Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-24 / 249. szám
2000. Október 24., Kedd MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal A szabadság tolnai szimbóluma ’56-os emlékművet avattak a városban A millennium évében emlékmű avatással tették emlékezetessé az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját Tolnán. Tolna tér ünnepi beszédében felidézte a 44 évvel ezelőtt a fővárosban, az országban és a Tolnán történteket. Rámutatott, hogy az ’56-os forradalom, az akkori hősök nélkül másképp alakultak volna az azt követő évtizedek és a rendszerváltás is. Vissza a hagyományokhoz! Lesz folytatása annak a továbbképzésnek, amelyet az elmúlt hét végén tartottak bukovinai székely hagyományőrző kórusok és tánccsoportok vezetőinek - tudtuk meg Csibi Krisztinától, a Székely Szövetség elnökségi tagjától. A programon három megyéből ötvenen vettek részt. Bonyhád Szarvas Irén, a Humán Szolgálatok bonyhádi referense felhívta a résztvevők figyelmét a pályázati lehetőségekre. Aiiárásfalvy Bertalan, a neves kutató érdekfeszítő előadását nagy figyelemmel kísértek a hallgatók. Javasolta, hogy gyűjtsék egybe azokat a forrásokat, amelyek ma különböző kiadványokban szerepelnek, illetve még sehol nem publikálták őket. Nagy meglepetésére sokan bekapcsolódtak, amikor illusztrációként a Hegyek völgyek között állok kezdetű dalt kezdte énekelni. A dalosokkal Falkainé Jakab Éva és Szabóné Gáncs Tünde, a táncosokkal Radák János foglalkozott. Lőrincz Eltel textiltervező iparművész felhívta a figyelmet a hiteles hagyományosa. A színpadon nagyon zavaró - figyelmeztetett -, ha egy fonós jelenetet úgynevezett favirágos rokolyában adnak elő, ezt a ruhadarabot régen csak ünnepek alkalmával húztak fel... Vak zenetanárok koncertje Nagy sikerű koncertet adott az Ungaria Zongoranégyes vasárnap délután a tolnai katolikus templomban. A négy tagú együttest vak zenetanárok - Farkas Mátyás, Lakatos Tamás, Magyar Csaba és Németh Tamás - alkotják, két zongorán, kétszer négykezest játszanak. A hangversenyt a Fehér Bot Alapítvány rendezte „Tisztelet Tolna Városának” címmel, megköszönve a település által a szervezetnek eddig nyújtott segítséget. Az emlékművet dr. Braun Márton és dr. Szilák Mihály leplezte le fotóigk. Idén is a Sztárai gimnázium diákjainak emlékműsorát láthatta a Hősök terén a viszonylag szép számú érdeklődő, akik között a város képviselőtestületének tagjai, az egyház képviselői, intézményvezetők, különböző szervezetek, pártok képviselői mellett a település a rendezvényre meghívott eddigi kitüntetettjei közül is sokan megjelentek. Dr. Szilák Mihály polgármesA megemlékezést követően dr. Braun Márton országgyűlési képviselő és dr. Szilák Mihály leleplezte az ’56-os emlékművet, Szatmári Juhos László alkotását, a polgármester szavai szerint a demokrácia, a szabadság tolnai szimbólumát, amelyet a polgármester a pártok képviselőivel közösen, illetve Tolna Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének tagjai koszorúztak meg. A kultúra negyven éves hajléka Ünnepi megemlékezés, kitüntetések A megszokottnál is több ünnepelni valójuk volt a faddi- aknak a mostani hétvégén. Az 1956-os forradalom és szabadságharcra történő megemlékezésen, a helyi elismerések átadásán kívül ugyanis művelődési házuk negyven éves fennállásának ünnepe is szombaton zajlott Faddon. Fadd A művelődési ház „kupolacsarnokában” ünnepi testületi ülés keretében zajlott a program el,ső része. Október 23-a alkalmából az általános iskola nyolcadikosai adtak műsort, amelyről Kocsner Antal polgármester megjegyezte: ennél méltóbb megemlékezésre egyetlen szónok sem lett volna képes. A műsort követően a polgár- mester Végh Zoltánnak, az iskola igazgatójának átadta a községi zászlót. A Fadd Nagyközségért Kitüntető Díjat - bronz plakett, 100 ezer forint jutalommal - ebben az évben két helybéli polgárnak ítélték oda: SchifflerGyörgynének, „Maca néninek”, aki 35 évig volt pedagógus, jelenleg a helyi nyugdíjas szervezet vezetője, és ma is aktív szereplője a helyi közéletnek. A másik kitüntetett Palcsó József, áki munkája révén jelentős szerepet játszik a helyi foglalkoztatásban, a faddi rendezvények nagylelkű szponzora. Palcsó József a kitüntetéssel járó összeget - 100 ezer forinttal megtoldva - a helyi gyermekalapítvány javára ajánlotta fel. A két kitüntetetten kívül számosán kaptak még helyi elismeréseket. Dr. Vadas Ferenc emlékezett meg a fennállásának 40 éves évfordulóját ünneplő faddi művelődési házról. A hetvenedik Millennium Tolnában Emlékmű, díszpolgári cím Nagykónyibart Mintegy százötven fős ünneplő közönség előtt adta át Nagykónyinak a millenniumi zászlót dr. Freppán Miklós, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szombaton délelőtt a falu katolikus templomában. Az ünnepségen jelen volt Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő és a térség több polgármestere. Az alkalomból Csató Iván polgármester díszpolgári címmel tüntette ki az önkormányzat nevében Márton István esperest. Magyarság, kereszténység, európaiság - ez a három szó jelenti a magyar nemzet lényegét hangoztatta beszédében dr. Freppán Miklós. A kereszt a magyar embert végigkíséri egész életén - mondta a továbbiakban - az egyház papjai, főpapjai mindig példát mutattak a legnehezebb ígért József avatta fel az emlékművet időben is. Freppán Miklós kiemelte Mayer Mihály megyéspüspököt, aki számtalan helyen adott át millenniumi zászlót. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: nem csoda, hogy egy olyan tehetséges nép, mint a magyar, meg tudott maradni, mindig talpra tudott állni. Gyermekeink a világ tanulmányi versenyein az élen végeznek, a magyar nemzet tizenhárom Nobel-díjas tudóst adott a világnak, a sidney-i olimpián nem volt kis nemzet, amely ilyen jól szerepelt volna - mondta. Az európai uniós tagsággal kapcsolatban kijelentette: három nehéz terület van, az egyik a cigányság ügye, amelyet meg kell oldani. „Egyesek roppant nagy károkat okoznak bentről, de vannak jó példák, ahol megoldották a cigánykérdést.” A millenniumi zászlót, Márton István esperes amelyre Gál Sándomé zászlóanya kötötte fel a nemzeti színű szalagot, Márton István esperes áldotta meg. Az esperes prédikációjában jó szándékot és bölcsességet kért azokra, akik a közhatalmat gyakorolják. A szertartás végén Csató Iván polgármester nyújtotta át Márton Istvánnak a község díszpolgári címét példaadó lelkipásztori és falugyarapító munkásságának elismeréseként. Az ünnepség végén a községházához közeli téren a Millennium tiszteletére emelt emlékművet, - Szőke Lajos szobrászművész alkotását - avatták fel rövid kulturális műsor kíséretében. - A templom, az iskola, s most már ez az emlékmű is a falu összetartozásának jelképe - mondta avatóbeszédében ígért József alpolgármester. A hétszáz éve lakott település múltjával, jövőjével kapcsolatban azt mondta: a török dúlás után betelepített német iparos családok nemcsak otthonra, hanem hazára is találtak itt, a magyarsággal békében és barátságban éltek, amit a történelem viharai sem tudtak megzavarni. A sokszínűséget a falu büszkén vállalta, és vállalja. Az új évezredben is vannak feladataink, a falut meg kell újítani, hogy lépést tartson a 21. század kihívásaival - zárta beszédét. Lapunk mai száma a nagykónyi önkormányzat jóvoltából minden nagykónyi háztartásba eljutott. mm. Aki iú ki*t ftis/iTeplővel. A/ f‘III>in'illh«iltil liiniil f súbíló... a MtnjtQft.irít «isi BelúKitiVtliilii I MII ISI I •< Jl |l-I Illl.lllH. 10»55 %-o§ *. luMfraKtit »•*i»»*i f?t ,i hu KfcM t itüiiks/ciMilÉVHl I*» ifM(k;«tk«»/)k I h, ha nini hí* Ny|s«w„,i* * A Iliiisik S/IMIlll‘llMllll | II lllí s/nii|.iii.ii..-.iiiikni cm fiyyelemrenjBliii rffí illírt! dl«liíil SMS Miiliiliniii VISA Int firtat ki'iilijri Hi*iIvi*/ii»íí**iií|í*h iiiii \ VISA k.«ilt|.i liii|i|i*iit*H Sii|ii*i Shli|i iVIéilf'íl 11» IIrtukhrti I Ijri Imjl|f*f i»'*H i*li*l lii/11rill «ih. Ilii Hiiktil Iii*/íI *il. Ii*nlm .tiIIml. Muhi víhi nhi in! . r*llllll nkliilii‘1 r*-l till 111*11*111111*1 l'*“i»J 1 kii/l’l Ir*l I l\MI li.inkllfikli.ini A Ildiik .1 l(.m>nlv.iÍkitl#fjs jlMjiif ft’iiflt <ir !fnl * A I nkiiHHrtqi llrinkwnmln im|II«h«i #»/ nkiii ili.itt kiHi*l«’/l1. f*?k*l ••» »• ••• I-1IIIII III l| I wWW.Mili lm At tr’Jni ír Imi <•* ' /(UeiÍMnk Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Pereg a homok „Délibábos ég alatt kolompol/Kiskunságnak száz kövér gulyája” - áll Petőfi mindannyiunk által jól ismert versében, amit szeretett szülőföldjéről, az Alföldről írt. Amikor a vers született, még senki sem gondolta, hogy az említett Kiskunságot az a veszély fenyegeti, hogy sivataggá válik, s nem legel ott többé semmiféle marhacsorda. Több oka is van annak, hogy megkondult a vészharang. A globális időjárás-változás hatását már érezzük néhány éve, az ország éghajlata egyre melegebb és szárazabb, s a Duna-Tisza köze sosem tartozott az erősen csapadékos területek közé azelőtt sem. Ráadásul, mint a problémával foglalkozó tanulmányból kiderült, a pazarló vízfelhasználás, az olajbányászat okozta talajkárosodás és a tájidegen, túl sok talajvizet elvonó fafajták telepítése is tovább rontja az amúgy sem rózsás helyzetet. Lépni kellene, de sürgősen, mondják a szakemberek, meg kell oldani a térség vízellátását, mert már az idén is csak a megszokott termés kétharmadát aratták a gazdák. Más szakemberek azonban túlzónak minősítik előbbiek véleményét, tehát szakértenek és ellen- szakértenek, miközben fogy az idő, pereg a homok, de nem a homokórában, hanem a nemzeti parkban, s több helyütt már be is fedte a növényzetet. Pedig nem szabadna kockáztatunk, hiszen a Kiskunságnak nem csak gazdasági értéke van, több mint tájegység, nemzeti jelképünk, ha úgy tetszik, az országimázs része. A Kiskunságon igenis gulya kolompoljon, méneseknek nyargaló futása zúgjon a szélben, a füzesben kosarat fonjanak, s ne kelljen őszi szántáskor kétnaponta ekevasat cserélni, mert „megeszi” a száraz föld. Több mint 800 ezer ember él ezen a tájegységen, akiknek megélhetése, jövője függhet attól, sikerül-e megelőzni a Kiskunság elsi- vatagosodását. Szóval nem vitatkozni kellene, hanem intézkedni. Amíg még érdemes, amíg még lehet, amíg még nem kell a gulyát tevekaravánra cserélni. Aranygyűrűk a cégtől Az atomerőmű kitüntetettjei Az elismerést, a Céggyűrűt évente húszán vehetik át, hagyományosan a nemzeti ünnepre, október 23-ára emlékező ünnepségen. A kitüntetés értékét jelzi, hogy arra, a munkatársak tehetnek javaslatot. Paks A Városi Művelődési Központ színháztermében, zsúfolásig telt nézőtér előtt pénteken este vették át az aranygyűrűt, az oklevelet és a virágcsokrot húszán az atomerőmű dolgozói közül. Az ünnepség ezúttal is a forradalomra emlékezés jegyében kezdődött, majd sorra járultak a színpadra a kitüntettettek: Acsá- di Sándorné, Angyal Béla, Angyalné Kiss Bernadett, .Blatt Vince, Cserháti András, Cserkúti Károly, Gelencsér János, Jobbágy Gyula, Komlóssy György, Kovács Lajos József, Kozma Sándor, Pataky Árpád, Pék István, Pétersz János, Steiner Lajosné, Sztrida Ferenc, Tamás Erzsébet, Tóth Pál, Török Imre és Weisz János. Az estet a Bergendy szalonzenekar koncertje, majd a terített asztalok mentén baráti beszélgetés zárta. RG
