Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-24 / 249. szám

GAZDÁIK ODÓKNAK Tolnai Népújság - 5. oldal 2000. Október 24., Kedd ________Figyelem!________ S zőlőtelepítés fajta szerint Tolna megyében az idén közel 117 hektáron telepítettek szőlőt a termelők. Ennek 33 százaléka Cabemet Sauvignon, 23 százalé­ka Merlot, 16 százaléka Cabemet Franc, 8 százaléka Kékfrankos, 7 százaléka Pinot noir, kisebb terü­leteken pedig Sauvignon blanc- ot, Zweigelt, Blauburgert, Kadar­kát és Traminit ültettek. Talajtakarás kéreggel Régóta elterjedt módszer a dísz­cserjék, bokrok, fák alá szórt ké­reggel történő talajtakarás, amely a biokertészet fontos ré­szét képezi. A talajtakarás a hű­vös őszi és téli éjszakákon meg­őrzi a talaj melegét, így tavasz- szal gyorsabban indul meg a ta­lajélet, ősszel pedig később der­med meg a talaj. A talajtakarás­hoz felhasználható a levágott fű és egyéb apróra vágott növényi rész, széna, szalma, stb. A taka­rót vékony rétegben szabad elte­ríteni a talaj friss oxigénellátása és a rothadás megakadályozása miatt, mely a friss növényi ré­szek alatt könnyen elindulhat. Növekvő bárányárak A Juh Terméktanács adatai sze­rint kedvezően alakult az ágazat export-árbevétele. A tejesbárány (13-16 kg) felvásárlási ára 650 Ft/kg, a választott bárányért (20-24 kg) 570 Ft/kg, a pecse­nyebárányért (24-27 kg) 520 fo­rintot fizetnek. Állatvásárok forgalmáról Változatlanul érződik, hogy az állatállomány, elsősorban a ser­tések száma tovább csökken, mert a tartási költségek folyama­tosan emelkednek. Egy süldőért (15-25 kilós) 5500 és 11000 forint közötti árat kértek, de 25-45 kilós süldőért már 8500 és 14000 ezer forint között kell fizetni. A halpi­acon a két legjelentősebb halfajta ára differenciáltan változott. Az étkezési ponty kilogrammjáért az ország különböző piacain 370 és 650 forint közötti árat kellett fizetni. Ugyanakkor a busa érté­kesítési ára 160 és 300 forint kö­zött változik. A termelői ár a ponty esetében 300-360 fo- rint/kg, a busa vonatkozásában pedig 115-160 forint/kg volt. Díszmadár kiállítás A Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetsége szombathe­lyi csoportja november 3-a és 5-e között tartja 31. kiállítását a me­gyei művelődési központban, Szombathelyen. Mintegy 60 te­nyésztő 600 madarát várják. A rendezvény verseny jellegű, pon­tozásos bírálattal kerül megren­dezésre. Az érdeklődők október 20-ig nevezhetnek a versenyre. ■ Györkönyi gazdák összetartó ereje Itt valamikor annyi pince volt, ahány ház Mai rohanó világunkban ritkán találkozik az ember olyan település lakóival, ahol igenis figyelnek egymásra és amiben tud­ják, segítik egymást az emberek. Györköny ilyen. Mivel az adottságai, az ország többi falujáéhoz hasonlóan, kevés munkalehető­séget biztosítanak az ott élők számára, így kénytelenek voltak saját magukon segíteni. Györköny te mindegyik eredeti stílusban felújított présház alkalmas arra, hogy vendégeket fogadjon. A Pincefalu egyébként 12 hektáron terül el, több utcából áll és a felújítási költségeket maguk a termelők vállalták. Szinte mindegyik épületben van villany, de földalatti kábeleken vezették az áramot, hogy a terület hangulatán ne rontson semmit. A györkönyiek nagyon sokat tesznek azért, hogy a hagyományaikat megőrizzék. Öt évvel ezelőtt alakult meg a helyi Hagyományőrző Gszelmann Zsuzsa a legnagyobb györkönyi pince bejáratánál Már a római korban is lakták ezt a terü­letet, mára azonban 1100-an választották otthonuknak Györkönyt. Egy gyönyörű, evangélikus templom (Lipót császár ide­jéből való) jelzi a falu közepét, ahol bé­késen élnek egymás mellett svábok, ma­gyarok, felvidékről betelepítettek. A svá­bokat Mária Terézia telepítette ide Bur- genlandból és Hessenből, akik később meghonosították a szőlőültetvényt is. Je­lenleg két mezőgazdasági szövetkezet biztosít egy szűkebb körnek munkát, a többség a saját lábán állva próbál meg boldogulni. Gszelmann Zsuzsa és Köhler János ma­guk is gazdálkodók, így jól ismerik a he­lyi lehetőségeket. Velük jártuk végig a Pincefalut, mely Európa-díjat is kapott.- A helyi termelők közül 7-8 az, akinek 80-100 hektáros területe van, de rajtuk kívül legalább 45 közepes méretű területtel rendelkező termelő Köhler János büszkén mutatta a szép, régi tárgyakat Egyesület, melynek 116 tagja van. A helyi ha­gyományok ápolását, felelevenítését, továbbá a település kulturális életének színesítését tűzte ki célul. Az egyesület a tagdíjakon kívül pá­lyázatokon elnyert pénzekből tartja fenn magát. Az egyesületen belül több klub is működik, ilyen a nyugdíjasok klubja, a kézimunka szakkör, a Györköny Szépítő Baráti Kör és tánccsoportok már az óvo­dáskortól. Az egyesület vállalta fel a falu­si turizmus kialakítást is, és ők rendezik a Pincemúzeum és a Falumúzeum fenn­tartását is. Az egyesületen belül egy év­vel ezelőtt alakult meg a vegyes kórus, melynek 30 tagja van és fennállásuk óta több fellépésük is volt. Györkönyben tehát nem unatkoznak, és ha van egy kis szabadidejük a napi mun­ka mellett, akkor jut idő arra is, hogy egy­másra figyeljenek, vagy ünnepeljenek. Például az idei jó szőlőtermést, a jó boro­kat, vagy hogy új lakó került a faluba. próbál meg itt boldogulni. A gépesítés szem­pontjából jól el van látva a település, igaz, nincs mindenkinek traktora, kombájnja, de egymást segítve jól elboldogulnak a gaz­dák. A szántóföldi növénytermesztés mel­lett nagyon büszkék vagyunk a györkönyi szőlőkre és az itt termelt borokra is. Jelen­leg 310 présház van, nagyon jó állapotban a Pincefaluban, de volt idő, amikor annyi pince volt itt, ahány ház. Főleg a Kékfran­kos, a Kadarka és néhány fehér fajta az, amit termelnek a szőlősgazdák. A szép környezet, a felújított pincesor na­gyon sok embert vonz ide. Az elmúlt hét végén például egy fővárosi család vásárolt itt területet és hozzá présházat, a pinceava- tón több mint 30 kiló hús fogyott, de volt házi túrós rétes, szalámi és hozzá sok fi­nom bor és zene, hogy táncolni is tudjanak a helyiek és a befogadott budapestiek. De a németek is szívesen jönnek Györkönybe, ennek több oka is van. Egyrészt sokan vol­tak kénytelen a kitelepítés idején elhagyni az országot és ők, valamint a rokonságuk jár vissza régi falujukba Németországból, de többen turistaként (Svájcból) is szívesen ellátogatnak ide. Ennek köszönhetően egy­re jobban fellendült a falusi turizmus, szin­A pincesort felújították a gazdák FOTÓ. BAKÓ JENŐ Olvasóink kérdeztek: Az őszi és a tavaszi fokhagymáról Olvasóink közül többen is kérdezték, mi a különbség a tavaszi és az őszi fok­hagyma között. Melyiket, mikor ültessük, hogyan tá­roljuk? Melyik áll el to­vább? Elődeink mondogatták - joggal -, hogy aki egészséges akar ma­radni, naponta fogyasszon el egy fej vöröshagymát, két ge­rezd fokhagymát és három al­mát. A korszerű táplálkozástu­domány még nem adott pontos' választ arra, milyen összhatást váltanak ki a hagymában és az almában található vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak. Annyi viszont bizonyos, hogyha nyersen esszük ezeket a termé­nyeket, számos betegséget meg­előzünk. A fokhagyma például, amely a magyaros ételek egyik legfontosabb ízesitője, eredmé­nyesen csökkenti a magas vér­nyomást, megelőzi az érelme­szesedést. Azonkívül rendsze­res fogyasztása fokozza az emésztőrendszer, az epe, a máj működését, és fertőtleníti a bél­rendszert. Baktériumölő hatása és erős illata miatt a kertekben társnövényként alkalmazzák. Riasztja a rovarokat, a rágcsáló­kat és a vakondot, de véd a pe­nészgombák ellen is. Jól társít­ható a sárgarépával, az uborká­val, a paradicsommal, a káposz­tával, a karalábéval és a szamó­cával. Bab, kel, spenót, borsó és spárga mellé azonban ne ültes­sük. A fokhagyma Kirgizia sztyep­péiről származik, de Európa- szerte elterjedt még az ókorban. Sokféle változata ismert. Van ma­got termő, azután olyan, amelyik a magszár csúcsán kis hagymács­kákat növeszt stb. A nálunk elterjedt fokhagyma­típusokon belül megkülönbözte­tünk őszit és tavaszit. Az őszi fokhagyma gerezdjeit ősszel, a tavaszit pedig tavasszal kell el- duggatni. A tavaszi fokhagyma az értékesebb, mert tovább eláll. Ennek ellenére a gazdák az őszi fokhagymát nagyobb mennyiség­ben termesztik, mert bár keve­sebb a gerezdje, de eredménye­sebb a duggatás, nagyobb és biz­tonságosabb a termés. Az áttele­lő, fagytűrő őszi fokhagymát ok­tóberben duggatjuk el, míg a ta­vaszit február végétől március közepéig. Ha az utóbbival elké­sünk, megfeleződhet a hozam. Az őszi fokhagyma szereti a ned­ves talajt és a párás levegőt, külö­nösen keléskor. Készítsünk komposztot A diófa és vadgesztenye levele, ága, erre nem jó Néha a nagyon egyszerű dolgokat is hasznossá tud­juk tenni. Ilyen a komposzt készítése. A ház körül és a kiskertben adódó „szeme­tet”, szerves anyagot érde­mes összegyűjteni, mert a növényeink ezt meghálál­ják. A komposzt kevert szerves trá­gya. Trágyára a talajnak szüksé­ge van a növények fejlődéséhez. Főleg városban az állati trágyák alig hozzáférhetők, használatuk környezetszennyező lehet. A jó minőségű komposzt nagyobb­részt a növények számára köz­vetlenül felhasználható állapot­ban tartalmazza a tápanyagokat. Kertészeti áruházak forgalmaz­nak komposztládát, amelybe a szerves hulladékokat rakhatjuk. Alkalmas a lyuggatott oldalú hor­dó is. Házilag a kert egy eldugott sarkában komposzt-prizmát ké­szíthetünk. Lehetőleg árnyékos hely legyen. A komposztba kerti hulladékot - leveleket, hajtáso­kat, aprított nyesedéket, leka­szált füvet, nem felmagzott gyo­mot, konyhai szerves hulladékot - földdel rétegezve rakjuk össze. Kiegészíthetjük kevés műtrágyá­val is (sózásszerűen). Tetejét földdel takarjuk. Fontos, hogy ne száradjon ki, ezért száraz időben locsoljuk. Egy-két havonta kever­jük át. (Vasvillával kupacba dob­juk, majd vissza.) Ha nagyon bü­dös, az a rothadás jele, nem elég levegős. Lazításra ágnyesedéket, tőzeget keverjünk hozzá. A fű- nyesedék önmagában nem kom­posztálható, túl tömör. Baromfi- és nyúl-trágya a komposzt dúsí­tására alkalmas, de legfeljebb 10 százalékban adjuk hozzá. Leg­alább háromszori átkeverés - kö­rülbelül fél év után-, ha már egy­öntetű, földszerű és főleg szagta­lan a komposzt, dobórostán át­rostálva a kert, vagy akár a gyep trágyázására is alkalmas. Egyen­letesen elterítve már fél kilo­gramm négyzetméterenkénti adag is érezteti hatását. Ahol más lehetőség nincs, a komposzt al­kalmas a talaj szervesanyag tar­talmának növelésére, ami a táp­anyag gazdagításon kívül a jobb vízgazdálkodást, a könnyebb művelhetőséget is elősegíti. Fon­tos tudnunk, hogy nem való a komposztba olyan anyag, ami nem bomlik le -fém, műanyag, kő, üveg-, de a visszafertőzés ve­szélye miatt beteg növényeket, növényrészeket, felmagzott gyo­mot se rakjunk bele. A diófa és a vadgesztenye levelét fejlődés­gátló hatásuk miatt szintén nem komposztálhatjuk. E.ON Hungária Rt. néven folytatja működését a Bayernwerk Hungária Rt. Európa legnagyobb magántulajdonban lévő villamosenergia-szolgáltató vállalata jött lét­re Németországban a Bayernwerk AG és a PreussenElektra egyesülésével idén július 13- án. A fúzió eredményeként a szolgáltató E.ON Energie AG néven működik tovább, mely - számos európai ország mellett - Magyaror­szágon is jelen van. A Bayernwerk Hungária Rt. hazánkban há­rom áramszolgáltató és egy gázszolgáltató vállalatban - ÉDÁSZ, DÉDÁSZ, TITÁSZ, illet­ve KÖGÁZ -rendelkezik tulajdonrésszel, va­lamint egy 100 MW teljesítményű erőművet üzemeltet. Az anyavállalat egyesülése követ­keztében a Bayernwerk Hungária Rt. névvál­toztatása is időszerűvé vált, így október 12- től E.ON Hungária néven folytatja működé­sét. Részvénytársaságunk a jövőben tovább kí­vánja erősíteni magyarországi pozícióját, vál­lalkozói tevékenységét, hiszen mostantól egy még nagyobb családhoz tartozunk - mond­ta Konrad Kreuzer, az E.ON Hungária Rt. Igaz­gatóságának elnöke. Ezt bizonyítja az a kez­deményezés is, hogy előkészületben van az első magyar, 600 kW teljesítményű szélerő­mű is, mely a DÉDÁSZ Rt. szolgáltatási terü­letén épül majd. (x) Kiültethetjük a salátát Októberben van itt az ideje az áttelelő saláta kiültetésének. Most azok a palánták kerülnek szabadföldbe, amelyeket au­gusztus végén magról vetettünk szaporító ládába. Azért kell kü­lön ládát alkalmazni, mert a sa­láta nem kedveli, ha mélyre ül­tetik. Amennyiben a magot azonnal hidegágyba vetjük, a szél és a csapadék széthordhat­ja. A ládákba a komposzttal ke­vert homokos talaj felszínére szórjuk a magot, egymáshoz közeli sorokba, és alaposan tö- möritsük. Rendszeresen öntöz­zük, hogy egyenletesen keljen, majd a három-négyleveles pa­lántát szintén magasan ültes­sük át fiatal gyümölcsfák köré, de mindenképpen szélvédett helyre, 30 centiméteres sor- és 15 centiméteres tőtávolságra. Ügyeljünk arra, hogy a palántá­kat már begyökeresedett álla­potban érjék az első talaj menti fagyok. Amint állandósult a hajnali fagy, a salátával beülte­tett ágyásokat takarjuk leka­szált fűvel, lombbal vagy szal­mával, valamint felülről lazán komposzttal is. Ezt a takarót ta­vasszal, a fagyok elmúltával kell majd leszednünk, mert a salátának a fejlődéshez 9-10 óra napfényre van szüksége'. A fejlődés kezdeti szakaszában a saláta elviseli a 4-6 fokos hide­get is anélkül, hogy károsodna. Később a növekedéshez már 16 fokos melegre lesz szüksége. Ezért jó az, ha a palántát fólia- alagúttal tudjuk beborítani. Az altalajt folyamatosan lazítsuk, öntözzük, szükség szerint fej­trágyázzuk. A fejes saláta ked­veli a könnyű, laza, barna ho­moktalajt, de megél az agyagon is, amennyiben elegendő vizet és érett istállótrágyát tud fel­venni. Azért ajánlatos a salátát áttelelőként termeszteni, mert a melegben a növények hajla­mosak arra, hogy a fejesedés korai szakaszában magba szök­jenek. A legtöbb mai fejes salá­ta karógyökeret fejleszt. Leve­lei szorosan egymásra boruló- ak. Külső levelei durvábbak, sötétzöldek, ellenben belül zsenge sárgászöld levelek búj­nak meg. Ezeket fogyasztjuk, hiszen sok karotint, B- és C-vi- tamint tartalmaznak. A fólia alatt termesztett salátában jó­val kevesebb a vitamin, mint a szabadföldiben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents