Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-24 / 249. szám

2000. Október 24., Kedd MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal A szabadság tolnai szimbóluma ’56-os emlékművet avattak a városban A millennium évében em­lékmű avatással tették em­lékezetessé az 1956-os for­radalom és szabadságharc évfordulóját Tolnán. Tolna tér ünnepi beszédében felidézte a 44 évvel ezelőtt a fővárosban, az országban és a Tolnán történ­teket. Rámutatott, hogy az ’56-os forradalom, az akkori hősök nél­kül másképp alakultak volna az azt követő évtizedek és a rend­szerváltás is. Vissza a hagyományokhoz! Lesz folytatása annak a továbbképzésnek, amelyet az elmúlt hét végén tar­tottak bukovinai székely hagyományőrző kórusok és tánccsoportok vezetői­nek - tudtuk meg Csibi Krisztinától, a Székely Szövetség elnökségi tagjá­tól. A programon három megyéből ötvenen vettek részt. Bonyhád Szarvas Irén, a Humán Szolgá­latok bonyhádi referense fel­hívta a résztvevők figyelmét a pályázati lehetőségekre. Aiiárásfalvy Bertalan, a neves kutató érdekfeszítő előadását nagy figyelemmel kísértek a hallgatók. Javasolta, hogy gyűjtsék egybe azokat a forrá­sokat, amelyek ma különböző kiadványokban szerepelnek, il­letve még sehol nem publikál­ták őket. Nagy meglepetésére sokan bekapcsolódtak, amikor illusztrációként a Hegyek völ­gyek között állok kezdetű dalt kezdte énekelni. A dalosokkal Falkainé Jakab Éva és Szabóné Gáncs Tünde, a táncosokkal Radák János foglal­kozott. Lőrincz Eltel textiltervező iparművész felhívta a figyelmet a hiteles hagyományosa. A színpadon nagyon zavaró - fi­gyelmeztetett -, ha egy fonós je­lenetet úgynevezett favirágos ro­kolyában adnak elő, ezt a ruha­darabot régen csak ünnepek al­kalmával húztak fel... Vak zenetanárok koncertje Nagy sikerű koncertet adott az Ungaria Zongoranégyes vasár­nap délután a tolnai katolikus templomban. A négy tagú együttest vak zenetanárok - Farkas Mátyás, Lakatos Tamás, Magyar Csaba és Németh Ta­más - alkotják, két zongorán, kétszer négykezest játszanak. A hangversenyt a Fehér Bot Alapítvány rendezte „Tisztelet Tolna Városának” címmel, megköszönve a település által a szervezetnek eddig nyújtott segítséget. Az emlékművet dr. Braun Márton és dr. Szilák Mihály leplezte le fotóigk. Idén is a Sztárai gimnázium diák­jainak emlékműsorát láthatta a Hősök terén a viszonylag szép számú érdeklődő, akik között a város képviselőtestületének tag­jai, az egyház képviselői, intéz­ményvezetők, különböző szerve­zetek, pártok képviselői mellett a település a rendezvényre meghí­vott eddigi kitüntetettjei közül is sokan megjelentek. Dr. Szilák Mihály polgármes­A megemlékezést követően dr. Braun Márton országgyűlési képvi­selő és dr. Szilák Mihály leleplezte az ’56-os emlékművet, Szatmári Ju­hos László alkotását, a polgármes­ter szavai szerint a demokrácia, a szabadság tolnai szimbólumát, amelyet a polgármester a pártok képviselőivel közösen, illetve Tolna Város Önkéntes Tűzoltó Egyesüle­tének tagjai koszorúztak meg. A kultúra negyven éves hajléka Ünnepi megemlékezés, kitüntetések A megszokottnál is több ün­nepelni valójuk volt a faddi- aknak a mostani hétvégén. Az 1956-os forradalom és szabadságharcra történő megemlékezésen, a helyi el­ismerések átadásán kívül ugyanis művelődési házuk negyven éves fennállásának ünnepe is szombaton zajlott Faddon. Fadd A művelődési ház „kupolacsar­nokában” ünnepi testületi ülés keretében zajlott a program el,ső része. Október 23-a alkalmából az általános iskola nyolcadikosai adtak műsort, amelyről Kocsner Antal polgármester megjegyezte: ennél méltóbb megemlékezésre egyetlen szónok sem lett volna képes. A műsort követően a polgár- mester Végh Zoltánnak, az iskola igazgatójának átadta a községi zászlót. A Fadd Nagyközségért Kitünte­tő Díjat - bronz plakett, 100 ezer forint jutalommal - ebben az év­ben két helybéli polgárnak ítélték oda: SchifflerGyörgynének, „Maca néninek”, aki 35 évig volt pedagó­gus, jelenleg a helyi nyugdíjas szervezet vezetője, és ma is aktív szereplője a helyi közéletnek. A másik kitüntetett Palcsó József, áki munkája révén jelentős szerepet játszik a helyi foglalkoztatásban, a faddi rendezvények nagylelkű szponzora. Palcsó József a kitünte­téssel járó összeget - 100 ezer fo­rinttal megtoldva - a helyi gyer­mekalapítvány javára ajánlotta fel. A két kitüntetetten kívül szá­mosán kaptak még helyi elisme­réseket. Dr. Vadas Ferenc emlé­kezett meg a fennállásának 40 éves évfordulóját ünneplő faddi művelődési házról. A hetvenedik Millennium Tolnában Emlékmű, díszpolgári cím Nagykónyibart Mintegy százötven fős ünneplő közönség előtt adta át Nagykónyinak a millenniumi zászlót dr. Freppán Miklós, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szombaton délelőtt a falu katolikus templomában. Az ünnepségen jelen volt Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő és a térség több polgármestere. Az alkalomból Csató Iván polgármester díszpolgári címmel tün­tette ki az önkormányzat nevében Márton István esperest. Magyarság, kereszténység, európaiság - ez a há­rom szó jelenti a magyar nemzet lényegét han­goztatta beszédében dr. Freppán Miklós. A ke­reszt a magyar embert végigkíséri egész életén - mondta a továbbiakban - az egyház papjai, fő­papjai mindig példát mutattak a legnehezebb ígért József avatta fel az emlékművet időben is. Freppán Miklós kiemelte Mayer Mi­hály megyéspüspököt, aki számtalan helyen adott át millenniumi zászlót. A helyettes állam­titkár hangsúlyozta: nem csoda, hogy egy olyan tehetséges nép, mint a magyar, meg tudott ma­radni, mindig talpra tudott állni. Gyermekeink a világ tanulmányi versenyein az élen végeznek, a magyar nemzet tizenhárom Nobel-díjas tudóst adott a világnak, a sidney-i olimpián nem volt kis nemzet, amely ilyen jól szerepelt volna - mondta. Az európai uniós tagsággal kapcsolat­ban kijelentette: három nehéz te­rület van, az egyik a cigány­ság ügye, ame­lyet meg kell ol­dani. „Egyesek roppant nagy ká­rokat okoznak bentről, de van­nak jó példák, ahol megoldot­ták a cigánykér­dést.” A millen­niumi zászlót, Márton István esperes amelyre Gál Sán­domé zászlóanya kötötte fel a nemzeti színű szalagot, Márton István esperes áldotta meg. Az esperes prédikációjában jó szándékot és bölcsességet kért azokra, akik a közhatal­mat gyakorolják. A szertartás végén Csató Iván polgármester nyújtotta át Már­ton Istvánnak a község díszpolgári címét példaadó lelkipásztori és falugyarapító munkásságának elismeréseként. Az ün­nepség végén a községházához közeli té­ren a Millennium tiszteletére emelt em­lékművet, - Szőke Lajos szobrászművész alkotását - avatták fel rövid kulturális műsor kíséretében. - A templom, az isko­la, s most már ez az emlékmű is a falu összetartozásának jelképe - mondta ava­tóbeszédében ígért József alpolgármes­ter. A hétszáz éve lakott település múltjá­val, jövőjével kapcsolatban azt mondta: a török dúlás után betelepített német iparos csalá­dok nemcsak otthonra, hanem hazára is találtak itt, a magyarsággal békében és barátságban él­tek, amit a történelem viharai sem tudtak meg­zavarni. A sokszínűséget a falu büszkén vállalta, és vállalja. Az új évezredben is vannak feladata­ink, a falut meg kell újítani, hogy lépést tartson a 21. század kihívásaival - zárta beszédét. Lapunk mai száma a nagykónyi önkormányzat jó­voltából minden nagykónyi háztartásba eljutott. mm. Aki iú ki*t ftis/iTeplővel. A/ f‘III>in'illh«iltil liiniil f súbíló... a MtnjtQft.irít «isi BelúKitiVtliilii I MII ISI I •< Jl |l-I Illl.lllH. 10»55 %-o§ *. luMfraKtit »•*i»»*i f?t ,i hu KfcM t itüiiks/ciMilÉVHl I*» ifM(k;«tk«»/)k I h, ha nini hí* Ny|s«w„,i* * A Iliiisik S/IMIlll‘llMllll | II lllí s/nii|.iii.ii..-.iiiikni cm fiyyelemrenjBliii rffí illírt! dl«liíil SMS Miiliiliniii VISA Int firtat ki'iilijri Hi*iIvi*/ii»íí**iií|í*h iiiii \ VISA k.«ilt|.i liii|i|i*iit*H Sii|ii*i Shli|i iVIéilf'íl 11» IIrtukhrti I Ijri Imjl|f*f i»'*H i*li*l lii/11rill «ih. Ilii Hiiktil Iii*/íI *il. Ii*nlm .tiIIml. Muhi víhi nhi in! . r*llllll nkliilii‘1 r*-l till 111*11*111111*1 l'*“i»J 1 kii/l’l Ir*l I l\MI li.inkllfikli.ini A Ildiik .1 l(.m>nlv.iÍkitl#fjs jlMjiif ft’iiflt <ir !fnl * A I nkiiHHrtqi llrinkwnmln im|II«h«i #»/ nkiii ili.itt kiHi*l«’/l1. f*?k*l ••» »• ••• I-1IIIII III l| I wWW.Mili lm At tr’Jni ír Imi <•* ' /(UeiÍMnk Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Pereg a homok „Délibábos ég alatt kolompol/Kiskunságnak száz kövér gulyája” - áll Petőfi mindannyiunk által jól ismert versében, amit szere­tett szülőföldjéről, az Alföldről írt. Amikor a vers született, még senki sem gondolta, hogy az említett Kiskunságot az a veszély fe­nyegeti, hogy sivataggá válik, s nem legel ott többé semmiféle marhacsorda. Több oka is van annak, hogy megkondult a vészharang. A glo­bális időjárás-változás hatását már érezzük néhány éve, az or­szág éghajlata egyre melegebb és szárazabb, s a Duna-Tisza kö­ze sosem tartozott az erősen csapadékos területek közé azelőtt sem. Ráadásul, mint a problémával foglalkozó tanulmányból ki­derült, a pazarló vízfelhasználás, az olajbányászat okozta talaj­károsodás és a tájidegen, túl sok talajvizet elvonó fafajták telepí­tése is tovább rontja az amúgy sem rózsás helyzetet. Lépni kelle­ne, de sürgősen, mondják a szakemberek, meg kell oldani a tér­ség vízellátását, mert már az idén is csak a megszokott termés kétharmadát aratták a gazdák. Más szakemberek azonban túl­zónak minősítik előbbiek véleményét, tehát szakértenek és ellen- szakértenek, miközben fogy az idő, pereg a homok, de nem a ho­mokórában, hanem a nemzeti parkban, s több helyütt már be is fedte a növényzetet. Pedig nem szabadna kockáztatunk, hiszen a Kiskunságnak nem csak gazdasági értéke van, több mint tájegység, nemzeti jelké­pünk, ha úgy tetszik, az országimázs része. A Kiskunságon igen­is gulya kolompoljon, méneseknek nyargaló futása zúgjon a szél­ben, a füzesben kosarat fonjanak, s ne kelljen őszi szántáskor kétnaponta ekevasat cserélni, mert „megeszi” a száraz föld. Több mint 800 ezer ember él ezen a tájegységen, akiknek megél­hetése, jövője függhet attól, sikerül-e megelőzni a Kiskunság elsi- vatagosodását. Szóval nem vitatkozni kellene, hanem intézked­ni. Amíg még érdemes, amíg még lehet, amíg még nem kell a gu­lyát tevekaravánra cserélni. Aranygyűrűk a cégtől Az atomerőmű kitüntetettjei Az elismerést, a Céggyűrűt évente húszán vehetik át, hagyományosan a nemzeti ünnepre, október 23-ára emlékező ünnepségen. A ki­tüntetés értékét jelzi, hogy arra, a munkatársak tehet­nek javaslatot. Paks A Városi Művelődési Központ színháztermében, zsúfolásig telt nézőtér előtt pénteken este vet­ték át az aranygyűrűt, az okleve­let és a virágcsokrot húszán az atomerőmű dolgozói közül. Az ünnepség ezúttal is a forrada­lomra emlékezés jegyében kez­dődött, majd sorra járultak a színpadra a kitüntettettek: Acsá- di Sándorné, Angyal Béla, Angyalné Kiss Bernadett, .Blatt Vince, Cserháti András, Cserkúti Károly, Gelencsér János, Job­bágy Gyula, Komlóssy György, Kovács Lajos József, Kozma Sán­dor, Pataky Árpád, Pék István, Pétersz János, Steiner Lajosné, Sztrida Ferenc, Tamás Erzsébet, Tóth Pál, Török Imre és Weisz János. Az estet a Bergendy sza­lonzenekar koncertje, majd a te­rített asztalok mentén baráti be­szélgetés zárta. RG

Next

/
Thumbnails
Contents