtól. A spóra szerepe a lappangás és a várako­zás. A baktérium szerepe pedig a szaporodás és a fedett méhfiasítás elpusztítása. 2. / A spóra gócpontja, forrása az öreg fekete lépekben van. Min­den kisméhecske kikelése után ra­gacsos burok ragad a sejt falára, amit poklának is mondhatunk. A fekete kb. 20 éves lépekből több ezer méhecske kelt már ki. 3. / A spóra kizárása és elpusz­títása. Ha minden évben 3-4 műlé- pet kiépítettünk családonként, ak­kor 4 évenként felújul a fészek. Az építés a szakszerű méhészkedés alapja. A rajzás gátlása és mézmi- nőség miatt is, de a dajka méhek kielégülésének is fontos az építte­tés. A méhészetünkben 4-5 éves­nél öregebb lépeket ne tartsunk. A használt kaptárakat égessük ki forrasztó lámpával, a szerszámo­kat fertőtlenítsük formaiinnal, stb. Mindig csak erős méhcsaládo­kat tartsunk. A népes család több­féle szűréssel képes olyan védett­séget biztosítani magának, hogy az idegenből behurcolt kórokozó, illetve baktérium nem tud eljutni a méh Hasításáig. Borbély Lajos bácsi az 1940-es évektől méhészkedik aktívan. Vé­leménye szerint, a fiatalabb kor­osztálynál megmutatkozik, hogy kevés idejük jut a szakmai teen­dőkre, ez lehet az oka, hogy még mindig gyakran fordul elő a nyú­lós költésrothadás. mauthner ___________Olvasóink kérdezték__________ M iért lyukas a mogyoró? A mogyoróbokrok nem csak praktikusak, hiszen kerítés helyet is jó szolgálatot nyúj­tanak, szépen mutatnak bár­hol, de ezen kívül még ter­mést is biztosítanak. Au­gusztus végétől egészen ok­tóber végéig szedhető a mo­gyoró. Termése nem egyenletesen érik. A mogyoró akkor érett, ha a makkok­ból könnyen kiemelhetők a sze­mek. Egy-egy kifejlett, 3-5 méteres bokorról 2-3 kilogramm termésre lehet számítani. Sajnos gyakran előfordul, hogy a kemény héjon belül nem találunk zamatos mo­gyoróbelet. Pedig, bizony, aki mo­gyorót termeszt, az egy kilogramm héjasból fél kiló bélre számít. Hogy miért lyukas a mogyoró? A tettes az ormányosbogár. Ez az 5-9 milliméter hosszú, világosbar­na színű ormányos május-június­ban rajzik, és az akkor még puha mogyoróba rakja le a tojásait. A belül kikelő fehér kukac felfalja a mogyoróbelet, és 6-8 milliméter hosszúra fejlődik. Majd 2 millimé­ter átmérőjű, kerek lyukat rág a héjon, kimászik, a talajba fúródik, és bebábozódik. Eredményesen védekezhetünk ellene, ha rajzás idején (májusban és júniusban) kétszer-háromszor megfelelő rovarirtóval permete­zünk. Az ormányosbogár a mo­gyoró leggyakoribb és legkelle­metlenebb kártevője. Rajta kívül még védenünk kell a bokrokat a lisztharmattól, az almapajzstetű- től és a takácsatkától is. Egyébként az egészséges mo­gyoróbél 50 százaléka növényi zsiradék, 4-12 százaléka fehérje. A mogyoró tövétől szerteágazó bokor. Egylaki növény. Ez azt je­lenti, hogy ugyanazon a tövön, sőt, egyazon ágon jelennek meg egyivarú virágai. A hímvirágokat magukban foglaló, henger alakú barkák augusztus végén, szeptem­ber elején tűnnek elő, de csak ja­nuárban vagy februárban, esetleg márciusban nyílnak ki és borítják virágporfelhőbe környezetüket. A nőivarú virágok a vessző hosszá­ban jelennek meg. Valamelyest hasonlítanak a rügyekhez, de a csúcsaikról piros színű bibepa­macs nyúlik Id. Ha jó termést kívá­nunk elérni, kerüljük az önbepor­zást. Ezt oly módon tehetjük meg, hogy legalább három különböző fajtájú mogyorót ültetünk. ■ Az idén kevesebb hagyma termett Azt mondják a gazdák, idén jó télálló vöröshagyma lett, ugyanakkor a száraz időjá­rás miatt kevesebb termett belőle, mint egy átlagos év­ben és ez sajnos a piaci ára­kon is megmutatkozik. A megválogatott, érett (két vörös, vagy barna színű védőréteg), egészséges hagymát szellős zsá­kokban kell betenni a kamrába, vagy szétteríteni a padláson. Kibír­ja a legkeményebb telet is, csak­hogy fagyott állapotban nem sza­bad mozgatni, mert elrothad. Ha kamrában tároljuk, rakjuk jól szellőző ládákba és óvjuk az ütődéstől, sérüléstől. Akár négy hónapig is eláll 8-10 fokos hőmér­sékleten, ha a levegő páratartalma 60 százalék körüli. Amennyiben melegben tartjuk, gyorsan kihajt. Raktárban a vöröshagyma hét hó­napig eltartható nulla, mínusz 1 fokos hőmérsékleten, 80-85 száza­lékos páratartalmú levegőben. A magyar ételek elképzelhetet­lenek a jó minőségű vöröshagyma nélkül. Indiában 2 ezer éve gyógy­növényként ismerik és szívbeteg­ségek, reumás fájdalmak, orrvér­zés, tyúkszem ellen, vizelethajtó­ként, epehólyag-gyulladás csillapí­tására használják (kivonatként, borban áztatva vagy szirupként). A növény nem igényli a mele­get. Magja már 4-5 fokon csírázik, a legjobban pedig 17-19 fokon fe- jesedik. Jól viseli a hideg időjárást. Nem károsodik mínusz hat fokig. Azonban ha a nyár csapadékos és hűvös, akkor a lombozatba megy el az ereje és nem lesz télálló. Ha kertben kívánjuk termeszteni, le­hetőleg ne ültessük frissen trágyá­zott földbe. A friss trágyától ugyan nagyok lesznek a fejek, de nem ér­nek be teljesen és már tél elején el­kezdenek romiam. Kétféleképpen lehet termeszte­ni: duggatással vagy magvetéssel. Dughagymáról a kétéves makói módszer az elterjedt. Az első év­ben a dughagymát termesztik, a másodikban pedig a hőkezelt dug­hagymát ültetik ki és augusztus­ban felszedik az érett hagymát. Magvetéssel egy év alatt tudunk vöröshagymát termelni. A lehető­leg egyforma nagyságú dughagy­mát márciusban kell elduggatni 20 cm sor- és tőtávolságra, 2,5 cm mélyre. A nagyméretű dughagy­mát már októberben ki lehet ültet­ni. Ebből újhagyma, vagy nyári fo­gyasztásra szánt hagyma fejlődik, mely nem lesz télálló. _________Októberi teendők a kiskertben_________ E lőkészületek a télre Mindszent havának (októbernek) második napja az őrangyalok ün­nepe, ettől az időponttól kezdve szokták behajtani az istállóba a szabadban legelő állatokat, ilyen­kor szedjük fel a téli burgonyát és a sárgarépát. A diót is veregessük le a fáról, de azonnal szedjük ösz- sze, és tisztítsuk meg héjától, kü­lönben megpenészedhet. Vendelnek, a pásztorok, föld­művesek és állattenyésztők védő­szentjének napja a hónap máso­dik felében, 20-án lesz. Sok he­lyen ekkor tartották a pásztorün­nepet, amelynek szép hagyomá­nya immár veszendőben van. A gyümölcsösökben ezekben a napokban kezdjük meg telepíteni a facsemetéket. Gondosan készít­sük el a gödröket, lazítsuk a ta­lajt, és az érett istállótrágyával ne fukarkodjunk. De figyeljünk arra, hogy az közvetlenül a csemete gyökerével ne érintkezzen. A szőlőben az utolsó fürtöket is szedjük le, majd a tőkét takar­juk be földdel a várható fagyok miatt. A veteményesben is renge­teg a teendő. Ültessük ki a téli sa­látaféléket, és ültessük át a korai káposztát. A borsó, a zöldbab és a bab zöldjét vágjuk le, szénáját takarmányként hasznosítsuk. Vi­gyázzunk azonban, hogy ne szedjük fel ezeknek a növények­nek a gyökérzetét! Mert azzal a nitrogéngyűjtő baktériumokat is eltávolítanánk, illetve az általuk megkötött, a már korhadásnak induló gyökérzeten található táp­anyagot is. Az őszi káposztafejekről eltá­volított hulladéknak csak egy ré­sze hasznosítható takarmány­ként. Nagy zöld tömeg minden ősszel marad. Legjobb, ha ezt a gyümölcsfák és a díszfák lehul­lott lombjával együtt komposztál­juk. A száraz levelek elégetésével ugyanis csak a környezetünket szennyezzük, és sok értékes táp­anyagot „elfüstölünk” (elpazaro­lunk). A cikóriát szedjük fel, gyökere­it rakjuk a tárolóba. Csak azokat a zöldségeket hagyhatjuk kint a szabadban, amelyek fagytűrők, mint a káposztafélék többsége. A spárgahajtásokat is vágjuk le, az ágyásait pedig takarjuk be. Kös­sünk hernyófogó, enyves övét az alma- és a cseresznyefák törzsére. Lombhullás után végezzük el a ribiszke metszését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents