Tolnai Népújság, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

Uli 2000. Október 19., csütörtök HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Vita a költségvetésről Gazdagabbak lesznek jövőre az önkormányzatok Budapest - Országház A gazdasági, az oktatási és a sportminiszter is felszó­lalt szerdán a 2001-2002-es költségvetésről szóló előter­jesztés parlamenti vitájá­ban. A képviselők a délelőtt folyamán elsősorban a munkahelyteremtés, a kis­térségek felzárkóztatása, az önkormányzatok és az agrárium támogatása, vala­mint az oktatás finanszíro­zása kapcsán fejtették ki véleményüket. Matolcsy György gazdasági mi­niszter hangsúlyozta: a Széche- nyi-terv pontosan illeszkedik az Európai Unió 2006-ig meglévő költségvetéséhez, valamint egy­szerre őrzi meg az egyensúlyt és dinamizálja a gazdaságot. El­mondása szerint a Széchenyi- terv tartalmaz vállalkozáserősítő, lakás-, autópálya-építési, infor­matikai programot, valamint ki­emelt feladatként kezeli a turiz­must, a kutatást és a regionális fejlesztést. Pokomi Zoltán oktatási mi­niszter a köz- és felsőoktatás 2001- es és 2002-es költségvetési lehetőségeit ismertetve kiemelte a kollégiumok támogatását, amely 2001-ben 311 millió forint, 2002- ben pedig 350,9 millió fo­rint lesz. A másik fontos célkitű­zésnek a pedagógusok méltó fi­zetését nevezte a miniszter. Az ellenzéki képviselők úgy véle­kedtek, hogy a gazdasági növeke­dés ellenére csökken az oktatás GDP-arányos támogatása. A HELYI ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA (M FT) Év Helyi adók összesen Iparűzési adó 1991 9 478 2 500 1992 17 221 12110 1993 27 089 21 652 1994 33 992 27 257 1995 46 383 38 472 1996 80371 66130 1997 111162 93133 1998 145 826 124316 1999 198363 171 476 Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter jelezte: csodálko­zik azon, hogy az ellenzéki kép­viselők élesen kritizálják a költ­ségvetés tárcájára vonatkozó fe­jezetét, hiszen a bizottsági vitá­ban még egyetértettek azzal. Ki­tért arra, hogy a következő két esztendőben több jut a kábító­szer-probléma kezelésére, játszó­terek építésére és a fogyatékosok sportjának támogatására. Vitányi Iván (MSZP) felszóla­lásában úgy fogalmazott: ma a kultúra nehezebb helyzetben van, mint valaha. Mint mondta, 1998-ban Hámori József akkori kultuszminiszter a közművelő­dés felélesztését tűzte ki céljául, ám ez nem teljesült. „Többet kell adni a kultúrára, az állam ezt nem spórolhatja meg” - jelentet­te ki a képviselő. A szocialista Szili Katalin környezetvédelmi szempontból bírálta a költségve­tést. Ismertetése szerint a kör­nyezetvédelemre fordítható ösz- szeg nominálisan csökken. Egy másik ellenzéki képviselő, a szo­cialista Szabados Tamás szerint a költségvetésben nincs meg a fe­dezet a pedagógusoknak jövőre ígért keresetnövekedéshez és a minimálbér emeléséhez. * A költségvetési törvény tervezete szerint az önkormányzatok jövő­re összességében 1670 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ami 10 százalékkal nagyobb az idei összegnél, 2002-ben pedig újabb 6 százalékkal nőnének a forrá­sok. A Pénzügyminisztérium szakem­bereinek előzetes számításai sze­rint 2001-ben a legdinamikusab­ban továbbra is a helyi adók nő­nek. A számítások szerint az ide­inél 21 százalékkal többet, 229 milliárd forintot szedhetnek be a helyhatóságok. 2002-re viszont 248 milliárd forintot, azaz mint­egy 8 százalékos emelkedést prognosztizálnak. A kormány által ígért „gazda­godást” az eddig megismert szá­mok tükrében cáfolja Kobold Ta­más, a Megyei Jogú Városok Szö­vetségének elnöke. Lapunknak adott nyilatkozata szerint nem változik az az évek óta tartó ten­dencia, hogy a nemzeti jövede­lemnek egyre kisebb hányada jut az önkormányzati szférának. A szövetség kifogásai között szere­pel, hogy az árvízi károk felszá­molására idén elvont 7,4 milliárd forintot nem kívánja visszajuttat­ni a költségvetés az önkormány- j zatoknak. Továbbra sem nő a 1 személyi jövedelemadó helyben maradó része, ami különösen ér­zékenyen érinti a megyei jogú városokat, amelyeknek vezetői szerint a szakágazati törvények nincsenek összhangban a költ­ségvetéssel, így gyakran nem ta­lálják a finanszírozási oldalát a minisztériumok által az önkor­mányzatokra rótt újabb kötelező feladatoknak. Mindenképpen szeretnék elérni, hogy a bérek növekedését fedezze a normatí­va, a dologi kiadásokra fordítható pénz legalább az infláció mérté­kével növekedjen. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) is úgy látja: az önkor­mányzatok finanszírozási rend­szere jobbítására szorul.Állás- pontja szerint hátrányba kerül­hetnek a kistelepülések azáltal, hogy az önkormányzatoknak ter­vezett juttatások legnagyobb ré­szét a helyi adók teszik ki, és a dologi kiadásokra nem kapnak egyetlen fillért sem. ______istsi A OUNA-TISZA KÖZÉNEK VÍZHIÁNYOS TERÜLETEI Budapest A politikus ezért nemrégiben felszólította a kormányt a probléma rendezésére. A tu­dósok és vízügyi szakemberek azonban nincsenek egységes állásponton a veszély mértékét illetően. Magyarországon ugyan már több évtizede felfigyeltek a fokozódó szárazságra, de ezt azóta sem követték ér­demi ellenlépések. A talaj vízvesztésének talán nem a legkárosabb, de mindenesetre egyik legbeszédesebb jele az, hogy a Du- na-Tisza közének kosárfonói jó ideje kénytelenek más tájakról beszerezni a munkájukhoz szükséges vesszőket, mert a sok vizet igénylő növények a Kiskunság leg­több részén már nem tudnak megélni. Az idei özönvízszerű áradások sem segítették a helyze­ten, a nyár olyan száraz volt, hogy szántáskor a gazdáknak kétnaponta kellett ekevasat cserélni. A probléma állandósulásának Csatári József szerint több oka is van. A két legnagyobb fo- lyónk közötti területnek olyan talaja van, ami nem tudja hosszan tárolni a vizet, ráadásul ép­pen ezen a tájegységen hullik a legkevesebb csapadék. Mindehhez járul még a rendkívül pa­zarló vízfelhasználás, a nagymértékű olajbá­nyászat okozta talajkárosodás, valamint a sok vizet elvonó, tájidegen fákból álló erdők túlzott telepítése. A rendszerváltás óta nem volt határozott kor­mányzati elképzelés arról, hogy miként kellene megoldani ezt a jelenleg több mint 800 ezer em­ber életét érintő problémát. A Duna-Tisza kö­zén élő képviselő ezért nemrégiben azt javasolta a parlamentnek, hogy a témában megírt több ki- lónyi tervezet után végre cselekvésre is szánja el magát. A mezőgazdasági bizottság által a héten meg­tárgyalt indítvánnyal a kormány is egyetért, megígérték, hogy a kérdés megoldását belefog­lalják a Kárpát-medence országaival közösen ki­dolgozandó vízrendezési tervekbe. A legfonto­sabb teendő egy új Duna-Tisza közi csatorna • megépítése lenne, amelyet számos víztározóval kellene kiegészíteni. A beruházások ugyan akár ötvenmilliárd forintot is fölemészthetnek, de ez bőven megtérülne, mert az idén például közel harmadával csökkent a termés a száraz térsé­gekben. Nem ennyire borúlátó Rónai István, az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársa, aki szerint a természet mindig ldegyenlíti ma­gát, valamikor több, valamikor kevesebb víz van. A Kiskunsági Nemzeti Park és több más természetvédelmi intézmény szakemberei vi­szont úgy vélik, hogy az elsivatagosodás valós veszély, és időben kell lépni, mert már most is vannak olyan területek, ahol a homok befedte a növényzetet.- w­Az egyes tájainkon már évtizedek óta tapasztalható vízhiány nemcsak jelen­tős terméskiesést okoz, hanem lassan, de biztosan elsivatagosodáshoz fog vezetni - állítja Csatári József parla­menti képviselő (FKGP). ÚJ BANKJEGY. A Magyar Nemzeti Bank a készpénzforgalom igényével összhangban jövő év február 1-jén kibocsátja a húszezer forintos bankókat - jelentette be szerdán Török László, az MNB ügyvezető igazgatója. A húszezres előoldalán Deák Ferenc arcképe, hátoldalán pedig az 1866-ban megnyílt régi kép­viselőház épülete látható. Azt is bejelentették, hogy ez év november elsejétől új biztonsági elemmel el- látott ezerforintos bankjegyet hoz forgalomba az MNB. ___________________fotó: europress/körmendi imre S ivatag az ország közepén? A szakemberek vitatkoznak, a rónaságot pedig homok váltja fel TÁMOGATÁS. A Pécsi Tudo­mányegyetem (PTE) elsőévesei számára meghirdetett gólyatá­borok, valamint a végzős hall­gatók elhelyezkedését segítő programok megszervezéséhez nyújt anyagi támogatást az OTP Bank dél-dunántúli igaz­gatósága az erről szerdán aláírt megállapodás alapján. Tóth József rektor szerint örvende­tes, hogy egyre több gazdasági és pénzügyi szervezet ismeri fel a Dunántúl legnagyobb egyetemének a régió fejlődésé­re gyakorolt hatását, s köt tá­mogatói szerződést a PTE-vel. A PTE-nek az OTP már régebb óta számlakezelő pénzintézete, s ez természetesen gazdasági hasznot is hoz a banknak. NYÍLT LEVÉL. Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult pana­szával nyílt levélben a Magyar Parasztszövetség, a Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízügyi Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsé­ge, a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetsége (MOSZ) szerdán. A nyílt levél aláírói elfogadhatatíannak tartják, hogy a miniszterelnök képviseletében a korábbi leve­lükre küldött válasz teljes mérté­kig elutasítja a jelzett problé­mákkal, a megoldásra tett javas­latokkal való foglalkozást, és a mezőgazdaság felvetett gondjait az FVM „belügyének” minősíti. KORMÁNYVÁRAKOZÁS. A kormány azt várja a Móltól, hogy az a gázárak ügyében szü­letett megállapodás után eláll az állam ellen indított perektől. Er­ről Matolcsy György gazdasági miniszter beszélt szerdán. A ka­binet és az olajtársaság megálla­podásában a Mól Rt. vállalta, hogy elfogadja a következő években a lakossági gázáraknak az inflációs előrejelzést nem meghaladó emelését, cserébe a kormány elképzelhetőnek tart egy novemberi 43 százalékos emelést a nagy fogyasztóknál. MSZOSZ-TILTAKOZÁS. A szociális partnerség hazai intéz­ményeinek a maradékát is fél­rerúgta keddi döntésével a par­lament - hangsúlyozta tegnap Bálint Attila, az MSZOSZ szóvi­vője. A munka törvénykönyvét felülíró, kedden megszavazott javaslat szerint a kormány ez­után önállóan is kihirdetheti a minimális munkabéreket, ha a tárgyalások a kiszabott határ­időig nem hoznak eredményt. KORREKT VERSENGÉS. Demszky Gábor után Fodor Gá­bor is bejelentette, hogy vállalja a pártelnöki jelölést az SZDSZ tiszt­újító küldöttgyűlésén. A politikus szerdán kijelentette: nagyon tisz­teli riválisát, Budapest főpolgár­mesterét, akivel elnökké választá­sa esetén is együtt kívánna dol­gozni. A jelölt korrekt versengést ígért a pártelnöki posztért. ■ Nincs biztonsági laboratórium Elsősorban az egészségügyi dolgozókat veszélyeztetné az Ebola A hírek szerint magyar állampolgárok is tartózkodnak Észak-Ugandában, ahol az Ebola-vírus pusztít. A hazai biz­tonsági intézkedések remélhetően megfékezik a fertőzés terjedését. Budapest Dt. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ viroló- gusa lapunknak elmondta, hogy a betegség lappangási ideje mintegy 3-17 nap. A kezdeti tünetek inf- luenzaszerűek, ezért nagyon ne­héz időben felismerni a bajt. Feltételezések szerint az Ebola- vírust Kongóból hurcolták be a ha­zatérő katonák. A rendkívül sze­gény Észak-Ugandában az orvo­sok és ápolók halálát az okozta, hogy nem rendelkeztek a fertőző betegek ellátásához nélkülözhe­tetlen védőruházattal. Mivel a ví­rus elsősorban vér útján fertőz, ezért a gumikesztyű és az arc­maszk használata elengedhetetlen lenne. Berencsi doktor szerint Ma­gyarországon abban bízhatunk, hogy az Egészségügyi Vüágszer- vezet fellépése nyomán az Ugan­dái karantént senki nem tudja ki­játszani. Sajnos egy korábbi járvány ide­jén Svájcban, Németországban és Svédországban is felbukkant a fer­tőzés, megbetegítve több egész­ségügyi dolgozót. A baj nem min­denkinél halálos kimenetelű. Ám a speciális gyógyszerek rendkívül drágák és kevés a tartalék belőlük. A szakember szerint Magyaror­szágon a fertőzöttek ellátására A veszélyes vírus fotó: europress egyedül a fővárosi Szent László Kórházban megfelelőek a feltéte­lek. Az Ebola-vírus azonosítására alkalmas biztonsági laboratórium viszont egyetlen egy sincs az or­szágban. Az eredendően majmok­tól származó fertőzés legjobb el­lenszere az immunsavó, amelyből egész Európában csak korlátozott számú beteg ellátásához elegendő mennyiség van. Németh zsuzsa Visszatérni Isten igéjéhez Idén nyolcadik alkalommal kerül sor az Országos Protes­táns Napok megrendezésére. Az október 19-én induló, és a reformáció ünnepéig, október 31-ig tartó eseménysorozat az ország minden pontján csaknem száz programmal várja a hívő és nem hívő érdeklődőket. Budapest Az eseményt 1939-ben szervezte meg első ízben a református és az evangélikus egyház - mondta el lapunknak dr. Görög Tibor, a pro­testáns napokat szervező Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖK) főtitkára. Hosz- szú, kényszerű szünet után, 1993- ban a MEÖK ezt a hagyományt felújította, azóta két másik protes­táns tagegyház, a baptista és a me­todista is bekapcsolódott a ren­dezvénysorozatba. Az idei programok sorából két központi rendezvény emelkedik ki. A kulturális estre, amely októ­ber 29-én lesz a Pesti Vigadóban már rég elfogytak a jegyek. Az eseményt dr. Bölcskei Gusztáv re­formátus püspök, a Tanácskozó Zsinat lelkészi elnöke nyitja meg, és Mádl Ferenc köztársasági elnök mond majd ünnepi beszédet. A másik kiemelkedő program az Or­szágos Reformáció Emlékünne­pély, amelyet október 31-én a pesterzsébeti baptista templom­ban tartanak. Itt Szebik Imre evan­gélikus püspök hirdet igét, és Márkus Imre református püspök tart előadást az egybegyűlteknek. Minden településen, körzetben rendeznek ünnepi istentiszteletet, számos helyen templomot szen­telnek fel, előadásokat, találkozó­kat, versenyeket tartanak. Az idén Krisztus születésének 2000., a magyar állam megalapítá­sának és a kereszténység felvé­telének 1000. évfordulóját ünne­peljük. Ez az időszak a hálaadás, a bűnbánat és a számadás ideje, ugyanakkor az előretekintésé is.- Ezekben a napokban vissza kell térnünk Isten igéjének ősfor­rásához, mert e forrásban Isten és önmagunk megismerése is benne van - nyilatkozta lapunknak dr. Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke. - A bálványistenek kora lejár, és az új évezredben a világot az önfeláldo­zó istenszeretet vezérli majd. Be­bizonyosodott, hogy emberi erő­vel nem lehet istenné válni, de le­het isteni erővel emberré lenni.-RÉ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents